Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-04 / 155. szám

Versenyben a miSEiókérf Pályázatok a takarékosságra Az alapanyagok ésszerű fel­dolgozása, a célszerű gazdál­kodás az energiahordozókkal, a hulladékok hasznosítása, jobb munkaszervezés, import­anyagok helyettesítése ha­zaiakkal. Napjainkban ezek a kulcsfogalmai bármely, gazda­ságunk fejlődési lehetőségeit taglaló tanulmánynak. Elem­zések sorai bizonyítják, hogy Magyarországon az anyag- és energiafelhasználás a gazda­sági színvonalunkhoz képest aránytalanul magas. Emiatt csak milliókban fejezhető ki a hiánya miatti veszteség a különféle munkahelyeken. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség januárban „Verseny­ben a milliókért” címmel ve­télkedőt írt ki a fiataloknak. Elsősorban az volt a cél, hogy az ifjúkommunisták is ismer­kedjenek meg behatóbban a takarékosságra ösztönző hatá­rozatokkal. Másrészt rendha­gyó volt ez a vetélkedő, hi­szen a résztvevőknek előzőleg olyan pályázatot kellett ki­dolgozniuk, mely kapcsolódik a takarékosság valamelyik té­maköréhez. Pest megyében három ötta­gú csapat készített munkahe­lyi vezetői szerint is haszno­sítható pályázatokat. Örven­detes, hogy az indulók közül kettő: a Híradástechnikai Anyagok Gyára és a Forte kollektívái is képviselték a várost. A pártatlan szakembe­rekből álló zsűri mindkét, vá­ci csapat fiataljainak pályáza­tát magas pontszámmal jutal­mazta. A HAGY versenyzői a mangán-cink ferritek gyártá­sánál képződő selejt, hasznosí­tására dolgoztak ki javaslatot. Dolgozatuk alapján a hulla­dékhasznosítás nemcsak ener­giamegtakarítást, hanem tő­kés devizamegtakarítást is je­lent. A Forte KISZ-esei a fo­tópapírok és fotofilmek táro­lási, szállítási feladataira és az öntőgép közvetlen kiszol­gálására dolgoztak ki újítást. Az olasz SlDECO-cég ajánla­ta alapján a gyártó gépsor mintegy 87 ezer dollárba ke­rül. Ezzel szemben a gyári munkacsoport 1 millió 678 ezer forintot költ a feladat meg­oldására. Egyben a gépek ké­zi kiszolgálása helyett a mun­kafolyamatot automatizálva oldják meg. Ennek bevezetése során közel hárommillió fo­rintot takarítanak meg. Az újítás bevezetését a gyárban 1985 második félévében terve­zik megvalósítani. A pályázat volt tehát az in­duló csapatok nevezése. Ez bizonyította, hogy alkotóké­pes fiatalok neveztek a ver­senyre. A megyei versenyt a HAGY klubhelyiségében ren­dezték meg. Itt elsősorban gazdaságpolitikai ismeretek­ből vizsgáztak a csapatok. A résztvevőknek adatokat, ne­veket kellett tudniuk egy-egy kérdés megválaszolásához, kü­lönböző fogalmakat tisztáztak, s nem utolsósorban saját munkahelyük ismereteiről ad­tak számot. Némelyik feladat megoldásához használhattak számológépet és különféle szakkönyveket is. A feladato­kat jó színvonalon oldották meg a fiatalok. Az első helye­zettnek járó díjat végül a száz­halombattai Kőolaj finomító Vállalat csapata vehette át Király Emőkétől, a zsűri elnö­kétől. A második helyen a HAGY, a harmadik helyen pe­dig a Forte fiatáljai végeztek. A pályázatok ugyan nem számítottak bele a verseny­be, de ennek ellenére nem ön­célúan készültek. Ugyanis fel­kerülnek majd a KISZ Köz­ponti Bizottságához, ahol a versenyt kiíró szervekkel kö­zösen döntenek további sor­sukról. A legjobbakat vagy vigaszdíjazzák, vagy bekerül­nek az országos anyag- és. energiapályázatra. Surányi János Nem maradnak mapbá Megoldották az idős emberek ellátását v Sződligeten tíz éve kezdték el a házi szociális gondozást. Hat éve oldották meg az idős emberek ellátását — tájékoz­tatott Kristóf Jánosné, a ta­nács igazgatási előadója. Szo­ciális étkeztetésben húsz idős, többségében 70 éven felüli embert látunk el. A község­ben a népesség 24 százaléka, azaz 670 ember számít idős korúnak. A szociális helyzetet, az egészségi állapotot vesszük fi­gyelembe. Van akinek él a hozzátartozója, de nem itt la­kik, így egyedülállónak szá­mít. A szociális otthonból na­ponta szállít meleg ételt az autó a rászorulóknak. — Milyen összeget fordíta­nak az idős emberek támoga­tására? — Az elmúlt évben 370 ezer forintot költöttünk ilyen cé­lokra. Társadalmi gondozóink létszáma kilenc, 106 ezer fo­rintba került az étkezés, 162 ezer forintot adtunk rendkí­vüli segélyezésre. — Mivel töltik napjaikat az idős emberek? — A művelődési házban működik a nyugdíjas és uta­zók klubja. Az érdeklődéshez igazodva, szervezzük az isme­retterjesztő előadásokat. Rend­szeresen megtartjuk az öregek napját. Arra törekszünk, hogy gondoskodásunk eredménye­ként egy pillanatra se érezzék a segítőkészség hiányát. Töibib nyeSven, koVds gondolattal Az ifjúsági kórustalálkozó hete A rfd a béke és baiátség üzenete \J ? „A jó zenének feltétlenül van általános embernevelő ^ hatása, mert sugárzik belőle a felelősségérzet, az erköl- % esi komolyság. A rossz zenéből mindez hiányzik, rombo- ló hatása odáig terjedhet, hogy megingatja az erkölcsi i törvényben való hitet.” Kodály Zoltán elgondolkod­tató mondatait a váci ifjúsági kórustalálkozó műsorfüzem idézi. A hétfőn kezdődött ren­dezvénysorozat megnyitójára délután került sor a Március 15. téren. A városunkba érke­zett hazai és külföldi énekka­rok előtt Szúnyi Erzsébet ze­neszerző mondott megnyitó be­szédet a tanácsháza erkélyéről: Beszédében méltatta az ese­mény jelentőségét, mely egybe­esik a váci KISZ-kórus alaku­lásának huszadik évfordulójá­val is. — A zene — mondotta — áttöri a beszéd korlátáit. A boldogság kifejezése a zene hangján tovább él a tiszta pil­lanatnál. A téren felsorakozott együt­tesek közösen énekelték el Bo- gányi Tibor vezényletével Ko­dály: Jelige, köszöntő, A ma­gyarokhoz és Peurl: O, Musica című műveit. A közös éneklés után Weisz György, a városi tanács elnöke fogadást adott a vendég ének­karok tiszteletére. Pohárkö­szöntőjében arról szólt, hogy a kilencedik alkalommal meg­rendezésre kerülő találkozó most is jelentős eseménye a városnak, a szereplő kórusok többsége régi kapcsolatot ápol a KISZ-kórussal. Szólt Vác ze­nei életéről, a zenei nevelő munka szerepéről, céljairól. Az NSZK-beli Kerpen Buir-i Felsőiskola Ifjúsági Kórusának ars poeticáját idézve — mely szerint „Kórusénekléssel hoz­zájárulni a népek közötti meg­értéshez és a föld békéjéhez” — Weisz György megállapítot­ta: a jelenlegi kórustalálkozó­nak is ez a célja. A baráti hangulatú beszél­getés után az énekkarok szál­láshelyükre, a Komócsin Zol­tán Kollégiumba tértek visz- sza, hogy rövid pihenő után el­foglalják helyüket a Lőwy Sándor Gépipari Szakközépis­kola dísztermének nézőterén, ahol a nyitó hangversenyt a váci városi KISZ-kórus adta. Műsorukon ugyanazok a szá­mok szerepeitek, amelyek a múlt hét pénteken a budapes­ti, zeneakadémiai minősítő hangversenyen. Az énekkar itt a Kiemelt hangversenykórus minősítést nyerte el. Tegnap este az olaszországi Udine melletti Passons neve­zetű község Kodály Zoltánról elnevezett vegyeskara mutat­kozott be a Bartók Béla Zene­iskola hangversenytermében, Franco Dominutti vezényleté­vel. Az NSZK-beli Kerpen Buir-i kórust Karl Barbier di­rigálta. Rangos zenei műsorokon ve­het részt a közönség, szép mu­zsikát hallhat a hét további napjain is. Ma este a szombat­helyt énekegyüttes és a pozna- ni Adam Mickiewicz Egyetem Akadémiai kórusa énekel a ze­neiskola színpadán. A szom­bathelyieket Dékány István vezényli, csemhalón és orgo­nán közreműködik: Nyíró Gá­bor. A lengyel énekkart Sta­nislaw Kulczinszki dirigálja. Holnap este fél nyolckor két hazai együttes szerepel a ze­neiskolában. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola női karát Fehér Ottó vezényli. Szólót énekel: Lóczi Ildikó, zongorán kísér: Nadzon Gusztáv. A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola kamarakórusá­nak hangversenyén Párkai Ist­ván karnagyot ismerheti meg a zenekedvelő, kórusmuzsikál szerető közönség. Érthetetlenül szerény a nem­zetközi jelentőségű zenei ese­ménysorozat propagandája. A megnyitó időpontjában a kó­rusokhoz tartozó személyéken kívül alig tartózkodott valaki a téren, pedig itt a dalnak, a béke és barátság üzenetének tömegekhez kellett volna szól­nia. Az előkészítés fogyatékos­ságairól árulkodott az is, hogy a kórusok közös éneklése alatt percenként hajtottak át a gép­kocsik, s ezt bizony még az énekeseknek is nehéz volt mo­soly nélkül hagyniuk. Az ilyen pillanatok, melyeken csak saj­nálkozhatunk — mert senki­nek sem jutott eszébe a forga­lom elől lezárni a teret —, nem méltók az esemény rang­jához. Kovács T. István VÁGJ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1984. JÚLIUS 4., SZERDA iesn kosépjslsolás fokon Hivatásuk az ismeretterjesztés Módszerben újat, fcsrlssimileag fontosat A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Vác Városi Szervezete elnökségi ülésen te­kintette át az elmúlt félév munkáját. Ezen a múlt heti tanácskozáson meghatározta a soron következő feladatokat is. Zsebesi István, a társulat elnöke köszöntötte Földes Ist­vánt, a Pest megyei TIT titká­rát, aki nyugdíjba vonulása al­kalmából köszönetét mondott a városi szervezet munkájáért. Az elnökségi ülésen 25 éves ismeretterjesztő tevékenységé­ért TIT aranykoszorús jel­vény kitüntetésben részesült Svirbély Géza, valamint a me­gyei elnökség oklevelét vehet­te át húszéves tevékenységéért dr. Kicsiny Gusztáv, Szabó Lajos, Pelczéder Tibor és Vá­sárhelyi József. A TIT Orszá­gos Elnökség oklevelét dr. Alt Gyula alelnök és Angyal Jó- zsefné kapta. A elismerő oklevelek átadá­sa után dr. Áfra Tamás alel­nök az elmúlt félév munkájá­nak tapasztalatait értékelte. Beszámolójában elemezte a közigazgatási átszervezés utáni tapasztalatokat, melyeket a két titkár egybehangolt munkájá­val irányít. Kiemelte; a TIT munkáját hármas célkitűzés irányít­ja, nagy gondot fordítva a dolgozók általános művelt­ségének fejlesztésére, a ter­melést segítő feladatokra és a párt politikájának, gazdaságpolitikai feladatok mind szélesebb körben tör­ténő ismertetésére. Az előadó szerint a legfon­tosabb tennivalók közé sorol­ják az ifjúsággal való törő­dést, a világnézeti, a hazafias, a honvédelmi nevelést. Kifartó felvilágosító munkával kell a fiatalokat megvédeni a káros szenvedélyektől. A kérdés nagy horderejét igazolja, hogy má­jusban Vácott került sor eAé­Megjelent: 1934-bsn Vác az előadóművészetekben A Váci Múzeumi Egyesület éves tagiilletményeiként meg­jelenő Váci Könyvek sorozat, ma is keresett érdekesség az antikváriumokban. A kék színű borítású kötetekből, mintegy félszáz került ki­adásra, de városunkban — Mirko Zoltán helytörténeti gyűjtő kivételével —, alig tudunk arról, hogy valaki a teljes sorozat birtokosa le­gyen. Fél évszázaddal ezelőtt, 1934-ben jelent meg — a he­lyi Berger Nyomda gondozá­sában — a Vác az előadó- művészetekben című 140 ol­dalas könyv, a címlapon az összeállító Tragor Ignác ne­vével. A szerző tanárainak ajánlja művét, hálás kegye­lettel. Az előszóban arról olvas­hatunk, hogy Vác az előadó- művészetekben is dicséretes eredményeket tud felmutatni és több országos hírű, sőt a határokon túl is ismert hír­neves művészekkel dicseked­het. Tanulságosnak látszik kulturális törekvéseink min­den mozzanatát megörökíte­ni, még a jelentéktelent is. Azért is kötelességünk meg­őrizni és ápolni, mert soha nem múló dicsőségük fényé­ből néhány sugár ránk is ra­gyog. Következnek a váci szüle­tésű színészek, zenészek, éne­kesek, népzenészek. A Tra­gor Ignácra jellemző alapos­sággal gyűjtött össze róluk minden felielhetőt. Munkastí­lusát ma sokan bírálják, de a kétkötetes Vác története nap­jainkban is sok helyen for­rásmunkaként hasznosítja a Váci Könyveket. Valóban, országos hírű ne­vekkel találkozunk a más­félszáz oldalon. Füredi Mihály és Lendvai Andor operaéne­kesek, Andor Károly író-ze­neszerző, Pikéthy Tibor kar­nagy-zeneszerző, Banda Mar­ci népzenész neve összefor­rott Váccal. A személyi vo­natkozású fejezeteken túl, fel­eleveníti Tragor Ignác Me­gyeri Károly, Prielle Korné­lia, Kassai Vidor, s mások váci vonatkozású éveit, ír a múlt század végi zenei élet­ről, a vándorszínjátszás sok­oldalúságáról. Mai, átdolgozott formájá­ban is biztosan sok olvasója lenne a fél évszázados könyv­nek. Várat magára az azóta eltelt 50 év ilyen vonatkozá­sú krónikája. Életrajzi, iro­dalmi, zenei lexikonok iga­zolják: a, felszabadulás óta is sokszor hallattak magukról váci születésű, vagy itt éle írók, zenészek, előadóművé­szek. Papp Rezső makörben komplex előadói továbbképzésre, ahol orvosok, pszichológusok, pedagógusok és jogászok tárgyalták e téma­kört. Nagyon fontos, a TIT mun­kájának szerves része a hala­dó hagyományaink feltárása, népünk történelmi múltjának bemutatása. Az előadói felada­tok szerves része a szocialista építőmunka eredményeinek bemutatása, a szocialista or­szágok, ezen belül a Szovjet­unói népeinek bemutatása, eredményeinek megismerteté­se. Az elqadó elmondotta, hogy a TIT-előadókkal szemben egyre magasabbak a követel­mények. Fokozni kell a mód­szerbeli változatosságot, a szemléltetést. A társulat életében érez­hető egy bizonyos létszám- csökkenés, azonban ezt a szervezeti változások okoz­ták. Vácott 137 tagja van a TIT-nek, a város vonzás- körzetében 151. Ezt követően dr. Alt Gyula alelnök a nemzetiségi lakosság körében folytatott ismeretter­jesztő tevékenységről számolt be. Elmondotta, hogy befeje­ződtek a nemzetiségi kong­resszusok, felgyorsult a kultu­rális tevékenység, aktívabb lett a közélet. Létrejöttek a nem­zetiségi TIT-csoportok és kü­lönböző témakörökben számos előadás hangzott el. Ezeken a területeken nagyon fontos, hogy a témákat a nyelvtudás szintjéhez is kell igazítani. Az előadások általában két nyel­ven hangzanak el, így két funkciót is betöltenek. Egy­részt az ismeretterjesztést ál­talában, másrészt az anyanyel­vi művelődést is segítik elő. Az előadások elsősorban szlo­vák és német nyelvterületen hangzanak el. Egyre több a tár­sadalomtudományi előadás, de megtalálhatunk köztük pálya- választási tájékoztatót is. Ezt követően Fábián László titkár, a TIT városi szerveze­te és a közművelődési intéz­mények kapcsolatát elemezte. A város közművelődési intéz­ményeivel jó a kapcsolat. Ki­dolgozták az együttműködési formákat. Kiemelkedik ezen belül a Madách Imre Művelő­dési Központtal teremtett kap­csolatrendszer, ahol gyakoriak az ismeretterjesztő előadások. Nem kielégítő a múzeummal és a könyvtárral kialakult kapcsolat. Javult az ismeret- terjesztő tevékenység a telepü-' léseken, a falvakban, azonban e területen is vannak még hiá­nyosságok. Az elnökség munkáját hoz­zászólások, javaslatok tették gazdagabbá. Elismerően nyilatkoztak a hozzászólók a váci IBUSZ országjáró útjairól, és ja­vasolták egy hadtudomá­nyi csoport létrehozását. A beszámolók és hozzászólók egyértelműen igazolták, hogy a TIT munkája közművelődési rendszerünknek szerves része és fontos alappillére. Papp László Vác a hazai lapokban A Magyar Nemzet hírt adott arról, hogy Vácott rendezték a fiatal zenészek II. országos he- gedűduó-találkozóját, ahol zsű­ri előtt adtak számot a szak­középiskolások, zeneiskolások és főiskolások tudásukról. A Csongrád megyei Hírlap tudósítást közölt arról, hogy Vácott az új kórház mellé épí­tik az új mentőállomást; nyolc kocsiállásos lesz, továbbá ja­vító- és szerelőműhely is tar­tozik hozzá. A Népszabadság munkatár­sa beszélgetett dr. Chikán Csa-. bával, aki Vácott él, s a Moz­gáskorlátozottak Pest megyei Egyesületének és a Mozgáskor­látozottak Egyesületei Orszá­gos Szövetségének is elnöke. A Nógrád képriportban mu­tatta be a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységét. Az ott készülő sportruházati cikkek iránt a dollárral fizető piaco­kon is egyre nagyobb igény je­lentkezik. Az MHSZ Élet című folyó­irat elismerőleg írt arról, hogy a váci Madách Imre Művelő­dési Központ adott otthont a Magyar Honvédelmi Szövetség 75 éves a magyar modellezés című kiállításának. A Taurus Hírlap közölte, hogy a csepeli Egyedi Gép­gyárban elkészült a tauruszos szabadalom alapján a gumiab­roncsaprító gép, amely őrletet, regenerátort állít elő, s a Váci Gumigyárban működik majd. A Művészet című folyóirat­ban megjelent a váci Bakony- vári M. Ágnes ötoldalas tanul­mánya Marosits Istvánról, a betonszobrászról, aki a többi között Vácott is bemutatta kü­lönleges alkotásait. P. R. Üdülés és munka A Balatonért A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága szervezésé­ben 17 váci fiatal utazik a napokban két hétre a keszt­helyi természetvédelmi tábor­ba. A fiatalok partrendezés és parkfelújítási munkában vesz­nek részt. A napirendhez ter­mészetesen hozzátartozik a strandolás és szórakoztató program is. Interpelláció Ä magánhirdetés szabályai A június 26-i tanácsülés in­terpellációi között hangzott el. Sokan hirdetnek szabálytala­nul, a házak falaira, fákra ra­gasztott cédulákkal. A rendelkezések értelmében hirdetni csak az Állami Hirde­tő Vállalat útján lehet. A ta­nács vezetői élhetnének a jog­szabály adta lehetőséggel, s ki­szabhatnák ezért a büntetése­ket. Ennek ellenére úgy dön­töttek, hogy augusztus 1-ig tü­relmi időt szabnak meg. Ez­után gondoskodnak a szabály­talanul kitett hirdetések eltá­volításáról, a hirdetések ilyen módját választókat pedig pénz­bírsággal büntetik. ISSN 013J-S7S» (Viel Hidast

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom