Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-29 / 177. szám

t.L évfordulókra készülve A múlt emlék, a jövő terv A 22-es Volán váchartyáni üzemegységében az üzem ve­zetői — az üzemi négyszög tagjai — meghatározták azokat a feladatokat, melyek emléke­zetessé tehetik hazánk felsza­badulásának közelgő negyve­nedik évfordulóját. Terveik a múlthoz kötődnek. Azokhoz az évtizedekhez, me­lyeket még ma is a mezőgaz­daság átalakulásának hősko­raként emlegetnek. Ez az ipa­ri üzem a gépállomás volt va­laha. Életre hívásakor — 1949- ben — méltán teljesített poli­tikai, gazdasági és kulturá­lis feladatot, bármennyire fa­nyar mosolyt fakasztó is ez a megállapítás manapság. A mo­solyt eltüntetni csak teljes tör­ténelmi visszaemlékezéssel le­hetne, ám ez nem célja e rö­vid híradásnak... A régi gépállomás mai üzemutódjának mostani veze­tői úgy határoztak: méltókép­pen ünnepük meg hazánk fel- szabadulásának 40-ik, az üzem fennállásának 35. évforduló­ját. Felülvizsgálják a munka­versenyben részt vevők újabb lehetőségeit, hogy még emleke- zetesebbé tegyék az évfordu­lót. Az új vállalásoknak kap­csolódniuk kell az új felada­tokhoz. Döntöttek, csatlakoznak szakszervezetük felhívásához, öt csapat nevez a meghirdetett felszabadulási szellemi vetél­kedőre. Felszabadulási Kupa néven tömegsportmozgalmuknak új lendületet adnak. A versenyso­rozatra kihívják a két szomszé­dos, a kisnémedi és a sződi ter­melőszövetkezet fiataljait. A kezdődő új oktatási év ter­vét úgy állítják össze, abban kiemelkedően szerepeljen a felszabadulás útját érintő visz- szapillantás. Írott és képes do­kumentumokkal szándékoznak bemutatni a felszabadulás óta megtett utat. Részben körvonalaiban, he- lyenkint pontosan kirajzoló­dott a kép, amely átfogóan, plasztikusan, emléket idézően és jövőt vázolóan már az el­telt negyven év lázas ünnepeit idézi fel az üzem terveiben. Ma még csak a gondo'at fel­emelő, a közeli hónapokban a közösség teljesít minden szép tervet, elképzelést. — esi — Malen a legjobbaknak A váci Sallai Imre Laktanya poütikai és mozgalmi szervei a kiképzési időszak és a tanul­mányi év zárásával egy időben megrendezték a 40 év, 40 könyv olvasómozgalmi pályázat első egységszintű vetákedőjét. A vetélkedőn a KlSZ-alap- szervezetek és szakszervezeti bizottság — az olvasómozga­lomban kiemelkedő aktivitás­sal dolgozó — tagjai vettek részt. A mindvégig izgalmas és fordulatos verseny legjobb­jait a KlSZ-hizottság jutalom­ban részesítette. Kép és szöveg: Váradi Géza Csalódás tanának két partj v Szeretem a tv Ablak című műsorát és természetesen rendszeresen — ha nem is mindig — ott vagyok a sok százezer néző között. A műsor általában aktuális, célratörő, objektív és engem eddig az elég gyakori „baki” sem za­vart. Az utolsó adás, mely o Du­nakanyarral és a ráckevei tér­séggel foglalkozott, igen nagy csalódást okozott, sőt nem tit­kolom, még dühössé is tett. Ezért hívtam fel a műsor vé­géhez közel a megadott buda­pesti számot; egy női hang annyit mondott, hogy rövid a műsoridő. Ezért ragadtam most tollat, közben azon vívódva, érdemas-e zsörtölődni? Arról van szó, hogy a mű­sor úgy foglalkozott a Duna­kanyarral, mintha a Dunának jobb partja lenne bal part nem. Sajnos, nem egyedi esetről van szó. Ez egy„folyamat ré­sze, amely a fejlesztés (utak, szállodák, kempingek, stran­dok, közellátás, egyéb közjólé­ti), a propaganda, és egymta- lán a köztudatformálás — a Befejezéséhez közeledik Vá­cott, a Szilassy utcai tűzoltó­parancsnokság épülettömbjé­nek a rekonstrukciója. Barát­ságos, drapp színt kapott a homlokzat, befejezték a tolda­lékrész építését, s a bevezetett gáz azt jelenti, hogy a téli hó­napokban is kulturált, kelle­mes környezetben végezhetik munkájukat a parancsnokság dolgozói és az egyenruhás tűz­oltók. Ismeretes, hogy a hűvös, csapadékos tavaszi időjárás miatt Észak-Pest megyében is késik az aratás, a gabonabeta­karítás kezdete. A tűzoltóság egyik fő feladata a megelőzés. Baráth Sándor százados és Schmidt István hadnagy részt vettek a termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban megtartott — aratás előtti gép­szemlén. A munkavédelem el­lenőreivel karöltve, tűzvédel­mi szempontból ellenőrizték a kombájnokat, erőgépeket, te­hergépkocsikat. Sikeres volt a gépjármű-, munkagépvezetők tűzvédelmi oktatása. Enélkül nem kezdhetik el a betakarí­tást. A vád tűzoltóparancsnok­ság felhívást intézett a nagy­községek, községek önkéntes tűzoltóihoz, az érdekelt' taná­csi vezetőkhöz és a mezőgaz­dasági létesítmények irányí­tóihoz. A tűzrendészet! szabá­lyokat kötelesek betartani a lábon álló gabonáknál, aratás alatt, s végül a tarlóégetésnél. A turizmus fejlődésének ők is örülnek, de a gyufa eldobása sok ezres kárt okozhat. Arra is felhívták az aratók figyelmét, hogy a vasútvonal melletti földeken lehetőleg a pályához közel eső részen kezdjék a gabonák vágását. Igaz, hogy gőzmozdony már nem közlekedik a Budapest— Vác—Szob vonalon, de egy vo­natból kidobott cigarettavég, vagy. kihajított lángoló gyufa kiszámíthatatlan következmé­nyekhez vezethet. A vihar itt-ott megdöntötte a gabonát, de nagyobb káro kát nem okozott. Barát Sán dór örömmel mondta, hogy az elmúlt hetek krónikája ese­ménytelen volt, mindössze két avartüzet jeleztek a 05-ös te­lefonszámon. Azt szeretnénk, hogy aratás idején is tartson ez az „eseménytelenség” s a jó szervező munka, gondos gép kezelés mellett tűzkármente­sen, minél több gabona kerül­jön a tárolás helyére. P. R. ÜGYELET Gyermekorvosi ügyelet szombaton és vasárnap: dr. Daróczi Károly. Július 30-tól, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éj­szakai ügyeletet a városban: hétfőn: dr. Áfra Tamás, ked­den: dr. Pataki László, szer­dán: dr. Kiss Péter, csütörtö­kön: dr. Hajmer Viktória, pénteken: dr. Füredi Gyula, szombaton és vasárnap: dr. Szombati Mária. Az ügyelet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.). Telefon: 11-525. A beosztás hétközben meg­változhat. „betáplálás” tekintetében a jobo partot kiemelten Kezeli. Persze, az Ablak műsorától nem ennek az ellentmondásos helyzetnek a megoldását vár­tam, de’ oDjeztív feltárását igen. Azt, hogy milyen gyö­nyörű a börzsöny, milyen tör­ténelmi, kulturális er lékekkel rendelkezik, s azt is például hogy a Pilis túlzsufoitsaganak enynítésehez a börzsönyi olda­lon milyen feltételeket, kinek Kell megvalósítani. Kedves Ablak műsor szer­kesztői, műsorvezetői (és min­denki, akit illet)! Mit szólná­nak a budapestiek, ha egy a fővárosról való műsorban csak Pestről (vagy csak Budáról) lenne szó? Éppen úgy mérge­lődnének, mint én most. Természetesen, egy ilyen rö­vid zsörtölődő írás nem alkal­mas arra, hogy érveket és el­lenérveket sorakoztassunk fel — de azt a tanulságot eleve le kell szűrni, hogy a Duná­nak két partja van, még a Du­nakanyarban is. És még valami! A Börzsöny Baráti Kör ez év szeptember 8—9-én rendezi meg a börzsö­nyi napokat Nagybörzsöny­ben. Jöjjenek el és beszélges sünk a bal partról, aztán majd eldöntik, hegy — úgy is mond­hatnám, jóvátételként —, mennyit adnak le abból a mű­sorukban. Tóth István a Börzsöny Baráti Kör főtitkára A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM 1984. JŰLIUS 29., VASÁRNAP Közös munka fagsaszlalufcserével Az eavüttműködés távlatairól A jó partnertől tanulni, az­zal együttműködni és egymás­nak kölcsönös segítséget adni, a gazdasági élet mai viszonyai között minden gyárnak érdeke. S a vállalatok keresik is a si­keres munkakapcsolatok oly­kor csak sok kitartás árán megteremthető lehetőségeit, mert tudják: a termelési és műszaki együttműködés min­den mai eredménye a holnap fejlődését alapozza meg. Nem véletlen tehát, hogy a váci Forte gyárban június 28-át, a szovjet partnerrel kötött együttműködési szerződés alá­írásának napját jelentős dá­tumnak tekintik. Mindkét fáinak érdeke — A Szovjetunióval, illetve fotóiparával régi, több mint negyedszázados a kapcsola­tunk — mondja Radó Aurél, a Forte műszaki igazgatóhe­lyettese —, de hangsúlyozni kell: ez elsősorban kereskedel­mi kapcsolat volt. Ez azt je­lenti, rendszeresen szállítot­tunk a szovjet piacra, megis­merték termékeinket és mun­kánkat, tehát már kialakult rólunk egy kép. Tulajdonkép­pen ebből fejlődött ki az a folyamat, amely most már túl­nőve a kereskedelmi kapcsola­tokon egy egészen konkrét — a pereszlavi Szlavics Ipari Egyesülés és a Forte között létrejött — együttműködési formává alakult. S ez merőben új és más jellegű kapcsolat mint ami eddig volt, hiszen most a kölcsönös tapasztalat- csere részletesen rögzített programját fogadtuk el. A cél az, hogy a felek megismerve egymás gyártási tapasztalatait, kamatoztassák azokat munká­juk során. A szovjet partnerről tudni kell, hogy igen korszerű tech- , nikai-műszaki feltételek mel­lett tevékenykedik. A Forte nem rendelkezik ilyen magas szintű adottságokkal. Lévén azonban, hogy a piacokon jó minőségű és versenyképes ter­mékekkel kell megjelennie, szüksége van a korszerű gyár­tási tapasztalatokra és mód­szerekre. ügy tűnik tehát, a két fél együttműködésében bő­ven vannak — és lesznek — kapcsolódási láncszemek. — Nyilvánvaló — folytatja Radó Aurél —, egy ilyen szer­ződés csak akkor jöhet létre, ha az mindkét félnek érdeke. Nos, ez adott A Forte is jól jár, s remélhetőleg a szovjet partner is. ök tanulmányozzák a színes és fekete fotópapírok gyártási módszereit, mi viszont megkapjuk azokat a termelési tapasztalatokat, amelyek nél­külözhetetlenek lesznek a most épülő öntőüzemünkben. A tervek szerint szeptember­ben tizenkét dolgozó — több­ségük fizikai — ellátogat a Szovjetunióba, s a partner vál­lalat betanítja őket azokra a munkákra, amelyeket majd az üzemünkben végezniük kell. S új a másik amit a szovjet vál­lalat átad: a fotoemulzió- gyártás gépi eszközeinek le­írása, illetve ezek technoló­giája. Érdemes odafigyelni Az első egy év programja tehát kidolgozott. De hogyan tovább? Miként tervezik a ké­sőbbi közös munkát? ^Kérdé­sünkre így válaszol az igazga­tóhelyettes: — Természetesen a távlati elképzelések is körvonalazód­tak. Ügy a szovjet partner mint mi, reális lehetőséget látunk például abban, hogy bi­zonyos berendezések közös ter­vezésével foglalkozzunk. Mint ismeretes, a fotóipari berende­zések egyedi gépek, speciális fejlesztést igényelnek — na­gyon gyümölcsöző lehet tehát e téren az együttműködés. De hasonlóképpen a közös gyár­tásfejlesztésben és bizonyos el­járások együttes kidolgozásá­ban is jó lehetőségek vannak, az ezekben rejlő tartalékokra érdemes odafigyelni. Végül megemlíteném: a munkaszervezéssel és a szocia­lista munkaversennyel kapcso­latban szintén az a célunk, hogy közös utakat és módsze­reket találjunk: ezek nagyon jelentős erőforrások ott is és itt is. Fel kellett ismerni A tények önmagukért beszél­nek, s ez esetben egy valóban jó távlatokkal biztató együtt­működést dicsérnek. De aho­gyan azt Radó Aurél is el­mondta: hosszú út vezetett idáig. Mindenekelőtt fel kellett ismerni az együttműködés fon­tosságát és a benne rejlő lehe­tőségeket, majd pedig vállalni kellett az ezzel járó munkát. Mert ahhoz, hogy a kölcsönös segítségnyújtás létrejöjjön, s egy ilyen minőségi változás be­következzen, ahhoz mindkét félnek meg kellett teremteni ä feltételeket. Méghozzá: sok ki tartás árán ... V. É. Nemzetiségi fesztivál Nógrád megye közeli vidé­kére invitál a meghívó augusz­tus első napjaiban. Negyedi­kén és ötödikén rendezik meg Bánkon a 20. országos nemze­tiségi fesztivált. A VERÖCEMAROSI I. sz. Klubkönyvtár adott helyet két helyi amatőr művésznek, Jan- kovics János grafikusnak és Dömény Csaba fotósnak, hogy bemutathassák. alkotásaikat „Koncert” címmel. Kálmán Mária, a klubkönyvtár vezető­je teremtette meg a tárlat le­hetőségét, amit a váci művelő­dési központ közreműködésé­vel sikerült megvalósítani. Jankovics János érintőlege­sen, átvitt értelemben foglalko­zik képein a zenével. Dömény Csaba pedig konkrétan, egy szabadtéri koncert élményét örökítette meg színes fotóin. Rendkívül nehéz feladatra vál­lalkoztak mindketten, amikor zenei élményt szeretnének vi­zuálisan megfogalmazni. A képzőművészet statikus és tér­beli, ezzel szemben a zene di­namikus, időbeli, folyamatos mozgást fejez ki. Jankovics Já­nosnak sikerült érzékeltetnie a zenei hang keletkezését és hatását a képzőművészet esz­közeinek segítségével. Az „Idézet a hangképzés fo­lyamatából" című képsorozatá­ban az emberi kéz által moz­gásba hozott húrok rezonan­ciája megbontja a kép terét, elmozdítja a síkokat; azáltal éri el, hogy az ujjak mozgásá­nak több fázisát egymásba ve­títi. Koncertélményt fejez ki „El-Képzelt riport egy ameri­kai pop-fesztiválról” című ké­pe is, amely mintegy magába sűrítette korunk fiatalságának nagy problémáit. Kábult ör­vénylést és extázist tükröz: a kiúttalan, csavargó, kábító­szerrel vegetáló fiatalok a ze­ne mámorába menekülnek önmaguk és a minden őszinte érzést kiölő, kilátástalannak vélt jövő elől. A legkifejezőbb képi szim­bóluma a ,,kerékbe tört rózsa­szál" az ártatlan, tiszta és igaz emberi érzések pusztulásának és a szerelem halálának. Az egyre fokozódó erőszak elleni tiltakozást fejezi ki néhány képe, mellyel figyelmeztetni szeretne az atombomba, a fegyverkezés, a környezet pusztulásának az emberi léte­zést veszélyeztető voltára. Nem csoda, ha képeinek többsége nosztalgikus vágyódást fejez ki egy olyan korszak iránt, amely humánusabb, érzelmekben gaz­dagabb világ volt, amikor még fontos volt a „dal". Jankovics Jánosnak sikerült e gondolatokat kifejeznie apró­lékos, néhol kissé túlbonyolí­tott mozgalmas tusrajzaán, szi­tanyomásain, valamint a lehe- letfinomságú ceruzarajzokon. Dömény Csabának bizonyos szempontból könnyebb és ne­hezebb is volt a dolga, mint a grafikusnak. Ö a valóság egy konkrétan kiragadott részét örökítette meg egy bizonyos pillanatban a gép segítségével. Azonban nem volt mindegy mikor exponált, mert a felvé­tel egyszeri és megismételhe­tetlen. A zenei élmény rögzítése különösen nehéz feladat a fo­tós számára is, mert gyorsan és pontosan kell kiválasztania a legkifejezőbb pillanatot és nézőpontot, s emellett még szá­mos fontos szempontra is ügyelni kellett, amit a fotósás technikája megkövetelt. Min­den fotós számára izgalmas fel­adat a koncert fotózása, hiszen a hatalmas tömeg látványa, színes reflektorok villogása, a zenekar extázisa, a mindent betöltő zene kábulatában hul­lámzó, éneklő fiatalok együt­tese olyan különleges élményt jelent, amiben ritkán lehet ré­sze az embernek. Az előadóművészek, zené­szek, énekesek jól megragadott, néha talán csak véletlenül el­kapott, de kifejező portréi mély átélést, a zenébe való belefeledkezést tükrözik. A né­zők tömegébe beolvadó egyé­nek felszabadultságát, a zene hatására oldódó gátlásait, fe­szültségeit fejezik ki a „szé­dület", „Áradatban", „Átélés" című képei. A fotók többsége átlós kom­pozícióban fogalmazódott, tech­nikailag tökéletesek és festőién színesek, ami azt bizonyítja, hogy Dömény Csaba ismeri a fotózás technikájának minden mesterségbeli fogását. A kiállítás szeptember 15-ig látható Verőcemaroson a klubkönyvtárban, szombat, va­sárnap kivételével mindennap. Teknős Erzsébet A hónap első szombat esté­jén 8 órakor a község szlo­vák nemzetiségi tájháza udva­rán felavatják Laluja Andms Bánki menyecske című szob­rát. Köszöntőt mond Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetsége főtitkára. Ezután baráti találkozók kezdődnek a megye községei­ben, a fesztiválra érkezett együttesek fellépésével, a helyi művészeti csoportok közremű­ködésével. Bánkon a víziszín­pad esti vendége a beszterce­bányai Paitizán népi együttes. Vasárnap reggel 8 órától Bánkon népművészeti vásár kezdődik, fél kilenckor a szi- getújfalui nemzetiségi együt­tes fúvószenekara ad térzenét, negyed tízkor a község főutcá­ján és a tóparti sétányon nép­viseletbe öltözött felvonulók jelennek meg. Délelőtt 10 órakor hangzik el dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottsága titkára köszöntője, fél tizenegykor kezdődik a feszti­vál gálaműsora, melyben szlo­vák, német, szerb, horvát és román kórusok, hagyományőr­ző együttesek, táncosok, zené­szek, énekesek lépnek fel. A szereplők között láthatja a közönség a Manyarországi Gö­rögök Művelődési Egyesületé­nek táncos, zenés csoportját is. A zene. tánc. hagyomány cí­mű délutáni műsorban lépnek fel a Vác melletti, de közigaz­gatásilag már Nógrád megyé­hez tartozó községek együtte­sei. Köztük a szendehelyi né­met. nemzetiségi kórus, s a ha­sonló nevű herkenvei együttes, a legéndi kórus, a nézsai ve­gyeskar. Énekes és hangszeres szólis­ták a határon túli, losonci já­rásból, valamint itthonról a Sebő és a Kalamajka népze­nei együttesek. ISSN 01M-HTB» (Vád Hidad Piros fény ) / Eseménytelen hetek voltak Nem okozott nagyok kárt a vihar Kerékbe fürt rózsa \f A zene képi megfogalmazása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom