Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-27 / 175. szám
Petr < .Uhi.tci 1984. JŰUUS 27. PÉNTEK fi 3 A külkereskedelmi mérleg Leányvállalat Megérintő emberség Nőtt az ipari expert Jelentősen mérséklődött hazánk rubelelszámolású külkereskedelmi passzívuma, 1983. első félévéhez képest, miközben a konvertibilis forgalomban a tavalyihoz hasonló aktívumot sikerült elérni. A rubelelszámolású piacokon kivitelünk mennyisége 11.3 százalékkal növekedett, míg behozatalunk megegyezik a tavalyival. Mindez azt eredményezte, hogy a szocialista országokkal szembeni külkereskedelmi passzívumunk az első félév végén a tavalyinak alig fele. Az exportnövekmény döntő része a gépipari exporttöbbletből adódik, emellett — az élelmiszeripar kivételével —, valamennyi ágazat növelte kivitelét. Behozatalban különösen a vegyipari és a bányászati termékek importja növekedett jelentős mértékben, összességében az 1984-re előirányzott rubelelszámolású export és import eddigi teljesítése megfelel a tavalyinak. A konvertibilis elszámolású forgalomban a kivitel több mint 260 millió dollárral haladta meg a behozatalt, e2 lényegében azonos a tavalyival. Nőtt az ipari export, ezen belül is különösen a kohászati kivitel, amely az éves tervnek eddig mintegy 57 százalékát teljesítette. Hengerelt acélból például az éves előirányzatnak már több mint 60 százalékát kiszállították, és jelentősen túlteljesítették az alumínium-alapanyag exporttervet is. A vegyipar kivitele 7 százalékkal haladta meg az 1983 első félévit. Számottevően felgyorsult a gyógyszertermékek kivitele is. Kedvezően alakult a közúti gépjárművek (teherautók, autóbuszok) kivitele: idén eddig egyharmadával többet exportáltunk ezekből a termékekből, mint az elmúlt év azonos időszakában. Jelentősen elmaradt ugyanakkor a gépipar és az élelmiszergazdaság exportja. A konvertibilis elszámolású behozatalban legjelentősebben a könnyűipari és a kohászati import növekedett. Franciaországban SzámífásSechnika Önálló leányvállalatot alapít a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) Franciaországban. Az erről szóló megállapodást a közelmúltban írták alá. A szeptembertől működő kirendeltség, az első magyar számítástechnikai vállalkozás Franciaországban. Az elsősorban so/íU>are-fej- lesztéssel, számítógépes programkészítéssel foglalkozó SZKI, mintegy 15 éve áll kapcsolatban francia társcégekkel, a hetvenes évek elején például — az első magyar vállalatként —, francia megbízásból részt'vett különböző számítógépes programok készítésébeh. Az akkori szakmai kapcsolatok eredményessége is közrejátszott abban, hogy a hazai szakemberek figyelme a francia piac felé fordult. Franciaország Európában a legjelentősebb soft- ware-készítő és szállító, ez azonban nem jelenti azt, hogy számítástechnikai vállalatai a teljes belső igényt saj^t erőbői ki tudnák elégíteni. Galambok és vélemények Megcsappant a tenyésztői kedv A vágógalamb-értékesítés a korábbi években jelentős — 20-25 tonna — mennyiséget képviselt — állapította meg a Pest megyei MÉSZÖV elnöksége. A jelenlegi forgalom mindössze 7-10 tonna körüli, jóllehet a külpiacon kelendő portéka a gyenge húsú galamb. Miért e visszaesés — erre kerestük a választ. Megyénkben a vágógalambtermelés szervezését, felvásárlását, szállítását az ácsai Vörös Október Termelőszövetkezet Columba termelési rendszere végzi. Ügyvezető igazgatója, Rézmayer Mihály így látja:. (. — Tavaly országos méretekben is csökkent a galambtenyésztési kedv. Mielőtt a részletekbe belemennénk, elöljáróban annyit: a felvásárlási ár négy éve változatlant H0 forintot kap az első osztályú madarakért az Áfész, 104-et a termelő, a másodosztályúak élő kilójáért pedig 80. illetve 72 forintot. Eközben viszont a takarmány — táp és szemes egyaránt — két-három alkalommal is drágult. Ezen túlmenően azonban idén a hideg is megtizedelte sok tenyésztő állományát. Visszatérve a felvásárlási árra, egyszerű lenne kimondani: ha szívesen veszik külföldön a húsgalambot, hát emeljék az árat, s majd újraélénkül a tenyésztési kedv. Azonban, noha valamelyest javult az exporteladási ár, mégsem él meg az ágazat szubvenciók nélkül. Bérnevelés — Hadd mondjam el, hogy mi a vágóüzemnek ugyanazon az áron adjuk tovább a galambokat. amelyen az Áfész- től átvesszük. Az ócsai telepünk, ahol a tenyészállatokat neveljük, veszteséges. Nem viszik a galambokat. Például azért, mert megszűnt az a kedvező lehetőség, hogy hitelbe vásároljanak a tenyésztők azzal a kötelezettséggel, 1-2 év múlva — amikor má- jelentkezik a hasznuk — visszafizetik az árat. A forgóalaphitelek magas kamatterhei mellett ezt már nem biztosíthatjuk. Azért nem tartjuk megváltoztathatatlan, nak a helyzetet. Keressük_ a módot, hogyan növelhetnénk az exportképes áru mennyiségét. Elgondolásunk szerint megoldást jelenthet, ha úgynevezett b érnevelésre szerződünk. Azt tervezzük, hogy 4?5000 pár galambot kiadnánk bértermelőknek, akik a vágógalambot adnák vissza, a szaporulat az övéké maradna így a tenyésztartás költségei csökkennének — hiszen egy ivarérett tenyészpár 400 forintba kerül, míg a fiatal galambnak 160 forint párja — és számunkra is hasznot hozna az ólak felszabadulása, ahol például szülőpárok előnevelésével foglalkozhatnánk. Kényes jószág Következő /' riportalanyunk két oldalról is ismeri a problémát, hiszen szakcsoporti felvásárló és tenyésztő is egyben. Boda Sándornét üllői otthonában kerestük meg. uv— Hat éve foglalkozom a felvásárlással és idestova harminckét éve a galambokkal. Jól érzékelem a visszaesést, hiszen volt idő, hogy egy-egy alkalommal 700 galambot is útnak indítottam innen, most pedig csak 200-250 körül visznek a szállítók kéthetenként, amikor a leadás ideje van. 1980-ban volt a csúcs, akkor 100-150 háznál is voltak galambok, ma jó ha a harmadában foglalkoznak vele. Azelőtt a selejttenyészeket — 4-5 éves állatok — is átvették 50 forintjával, de ez megszűnt. Gondolom ez is hozzájárult a csökkenéshez. De meg az az igazság, hogy ezekkel a szárnyasokkal együtt kell élni, pátyolgatni kell — azt meghálálják, máskülönben viszont nem hoznak hasznot. Nem üzlet A beszélgetést az ólban folytatjuk, ahol igazán komfortos körülmények között élnek és gyarapodnak Bodáék finom fogásnak nevelkedő madarai. A háziasszony ismeri valamennyit, s gyors pillantással azt is felméri, hogy egyikük verekedett — véres a csőre. Felkapja a renitens galambot, nyügtátót ad neki, nehogy kárt tegyen magában vagy társaiban. A szépen rendben- tartott ólakban 400 darab körüli az állomány, szülőpárokkal és kicsikkel együtt. Ez igazi nagyüzem. De aki munka mellett foglalkozik galambokkal, az rendszerint a padláson alakít ki helyet számukra. — Valóban. Ezért veszélyes a hideg. De az igazi tenyésztők azért nem riadnak vissza, ők amolyan megszállottak. Szeretik ezeket a kedves kis állatokat, inkább a kikapcsolódás miatt csinálják, nem annyira a pénzért. Mert azt a havi 1500-1600 forintot, amit a konyhára hoz, máshol is megkereshetnék. S hogyan látja a galamb- tenyésztés-értékesítés ügyét a Dél-Pest megyei Áfész felvásárlócsoportjának vezetője, Horgas István? — Határozott visszaesést regisztrálhatunk az évek folyamán. 1981-ben 25 mázsát, 1982-ben 12 mázsát, tavaly 10 mázsányit vásároltunk fel és idén is körülbelül ennyire számolunk. Ami az okot illeti, a véleményem megegyezik a termelőkével: a nagyüzemi- lég előállított szülőpárok nem váltak be a kisgazdaságok „ridegebb” körülményei között, nem hozták azt az eredményt, amit vártak tőlük, a szaporaságuk sem jól alakult. Persze aki zárt rendszerben neveli, az nem csalódott, csakhogy a többség padláson, ketrecben tartja őkét. A régi fajták jól bírják ezt, de azokat nem vásárolják meg tőlük, nem ezt igényli a piac. És mivel biztonsággal és nagyobb jövedelemmel tudnak más állatokat tartani, hát felhagynak a galambbal. És még valami. Az elmúlt években átvételi problémák is voltak és ez nagyban befolyásolta a tenyésztési kedvet. Akinek a nyakán maradt az áruja, vagy elhullottak a galambjai, azt nehéz újra rávenni a vállalkozásra. Jó volna tehát, ha ismét felvásárolhatnánk a hagyományos, kevésbé kényes fajtákat,, s ha ez az üzlet valakinek bejön, akkor feltehetően könnyebben hajlik némi beruházásra, ami a te- nyészaalambok tartásához szükséges. Szigethi Teréz Vj, „A megpróbáltatások ^megértővé tesznek, de könyörtelenebbé is. Megérteni £ csak a szenvedőket és elnyomottakat szabad, és midnél jobban megértjük őket, fannál keményebben, ellá- ^gyulás nélkül kell folytatni ^ a harcot minden szenvedés ^ okai ellen.” — Ezt vallotta, ^s ez volt élete vezérelve is ^ a magyar kommunista moz- ^ galom nagyszerű harcosáig nak, Ságvári Endrének. £ Negyven esztendeje, 1944. £ július 27-én áldozta fel fiattal életét. hz indulás Budapesten született, 1913. november 4-én. Amikor 1918- ban a katonák őszirózsával a sapkájukon visszajöttek a harcterekről és összetörték, vagy eldobálták puskájukat, ő hiába várta haza apját, akit 1914-ben tartalékos tisztként behívtak, s a frontra vezényeltek, s most távol családjától, hadifogságban sínylődött. Az 1919-es Tanácsköztársaságból is csak annyit érzékelt, hogy anyja — tanítói oklevelét hasznosítva — #állást vállalt, s A világ olyan, mint Mailáth Imre átveszi a kitüntetést Hancsovszki János felvétele Eensőséges kis ünnepség keretében köszöntötték tegnap délután a nyolcvanesztendős tlr. Mailáth Imrét Szentendrén, a Ko-f vács Margit Múzeumban. Bihari József, a Pest megyei Múzeumi Igazgatóság igazgatója méltatta azt a tevékenységet, amit Mailáth Imre húsz esztendeje fejt ki a magyar művészet és kultúra értékeinek terjesztésében, megismertetésében. Dr. Sel- meczi László, a Művelődési Minisztérium múzeumi osztályának vezetője e munka elismeréseként átadta az ünnepeknek a Munka Érdemrend arany fokozatát. Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Várkonyi Péter külügyminiszter levélben gratuláltak Mailáth Imrének születésnapja alkalmából. A megyéi pártbizottság és a megyei tanács nevében Nagy Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte az ünnepeltet. — Nagyon nagy élvezettel csinálom a munkámat, talán ezért nem érzek soha fáradtságot. Legfeljebb utána. Az a kulcsa az egésznek, hogy szeretem az embereket, őszinte jóindulattal közelítek feléjük. Élményeket szeretnék adni nekik, hogy megérintse őket valami a város, a táj szépségéből, hogy esetleg visszatérjenek mégegyszer. Mint az a külföldi'miniszter, aki hivatalos útja után turistaként is meglátogatta a várost. Szentendrének valami meghatároz- hatatlanul csodálatos légköre van. Kultúrák rakódtak itt egymásra, ezek nyoma ma is érezhető a szűk kis utcákon, az ódon házakban, a múzeumokban. Még harminc év után is mindig lázba hoz, ha a városról beszélhetek... Kimeríthetetlennek tűnik az ismereteknek áz a forrása, amelyből a 80 esztendős dr. Mailáth Imre merít. Tények, adatok, történetek — az ókortól egészen napjainkig. S valóban, elég néhány perc, és mintha nem is a kis lakótelep; szobában ülnénk, Imre bácsi beszél, mesél. Fölragyog az élénkkék szempár, hangja ellágyul, majd szenvedélybe vált... Húsz esztendeje vezet csoportokat Szentendrén. Magas rangú küldöttségek tagjait, konferenciák, tudományos tanácskozások résztvevőit kalauzolja. Nyugdíjasként, 1964-ben került a múzeumhoz, s most nyolcvanévesen is még tele kis notesza az elkövetkező feladatokkal. A latinra építve idegen nyelvek egész sorát tanulta meg. Német, francia, angol és olasz nyelven vezet csoportokat. Számtalan apró emléktárgyat, levelet őriz államfőktől, miniszterektől, diplomatáktól. Megmutatta már a várost a kuvaiti emírnek, az ENSZ főtitkárának és Margaret Thatchernek is. — Mindig úgy próbálom feltárni a vendégek előtt á város múltját, szépségeit, hogy na érezzék ezt a sétát a A nyolcvanas években —> az Áfészek támogatására, támogatásával — új lendülettel indult fejlődésnek az iskolaszövetkezeti mozgalom: amíg 1977-ben mindössze 58, addig 1983-ban 313 iskolaszövetkezet működött, s június 30-án számuk már 353 volt. Az iskolaszövetkezet diákjainak száma az elmúlt évtizedben tízszeresére nőtt, ma 36 ezer tanulót tömörít ez a szervezeti forma. Az iskolaszövetkezetek azon túl, hogy közvetlenül segítik a tanulók tízóraival, iskolatejjel, gyümölccsel, tanszerekkel, könyvekkel és egyéb fogyasztási eszközökkel való ellátását, megismertetik a diákokat az értékteremtő a tükör protokoll-program egy állomásának. Az első percekben rá lehet érezni, hogy mire kíváncsi inkább a látogató. Az a köteg levél, amit őrzök, azt sejteti, hogy sikerül fölkeltenem az érdeklődést, A legnagyobb boldogság pedig az, ha valaki visszatér hozzánk. Fáradtságnak, a kornak f nyoma sincs rajta. Ahogy mondja, Szentendre levegőjének valami életmeghosszabbító hatása, van, s sorolja a magas kort megért művészeket, akik itt élnek. Az idegen- vezetés mellett még arra is jut ideje, hogy a könyvtár külföldi levelezését bonyolítsa, hogy fordítson. És természetesen még mindig tanul, gyarapítja ismereteit. — Még most is készülök a vezetésekre, különösen, ha olasz nyelven kell előadnom. A verseket pedig állandóan ismétlem, gyakorolom, hogy mindig pontosan tudjak idézni. S hát lépést kell tartani a korral is. Igaz, én a művészetek megítélésében alapvetően konzervatív beállítottságú vagyok, de az újabb dolgokat is igyekszem befogadni, A külföldi vendégeknek például első számú kedvence a Kovács Margit-kiálilítás. Hallgatva Imre bácsit, azon tűnődöm, mi az, amivel pillanatok alatt képes figyelmet, szeretetet, tiszteletet ébreszteni az emberben. Tiszta kulturált beszéde?. Roppant ismeretanyaga? A választ az általa idézett mondásban vélem megtalálni: — A világ olyan, mint egy tükör: ha mosolyogva, barátságosan néz bele az ember, ugyanilyen arc tekint rá visz- sza. M. N. P. munkával, az okos gazdálkodással. Az iskolaszövetkezetek jól kiegészítik az iskolai nevelést-oktatást azzal,- hogy a tanulók a gyakorlatban is kipróbálhatják ismereteiket. Az iskolaszövetkezetek működéséhez az 1977-ben megjelent, Áfészekre vonatkozó törvényerejű rendelet adott jogszabályi lehetőséget. Erre alapozva a SZŐ VOSZ — együttműködve az úttörő- és az ifjúsági mozgalommal —, több kezdeményezéssel, intézkedéssel segítette az iskola- szövetkezetek megalakulását és működését. A szövetkezetek tevékenységi köre ennek megfelelően meglehetősen sokrétű. Iskolaszövetkezetek Az Áfészek támogatásával őt már korán reggel magával vitte az óvodába. Aztán apja, dr. Ságvári Sándor (polgári foglalkozása szerint ügyvéd) 1922-ben a hadifogolycsere révén hazakerült Szovjet-Orosz- országból, ám nem lett belőle jól kereső ügyvéd. Adósságok kísérték a család életét, az apa 1945-ben bekövetkezett haláláig. Endre is jogot végzett. Egyetemi hallgató korában csatlakozott a haladó diákszervezkedéshez, és tanulmányai befejeztével a szociáldemokrata párt VII. kerületi ifjúsági csoportjának egyik vezetője lett. Nagyszerűen értett ahhoz, hogyan kell a fiatalokat marxista szellemben nevelni, harcba vinni. A legnehezebb helyzetekben is optimista maradt. A fiatalok legkülönbözőbb rétegeit tudta közelhozni a mozgalomhoz. A kezdeményező A Népszava szerkesztősége mellett egy kis szobában volt a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom otthona; itt folytak híres szemináriumai, amelyeket az ifjúsági vezetőknek tartott. Látva a szélsőjobboldal előretörésének egyre fokozódó veszélyét, a népfrontgondolat jegyében az ifjúsági szervezetek antifasiszta tömörítésére törekedett, és a nyilasmozgalom visszaszorítására szervezett akciókat. Az illegális KMP tagjaként 1937-ben ő vezette a Tompa utcai nyilasházba összehívott gyűlés szétverésére az antifasiszta fiatalok támadását. Ezárt nyolchónapi börtönre ítélték. TűzhErdtsn Szabadulás után, 1940-ben a szociáldemokrata párt keretein belül működő forradalmi ifjúsági szervezet, az Országos Ifjúsági Bizottság titkára lett, s kiemelkedő szerepet töltött be a KMP által irányított függetlenségi mozgalomban is, amelynek számos megmozdulását kezdeményezte. A rendőrség üldözése miatt 1942 tavaszán kénytelen volt illegalitásba vonulni. Kommunisták és szimpatizánsok, ha. ladó emberek segítségével két éven át Budapesten tudott az illegalitás nehéz körü'ményei között dolgozni. Az üldözés közepette is hű maradt jelszavához: „Az élet cselekvés. A jobb élet még több cselekvés. Ez az én utam.” A pártnyomdát 1943-ban ő hozta létre és első szerkesztője lett a Békepárt Béke és Szabadság című lapjának. Egy illegális találkozón Budán, a Zugligeti úti cukrászdában törtek rá 1944. július 27- én. Fegyverrel a kézében, a támadóival vívott tűzharcban esett el. Emlékét kegyelettel őrzi pártunk, népünk, ifjúságunk. V. L. % Negyven éve a Zugligeti úton
