Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-26 / 174. szám

OR. KOROM MIHÁLY IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN, NYÁRI IFJÚSÁGI TÁBORBAN

fFolytatAa nt I. oldalról.)

Politikai Bizottság tagját, s mutatta be a mintegy 950 termékkel foglalkozó szövetkezet néhány korszerű műhelyét, a f többi között a bőrönd-, a bébiholmi-, az elektroműszerész- üzemét.

Az érdi program után került sor a Sasad Termelőszövetkezet üzemének, a Budatejnek megtekintésére, ahol Cinczok György, a tsz elnöke vezette végig a vendéget. A törökbálinti üzemlátogatáson részt vett Csapó Sándor, a Budaörs városi jogú nagyközség párt- bizottságának első titkára, Arányi György, a tsz pártbizottságának titkára, valamint Pusztai László, a tsz KISZ-tit- kára, valamint Kerek Zoltán, a Budatej üzem vezetője is.

A nap méltó befejezése volt az ifjúsági tábor meglátogatása a Frank-tanyán. Ezúttal lengyel diákok érkeztek ide Varsóból és a lengyel főváros környékéről, hogy szabadságuk egy részét itt töltsék és barackszedéssel tegyék hasznossá magukat. Dr. Korom Mihály számos kedves diákkal ismerkedett.

Varga Sabján László átfogó tájékoztatót tartott az ország nyári ifjúsági táborainak életéről, arról, hogy milyen új módszerekkel teszik hasznosabbá, vonzóbbá az önkéntes ifjúsági táborok életét.

Az egész nap befejezésekor dr. Kor.om Mihály azt mondotta, hogy már több látogatása során győződhetett meg arról, milyen gazdag Pest megye. Ez alatt nemcsak természeti adottságát, a gyárak, üzemek, szövetkezetek nyújtotta termelési ■ eredményeit érti. Mint mondotta, sokkal inkább az emberekben rejlő aktivitást, szorgalmai, hivatásérzetet, amelyet oly hozzáértően tudnak a közösség szolgálatába állítani, így sokszorozva meg az egyes emberekben rejlő értékeket. Egy napközi tábor, egy ifjúsági tábor, két termelőszövetkezet, ipari szövetkezet megtekintése, párt- és állami vezetők tájékoztatód győzték meg arról, milyen tartalékok rejlenek e megyében, s mindezt a népgazdaság és saját hasznukra bányásszák ki.

Tájékoztató a megye életéről, feladatáról'

Krasznai Lajos részletesen beszámolt dr. Korom Mihály érdeklődésére Pest megye politikai és gazdasági, életéről. A többi között elmondotta, hogy az ország legnépesebb területe Pest megye, megközelítően egymillióan lakják. Területileg ugyan a megyék között a harmadik helyet foglalja el, de népsűrűségét tekintve így is a legnagyobbnak számít. Jellegzetessége, hogy a lakosság kétharmada az agglomerációban él. Egy négyzetkilométernyi területre 154 fő jut, ami bizonyítja, hogy a 44 községben városi sűrűség tapasztalható, vagyis az országos átlaghoz képest háromszoros a népsűrűség itt

Pest megye munkáslakta település. A felszabadulás óta jelentős fejlődésen, változáson ment keresztül mind gazdasági, mind politikai téren. Az utóbbi két évtizedet azonban még a korábbinál is dinamikusabb fejlődés jellemzi. Soha annyi lakás nem épült, mint ebben az időben, megsokszorozódott az óvodai, a bölcsődei helyek száma, az iskolai tantermek, a művelődési házak, az orvosi rendelők, az új kórházak megépülése ékesen bizonyítja a gyarapodást. Ugyanakkor — hangsúlyozta Krasznai Lajos — egyetlen területen sem éri el Pest megye az országos szintet, képtelen volt pótolni mérhetetlen nagy elmaradottságát.

Utolsó előtti helyen van a többi megye között a célcsoportos lakás építésében, holott itt lenne legindokoltabb az arányok megváltoztatása, hogy a bérből élők is mielőbb megoldhassák lakásproblémáikat.

Szólott a megyei pártbizottság első titkára, a demográfiai hullámból származó feladatokról, elsősorban az iskolák befogadóképességéről. Amikor 1992-ben más megyék már túl lesznek a demográfiai csúcson, ugyanezt Pest megye nem mondhatja el. Jelenleg 60,1 százaléka a lakosságnak a negyven év alatti korosztályhoz tartozik. Negyvenezer diák ma is váltott műszakban tanul, s csak az állampolgárok lokálpatriotizmusán múlott, a jelentős társadalmi munkának köszönhető, hogy nem kényszerülnek a tantestületek ma is három műszakban tanítani.

Híres a megye arról, hogy az ötéves tervek, során kétszer annyi óvodai helyet építettek, mint amennyi a tervekben szerepelt, összefogtak — mint már annyiszor — az üzemek, a termelőszövetkezetek, a lakosság, s ennek köszönhető, hogy már az igények 60—70 százalékát ki tudjuk elégíteni. Ha azt tekintjük, honnan indultunk: öröm ez, de súlyos feladat is, hogy minden jogosult gyermek mielőbb bejusson korszerű óvodáinkba.

Az utóbbi esztendőkben megépült a ceglédi, a váci, a kérepestarcsái kórház, folyik a

Semmelweis Kórház rekonstrukciója, számos új rendelőintézettel enyhítették a korábbi rossz egészségügyi ellátást. Talán fel sem sorolható egyszerre, mi minden történt e téren, s a megyei első titkár mégis joggal jegyezte meg a vendégeknek : országos viszonylatban a megyék között az utolsó egyharmadban vagyunk a kórházi ellátásban.

Sürgős megoldásra vár a víztermelő bázis bővítése, holott súlyos pénzeket fordítottak a tanácsok eddig is az egészséges ivóvízellátás biztosítására. Néhány .településen, így a többi között Szentendrén, Dunakeszin, Érden, Törökbálinton, s másutt különösen a nyári időszakban kritikus a helyzet.

Jó munka, gazdag aratás

örömmel számolt be Krasznai Lajos a vendégeknek arról, hogy hazánk gazdasági életében jelentős helyet foglal el Pest megye. Itt termelik az ország ipari termékeinek tiz, a mezőgazdasági termékeknek tizenöt százalékát, s az sem elhallgatható, milyen fontos ipari és mezőgazdasági ágazatok termelnek e területen. A minisztériumi ipar mellett jelentős a tanácsi üzemek és az ipari szövetkezetek működése is.

Szólt a megyei pártbizottság első titkára a többi között a Dunai Kőolajfinomítóról, a nemrégen átadott katalitikus krakküzem 6,5 milliárd forintos beruházásáról. Megemlítette a többi között az albert- . irsai elektromos fogadóállomást, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár rekonstrukcióját, a Forte gyár folyamatban levő felújítását, és még számos üzemet annak bizonyítására, hogy a népgazdaság számára is nélkülözhetetlen gyárak, üzemek megújítása, bővítése, karbantartása e nehéz gazdasági körülmények között sem állt le.

A mezőgazdaságról tájékoztatva elmondotta Krasznai Lajos, hogy változatlanul fontos szerepe van a megyének a főváros ellátásának segítésében. A gazdaságokra a nagy szakosodás a jellemző, figyelembe véve adottságaikat és a lakossági szükségleteket. 26 közös társulás alakult és 120 gazdasági társulásnak tagjai a mezőgazdasági üzemek. Mintegy 12 termelési rendszernek gesztorai az itt működő mező- gazdasági üzemek, s ez egyben a gazdálkodás erejét, színvonalát is jelzi.

Az ígéretes aratásról is kapott képet dr. Korom Mihály. Már látható, hogy idén jól fizet a gabona és időben takarítják be a termést a gazdaságok. A mezőgazdasági üzemek megteremtették a feltételeket

A Budatcj üzemében, ahol a hires Leo jégkérmet is gyártják

Budaörsön a Sasad Tsz építőtáborában az Itt dolgozó lengyel fiatalok ajándékkal kedveskednek a vendégnek

lan? A fenti megoldás sem a fővárosnak, nem jó, Pest megye munkaerőhelyzetét pedig javítani ilymódon képtelenség.

A főváros is sok gonddal küzd, rrifrt denkt' ttidja. Ebből származik az is, hogy sokszor szándéka ellenére sem képes többet magára vállalni. A kormány agglomeráció fejlesztését segítő döntése szükséges ahhoz, hogy a főváros érdekeit sem sértve, változtasson Pest megye elmaradottságán, a lakosság élet- és munkakörülményein.

Miért tudjük megvalósítani?

Varga Sabján László így fo- galamzott: Szép hagyomány, hogy a Politikai Bizottság tagjai minden esztendőben meglátogatnak egy-egy ifjúsági tábort. Találkoznak , a gyerekekkel, pillanatra megfigyelik; hogyan töltik szabadságukat, megbecsülik-e munkájukat. Puszta látogatásukkal is tanúsítják a diákok előtt: szeretettel kísérik lépteiket.

Az országban sok nagyszerű tábor működik, s hogy mégis a budaörsi Sasad Terzásra is futja), mégis ezt a gondolatot lehetett tegnap mindenütt megfogalmazni. Mert leírta a tudósító, hol kikkel találkozott a Központi Bizottság titkára, de azt nem ecsetelte, milyen gazda módra beszélt Dékány István a Bentavölgye Termelőszövetkezet eredményeiről, Méray Tibor Érd város igazi várossá fejlődéséről, Varró Karoly, aki 1962 óta elnök a mini háziipari 'szövetkezet óriás üzemmé válásáról, dr. Somogyi Sándor a világjárók utázásáról, Ipacs László (a Budapestvidéki Tü- zép nyugdíjas vezérigazgatója) a valaha megálmodott Fészek Áruház mai valóságáról.

Küszködésük árón fejlődött

Két jegyzettömb telt meg számokkal, adatokkal, kérdésekre adott válaszokkal — lassan valamennyivei megismerkedik majd az olvasó. E látogatás során sem lehetett nélkülözni a sokoldalú információt, dr. Korom Mihály el is raktározta valamennyit. Minden bizonnyal azonban mindenkiben az a lényeg fogalmazódott meg: akik saját posztjukon mindig tettéé, amit kell, s ma is tudják, mit vár tőlük a társadalom, * azok küszködése árán fejlődött olyanná Pest megye, amilyenről Krasznai Lajos beszélt a Politikai Bizottság tágjának. S,amikor a •megoldandó feladatokat emle- 'getté • bizakodva, hogy amit tervezünk, meg is valósítjuk — azért tehette, mert ezekre az emberekre. , gondolt, akik Ér. den, Budaörsön, Törökbálinton és Nagykőrösön, Dabason és másutt —, ott, ahol élnek, kéretlenül is többet tesznek, mint ami kötelező,

Értnek példáival találkozott •tegnap div Korom Mihály. S ■amikor a párt XlII. kongresz- szusárá késiüfyé riiajjd'ritíégío- gaimazódik: hogyan áll helyi a párttagság és követi-e őket a pártonkívüliek tömébe, minden bizonnyal felidéződik; benne Pest megye képe, ,:merí mint a Politikai Bizottságnak tagja mondotta: mindezért volt rá mély benyomással ez a ta- találkozás.

S. Á.

A Fészek Áruházban. Ipacs László, a I1NF városi bizottságának elnöke és Tunyogi András kalauzolta a vendéget

melőszövetkezet ifjúsági építőtáborát mutatja meg dr. Korom Mihálynak, annak az az oka, hogy itt idén lengyel diákoliat fogadtak, másrészt, az eddigi szokásoktól eltérően új módszerrel kísérleteznek. Itt és Siófokon hátat fordítottak a hagyományoknak. Nemcsak leszedik a gyerekek a gyümölcsöt, osztályozzák, ládákba rakják, hanem értékesítik isi Bizományba kapják a termelőszövetkezettől és nagyüzemekkel előre megbeszélve, a nagyüzemek szállító járművét felhasználva, közvetlenül a dolgozók között értékesítik. Kikerülik a nagykereskedel- 1 met, kikerülnek mindent, ami drágítaná az árut. Mindenki jól jár: a termelőszövetkezet, a diák, s a vásárló. Már bizonyították: húsz százalékkal olcsóbbak a többi árusnál? A diáknak is jó, mert értelme van a munkájának, táborozásra fordítják a jutalmat, amit a tsz ad számukra. A KISZ- szervezet is részesül a pénzből.

Pünkösdi Zoltán, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola diákja, aki itt most az értékesítéssel foglalkozik, megerősíti Varga Sabján László szavait és szakmunkás- tanuló társai tapasztalataira is hivatkozik. amikor állítja: öröm ez a munka. Könnyű lesz országosan elterjeszteni.

Kezdeményezés a butik akció is. Lényege: a télen tervezett és varrott ruhákat 100— 300 forintért itt árusítják. Több mint harmincezer • ru- • hát adnak el így. Közöst célra fordítják a pénzt. Dolgozni, értelmesen tölteni az időt —, ez a cél Önkéntesek ezek a táborok és ott. szervezik a csoportokat, ahol legfontosabb a társadalom számára a tevékenységük. így például az építőiparban, tálán ezzel elősegíthetik a fiata- . lók lakáshoz jutását...

Persze igyekeznek mindenkit érdeklődése, szakmai tudása szerinti táborba helyezni, hogy amihez ért valaki, ott használjon. ,'í..

Amihez ért, ott használjon! Mindez . az if júsági táborban hangzott el, ismételték tolmács útján dr. Korom Mihálynak a lengyel gyerekek is (akik munka mellett ismerkednek Pest megye nevezetességeivel szabad idejükben és szórakoa jó termés elérésének és segítette őket az időjárás is. Sehol nem volt panasz a gépi ellátottságra, nem volt alkatrész- hiány, s elegendő volt a műtrágya is. Még a,gyengébb adottságú földekről is több'gabonát gyűjtenek egybe, mint amennyit terveztek.

Dr. Korom Mihály jó érzéssel hallhatta és a nap folyamán maga is meggyőződhetett arról, hogy a dolgozók hangulata kiegyensúlyozott és nemcsak érdeklődnek a politikai, gazdasági kérdések iránt, hanem önmaguk is örömmel részt vesznek a feladatok elvégzésében. Ugyanakkor őszintén elmondták a Központi. Bizottság titkárának, hogy a korábbinál érzékenyebben reagál a lakosság a körülötte folyó dolgokra.

Várják a párt XIII. , kongresszusától, hogy kritikusan elemezze mindazon kérdéseket, amelyek oly nagyon foglalkoztatják a dolgozókat.

A Központi Bizottság titkárát érdekelte, milyen a megye és a főváros kapcsolata? A megoldandó feladatokban tudnak-e együttműködni? Menynyire érzékenyek az iskolai, az egészségügyi, a munkaerő gondokra a budapesti vezetők? A válasz egyértelmű volt: a párt- és a tanácsi vezetők kapcsolata jó, számos kérdésben közös megállapodás születik. Az azonban igaz, hogy a megvalósítás során alsóbb szinten már több a zökkenő.

Ilyen kérdés a többi között a közlekedésben rejlő konfliktus. A bejáró munkás a főváros határáig felemelt díjért utazik, másfajta jeggyel a főváros határától... Egy-két megállóval lehetne hosszabbítani a kék autóbusz járatát, meg is épülnek a kívánt utak —, s nem történik semmi. Gyálon például évek óta húzódik a megoldás —, hiába. Irritálja a közvéleményt, hogy az oktatásban, a kereskedelemben, az egészségügyben, a közlekedésben dolgozók nem tehetség, vagy teljesítmény szerint kapják a bérüket, hanem aszerint: hol dolgoznak! A fővárosban 5-600 forinttal magasabb bérért helyezkednek el, mint akár egy kilométerrel odébb Budapest határától. Csoda hát, ha például a százmillió forintos beruházással épült szentendrei kenyérgyárban képtelenek szakmunkást kapni, a lakosság kenyér- ellátása továbbra is megbldatLátogatás a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében készülő Béke téri lakólelcpen

Hancsovszki János felvételei