Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-31 / 178. szám

Viselnie rc?m!ó minősége Társulás - csatornaépítésre Valamikor Gödöllőn — a ve zetékes vízellátás kezdetén — nagy volt az ellenkezés a tár­sulat megalakításával szemben. A maradiak azzal érveltek, hogy ásott kútjuk vizénél jobb nincs, forrását pedig kimerít- hetétlennek tartották. Azután kútjaik sorra kiapadtak és ma már hiányolják, ha nem folyik a csapból a megszokottá vált egészséges ivóvíz. Nem tudták ugyanis, hogy kútjuk vizének kellemesen édeskés íze éppen a vízben lévő — a tűrhetősé­get sokszorosan felülmúló — veszedelmes nitrátszennyezés­től származik. Emberi beavatkozás Azután a földi nitrogénkör­forgás két évtized alatt meg­változott. A mezőgazdaság fej­lesztésével és a városiasodással együttjáró vízfogyasztás-növe­kedés mögött lényegesen lema­radó szennyvízkezelés, nemkü­lönben az iparosodás, rendkí­vülien megterheli vizeinket szerves anyagokkal, nitrogén­származékokkal, azok végter­mékével a nitráttal. A mennyi­ségi vízhiány mellett egyre romlik tehát a víz minősége is. Országos jelenség, hogy az em­beri beavatkozás következté­ben a felszín alatti — többé- kevésbé védettnek tekintett — vizeink átlagos nitráttartalma literenként 20 milligramm fö­lé emelkedett. És Gödöllőn? Negyvenöt mélyfúrású kutunk kevert vi­zében az emelkedő nitráttarta­lom közelít az országos mér­tékhez, nitrátmentes vizet ma már csak 200 méter alatti mélységből remélhetünk, így a máriabesnyői-szá rí tópusztai kutakból. (Ezekvasasságáért az abszolút nitrátmentesség kár­pótol). Nem kedvezőbb a hely­zet a regionális rendszer Du- ná-parti kútjaiban sem. Elbontja a hemcgbbsítt Miért veszedelmes a nitrát? Már régi felismerés, hogy a más tájakról származó felnőt­tek vendégségük alatt gyomór- és bélműködési zavarokkal küszködnek. A gyanú a hasme­nésért vagy éppen székrekedé­sért a helyi ivóvízre terelődött. Ma már tudjuk — jogosan. A legveszedelmesebb ártal­mat azonban a csecsemőknél okozhatja, akiknek folyadékfo­gyasztása testsúlykilogram­monként háromszorosa a fel­nőttekének. A bélflórájukban meglevő baktériumtenyészet hatására ugyanis a nitrát nit- ritté alakul át, amely elbontja a vörös vérsejtek festékanya­gát, a hemoglobint, és ezáltal megakadályozza a vér oxigén- felvételét. Indokolt tehát, hogy egy éven aluli csecsemők még teá­ban se fogyasszanak a tűrhe- tőnél magasabb nitrátitartalmú vizet. A megengedhető határ­érték 40 milligramm literen­ként. Űjabban arra a meghök­kentő felismerésre jutottak, hogy bizonyos nitrogénszárma­zékok (nitrózamidok) rákkeltő hatásúak. Űzetni méretben A nitrát elhatalmasodása el­len — évente 5-6 százalékkal nő — még ebben az évszázad­ban meg kell találni a védeke­zés módját, mert ha nem vál­tozik a helyzet, a szennyezett­ség fokozódik, az új évezred küszöbén már nem is lesz el­fogadható ivóvizünk. A küzde­lemben csak tüneti lehet az eredménye a vízellátás terén tett intézkedéseknek (újabb víznyerő helyek felkutatása) vagy a vízjogi rendszabályok­nak, hisz a folyamat minde­nütt előrehalad. Érdemi javulást csak a nit­rátmentesítési technológia üze­mi méretű megvalósítása hoz­hat. Nálunk kísérleteket vé-' geznek olyan biológiai mód­szerrel, amelyek keretében élő szervezetek, baktériumte­nyészetek redukálják a nitro­génvegyületeket alacsonyabb rendű származékokká. (A nit­rát gáz alakban távozik a lég­körbe). Az eljárás gazdaságos­sága és ellenőrizhetősége azon­ban még nincsen megoldva. Egészségünkért Az okot már ismerjük: az ember természetes és mester­séges környezetének az el­szennyeződése. Ezen belül a szennyvízcsatornázás és tisz­títás hiányát tehetjük az első helyre. Az üzemek szennyvíz- kezelésén kívül ezen a téren alig történik valami. A város terjedelmesebb családi házas lakott területén a szennyvízel­vezetés megoldatlansága aggo­dalomra ad okot. Ez a városia­sodással egyre súlyosabb. A várostól, a tisztítókapacitás növelésén kívül, a lakosság alig várhat segítséget, a csa­tornahálózatot magánerőből kell megépítenie. Manapság a gázhálózat épí­tése a vágyott és szorgalmazott tevékenység. Előnyeit alig le­het vitatni, az energiatakaré­kosság is fontos. Mégis felve­tődik a jogos kérdés: nem len­ne-e célszerűbb egészségünkért csatornaépítésre társulni. Ivó­vizünk romló minősége kész­tessen gondolkodásra. Szakonyi Dezső Aszódiak összefogásával Szabadidőközpont Rendhagyó utcagyűlésre ér­keztem az egyik nap délután­ján Aszódra, a Bercsényi utca végi grundra. A lakók nagy figyelemmel hallgatták Bu­gyin József nagyközségi ta­nácselnök és Medveczky Sán­dor nyugalmazott műszaki előadó tájekoztafását. Fontos dologról volt szó, ugyanis a füves-gazos terepen, hamaro­san szabadidő-központ lesz a környékbelieknek. A tájékoz­tatáson kívül a várható társa­dalmi munkák időpontjait is egyeztették. A rövid gyűlés befejezése után.^ .megkértem Medveczky ■ Sándort, tájékoz­tasson, hogyan született meg az ötlet — Mögöttünk már a mező- gazdasági terület kezdődik. Mivel attól féltünk, hogy gyermekeink elkóborolnak a vetésekben, gyakran beszél­gettünk, hogyan lehetne meg­oldani azt, hogy szem előtt játszanak. Az egyik szomszé­dunk, Batta Gyula tanácsolta, hogy a laktanya melletti két üres telket alakítsuk ki ját­szótérnek. Az engedélyek be­szerzése után, a nagyközségi tanács a mi javaslataink alap­ján megbízást adott a terve­zésre. Mindenféle munkát el- végztink,. amire csak megkér­nék bennünket. — A legelső munkák egyi­ke egy hatalmas betonoszlop eltávolítása volt, a tér közepé­ről. A lány ok-asszony ok, és ne felejtsük el, a gyerekek, kis Filmvetítés Ságon Egyszer van, máskor nincs A múlt hét csütörtökjén dél­után hat órakor, csaknem száz fiatal gyülekezett a ba- gi művelődési központnál. Ar­ra készültek a lányok és fiúk, hogy megnézik a Kincs, ami nincs című olasz filmvígjáté­kot. A pénztáros, a jegyszedő elfoglalta helyét, a nagyte­remben is mindent előkészí­tettek a vetítésre. Vidám, nyári szórakozást ígért a plakát. Gyanús volt, hogy hat órakor a pénztár még nem nyitott ki. A fiatalok türelmetlenked­tek. Mindenáron be akartak jutni az előadásra, s ehhez jegyet kívántak váltani. Nin­csenek számozott ülőhelyek, ezért is volt a tolongás. Az óramutató sietve jelezte a percek futását. Negyed hétkor elhangzott az első hangos kérdés. — No, mi lesz? Be- melietünk már? Az ügyeletes népművelő el­nézést és türelmet kért a kö­zönségtől. Megkapta, ám újabb negyedóra múltán már félni kezdett az egyre hango­sabb zúgolódás miatt. — Nyissák ki a pénztárt! Miért akarják, hogy egymás kezét-lábát taposva foglaljuk el a helyünket? Örülnek, hogy sorba állunk a kultú­ráért? — ilyen és hasonló kérdések, megállapítások zen- gedeztek. Hét órakor az ügye­letes nem tehetett mást, mint közölte a szomorú tényt. — Sem a vetítőgép, sem pedig a film nem érkezett meg, így az előadás elmarad. Pár perc múlva befutott a gépész, s gyorsan elhadarta: — A filmet egyik kollégám Dányba vitte és nem hozta vissza a megbeszélt időre. Autóba vágta magát, s mint aki jól végezte dolgát, elvi- harzott. A fiatalok tovább zúgolód­tak, morogtak, szidták a mű­velődési központ dolgozóit, akik egy filmvetítést is kép­telenek megszervezni! Volt érvük bőven. Néhány héttel előbb A birodalom visszavág című film vetítése maradt e! minden magyarázat nélkül. Erre a filmre háromszázan vártak. Pazsitka Zoltánná előadó most utólag a film címének módosított változatával vi­gasztalja magát. — Kincs, ami nincs, avagy film, ami hol van, hol pedig nincs. t. m. kézikocsival hordták el a be- tontörmeléiket. A GAVIT te­herautói földet hordtak a szomszédos utcákból, ahol ép­pen csatornát fektettek. Kap­tunk kölcsönbe egy tolólapá­tos traktort, amellyel én tol­tam szét a földet. — A szovjet katonák, meg­tudva azt, hogy mi készül itt, vállalták a kis focipálya ki­alakítását, a salak idehordásá- vaf együtt. Elképzeléseink sze­rint nemcsak a gyerekek szó­rakozását, játszását tesszük lehetővé itt, hanem a mi pihe­nésünket is. Terveink között szerepelnek a hagyományos játszótéri játékok, de építünk nyársalóhelyet, szánkózódom­bot és korcsolyapályát is. Nem szeretnénk megfeledkezni a kopogókról sem. Nekik futópá­lya lesz. — Természetesen mindezek elképzelhetetlenek fák és bok­rok nélkül. Amint a szintezés befejeződik, rögtön elkezdjük a füvesítést, mert a játszóteret legkésőbb augusztus 20-ra sze­retnénk átadni. K. I. Cs. LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1984. JÜLIUS 31., KEDD Pécel-Isaszeg Áfész Együtt a tejet, húst, zöldséget A takarmányeílófás kiemelt feladat Az év elején, amikor elké­szült a tavalyi mérlege és a legújabb terv, kitűnt, hogy a Pécel-Isaszeg Áfész, amely ép­pen ennek a két nagyközség­nek a lakosságát látja el, mos­tanra sem tűzött ki kisebb fel­adatokat, minthogy tovább nö­veli az árbevételeit. Mindenekelőtt a kiskereske­delmi forgalom emelését szór. galmazták, amelyben az itt élők jobb kiszolgálását céloz­ták meg. így például az élel­miszerüzletek forgalmának 6,2, a vegyesáruboltokét 5,8, a vas- műszakiakét 5,7, míg a zöld- ség-gyümölcsüzletekét 7,8 szá­zalékkal kívánták növelni. A fogyasztási szövetkezet egészé­nek árbevételét 596 millió fo­rintban állapították meg, ez is csaknem hat százalékkal ma­gasabb, mint a tavalyi. Rosszabb is van — Az első félévünk adatai azt mutatják, időarányosan jól teljesítettünk — mondja Duka Gyula. — A bolti kiskereske­delemben a tavalyi félévhez képest majdnem tizenegy szá­zalékkal többet forgalmaztunk. Hogy milyennek ítélhető az áruellátásunk? Alapjában vé­ve nem panaszkodhatunk, igyekszünk a közvetlen terme, lői árubeszerzést is szorgal­mazni. Hagyományos, jó part­neri körünk alakult ki, erre például a hús-hentesáruknál is. — A külterületi boltokra sincs panasz? — Egyetlen ilyen üzletünk van, a péceli újtelepi részen. Ügy tudom, a körülményekhez képest elégedettek vele az em­berek. Azért mondom így, imert erre az üzletünkre bi­Szerelik a tanuszodát zony ráférne egy Ids korszerű­sítés, bár' van más, rosszabb állapotban lévő üzlet is. Szállít a tsz —Ami például a zöldség- gyümölcsforgalmat illeti: a teljes választékot itt nem nyújtjuk, azt akartuk elérni, hogy a napi főzéshez legfon­tosabb, alapvető zöldségfélé­kért ne kelljen sokat utazni vagy éppen gyalogolni az em­bereknek. Ott kapják, vehes­sék meg, ahol a tejet, kenye­ret, húst, lisztet. Elmondhatom azt is, hogy nekünk ebben az akcióban igen jó partnerünk a a budapesti Zöldért és a Gö­döllő és vidéke Áfész. — Tervükből úgy láttam, hogy az idén a legnagyobb mértékben a takarmány felvá­sárlás emelésére törekszenek. — Való igaz, hiszen mind­két községben igénylik a me­zőgazdasági kistermelést foly­tatók, a házikertet gondozók, a sertést és egyéb állatokat ne­velők, hogy legyen bőséges a takarmányellátás. Egy évvel korábban is elfogyott mintegy 360 vagon1 táp és más takar­mány. A dányi MagvgtpJfsz és a tápióbicskei Április 4. Tsz kielégítő minőségben szállított eddig nekünk. A Pécel-Isaszeg Áfész a ven­déglátásban is magára vállal­ta az elmúlt években a nehe­zét, a nagyját. Az ebből szár­mazó évi 55-60 millió forintos árbevétel persze nem nyújt nagy hasznot, de hát sokat je­lent az, hogy csaknem ezer em­ber veszi igénybe rendszeresen az előfizetéses közétkeztetést. Az ár maradt Különösen emelkedett az ilyen rendszerben fogyasztók száma Isaszegen a Csata ven­déglőben, Pécelen pedig a Kultúr- és a Sportvendéglő­ben. Ugyanakkor az is tény, hogy az igények emelkedésé­vel egy időben az árakat nem változtatták a közétkeztetés­ben. F. I. Kiváló magborsó A Gödöllői Tangazdaságban a magborsót 850 hektárról csaknem 3 tonnás átlaggal, míg a gödöllői kerület 400 hektár őszi árpáját 4,9 tonnáéi termésátlaggal takarították le Labdarúgás Tizenöt csapat nevezett Ünnepi pályaavató Erdőkertesen Látványos szakaszába érkezett a tanuszoda építése az aszódi közép­iskola udvarán. Az alapozás után most a szolnoki Beton- és Vas­betonipari Müvek brigádja állítja be, s rögzíti a főtartókat. A kö­vetkező lépés a keresztfötartók elhelyezése lesz. A tetőelemek, vala­mint a falak is előregyártottak, a helyszínen csak az összeszerelés a feladat. Balázs Gusztáv felvétele A téli szünet után március­ban felváltotta a járási labda­rúgó bajnokságot a körzeti. De csak a név változott, a tarta­lom nem, s a labda is maradt gömbölyű. A felemás bajnok­ság után az újabb szeptember másodikén kezdődik. Megtör­tént a sorsolás a mérkőzések­re. Idejekorán lapunkban is közöljük a csapatok párosítá­sát. Az együttesek többsége már megkezdte az alapozást, ahogy közeledik a nyitány, mind több előkészületi mérkő­zést játszanak, hogy a szurko­lókat is visszaszoktassák a pá­lyákra. Tompa Ferenc sport­felügyelőtől néhány hírt kér­tünk. Elmondta, hogy a galga- mácsaiak a továbbiakban is a váci bajnokságban szerepel­nek, átjött viszont onnan Galgagyörk. Érkezésük való­színűleg erősíti a körzeti me­zőnyt, hiszen a második helyen végeztek tavasszal. Kiélezettebb küzdelmek vár­hatók a korábbinál, ugyanis a megyei másodosztályból ki esett Aszód és Pécel minden bizonnyal vissza igyekszik ke­rülni. Gyarapodott is a részt­vevők száma, mert a GEAC feljutott csapata pótlására má­sik együttest nevezett. Így ti­zenöt csapat szerepel a körzeti bajnokságban, s valamennyi fordulóban lesz egy-egy sza­badnapos tizenegy. Nagy a készülődés Erdőker­tesen, ahol augusztus 20-án pályaavatót tartanak. Ismere- hogy a többi klub sokat panaszkodott a kertesi játék­térre. A rpélyen homokos pá­lya nemcsak a vendégekből, de a hazaiakból is kivett minden erőt, mire a megváltó bírói sípszó elhangzott. Az új, füves pálya kellemes ajándék a sportágnak, a labdarúgóknak ás a közönségnek. Várható, hogy az új birtokosok kitesz­nek magúkért az 1984—85-üs bajnokságban. Cs. J. Tangazdaság Munkahelyi olimpia A Gödöllői Tangazdaságban hagyománya van a munkahe­lyi nyári olimpiának. Az idén is megtartották, öt sportágban vetélkedtek fiatalok és időseb­bek. A kispályás labdarúgás­ban a gödöllői, sakkban a nagygombosi, sportlövészetben a kartali, asztaliteniszben a nagygombosi, férfi tekézésben a gödöllői kerület csapata győ­zött. Az egyéni küzdelmek is iz­galmasan alakultak, fociban a gólkirály Horváth János lett, pingpongban Török László, míg a tekézők legjobbjának Tóth Jánosné, illetve Fekete József bizonyult. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: A Horus Archívum újabb ki­állítása, megtekinthető 15—19 óráig. k Moumm Hófehér. Magyar rajz-játék­film. Színes. 4 és 6 órakor! Kicsi és pici. Szinkronizált olasz film. Színes. Csak 8 óra­kor! ISSN 0133—1957 (Gödöllöi Hírlap) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom