Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-05 / 156. szám

1 AbQNYI Küé^gKAl Műszakonként többet, jobbat / Gép kapkodja már a téglát Megszűnt egy fárasztó folyamat A sokasodó építkezések kö­zepette a téglának nagy kelet­je van, ám ennek ellenére az abonyi téglagyár kemencéi­ben egy hónapig egyetlen da­rabot sem égettek. Nagy And­rástól, a gyár vezetőjétől kap­tunk erre magyarázatot. Csak a javát — Az égetésre váró, úgyne­vezett száraz téglát, a négy évvel ezelőtti nagy rekonst­rukció után is emberek pa­kolták a kemencekocsikra — mondta. — Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy egy 8 órás műszak alatt minden ember­nek 4—5000 darabot kellett megemelni és kocsira helyez­ni. Rendkívül nagy fizikai igénybevételt jelentett, ezért a vállalat úgy döntött, hogy ezt a munkafolyamatot is gépesíti. Ezt végeztük el a közelmúlt hetekben. — Mit tud ez a berendezés? — Az e hét elején üzembe helyezett száraz tégla kemen­cerakó gépünket, NSZK-li- cenc alapján a Tégla- és Cse­répipari Tröszt tervezte és vállalatunk központi gépmű­helyében készült. Működteté­sével ezentúl nálunk is embe­ri kéz érintése nélkül készüj minden tégla. Minőségjavulás és termelékenységnövekedés is várható. A számítógéppel irá­nyított berendezés sűrített le­vegővel működik és egyúttal a nyers, illetve száraz tégla szi­lárdságának előzetes ellenőr­zését is elvégzi. Ezentúl rossz minőségű áru be sem kerülhet a kemencébe. A termelékeny­ség növekszik, mivel Uniform téglából, amit most gyártunk, óránként 3000 darabot tesz a kemencekocsira, s ez egy mű­szak alatt 24 ezer. Természe­tesen ez elméleti mennyiség, hiszen kisebb műszaki akadá­lyokkal számolni kell. Mindenkinek megéri — Két évvel ezelőtt válla­latunk és a Téglaipari Tröszt illetékes vezetői úgy döntöt­tek. hogy ilyen automatizált tőkés importból nem vásáro­lunk, hanem magunk fogjuk elkészíteni — tájékoztatott Farkas Ferenc, az Alföldi Téglaipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese. — Íme, itt a bizonyíték, sikerült, és ez már a negyedik saját konst­rukciónk. Bízom benne, hogy a korábbi hárommal azonosan, teljes megbízhatósággal dolgo­zik majd. Ha ezeket a beren­dezéseket változatlanul kül­földről szerenénk be, darab­jáért 22—25 millió forintot fi­zetnénk, így viszont a gyártá­sa és üzambe helyezése 7 mil­lió 600 ezer forintba került. A megtakarítás 15 millió forint­nak megfelelő deviza. — Ezért szünetelt egy hóna­pig a termelés, másrészt most végeztük el az évenkénti kar­bantartásokat — folytatta Nagy András. — Máskor ez januárban zajlik, de az idén akkorra nem született meg a korszerűsítésre vonatkozó hi­telszerződés. Célszerűtlen lett volna két alkalommal 3—4 hétig felfüggeszteni a gyártást, így egy időben mindkét mun­kát elvégeztük. Július elejé­től program szerint folyik a termelés. Élenjáró gyártelep A gyár a tavalyi eredmé­nyei alapján a közelmúltban nyerte el az élenjáró gyártelep címet. Az elismerést azzal ér­demelték ki, hogy 1983-ban a tervezettnél hat százalékkal több tégla készült és nyeresé­gük 3 millió forinttal megha­ladta az előirányzott összeget. Javult a minőség és csök­kent a selejt. Egyedül az energiafelhasználással volt gond, e téren nem sikerült a/ kívánt mértékben előbbre jut­ni. Az élenjáró gyártelep cím elnyeréséhez hozzájárult, hogy a korszerű gyárak között meg­hirdetett munkavédelmi ver­senyben az abonyiak bizo­nyultak a legjobbnak. Kü’önö- sen azért örülnek a kitünte­tésnek, mert a többi gyárfa­lén működése sem lebecsülen­dő. Az is az abonyi téglagyár­tók érdeme, hogy mióta kor­szerű technológiával dolgoz­nak, még minden esztendőben sikerült olyan gazdasági ered­ményeket produkálni, amiivet a nagy rekonstrukcióhoz ka­pott hitel feltételei e’őfrtak. Gyuráki Ferenc Cseresznyéről s másról Olcsóbb árakra várva Amikor májusban mind gyakrabban megnyíltak az ég csatornái, nemcsak a mező- gazdasági nagyüzemek embe­rei sóhajtottak fel a jobb ter­més reményében, hanem a há­ziasszonyok is, mondván ta­lán a piac is olcsóbb lesz. Re­ményeiket a júniusi időjárás sem rombolta szét, hiszen vál­takozva esett az eső és sütött a nap. Bár olyan igazán gabonaér­lelő nap ritkán köszöntött az abonyiakra, végtére Péter- Pálra, június 29-re beérett az őszi árpa, július 1-én a Jó­zsef Attila Tsz befejezte ara­tását. Talán júliusban az zöldség és gyümölcs is olcsóbb lesz — vigasztalják egymást a bevá­sárolni indulók mostanában. A piaci standok között járva egyelőre nem sok derűt lehet leolvasni a vevők arcáról. Ká­poszta, tojás, uborka, egy kis paradicsom, paprika: volt száz- forintos, nincs százforintos a bukszában. A zöldborsó kilója az abonyi piacon legutóbb 16 forint volt, a sárgarépa csomagját 4—6, •zöldségét 5—8 forintért adták. Az uborka kilóját 12, a para­dicsomét 36—38, a paprikáét ugyancsak 38. a burgonyáét 12 —14 forintért mérik. A cse­resznyéért 30, a meggyért 25 forintot kérnek. Akaratlanul gyors számvetést csinál az ember, hiszen sokan vannak, akiknek a napi keresete nem, vagy nem sokkal haladja meg a 100 forintot. Ha története­sen valaki csak a legszüksége­sebb mennyiséget veszi meg, akkor is valóban a napi kere­setét elköltheti. A kiadások­ik viszont ez csak egy része. Jártomban-keltemben meg­állók egy-egy árus előtt. Gyö­nyörű ropogós cseresznyét kí­nál valaki, kilója 32 forint. Számolni kezdek, ugyan miért, lehet ennyi az ára? Gyenge lenne a termés? De hiszen csaknem valamennyi eladó asztalán látni a gyümölcsből. Nem kedvezett az időjárás? Jó, hűvös volt a június, ké­sőbb érett, de mégis most van szezonja, van kínálat. Munkaigényes? A legkevésbé. Drága a vegyszer? Ez esetleg. Nem morfondírozok tovább, megkérdezem az eladót. Ala­posan végigmér, közben gon­dolkodik. válaszoljon, vagy sem? Azután rászánja magát. — Maga mit kap száz fo­rintért, ha betér az ABC-be?! Logikus érvelés? Mit lehet erre mondani. Csak tudomásul venni: ninos okozat ok nélkül. Bár ez esetben azért ez kicsit sántít. Mert tényleg, vehetek egy százasért 12 kiló lisztet, négy kiló cukrot, szemes ká­vét egy hétre valót, vagy 140 kiflit, zsömlét, tizenöt liter te­jet ... Gy. F. Ünnepi hetek • A ceglédi vasútállomás egyik kifüggesztett plakátja jó hírrel szolgál. A MÁV közön­ségének visszahódítása érde­kében újabb időszaki kedvez­ményt nyújt. Azok számára, akik a soproni ünnepi hetek megtekintésére készülnek, a vasút 20 százalékkal mérsékelt menettérti jegyet ad, július 15-ig. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM ) 1984. JÚLIUS 5., CSÜTÖRTÖK SCisIcsos gyerekek / Lakótelepi nyári programok Minden rcsprn fist esemény Szélkiáltó Í ' A Szélkiáltó együttest vár­ják a ceglédi helyőrségi mű­velődési központba július 25- én délelőttre. Az emeleti te­remben az óvodásaknak szánt mesekoktél délelőtt 10 órakor kezdődik, szereplői Mátrai Enikő és a Horváth—Benedek duó. A művelődési központ július 28-tól augusztus 13-ig, mint programfüzetükben jelezték, zárva tart. Fóíiapakkban Füzetek előre Bár a nyári szünidő még alig kezdődött el, Cegléden a papírboltokba már megérkez­tek az első iskolai füzetcso- mag-szállítmányok. írószerből, íiskolatáskákból, egyéb kellé­kekből időben rendeltek, re­mélhetően lesz is, érkezik ele­gendő. Gélszüret lesz? Ebben a gólínséges időszak­ban a legbiztosabb, ha min­denki öntevékenyen zörgeti meg a hálót. Alighanem így gondolták a ceglédberceliek is, amikor községi kispályás lab­darúgó-bajnokságot hirdettek utcák, baráti körök, gazdasági egységek, intézmények csapatai számára. Egy gárda, a cserék­kel, 10 játékosból áll. Nevezni július 7-én 18 óráig lehet a művelődési házban. A kismalac előballagott a gazdasszony hívó szavára. Or­rát a keskeny vályúba merí­tette s hörpintett egyet a fe­hér léből. Napjában ellefetyel belőle egy kannával, úgy öt­liternyit. Három hónap alatt ötvenkilíjsra nehezedett. A gazdasszony szerint szinte szemmel látható a tejsavó ha­tása. Az udvaron hatalmas mű­anyag doboz áll vaslábakon. A tartályból csövön ereszke­dik ki a savó. A ceglédi tej­üzemből hozták az első tételt, több mint kétezer litert. Egy hónapja tán, hogy itt, a Külső Törteli úton megkezdődött a tejsavó és a takarmánytej árusítása. — Pontosabban egyelőre csak a tej savóé — helyesbít Reggel Sándorné. — Bár a táblára kiírtuk a takarmány­tejet is, de még nincs helye, edénye. Ha a kereslet úgy kí­vánja, lesz az is. Egyébként a tejsavó a túróvá altatott tej nedve, a tapasztalatok szerint A növényélettan kutatói az 50-es években figyelték meg, hogy bizonyos vegyületek sze­lektíven hatnak a növények­re: a kultúrnövényt megtart­ják, a gyomot pedig lédpntik lábáról. Városi környezetben nem szükségesek szelektív szerek, a totális szerek is eredményt adhatnak. De ne adjanak! Nincs helye a települések ut­cáin a bioaktív herbicideknek, mert sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a szakszerűtlen al­kalmazással, mint ami kár egyáltalán lehet, ha nem használják azokat. Van sarló és kasza ... A herbicidek alattomos ké­szítmények, mert olyan mér­tékben bioaktívak, hogy nem csupán a növényekre hatnak, hanem az állatokra, sőt az emberekre is. Néhány éve ol­vastam az egyik orosz nyelvű kitűnő orvosi szaklapban, hogy a Dikonirt huzamosabb használatában közreműködő munkások közül csak néhány­nak nem volt belgyógyászati baja a szertől. Pedig vannak ennél komo­lyabb mellékhatású készítmé­nyek is. Itt van a Gramoxone, ami túl azon, hogy igen drá­ga, még nagyon komoly mér­Amióta nem sietnek regge­lenként iskolába a diákok, megszaporodott a kulcsos gye­rekek száma. Azokat nevezték el így, akik a nap nagy részét felügyelet nélkül töltik, mivel szüleik dolgoznak és nincs a családban, a szomszédságban, aki figyelne rájuk. Nyakukban a kulccsal kószálnak, játsza­nak. Táborról táborra A legtöbben a lakótelepen vannak, ezért ott kell elsősor­ban vigyázni rájuk, programot adni nekik, hasznos időtöltés­a sertések étrendjébe beépítve igen szép eredményeket lehet elérni. A tejüzemben ez afféle felesleges melléktermék, de az állattenyésztők még haszno­síthatják. Némileg meggyor­sítja a hízást. Az ányako-; cának sem árt, ha fogyasztja, a malacok pedig elválasztás után kortyolhatnak belőle bő­ven. — A tejsavót igen olcsón kí­náljuk, literjét 15 fillérért, ez árnak is csak jelképes. Igaz, hogy még csak a kezdet kezde­tén tartunk, de az eddiginél valamivel élénkebb érdeklő­désre számítottunk, és szeret­nénk is, ha nőne a forga­lom. Akadt már néhány törzs­vevőnk: egyikük-másikuk hektószám viszi a savót, nyil­ván nem kevés sertés röfög az ólban, aztán van, aki csupán néhány litert kockáztat, mond­ván, hogy először is kipróbál­ja, s majd akkor dönti el, visszajön-e vagy sem. V. S. gezést is okozhat, ha a szer­vezetbe jut. Az ember számá­ra azért veszélyes, mert a vér hemin festékét elbontja. Sajnos, a szigorítások elle­nére elég sok vegyszer illegá­lisan kerül az üzemekből a kistermelőkhöz, amihez gyak­ran nincs meg a szükséges szakismeret. A tudatlanság pe­dig súlyos helyzeteket képes előidézni. Megelőzni úgy le­het, hogy csak legális szereket alkalmazzunk a kiskertekben. Az utcai gyomok etüntetésére pedig semmilyen gyomirtó- szert se használjunk! Nincs garancia arra. hogy a várakozási időn belül gyanút­lan felnőtt, állat, vagy éppen kisgyermek nem kerülhet a permetezett gyomos csíkra. Ha baj van, a felelősségrevonas sem maradhat el, de jobb ezt megelőzni. Annál is inkább indokolt a tilalom, mert néhány nagy­okos lakos gyomirtó szerekkel pusztította el jobbik esetben saját, rosszabbikban pedig má­sok fáját. A korábbi évek rossz tapasztalatai miatt kü­lön figyelmet szentelnek erre a felkészült szakemberek, mert az ilyen cselekmények felde­rítése életet, egészséget véd. S. D. sei lekötni idejüket, érdeklő­désüket. Ezzel próbálkozik már évek óta a ceglédi Kossuth Művelődési Központ, amely megszervezi a nyári lakótele­pi ifjúsági és gyermekprogra­mokat. Ebben az évben július ele­jétől augusztus 20-ig tartanak a foglalkozások, amelyek a Ká­rolyi lakótelepre összpontosul­nak. A csökkenő anyagi lehe­tőségek következtében a Sza­badság téri rendezvényekről le kellett mondani és egyéb­ként is mind jobban saját le­hetőségeikre kell támaszkod- niuki Pedagógusokat és nép­művelőket vonnak be, akik gondoskodnak a mozgással, já­tékkal, beszélgetéssel kombi­nált elfoglaltságról. Minden napra jut valamilyen hasznos időtöltés, olyan, ami a gyere­keket vonzza. Ilyen elvek alapján terjesz­tik ki a foglalkozások körét a lakótelepen kívül az általános iskolai napközis táborra és az építőtáborokra. A fiataloknak lesz diszkó, amatőr együttesek szórakoztatják őket. Csalóka Péter A lakótelepi játszótéren minden kedden 10--fől 12 óráig zenés sportfóglalkozáSok lesz­nek. Szerdánként báb- és sár­kánykészítés, papírhajtogatás szerepel napirenden. Csütörtö­könként működik a garázsmo­zi, amelyben népszerű rajz­filmeket vetítenek. Augusztus 19-én délután lesz a lábtenisz­Bár ha több személynek szól is, nem szabad elhamarkodni az elmarasztaló véleményt a mai fiatalokról. Ahány ember, annyiféle és nem is olyan lé­hűtők a mai fiatalok. A szor­galmasok pártján állok, azért szeretnék most szólni a pél­daként emlegethető sok közül kettőről. A két ifjú szakmunkásra az ÉVIG kollektívája büszke, munkájukkal érdemelték ki ezt. Brindza István igazi felnőtt módra dolgozik, nem szívesen hagyja ott a fékpadot, ami­kor megkérem, szakítson kis időt a bemutatkozásra, beszél­getésre. Hogyan került a gyár­ba? Egy kis kerülővel. Mint elmondta, eredetileg szobafes­tő I és mázoló szeretett volna lenni, de betelt a létszám. Bicskei Károly szakoktató ja­vaslatára választotta akkor a villamosgépszerelő szakmát. Hamar megszerette, nem bán­ta meg a „pályamódosítást”. Tetszett a munkahely, a kö­zösség, amelybe belecsöppent, Kiss Ferenc gyakorlati oktató­tól anyag- és gyártásismeret­ből tanulhatott sokat, s úgy érezte, van ereje tanulmányi versenyen indulni. . Az iskolai, azután a megyei versenyt is megnyerte Brin­dza István. Erős volt a me­zőny, első lett mégis! A jutal­ma két hét NDK-beli üdülés lett, a munkahelye pedig 2 ezer forinttal honorálta igye­kezetét, sikerét. A verseny után kitűnő eredménnyel szer­zett szakmunkás-bizonyít­ványt. Az ÉVIG ceglédi gyá­rában jól érzi magát, a kísér­leti műhelyben. Tervei? ósz- szel megint tanuláshoz akar bajnokság, a gyerekeknek a Csalóka Péter című előadás, majd este a lakótelepi bál. Húszadikán a felnőtteknek mutatják be a Férjek papucs­ban című bohózatot. A napközis táborban július 10-én Hegyi Füstös László gra­fikusművész tart játékos fog­foglalkozást. Július 24-én P. Szabó Zoltán rendez gitárkon­certet. Augusztus 7-én a Nagy István képzőművész-csoport alkotói találkoznak a gyere­kekkel, megismertetve velük a különféle műfajok művelé­séhez használt eszközöket, al­kalmazott eljárásokat. Au­gusztus 21-én az iárkutatásról és a csillagászatról beszél a művelődési központ munka­társa. Sikeresnek ígérkezik A felsoroltak csupán a ren­dezvényterv keretét adják. Az elképzelések szerint menet közben kiegészülnek más prog­ramokkal. így például számí­tanak a citeraiskolára, több rajzos foglalkozásra. Tervez­nek könyv- és hanglemezáru­sítást. A mozgókönyvtár autó­buszos járatához kapcsolódva is vannak elképzeléseik. Ügy. vélik, harminc-negyven.cs'femé-.. te könnyen összejön a . telepi ' srácok közül bármelyik na­pon, s ennyivel már megtart­hatnak egy kiscsoportos fog­lalkozást. Ezért nem nehéz megjósolni a vállalkozás sike­rét. Tamasi Tamás látni, villamosgép és -készülék szakon. Fehér Zsolt szintén ebben a gyárban dolgozik, ő is részt vett az országos tanulmányi versenyen, elektrotechnikából a harmadik lett. Eredetileg vasútgépészeti szakközépisko­lába szeretett volna menni pá­lyaválasztáskor, s ezt a szakot, amiből végül is szakmunkás- bizonyítVányt szerzett, szintén Bicskei Károly javasolta neki. Így lett villamosgépszereló. Ügy mondja: beleszeretett a szakmába. Általános iskolában mindig kitűnő tanuló volt, a szakmunkásképzőben szintén. Faragó Gyula, a tanára hamar észrevette, mi után érdeklődik a fiú és ebben segítette, ösz­tönözte. Már elsőben elkezdte a készülést a versenyre, amely harmadik osztályos korában várt rá. A műhelyben nagyon jó, segítő kollektívába került, sokat tanult Szűcs Jánostól és Czeróczki Istvántól, a kollé­gáitól. A tanulmányi versenyen Fehér Zsolt úgy tervezte, az első öt közé szeretne bejutni. A harmadik lett, boldog volt. Versenyeredményét pénzzel jutalmazták és a gyár emellett külön pénzjutalommal gratu­lált neki is az eredményért. Terve? Szakközépiskolában le­érettségizni, mint a barátja. Távlati terve, mert olyan is van, az hogy erősáramú villa­mosmérnöki diplomát szerez­zen. Van kedve a tanuláshoz. A munkához is. Szerződésben van az EVIG-gel, itt akar dol­gozni. Jól érzi magát. Kiss Sándor .Cegléd JESN 0133—260» (Ceglédi Hír.. Kortyolhatja a malac Nemcsak a gazda szent®... /Nagyobb érdeklődésre számítottak Különvélemény Ä gyomeltüntetésről Olvasárik levels ^Győztesek a munkapadnál Szeretik a kiválasztott szakmát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom