Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-24 / 172. szám

1984. JULIUS 24., KEDD Látképek Leányfalun A leányfalui művelődési házban látható az a kiállítás, amelynek keretében a Dunakanyart ábrázoló festményeket, látképeket tekinthetnek meg az érdeklődők. A szívet-lelket melengető tárlat remélhetően nemcsak az itt üdülőknek nyújt élményt, hanem a község lakosainak is Trencsényi Zoltán felvétele Gépészek, gazdászok startja Diplomások válaszút előtt Javában benne járunk a nyárban, akkor is, ha az időjárás jobbadán csak áprilisi formáját hozza. Az egyetemek folyosóiról eltűnt a nyüzsgő sokaság: vége a vizsgaidőszaknak és a felvételiknek. Itt-ott látni még néhány fiatalt a dékáni hivatalok körül. A napokban kézbesítették a felvételi értesítéseket. Akiknek nem sike­rült bejutni viszonylag magas pontszámmal, eljön ér­deklődni, mi a teendő, hova kell benyújtani a felleb­bezést. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem friss diplomásairól beszélgetünk Bakonyi Zsuzsá­val, a gépészmérnöki kar ta­nulmányi osztályának vezető­jével. Egy hallgató — négy állás — ötévi munkával célba értek, kezükben a diploma. De itt az újabb kérdés: mi tesz ezután? — A karon 89 gépész hall­gató végzett. Idén mindössze set ikülioldi diákunk voiit. Az egyik a Szovjetunióból, a má­sik Ecuadorból jött ivíagyaror- szagra tanulni. Hogy ki, hova került, azt majd október-no­vember táján tudnám meg­mondani. Többségük ősszel kezd dolgozni. Aki teheti, ki­használja az utolsó nagy va­kációt, nyarat. Az evek során az a gyakor­lat alakult ki, hogy. mikor ki­adjuk az irataikat, megkapják azt az űrlapot is, ameuyet a munkahely megjeióiesevel vissza kelt küldeni, de általá­ban csak hónapok múlva kap­juk meg. Szerencsére álláslehetősé­gekben nincs hiány. Egy Hall­gató négy állás közül választ­hatott. A pályázatok telet teeszek, harminc százalékát állami gazdaságok írták ki. A maradék húsz százalék meg­oszlik az intézmények és a mezőgazdasági szakvállalatok között. A pályázatok év eleje óta folyamatosan érkeztek a dé­kániára. A hallgatok elmehet­tek, és eí is mentek megismer­ni a helyi adottságokat és le­hetőségeket. — Milyen kezdőfizetést ajánlanak egy gépészmérnök­nek? — Meglehetősen nagyok az eltérések: 3400 és 6100 forint volt a két szélső határ. Álta­lában 4UÜ0 forint körüli össze­geket ígértek. A fizetést egy ev után emelni szokták, ha a munkájukkal elégedettek. Fordítók pedig vannak A gépészdiplomán kívül heten szakfordítói képesítést is szereztek, orosz nyelvből, Nagyon meg kellett dolgoz­niuk öt évig azért, hogy sike­resen letehessék az Idegen­nyelvi Továbbképző Intézet bizottsága előtt ezt a vizsgát. Sajnos, a pályázati kiírások között mindössze egyetlen volt, ahova ilyen képesítéssel rendelkező hallgatót kerestek. Nehezen kerül a köztudatba, hogy a diákok fordítói képesí­tést is szerezhetnek, pedig már több éve folyik a képzés. — A pályakezdők nagy ré­szének gond a lakás. Milyenek a kilátások? — Lakást elsősorban a ked­vezőtlenebb adottságú téeszek ígérnek, ahol kevés vagy egyáltalán nincs gépészmér - nöik. Ha más megoldás nincs, esetenként szolgálati szobát adnak. — Van-e az egyetemnek va­lamilyen kapcsolata végzett hallgatóival azután, hogy ki­kerülnek falai közül? —• Két év elteltével vissza­jöhetnek ‘és * sokan Vissza is jönnek — szakmérnökire. Mostanra jól kiépült és sokak szerint színvonalas ez a .poszt­graduális képzési forma. — Sok szó esik manapság arról, hogy a műszaki értel­miség társadalmi elismerése kívánnivalókat hagy maga után. — A gépészek helyzete any- nyival jobb, hogy a fizetésük valamivel magasabb. Ugyanezt a kérdéskört be­széltük meg a „gazdász ka­ron” dr. Szendrő Péternével, a dékáni hivatal vezetőjével. Ketten kiválóan Itt 130 hallgató végzett, kö­zöttük 35 társadalmi ösztön­díjas, akinek így már van munkahelye. A diplomások közül huszonketten külíödiek. Végeredményben 73 hallgató választhatott a meghirdetett 227 állás közül. A fővárosban 13 helyet kínáltak. A téeszek 105, az állami gazdaságok 62 pályázatot írtak ki. Idén első­sorban növénytermesztő és nö­vényvédő szakembereket ke­restek. Ezen a karon is van szak­fordítóképzés. Itt heten tettek angol nyelvből vizsgát, és csakúgy, mint a másik karon, egyetlen állást hirdettek meg. A kezdőfizetések eltérőek, 2800—6500 forint között mo­zognak. A gazdász évfolyamon ket­ten kiváló eredménnyel fejez­ték be egyetemi tanulmányai­kat, vörös diplomát kaptak. Egyébként a lakásgondok, to­vábbképzési lehetőségek ha­sonlóak mindkét karon. Nagy Emőke Nyári sokadalom Szentendrén Félidőben a jövőbe nézve Derekán járunk a szezon­nak. Nagyjából félidejénél tart Szentendrei nyár rendez­vénysorozata. Ezen a hétvé­gé^ az évek óta legsikeresebb program, a Templom téri soka- dalom várta a látogatókat. Szép számú nézelődő verődött össze a portékáikat kínáló árusok körűi, másokat a Vu- jicsics együttes muzsikája késztetett megállásra. Színes forgatag hullámzott a város szűk kis utcáin. De vajon ilyennek látják-e a rendez­vénysorozatot maguk a szer­vezők, a házigazdák is? Meny­nyire elégedettek, s a jövőben mit szeretnének másképpen csinálni? Erről beszélgettünk dr. Tóth Bélával, a Pest me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatójával. 9 A terveknek megfelelően alakultak-e eddig a Szentend- rei nyár rendezvényei? — Amit elterveztünk, azt 90 —95 százalékban megvalósí­tottuk. Volt olyan progra­munk, amit esetleg kudarcnak lehetett ítélni, én azokat sem tartottam annak. Hogy egy­szerre több ifjúsági napot ren­deztek a megyében, arról pél­dául mi nem tehetünk, nincs jogunk leállíttatni a többi há­zat. Másrészt nem is szándé­koztunk — a lehetőségünk sem volt meg rá — az egész megyéből résztvevőket hozni erre a programra. Tévedés volt a megyei ifjúsági nap elneve­zés, ez Szentendre rendezvé­nye volt. 9 Egy időben és térben egy­aránt kitágított nyári rendez­vénysorozat nem túl nagy fel­adat egy ekkora művelődéül központnak? Hogyan tudtak megbirkózni a szervezés, a le­bonyolítás gondjaival? — A feladat kettős. Egy­részt rendezői vagyunk a szentendrei programoknak, és amolyan koordinációs szerepet töltünk be a többi dunaka­nyari rendezvény megvalósítá­sában. önmagában talán ez még nem haladná meg az erőnket, ha nem hiányozna a házból hárbm vezető és öt népművelő. A tennivalók így alaposan megterhelnek egy- egy embert. Ráadásul csak május végén született meg a végleges döntés a másfél mil­lió forintos anyagi hozzájáru­lásról. Nekünk viszont már korábban szerződéseket kel­lett volna kötni, meg kellett volna indítani a propagandát. Mi igyekeztünk mindent úgy intézni, mintha a pénz a ke­zünkben lenne, de mégiscsak bizonytalanságban éltünk. Ha a személyi gondokat előre lát­juk már januárban, akkor biztos, hogy kevesebbet terve­zünk. O Kire számíthattak a kö­zönség toborzásában, a propa­gandában? — Számítottunk az idegen- forgalomra például. A nemzetiségi folklórcentrum műsorait teljes egészében ne­kik ajánlottuk föl. Csak ígé­reteket kaptunk. Kénytelenek voltunk a programot a Temp­lom téri vásárban előadni, de az augusztusra tervezett elő­adásokat már nem tudjuk megtartani. Ugyanígy bukott meg tavaly a Teátrum éjsza­kai előadásainak a terve. Min­den évben számítunk a duna­kanyari üdülők kultúrosaira Ök azonban rendületlenül szervezik megszokott saját dolgaikat. Sok helyen még a plakátokat sem teszik ki, amit adunk. Pedig ez komoly bázis lehetne, legalább 20—25 ezer ember üdül egyszerre a Duna­kanyar üdülőiben. 9 Mindezek alapján azt hi- hetné az ember, hogy elége­detlen, pedig egy csöppet sem látszik annak. — Nem is vagyok. Ügy ér­zem, az elmondott belső gon­dokból, nehézségekből a kö­zönség — azok, akik mégis el­jöttek —. nem sokat érzékelt. Változatlanul színvonalas a Templom téri kézművesvásár és a hozzá kaocsolódó műso­rok. Közkedveltek a Barcsay- udvar jazz-műsorai, évről évre Tv-FI GYE LŐ többen látogatják. Bevált a zenés városnézés Is, legfeljebb azon kell gondolkodnunk, ho­gyan tehetnénk rentábilissá Nagyon szerencsésen egymás­ra találtunk a fiatal színinö­vendékekkel. Közönségcsalo­gató pantomimjelenetükkel pil­lanatok alatt aktivizálni tud­ják a passzív szemlélődőket Rájuk a jövőben a jelenleginél is nagyobb mértékben szeret­nénk építeni. S ha nem is volt tömeges az érdeklődés, ki­emelkedően jónak tartottam a Verdi- és a Wagner-est műso­rát is. A következő években is ezek a programok képezik majd a rendezvénysorozat ge­rincét. Azt tervezzük, hogy valamivel kevesebbet csiná­lunk, de azt időben széthúz­zuk. 9 A legnagyobb sikernek mégis mit tart az idei Szent­endrei nyárból? — Az elmondottakon kívül azt, hogy népművelőink, tech­nikusaink és gazdasági dolgo­zóink lelkesen és rendkívül fegyelmezetten végzik dolgu­kat. Ha kell, már reggel hat­kor bejönnek és este tízkor mennek haza. S mindezt an­nak a tudatában teszik, hogy szinte alig-alig tudjuk ezt ho­norálni nekik. Mert a hiede­lemtől eltérően ez a rendez­vénysorozat hasznot nem hoz. A másfél milliós kiadással szemben mindössze ötszázezer forint bevétel áll. Az viszont nekünk továbbra sem célunk, hogy műsorainkat, rendezvé­nyeinket sokak által elérhetet­len áron kínáljuk. M. N. P. Szeptemberben elkezdődik Űj rend a technikusképzésben ^ Szeptemberben esti és le- ^ velező tagozaton, az 1985/ í 86-os tanévben pedig nap- í pali tagozaton is — a meg- felelő feltételek kialakitá- ^ sától függően fokozatosan £ — elkezdődik az új rend- & szerű technikusképzés. A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint a kö­zépfokú szakképzést adó szak- középiskolákban érettségizett dolgozók már jelentkezhetnek az egyéves esti és leveiező technikusképzésre. Magasépí­tési szak Pécsett, Miskolcon, Szegeden, Székesfehérváron, Győrben, Debrecenben, Nyír­egyházán és Zalaegerszegen, települési vízgazdálkodó Ba­ján, erdész Sopronban, nö­vénytermesztő és növényvé­delmi Tatán és Karcagon, ön- tészeti Győrben és Budapes­ten, épületgépészeti Zalaeger­szegen, hídépítési, útépítési, vasútépítési és -fenntartási, földmérő és térképész szak Budapesten indul. A nappali képzést ötéves, úgynevezett időkeretben, a négyéves szakközépiskolai szakmunkásképzéssel össze­hangoltan, mintegy 90 műsza­ki szakközépiskolában kezdik el jövőre. Az első és a máso­dik évfolyamon a gimnáziumi­hoz a jelenleginél jobban kö­zelített általános képzést, va­lamint széles szakmai, elméle­ti és gyakorlati alapoktatást terveznek. A magyar nyelv és irodalom, az orosz nyelv és a második idegen nyelv, a tör­ténelem, a matematika és a testnevelés tantárgyak tan- anvaga minden szakterület számára egységes lesz. A fizi­ka, a kémia, a biológia és a földrajz tananyaga szakcso­portonként eltérő, attól füg­gően. hogy a szakmai oktatás alapozásában milyen, mekkora az adott tárgy szerepe. A pá­lyaválasztás megkönnyítése végett az első két évben a diákok még nem választanak technikusi szakokat, illetve szakmát, hanem az érdeklődé­süknek megfelelő, úgynevezett szakcsoport tananyagát sajá­títják el. Az 1985/86-os tanévben vá­lasztható mechanikai, villamos, vegyészeti, építési és geológiai —földmérési—vízügyi szaft-" csoportban 53 technikusi szak alapozása kezdődik meg. A második év után a szakkö­zépiskolákban az oktatás to­vábbi kétéves szakmunkás- képzésre, illetve hároméves technikusképzésre különül. A harmadik osztályban a választott technikusi szakra való felvételt alapvizsga előzi meg. A negyedik év végén mindkét ág tanulói érettségiz­nek; a szakmunkásképző ágon tanulók érettségi képesítővizs­gát tesznek — a technikusje­löltek csak a közismereti tár­gyakból érettségiznek. Az érettségit követően mindkét ág tanulói tovább mehetnek felsőoktatási intézménybe. Azok a technikusi szakon ta­nulók, akik nem élnek a fel­sőfokú továbbtanulás lehető­ségével, az ötödik évben szak­mai képzésben részesülnek, majd technikusképesítő vizs­gát tesznek. A tanulók optimális terhelé­se céljából a heti óraszámot a szakközépiskolákban a jelen­legi 32—34-ről 30—32-re kí­vánják mérsékelni. A tanul­mányi idő felét az általános ismeretek oktatására, másik felét a szakmai, elméleti, gya­korlati képzésre fordítják. Az új technikusképzés bevezeté­se lehetőséget ad a matemati­ka- és a természettudományi oktatás bővítésére, és ez segí­teni fogja a szakmai képzést, illetve a felsőfokú továbbtanu­lás jobb megalapozását. Meg­erősödhet az általános képzés, a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés is, megvaló­sulhat a számítástechnikai ok­tatás, helyet kaphatnak a tan- tervben a korábbinál maga­sabb igényű szakmai, vezetési és szervezési ismeretek. A nappali technikusképzés­be a harmadik osztálytól azok a tanulók is bekapcsolódhat­nak, akik szakmunkásképzést vagy középfokú szakképzést folytató, rokonirányú szakkö­zépiskolákban fejezik be a második osztályt, s az első két osztályban, valamint az alap­vizsgán is jó eredményt ér­nek el. i Építőanyag. Vecsés is az egyik felvételi helyszíne volt annak a riportsorozatnak, amelyet a Hét munkatársai készítettek az építőanyagokkal kapcsolatos ellátási gondokról, így hát illendő megemlékez­ni erről az igen alapos és tár­gyilagos hangvételű oknyomo­zásról. Mit rögzített a kamera és a mikrofon Pest megye káposz­tájáról híres településén? Nos, nagyjában-egészében azt, ami az úgynevezett magánerős építkezéseket jellemzi; neve­zetesen: zömmel hagyomá­nyos anyagokból húzzák fel a házakat, és a korábbiaknál jóval több téglát raknak a fa­lakba. Míg azelőtt átlagosan 25 ezer téglát raktak egy­másra, addig most Vecsésen 45—50 ezret kell beszerezni, még ha a föld alól is. Igen, képletes értelemben értve, gyakran le kell eresz­kedni a legsötétebb és a leg­mélyebb bugyraiba is a vásár­lásnak, mert tégla köztudomá­súan általában nincs, és ugyanilyen hiánycikk a cserép is — hogy a többi, az otthon- teremtéshez szükséges kellé­ket ne is említsük. Hogy miért ez a kalamajka, most egy ritkán hallható őszinteséggel elmondott sum- mázatból megtudhattuk. Azért nincs tehát, mert kerek perec bebizonyosodott, hogy a ha­gyományos anyagokból való építkezés olcsóbb, mint a kor­szerű, a paneles házösszeállí­tás. Ráadásul emennek az utóbbinak a — szakszerűen mondva — fogadására még nincsenek fölkészülve a tele­pülések. Mindezek után még újabb okok: hiába fogták vissza a balatoni építkezése­ket, megnőtt a nem családi ház jellegű épületek, úgymint a víkendházak, a garázsok, a gazdasági melléképületek ké­szítése is. És ezekhez járul fő akadályként a már említett házduzzadás, vagyis az, hogy megnőttek az otthon-méretek. A téglák és egyéb társanya­gok iránti kereslet tehát óriá­si! Nagyon jól tudják ezt nemcsak a vecsésiek, hanem mindenki igazolhatja, aki, mondjuk, Nyíregyházától Sopronig járja, gyakorta hiá­ba, a Tüzép-telepeket. És leg­alább ilyen tájékozottak eme hiánycikk-fronton azok a ma­gánfuvarozók is, akik — nem lévén tiltva — tetemes meny- nyiségű építőanyagot vásárol­nak fel, és adnak tovább a rászorulóknak tisztességtelen felárral. Nincs ugyanis az épí­tési engedély bemutatásához kötve a téglajegyek beszerzé­se, így hát vehet boldog-bol­dogtalan, ha ügyeskedéssel pluszpénzeket akar szerezni. Hát úgy ennyit rövid össze­foglalásként az említett ri­portok anyagából, amely vál­lalkozás — ismételjük — köz­érdekűsége és nyíltsága miatt méltán növelhette hazai tele­víziózásunk hitelét. Ha egy- végtében látjuk az egyes ré­szeket, legalább olyan tisztes­ségesen kendőzetlennek mu­tatkozott volna, mint a múlt heti, szintén remekbe sikere­dett Méregtemetők című do- kumentum-riportfilm, amely egyebek között a váci víz­szennyezés okait foglalta ösz- sze más talajpusztításokkal egyetemben. Marco Polo. Még csak a kö­zepe táján tartunk a Marco Polo című olasz tévéfilmsoro­zatnak, de máris elmondhat­juk róla, hogy egyáltalán nem kelt csalódást. Sőt, megfelelni látszik az előzetesen igencsak nagyra duzzasztott várakozá­soknak. Leginkább is azzal lophatja be magát a nézők szívébe ez a monstre munka, hogy a leg­apróbb részletekig igyekszik korhű és tárgyszerű lenni. Szinte minden egyes kockáján ott érezhetjük a történész meg a folklórban járatos szakértők keze munkáját, olyannyira az 1270-es évek végi világot mu­tatja. Fantasztikusan érdekes látvány volt például most legutóbb, a negyedik részben a kán hatalmas szekere, ez a kerekeken vonuló erőd, s ugyanígy az a harci tánc, amelyet az itáliai vendégek tiszteletére adtak elő elképesz­tő bravúrral. Nyilván cirkuszi akrobaták forgatták a pengé­ket és rugdosták tova a lánd­zsákat, de hát ami teljesít­mény, az teljesítmény, ör­vendjünk: még mindig lehet négy jó esténk, ha ennék a so­rozatnak a többi darabjában sem süllyed le a színvonal... Akácz László

Next

/
Oldalképek
Tartalom