Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-26 / 174. szám

4 %MMan mm. Tür,ins *«.. csütörtök Az izraeli választások visszhangja Távozott az összekötő iroda személyzete Chile Baloldali politikusok kiutasítása Az utolsó hivatalos kapcso­lat is megszakadt Izrael és Libanon között azzal, hogy a Tel Aviv-i kormány szerdán visszahívta a Bejrut melletti összekötő iroda személyzetét. A libanoni nemzeti egységkor­mány a képviselet bezárásá­val mérte a végső csapást az 1983. május 17-én aláírt, majd ez év márciusában egyolda­lúan érvénytelenített izraeli- libanoni különmegállapodásra, melyet a megszálló hadsereg és az Egyesült Államok együt­tesen kényszerített rá az 1982- es izraeli agresszió után ha­talomra jutott bejrúti vezetés­re. Az izraeli alkalmazottak szerdára virradóra tengeri úton távoztak el Libanonból, Az izraeli külügyminiszté­rium szóvivője ellenséges lé­pésnek minősítette az iroda bezárását és azt állította, hogy a „szíriai nyomás” alatt szü­letett döntés ellentétes a li­banoni nép érdekeivel. A szó­vivő hozzáfűzte, hogy Izrael továbbra is kapcsolatban ma­rad „libanoni barátaival” (köztük a Jeruzsálemben ösz- srekötő irodát fenntartó jobb­oldali milíciákkal) és ezután a saját belátása szerint gon­doskodik az izraeli érdekek, az északi országhatár védelmé­ről. Az Asz-Szafir című haladó bejrúti lap kommentárja sze­rint az izraeli választók a hétfői szavazással elvetették a mérsékelt utat, az eddiginél is szélsőségesebb politikára szavaztak. Az An-Nahar úgy véli, hogy a választás kimene­tele az izraeli magatartás ra- dikalizálódásában, a megszállt palesztin területek gyorsított betelepítésében nyilvánul meg és egyúttal a Jordániára épí­tő Reagan-terv végét jelenti. Közben Izraelben közzétet­ték a hétfői törvényhozási vá­lasztások hivatalosnak tekint­hető eredményeit. Az ellenzé­ki Munkapárt a maga negy­venöt mandátumával meg­előzte a kormányzó Likud-tö- mörülést, amelynek az új MAGYAR VEZETŐK ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA KUBA NEMZETI ÜNNEPÉN ff Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi $ Pál, az Elnöki Tanács elnöke cs Lázár György minisz- á terelnök Kuba nemzeti ünnepe alkalmából táviratban ^ üdvözölte dr. Fidel Castro Kúzt, a KKP Központi Bi- zottságának első titkárát, az államtanács és a miniszter- 4 tanács elnökét. A távirat szövege a következő: A Kubai Köztársaság nem­zeti ünnepén, a Moncada lak­tanya elleni támadás* 31. év­fordulója, a nemzeti felkelés napja alkalmából a Magyar Szocialista' Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, Minisztertanácsának és egész népünk nevében elvtár­si üdvözletünket, szívből jövő jókívánságainkat küldjük ön­nek, Kuba Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államta­nácsának és Minisztertanácsá­nak, a testvéri kubai népnek. Népünk elismeréssel tekint azokra az eredményekre és forradalmi vívmányokra, ame­lyeket a kommunisták vezeté­sével az elmúlt évek során a kubai nép kommunista pártja II. kongresszusa határozatai­nak végrehajtásában elért. A Kubai Köztársaság inter­nacionalista külpolitikájával maradandó érdemeket szer­zett az imperializmus ellen, a szocializmusért és a békéért vivott küzdelemben. Dolgozó népünk szolidáris a szélsősé­ges reakciós körök által nap­jainkban is fenyegetett Kuba népével. Örömmel tölt el bennünket, hogy a marxizmus—leninizmus és a proletár internaconaliz- mus szellemében folyamatosan erősödik pártjaink és népeink testvéri barátsága, sokoldalú együttműködése. Az évforduló alkalmából szívből kívánjuk önnek, a kubai kommunistáknak és az egész kubai népnek, hogy to­vábbi sikereket érjenek el ha­zájuk védelmében, országuk felvirágoztatásában, a szocia­lizmus és a béke javát szol­gáló munkájukban. ★ Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Flavio Bravot, a kubai nem­zetgyűlés elnökét. Táviratban köszöntötte kubai partnerszer­vezetét a HNF Országos Ta­nácsa, a SZOT, a KISZ Köz­ponti Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. ~Jegyzet A MONCADA OSTROMÁRA EKLÉKEZÜNK AZ ESEMÉNYEK SZEMTA­NÚJA nem tud szabadulni személyes élményeitől, de má­tok számára nehezen képes visszaadni azokat a hangulato­kat, érzéseket, amelyek egy- egy történelmi fordulópont, fo­lyamat során hatalmukba ke­rítik. Ez történt e sorok írójá­val, amikor kiküldött tudósí­tóként először tehette libát Amerika akkor már szabad te­rületére, közvetlenül a kubai forradalom 1059-es győzelme után. Fidel Castro „szakállasai­nak”, a „barbudos”-oknak győztes népi hadserege akkor már felszámolta Batista diktá­tor amerikabarát rendszerét, s megkezdődött a forradalmi folyamat gyors megvalósítása. Akkor még Fidel Castro az ál­tala alapított Július 26. mozga­lom vezetőjeként irányította a fejlődést abba az irányba, amely a szocializmus építésé­hez vezetett el a szigetország­ban. Az egész világról özönlöt­tek akkor a sajtó, a rádió és a televízió tudósítói, hogy első kézből adhassanak számot ar­ról, ami Kubában történik. Tüntetés és gyűlés esténként más népi megmozdulások egész sorát követte, s a föld­reform és az államosítások je­lezték a forradalom előrehala­dásának útját. S közben zen­gett-zúgott az utca a Július 26-a mozgalom himnuszától, amelynek refrénje így hang­zik: „Előre kubaiak, hogy or­szágunk megismerhesse hő­siességünket. .., s felszabadít­juk népünket a tirannusok uralma alól...” Hányszor meg hányszor hall­hattam akkor Kubában a be­számolókat, az 1953. július 26-i történelmi akcióról, amely jel­adás volt a forradalmi harc megkezdésére. Fidel Castro, aki cukornádültetvényesi csa­lád sarjaként fiatal ügyvéd volt, egy mindenre elszánt for­radalmi csoport vezéreként 1953 júliusában megszervezte a katonai diktatúra egyik fel­legvárának, a Moncada lakta­nyának megtámadását. A ro­ham megkezdése előtt néhány órával ezeket mondta 95 ifjú társának: „Mi néhány óra alatt győzhetünk, vagy veszthetünk, de figyeljetek jól, elvtársak, a mozgalom, így vagy úgy, győz­ni fog.” A támadás sikertelen volt. A forradalmárok egy ré­sze az egyenlőtlen küzdelem­ben életét vesztette, a többie­ket pedig elfogták és bíróság elé állították. AZ AKCIÓ azonban mégsem volt hiábavaló. Mint később a Kubai Kommunista Párt első kongresszusán — 1975 decem­parlamentben negyvenegy képviselője lesz. A százhúsz főnyi knesszet mandátumainak betöltésére hivatott választások eredmé­nyei még némiképp módo­sulhatnak, ugyanis a Dél-Li- banonban lévő megszálló erők katonáinak szavazatát később összesítik, nehogy a százalék- arányokból az alakulatok lét­számára lehessen következtet­ni. Vezető arab politikusok a parlamenti választások kime­netelét Te! Aviv agressziós politikájának következményei­re és a vezető izraeli poli­tikai tömb fokozatos széthul­lására vezetik vissza. A chilei kormány négy bal­oldali politikust utasított ki kedden az országból. Az Ar­gentínába toloncolt politiku­sok közül egy a Népi Demok­ratikus Mozgalom párttömörü­lés végrehajtó bizottságának, a többi három pedig a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. Korábban a chilei legfelsőbb bíróság Pinochet elnök- sugal- mazására úgy döntött, bírósá­gok nem vonhatják kétségbe a kormánynak azt a jogát, hogy bírósági végzés nélkül tetszés szerint kiutasíthassa, vagy de­portálhassa, az ország belbiz­tonsága szempontjából veszé­lyesnek minősített politikuso­kat. VENDEGÜNK A KAMBODZSAI MINISZTERELNÖK Chan Sy 1934. május 7-én született Kam­bodzsa Kompong Cliliang megyéjében Thnal faluban. Khmer nemzetiségű, öt gyermek apja. Po­litikai tevékenysége 1943-ben kezdődött, ekkor csatlakozott a forradalmi mozga­lomhoz, s rövidesen egy kommunában a milícia vezetőjévé vá­lasztották. Katonai pályafutása során 1950-ben egy csoport parancsnoka lett, majd később Kom­pong Chhang megyé­ben a hadsereg köz­ponti motorizált egy­ségénél kapott beosz­tást. 1934-ben Viet­namba küldték különleges politikai és villamosműszaki tanfolyamra. A Kambodzsai Népi Forradalmi párt­nak i960 óta tagja. Az amerikai ag­resszió elleni küzdelembe 1970-ben kapcsolódott be. A harcban a győze­lemig részt vett. A Pol Pot-rendszer ide­jén, 1973-ban letartóz­tatták. Kambodzsa Megmentésének Egy­ségfrontja hadseregé­nek 1978-bán lett a tagja, egy esztendő­vel később a kam­bodzsai forradalmi néphadsereg politikai főbizottságának elnö­ke lett. 1980-ban nem­zetvédelmi miniszter- helyettessé nevezték 'ki. s betöltötte a po­litikai főbizottság el- tisztet is. Egy év elteltével a nem- zcivéUelmi miniszteri feladatok mellett a minisztertanács el­nökhelyettesi teendő­it Is ellátta, s tagja lett a KNFP Központi Bizottságának és a poli­tikai bizottságnak is. A miniszter- tanács elnökévé 1982-ben válasz­tották. A képviselők megszavazták Fsbius programját Bizalmat kapott a kormány A francia nemzetgyűlés a szerdára virradó éjszaka bi- zalmat szavazott az új kor­mánynak. A szocialista képvi­selők a kormány mellett, az el­lenzékiek a kormány eilen sza­vaztak — a kommunista kép­viselők pedig tartózkodtak á szavazástól. A vitában a kom­munista képviselők azzal in­dokolták tartózkodásukat, hogy Fabius miniszterelnök programnyilatkozata nem adott pozitív választ a kom­munisták javaslataira. 279 képviselő megszavazta a bizalmat a kormánynak, az ellenszavazatok száma 157 — a tartózkodók száma 46 volt. Washingtoni sajtókonferencia Ismert reagani álláspon t Kifejezetten választási jelle­gű, elsősorban a Demokrata Párt által a republikánus kor­mányzat ellen felhozott váda­berében — Fidel Castro kije­lentette: a Moncada elleni si­kertelen támadás fölrázta Ku­ba népét. A Moncada elleni ro­ham nélkül bizonyára nem ke­rült volna sor a forradalmárok későbbi partraszállására és győzelmes felszabadító harcára sem. Annak idején Batista bírósá­ga előtt Fidel Castro olyan be­szedet tartott „A történelem fel fog menteni” címmel, amelyben a diktatúra urainak fejére olvasta a nép ellen el­követett szörnyűséges gyilkos­ságaikat, az ország kiszolgál­tatott helyzetét, függőségét Washingtontól. E néptribunt Batista diktatúrájának veze­tői meggyilkolni nem merték, inkább börtönbüntetésre ítél-» ték. majd száműzték. A harcot azonban a forra­dalmárok tovább folytatták, s 1956. decemberében 80 min­denre elszánt forradalmár élén — a Granma nevű hajón — Fidel Castro újra Kuba földjére lépett, s megkezdő­dött az 1959-es győzelemmel végződött szabadságharc. KUBA NAGY ÉS DICSŐ­SÉGES utat tett meg azóta Visszaverte a Washington által támogatott Disznó-öbölbeli zsoldostámogatást és a beavat­kozási kísérletek más soroza­tát, s ma a testvéri szocialista országok segítségével a szocia­lizmust építi az Egyesült Álla­mok floridai partjaitól mind­össze 150 kilométerre fekvő szigetországban ... Arkus István kát cáfoló sajtókonferenciát tartott kedden este Washing­tonban Reagan elnök. Nemzetközi kérdésekről Reagan csupán érintőleg szólt. Megismételte vádjait Nicara­gua ellen, azt mondotta, hogy Managua segítséget nyújt a salvadori felkelőknek. Azzal vádolta a Demokrata Pártot, hogy szemet huny a tények fe­lett. Reagan nem nyilatkozott ar­ról, milyen lépéseket tervez azzal kapcsolatban, hogy Len­gyelországban széles körű am­nesztiát adtak a politikai el­ítélteknek. A félórás sajtókonferencia nagy részében az cinök saját kormánya politikáját védel­mezte. Cáfolta, hogy adóeme­lést készítene elő, s azt mon­dotta, hogy_ a költség vetés egyensúlyát inkább a kiadások csökkentésével akarja elérni. Az elnök Geraldine Ferraro alelnökjelöllségével kapcsolat­ban azt mondotta, hogy ez „je­lentős, régóta esedékes” fejle­mény az amerikai politikában. WCSAK RÖVIDÍN...U PÉREZ DE CUELLAR ENSZ-főtitkár üdvözölte a Lengyelországban elfogadott amnesztia rendeletet. A viiág- szerveze* székhelyén kiadott közlemény szerint a főtitkár véleménye az, hogy az am­nesztia „pozitív lépés az or­szág helyzetének normalizálási folyamatában”. TÖBB MINT EZER kor­mánykatona halt meg egy év alatt a Salvador! hazafias erőkkel vívott harcokban. Ezt az adatot Vides Casanova sal- vadori hadügyminiszter közöl­te a nemzetgyűlés keddi ülé­sén. Támogatást annak kell mindig adni. aki alkot A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap a megyeházán tar­totta ülését a Pest megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A testület elsőként azt a beszá­molót vitatta meg, amely Bu­daörs városi jogú nagyközsé­gi tanácsa végrehajtó bizott­ságának tevékenységét elemzi. Ezt követően pedig Pest me­gye egészségügyének káder­helyzetével, a káder- és sze­mélyzeti munka feladataival foglalkozott a végrehajtó bi­zottság. Sürgető feladat a félbemaradt óvoda építésének befejezése Budaörs a megye települései közül azért is figyelmet érde­mel, mert ünnepelheti alapí­tásának, létének 750. évfor­dulóját. Ugyanakkor tovább gyorsul az a folyamat, mely előbb vagy utóbb meghozza a településnek a városi rangot. Nem elhamarkodott megállapí­tás ez, hiszen elég arra utal­ni: változatlanul számottevőén gyarapodik a nagyközség la­kossága. Az idén májusban már 23 ezer 180 lakót szám­láltak Budaörsön. Négy évvel korábban pedig még négyezer­rel kevesebbet. S ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy hétvégeken mintegy tíz­ezerrel nő a népesség száma, miközben egyre több, vonzás- körzeti feladat ellátására kell alkalmassá válnia a település­nek — tény, nincs könnyű helyzetben Budaörs. Ám a fejlődés a betelepü­lések nyomán — mert döntő hányada nem a születésekből, hanem a betelepülésekből adó­dik — újabb és újabb, meg­oldásra váró feladatot jelent. Igaz, ma még minden gye­reknek jutott hely az óvodá­ban, a jogos igényeket kielé­gítették. Ám a lakótélén épí­tése folytatódik — a nádasdű­lői, s majd az úgynevezett mintalakótelepé —, az idén s lövőre összesen hatszáz úiabb lakást adnak át. S a beköltö­zők úiabb 150 helvet igénvel- nek majd az óvodákban. Nem véletlen hát. hogy a település vezetői sürgetik a félbemaradt óvoda építésének befejezését. Nem szólva arról, hogy négy­milliót már beleöltek, s a kés­lekedések azt jelenthetik, hogy ezt a négymilliót is elveszítik. Tönkremegy. A régi, paraszt- nazban levő ovodát éppúgy ki kellene „váltani”, mint a lakó­telep három lakásában — né­hány évvel ezelőtt — ideigle­nesen életrehívott, hetven gye­rek elhelyezését biztosító szük­ségmegoldást. Annál is inkább, mert a szomszédos lakások bérlőinek nyugalma sínyli meg ezt a kényszermegoldást. S egy-két év fellélegzést, nyu­galmat is. jelentene a félbe­maradt óvoda felépítése, elké­szülte. A település vezetői nem ta­gadják, hogy az általános is­kolák tető alá hozásához le­hetőséget, mégpedig nem is akármilyet kaptak az elmúlt években. Ám a régi, elörege­dett épületek felújítására nem volt mód. így jutottak el oda, hogy az Esze Tamás utcai is­kola egy része életveszélyes, a felújításra kapott pénz az épí­tőipar irreálisan magas válla­lása árai miatt kevés. S a Bé­ke téri iskola is mielőbbi fel­újításra vár. A napközit a diákok hatvan százaléka ve­heti igénybe. Ám annak, hogy a tanítás egyműszakos, ára is van: olyan termekben is ok­tatnak, melyek nem ezt a célt hivatottak- szolgálni; - nem < is arra készültek; Viszont aligha várathat sokáig magára a böl­csődék bővítése. Az agglomerációs övezetben levő nagyközség hétköznapi gondjai A lakásigénylők száma — mármint az olyanoké, akik igényüket befizetett letéttel tá­masztották alá, ötszáznál több. Ami gondot okoz, az a laká­sok árai — pedig olcsó építke­zést is indítottak, ám a 43-as ÁÉV korábbi ígéretét vissza­vonta, s most tetemes összege­ket közöl négyzetméterenként — egyre nőnek. S a csatorná­zás is napi feladat. Pedig ma már a lakásállomány harminc százaléka a közüzemi csator­nahálózatra van rákötve. A csatornázáshoz kapcsolódó tár­sulás az úgynevezett második ütem munkálatait még az idén, év vége előtt szeretnék beindí­tani. Rengeteg kérdés kapcsolódik az agglomerációs övezetben le­vő nagyközség hétköznapjai­hoz. Éppen a betelepülők nagy száma miatt. A gyermek- védelem, az építéshez szüksé­ges telkek kialakítása — már­mint a magánerős — a gyógy­szertár rekontsrukclója, az üdülőterülethez járuló gondok megoldása, ; a Hosszútéri patak medrének kitisztítása — per­sze a fővárosi szakaszon is! — elengedhetetlenül fontos. Csak­úgy, mint annak felismerése: az a település kaphatja a nagykasszából manapság a legtöbb támogatást, aki J- amely — bizonyította, bizo­nyítja életrevalóságát, alkotó- készségét. Mindazt, ami egy olyan közösséget jellemezhet, s jellemez, mely nemcsak la­kója, birtoklója, hanem alko­tója is annak a területnek, hol otthonát a hivatalos iratok jegyzik. S ahol képes az új la­kótelep a régi településsel ösz- szeforrva a fejlesztést, a fej­lődést szolgálni, ott van he­lye az előrelépésnek, a fej­lesztés újabb és újabb forint­jainak felhasználására. Tanulni, meríteni mások tapasztalataiból sem szégyen Nagyon fontos témát — s azt alaposan, több oldalról megvilágítva — vitatot meg a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága, amikor az egészség­ügy káderhclyzetóvel, a káder- és személyzeti munka felada­taival foglalkozott. Hiszen a megyében közel tizenkétezer egészségügyi dolgozó tevékeny­kedik. Ezek tizennégy százalé­ka orvos, míg 51,5 százaléka úgynevezett szakdolgozó. A gyógyszerellátást 1 ezer 377- en, közülük 307 gyógyszerész biztosítja. Nem rossz az össz­kép, ám akadnak krónikus pontok. Így Százhalombattán az üres üzemorvosi állások — a DKV-ban évek óta beltöl- tésre várnak. S nővér sincs mindig elég az újonnan élet­re hívott osztályokra. S ennek kárát a beteg látja. Áthidaló megoldás lenne más megyék tapasztalatából, azaz az ott alkalmazott meg­oldásokból tanulni, vagy pél­dául a differenciált bérezés adta lehetőségekkel élni. S az sam lenne rossz, ha a bérmeg­takarítást ott, ahol van, diffe-’ renciáltan használnák fel. A beteg hasznára — az egész­ségügyi ellátás presztízséért Varga Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom