Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-04 / 155. szám

Betakarítás szervezetten Aratás biztató előjelekkel Sok múlik az időjárásén Bár néhány Best megyei gazdaságban már júniusban is bele-beleharaptak a gépek a gabonába, a munka dandárja csak ezen a héten kezdődik. A Pest megyei Tanács mezőgaz­dasági osztályán kapott tájé­koztatás szerint jó előjelekkel kezdődött meg az aratás. Mindenekelőtt azért, mert a május—júniusi esők felhizlal­ták a szemeket, legalábbis jó közepes termés várható. Sok múlik persze azon is, hogy milyen lesz betakarítás idején az időjárás. Az előrejelzés re­ményt keltő, július első két dekádjára kedvező időjárást ígér a meteorológia. Minden szövetkezetnek és állami gaz­daságnak jól felfogott érdeke azonban, hogy szervezetten, gyorsan folyjon a munka, mert július utolsó tíz napjá­ban valószínűleg ismét sok lesz a csapadék. A mezőgazdaság fejdődésé- nek eredményeként ma már nemcsak a természeti eleme­ken, de legalább ilyen mérték­ben a korszerű agrotechnikán, a gépesítésen múlik, hogy mi-, lyen a termés. Az aratás előt­ti gépszemlék azt bizonyítják, hogy a gazdaságokban komo­lyan vették a felkészülést, ala­posan kijavították a gépeket. Egy arató-cséplő gépre átlago­san 151 hektár vágnivaló jut, s ez nem is rossz arány. De nagy a szóródás, s vannak olyan mezőgazdasági üzemek is, ahol egy-egy gépnek több mint 180 hektárt kell levág­nia. A szakemberek azt javasol­ják, hogy bár költséges, ener­giaigényes a termény szárítás, mégse várjanak a gazdálko­dók az aratással az utolsó percig, mert az esetleges szem­veszteség miatt több lehet a kár, mint a haszon. Az emlí­tett kombájnokon, teherautó­kon és vontatókon kívül 507 bálázógép áll az üzemek ren­MERÉSZSÉG L átogatóba érkezett kül­földi szakembereket kalauzol az érdi Ben- tavölgye Termelőszövetke­zet elnöke, szaporán, sok humorral fűszerezetten vá­laszol a záporozó kérdé­sekre. Az egyik vendég tudakozódása mégis, bár csak egy pillanatra, meg­akasztja, hiszen azt kérdez­ték tőle, nem tartja-e me­részségnek azokat a váltá­sokat, amelyet — nem elő­ször, nem utoljára — a termelési szerkezetben, az egyes ágazatok súlyának módosításában végrehajtó, nak? Merészség? Lehet, hogy az, én inkább — mondja — kockázatnak ne­vezném. Az olyan ember kockáztató kedvének, aki vagy itt marad az egyik parton, vagy átmegy egy szál pallón a másikra. És miért megy át? Mert ez a part már omlik a lába alatt... Nevetés nyug­tázza a megértett, szelle­mes választ, az újságíró azonban eljátszik a kifeje­zéssel, a merészség miben­létével, mert hiszen igaz, a gyors váltásokra, változ­tatásokra gyakran nem azért adja rá a fejét az em­ber, mert bátor, hanem mert egész egyszerűen más választása nincsen. Hiszen könnyen lehet, ahhoz kelle­ne az igazi merészség — és bizony ilyen merészeink szép számmal vannak —, hogy az omló, a szakadó parton maradjon az ember, ne mozduljon, várjon. Vár. jón, de mire?! Tagadhatatlanul volt merészség annak az irány­nak a követésében, hogy a megye közös gazdaságai a növénytermelésnél gyor­sabb ritmusban fejlesztet­ték az állattenyésztést, s míg 1975-ben nagyjából fe­le-fele alapon részesedett a két terület az alaptevé­kenység bevételéből, a nyolcvanas évek első har­madában ez az arány 42- 58-ra módosult, azaz tagad­hatatlan vezető szerepet szerzett az állattenyésztés. Amire rámondhatnánk, bravó! Az tart vissza ben­nünket, hogy ezekben a hetekben, hónapokban is­métlődően találkozunk a közös gazdaságokban az el­gondolkodtató ténnyel: csökkent az állomány, szembeszökően a sertéseké. Mi történt, történik? Pusz­tán annyi — bár ettől mintha elszoktunk volna gondolkodásmódunkban —, hogy a gazdaságok nem­csak akkor váltanak, vál­toztatnak, amikor a lépések iránva teljesen azonos a gazdálkodás mikro- és makroszintjén, hanem bi­zony módosítanak akkor is, amikor az üzemi érde­kek nyilvánvalóvá teszik, egy-egy tevékenységen egy­re kevesebb a haszon, bár e tevékenység népgazdasá­gi összesítésben roppant fontos. Ha fontos — így az üzemi okoskodás —, akkor olyan közgazdasági környe­zetet kell teremteni, mert ha nem, akkor a szövet­kezetnek kézenfekvő a vá­lasztása, milyeii irányba lép. Ezeknek az irányoknak a meglétét, súlyosbodó kö­vetkezményeit jól érzékel­hetjük napjainkban — évek óta visszatérő téma lapunk hasábjain — a megye nagyüzemeiben a zöldség­termő területek folyama­tos csökkenésében, ami megállíthatatlannak látszik, hiszen idén tapasztalataink szerint újabb szövetkeze­tek hagytak fel náluk ha­gyományos kultúrák ter­mesztésével. Az indok: ha üresen hagynák a területet, az is kifizetődőbb lenne. Persze, nem marad üresen, gabonaféle, napraforgó ke­rült bele. Ami nem vigasz­talja az így eltűnő zöld­félék hoppon maradt vá­sárlóit, elsőként a tartósí­tóipart, mint legnagyobb vevőt, másodikként a la­kosságot, mint közvetlen fogyasztót. Példáink, hivat­kozásaink érzékeltetik ta­lán mondandónk lényegét: tetszik, nem tetszik, tudo­másul kell venni, hogy a merészség — vagy szeré­nyebben jelölve, a változ­tatási készség — kialakítot­ta magatartás nem hason­lítható az egyirányú ut­cához, ahol csakis előre le­het menni. Itt bizony két­irányú utca van, olyan bo­nyolult „közlekedési” rend­del, amelyet nem egyetlen szabály rögzít, hanem sza­bályok — szabályozók — serege befolyásol. ajlam tapasztalható ar­ra az irányítás külön­böző lépcsőin, hogy az egyszer rendezett ügyeket véglegesen rendezettként könyveljék el, amikkel töb­bet törődni nem kell. men­nek a maguk útján. Az élet azonban egyre kevésbé tűri a véglegesnek veiteket, a mindörökre tisztázottakat; a termelésben sokkal gyor­sabban kerül valami múlt időbe, mint a termelés köz- gazdasági környezetében. Gazdag példatárral szolgált erre a megyében a nagy hagyományú juhtenyésztés, teszi ezt ma a tehéntartás, a szántóföldi zöldségter­mesztés, de intő jelek hal­mozódnak fel a kisállat- tenyésztés korábban szen­zációsnak minősített né­mely terepén is ... Az igazi merészség nem az, hogy az üzemek változtatnak; a kö­rülmények kényszerítő ere­jének engednek. Az igazi merészségre a termelés közgazdacági környezetének változtatásában mutatkozik — most már égető — szük­ség. Mészáros Ottó H delkezésére, s ez azt jelenti, hogy naponta a learatott te­rület feléről a szalmát 1 is be lehet takarítani. Bármilyen jó is volt a fel­készülés, az időjárás vagy más okok* miatt, kerülhetnek a szö­vetkezetek és állami gazdasá­gok olyan 'helyzetbe, hogy sür­gős segítségre van szükségük. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályán állandó ügyele­tet tartanak, g minden aratás­sal kapcsolatos probléma megoldásában szívesen segíte­nek. . , ... . Amennyiben valamelyik gazdaság mpst szeretné kiegé­szíteni gépparkját, az AGRO- KER raktáraiban 22 E 514-es, 8 E 516-os és 17 darab E 514- es kombájn, valamint Claás Dominátorok közül választ­hatnak. 'Kaphatók MTZ 80-as, és 82-es Zetorok, jó az ellátás a különböző pótkocsikból. A szalmabetakarítás gépeiből K 454 típusú rendfelszedő bálá­zó. Hesston—5588 körbálázó, UTB felszedő-rakodó, PF—05 homlokrakodó áll a gazdasá­gok rendelkezésére. . . Az üzemek korábban 304 tonna bálakötöző zsineget ren­deltek, később akadozott az el­látás, dé most már ebből is lesz utánpótlás. Bőséges a készlet műanyag- és jutazsá­kokból. A termelőket érzéke­nyen érinti, ha hiányzik vala­melyik alkatrész, de idén a tavalyinál nagyobb a készlet. Ha akad is hiánycikk, egymást segítve ez a probléma is meg­oldható. Cs. A. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM Ár»: 1,40 forint 1984. JŰLIUS 4., SZERDA ■ ’ *•' ... Í ■ . _ " is. i;/; ’ • • 5 • Csernyenko fogadta a brit kuKigymínisztert A Nyugaton a válaszadás sora Könsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió. Legfelsőbb' Tanácsa Elnökségének elnöke- kedden Moszkvában fogadta .Geoffrey HouJet, . Nagy-Britannia kül- ügy- és nemzetközösségi mi­niszterét, áki vasárnap érke­zett a-szovjet fővárosba. A Szovjetunió' külpolitikája a háborús veszély elhárításá­ra, a béke megszilárdítására, az államok,közötti bizalom és kölcsönösen előnyös együtt­működés fejlesztésére irá­nyult és irányul ma is. A Szovjetunió ugyanakkor nem engedi megbontani a világban kialakult katonai-stratégiai egyensúlyt, bár az Egyesül Ál­lamok és NATO-beli szövetsé­gesei erre törekszenek. A tárgyszerű légkörű meg­beszélésen — . amelyen részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének el­ső helyettese, külügyminiszter Ünnepség & Budapest Sportcsarnokban Szakmunkások avatója ' Az idén rendezték meg har­madszor az országos textilipari szakmunkásavató ünnepséget. Az eseményre ezúttal tegnap délelőtt került sor Budapes­ten, az új sportcsarnokban. A mintegy ezerhatszáz fiatalt és a vendégeket — köztük Gál Lászlót, a SZOT főtitkárhe­lyettesét, dr. Szórádi Sándort, a KISZ KB titkárát és Duschek Lajosnét, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnökét, va­lamint félszáz szakmunkás- képző intézet vezetőit, taná­rait, s csaknem száz vállalat képviselőit — Turáni József, a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének titkára köszön­tötte. Az ünnepségen szót kért dr. Martos Istvánná, a TDSZ főtitkára, aki beszédében a tanulásban való helytállást el. ismerve a munkába lépés je­lentőségét említette. Kapolyi László ipari miniszter a ha­zai textilipar gondjai és ered­ményei közül a sok területen égető létszámhiányt emelte ki, hozzátéve: a most munka, ba álló fiatal szakmunkások rendkívül nagy segítséget je­lentenek 'a vállalatoknak, kor­szerű tudásukat kamatoztatva választott szakmájukban nyit. va áll előttük a fejlődés, a ta­nulás, az önképzés minden kapuja. A vállalatok és a gyá­rak csak jól felkészült, széles látókörű szakmunkásokkal tudnak versenyben maradni a bei- és külpiacokon folyó versengésben. Az ipari miniszter ezt kö­vetően valamennyi jelenlévő iskola képviselőjének — köz­tük a 204. számú Váci Ipari Szakmunkásképző Intézet egyik tanulójának — a nevezetes esemény alkalmából emlék­lapot adott át. A legjobbak is tegnap vehették át a sikeres tanulmányaikat bizonyító pi­ros bizonyítványt. Megyénk­ből a Vácott végzett Kacsári Mária fonalgyártó kapta meg ezt az elismerést. Köszöntötte az ünnepségen részt vevő fiatalokat Komor­nyik Ferencné, a Magyar Posztógyár szövőnője és Si­mon Hajnalka, az idén mun­kába álló fiatal fonószakmun. kás is. Az elnöki zárszó után a Rock Színház művészeinek színvonalas zenés összeállítá­sát jutalmazta nagy tapssal a közönség. — Könsztantyin Csernyenko a továbbiakban rámutatott: a Szovjetunió a varsói szerző­désbeli szövetségeseivel közö­sen kénytelen véctelmi jellegű válaszintézkedéseket hozni, s ezeket be'is jelentette. E lépé­sek szükségtelenné válna,nak, ha az Egyesült Államok abba­hagyná az amerikai rakéták nyugat-európai telepítését és intézkedéseket tenne a már telepített rakéták visszavoná­sára. Ebben az esetben a Szov­jetunió is lépéseket tenne sa­ját válaszintézkedései érvény­telenítésére, s mindez meg­nyitná az útat a közép-ható­távolságú és a hadászati nuk­leáris fegyverzetről szóló tár­gyalásokhoz — mutatott rá a szovjet vezető. Könsztantyin Csernyenko felhívta Sir Geoffry Howe fi­gyelmét azokra a szovjet ja­vaslatokra, amelyeknek meg­valósítása a nemzetközi lég­kör javulását, a fegyverkezési hajsza beszüntetését és a le­szerelést szolgálná. Csernyen­ko kiemelte annak a kezdemé­nyezésnek a jelentőségét, amelyben a szovjet kormánya világűr militarizálásának meg­akadályozásával kapcsolatos kérdéseket illető haladéktalan tárgyalásokra szólította fel az Egyesült Államokat. Mindezen kérdésekben , a Nyugaton a válaszadás 6ora. S ha ezekben a kérdéskörökben sikerülne megállapodást elér­ni, ez kétségtelenül igen ked­vező hatással lenne az egész nemzetközi helyzetre — mon- (Folytatás a 2. oldalon.) Ma: 3. oldal: Kelendő a nagykőrösi konzerv Jól sikerült házasság 4. oldal: Monológ az uszodaépítésről Korjelző minőségek bemutatói 6. oldal: Jogi tanácsok Tallózás üzemi lapokban 7. oldal: Dabasi kisiparos-randevú 8. oldal: Gépkocsi az árokban Vegyészkonferencia Gödöllőn Kémia a mezőgazdaságban Kémia a mezőgazdaságban címmel háromnapos Vegyész- Konferencia kezdődött kedden a Gödöllői Agrártudományi' Egyetemen a Magyar Kémi­kusok Egyesülete és a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében. A tanácskozá­son részt vevő mintegy há­romszáz szakember előtt több mint nyolcvan előadás hang­zik el a legújabb kémiai ku­tatásokról, azok gyakorlati al­kalmazásáról a mezőgazdasá­gi termelésben. A konferen­cián napirendre kerül a vegy. ipar és a termékeit haszno­sító üzemek kapcsolata is. A keddi nyitőülés után szekciókban vitatják meg a szakemberek egyebek között a műtrágyák gyártási és al­kalmazási eredményeit, a bio­kémiai-technológiai kutatá. sok tapasztalatait. Az előadók foglalkoztak a műtrágyák cseppfolyós hasznosításával, a műtrágyapermetezéssel, ami. nek elterjesztését főként al­kalmazásának hatékonysága és a környezetvédelem teszi egy­re sürgetőbbé. Ismertették a gyomnövényeket pusztító, a környezetre viszont ártalmat­lan új növényvédőszerek kuta. fásának legutóbbi eredményeit. Ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet az úgynevezett anti- da^umokkal folytatott kísérle­tekre, ezek a növényvédősze­rek káros hatásait elnyom­ják, előnyös tulajdonságaikat pedig erősítik. A vegyészkonferencia szer­dai és csütörtöki szekcióülé­sein szó lesz a műanyagok szerepéről a mezőgazdasági termelésben. E kérdéscsoport aktualitását az adja, hogy a mezőgazdaság ma már mint­egy 40-50 ezer tonna műanjra- got használ fel évente. Szó lesz a könnyű mezőgazdasá­gi építmények —fészerek, is­tállók, melegházak — gyors, egyszerű, a helyszínen össze­szerelhető, kemény műanyag, bői készült héjszerkezeti ele­meinek alkalmazási lehetősé­geiről. Beszámolnak az elő­adók a műanyagok, hasznosí­tásának egyik újdonságáról, a fénystabilizált fóliáról, amely a napsugárzás hatásá­ra sem veszíti el átlátszóságát. ■ K őTFle tü Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke kedden fogadta Moses Jackson Mvenge rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet, Zim­babwe Köztársaság új magyar- országi nagykövetét, aki átad­ta megbízólevelét. Ugyancsak kedden fogadta Walid M. Al-Saad rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tet, a Jordán Hasemita Király- ság új magyarországi nagykő, vetet, aki átadta megbízóle­velét. T”'i ' í, A legkisebb transzformátor 3 dekagramm, a legnagyobb 1 ©fP'CrK 6S OllSSOK» 1#..tonna! A Dunakanyar Szolgáltató cs Vegyesipari * Szövetkezet sződligeti tranfszormátorüzemében készül­nek ezenkívül speciális darabok is. A képen látható óriás is egy része az évi ötvenmilliós termelési értéknek. Trencsényi Zoltán felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom