Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-22 / 171. szám
wrvr « MKúrri] ( 1984. JÚLIUS 22., VASÄRNAP fCöyaietkímélő műtrágya Pétről Környezetkímélő műtrágyát fejlesztettek ki a Péti Nitrogénműveknél, és megkezdték a kísérleti gyártását is. A talajerőpótló szer lassan bomlik el, s 2-3 évig is ellátja nitrogénnel a növényeket. A jelenleg alkalmazott nitrogénműtrágyák ugyanis gyorsan oldódnak, s ha egyszerre nagyobb mennyiségben alkalmazzák őket, kiéghet a növényzet, vagy a kelleténél erőteljesebb növekedésnek indul, és fagyérzékennyé válik. Gyakori jelenség, hogy a szórást követő esőzés a talaj mélyebb rétegeibe mossa a hatóanyagot, így a növény nem tudja hasznosítani. Mindezek miatt világszerte megnőtt az érdeklődés a lassan ható nitrogénműtrágyák iránt. Másodvetés Ráckevén A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezetben az árpa betakarítása után 250 hektáron vetnek rövid tenyészidejű kukoricát. ECozségszéfiitési akció Péselen A tét akár a járda Is leket Igazán szerencsés helyzetben vannak a péceliek. Nem nyomasztják őket olyan gondok, mint a vezetékes ivóvíz ügye, vagy a szennyvízcsatorna, a gázhálózat kérdése. Van és kész. Pedig számtalan magyar — lakói számát akár városnak is tekinthető — nagyközségben jócskán akadnak még ilyen problémák. Azonban Oravecz József községi párttitkár mégis elégedetlen: — Ha Pécelt járja az ember, azonnal szembetűnik, hogy az utcák, a házak környéke és maguk a porták nem elég tiszták, a lakók pedig kevés időt fordítanak rendbehozatalára, gondozására. Itt van tőlünk nem messze a Galga vidéke: Galgahévíz, Galgagyörk, Gal- gamácsa. Mennyivel szebbek, gondozottabbak, mint a mi lakóhelyünk! Legyen szebb! Csak mi vagyunk ilyen elhanyagoltak. 1975-ben közzétettünk ugyan egy felhívást a tiszta Pácéiért, de szalmalángnak bizonyult az egész. Most szeretnénk feléleszteni ezt az elhalt mozgalmat. A félreértések elkerülése végett azonban hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak a Galga- völgy vagy Budapest közelsége inspirál bennünket. Szép fekvésű a községünk. Miért ne lehetne még szebb? Ilyen és ehhez , hasonló tényezők motiválták a helység vezetőit, mikor a hónap elején összehívtak egy tanácskozást a község környezetvédelmi teendőinek megvitatására. Volt egy másik apropója is: szeretnék méltóképpen megünnepelni hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulóját. A megbeszélésre, amelyre a helyi tanács, pártbizottság, KISZ, népfront és Vöröskereszt szervezésében került sor, kétszázhúsz pécelit hívtak meg. Olyanokat, akik szívügyüknek tekintik a falu sorsát. Százhúszan mentek el, s ez nem is nevezhető rossz aránynak. Az ő feladatuk lesz figyelni, hogyan alakul az utcák képe, egyáltalán van-e változás. Házhoz viszik — Milyen módon hozzák a lakosság tudtára, hogy létezik ez az akció? — Úgy gondoltuk, a posta segítségével szórólapot küldünk szét. Talán a postások társadalmi munkában házhoz viszik a felhívást. Ha felbélyegzett borítékban juttatnánk el a családokhoz, akkor minden levél két forintba kerülne. Ez durván 9-10 ezer forintot tesz ki, márpedig a péceli tanács költségvetésében minden forintnak tíz helye is lenne. Bemondatjuk a hangoshíradóba is. Remélem, így mindenki tudomást szerez róla. — Mi a biztosíték arra, hogy valóban történik változás? Bevallom és naivitásnak tartom, hogy egy szórólap tárgyilagos felhívására egyszerre megmozdul minden péceli, eltűnik az utcákról, az udvarokról a szemét, az árkok partján lekaszálják a füvet. Van-e valami eszközük, hogy érdekeltté is tegyék a lakosságot? — A tanács hozott olyan rendeletet, amelynek értelmében háromezer forintig terjedő bírságot szabhat ki arra, aki nem vigyáz környezetére. Szeretnénk az írott szónak végre érvényt is szerezni. A legtöbb ösztönző azonban Szennyvíztisztító Műanyag berendezés A Fővárosi Műanyagipari Vállalat a hazai gyártók rázott elsőként alakított ki kommunális szennyvíztisztító berendezést vasbeton vagy fém helyett műanyagból. Az üvegszál erősítésű poliészter tartály és a hozzátartozó műanyag vezetékek könnyen szállíthatók és telepíthetők akár a föld felszíne alá vagy fölé, s nagy előnyük az is, hogy nem korrodálnak. A műanyag berendezés — teljesítményétől függően — napi 5—100 köbméter szennyvíz tisztítására alkalmas. Ez elegendő egy kisebb település, vagy üdülők, különféle intézmények szennyvíztisztítási gondjainak megoldására. A berendezést olyan helyekre terv. zték, al cl nincs csatorna, s a szennyvizet eddig emésztőben gyűjtötték, majd elszállíttatták. A berendezés a hagyományos biológiai tisztítókhoz hasonlóan működik; először leülepítik a szilárd anyamás. Az első három leggondozottabb utcát — a lehetőségeknek megfelelően — jutalmazni fogjuk. Az összeget pedig járdaépítésre, vagy más hasonló célra fordíthatják a lakók. Ez annál is inkább csábító, mert a járdák hossza a falu nagyságához képest minimális. x — Mi van akkor, ha az elhanyagolt portán idősek laknak, vagy olyanok — például gyermekeit egyedül nevelő szülő —, akik önhibájukon kívül nem tudnak foglalkozni a házukkal? Aktivisták segítsége — Ilyenkor igyekeznek segíteni a KISZ- és a népfrontaktivistáink. Bizonyításul elmondok egy esetet. Ott, ahol az Áfész irodaháza áll, példás a rend. Mellette, egy elhanya- goltabb portán öregek laknak. Nem tudják, nincs már erejük szépen tartani a házat. Az áfészesek segítenek időnként. Valahogy így szeretnénk máshol is megoldani. Van miért tehát seprőt, lapátot, pemzlit ragadni a páce- lieknek. Hiszen senkinek sem mindegy, járdán csattog-e vígan reggelenként munkába, vagy bosszúsan dagasztja a sarat. Az eredményhirdetésre a jövő esztendő augusztusában, az alkotmány ünnepén kerül sor. Reméljük, lesz is eredménye! Fiedler Anna Mária Tarfiák a gazdálkodás színvonalát Egyensúlyozás új ötletekkel Alkalmazkodnak a változó köriifményekltez • Az ismert mesében úgy kezdődött a kiskakas gazdasági fellendülése, hogy talált a szemétdombon egy gyémánt félkrajcárt. Amikor a török császár elvette tőle, ő visszaszerezte. Átvitt értelemben talán ez a kép illene a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezetre. Az egykoron bukdácsoló gazdaság — 1968-ig 13-szor szanálták — megtalálta a maga félkrajcárját, amikor hozzákezdett ipari tevékenységének kiépítéséhez. Azóta érnek el kiemelkedő eredményeket a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is. Az alaptevékenység fejlesztése folytán változatlan áron számolva most háromszor-négyszer any- nyi a termelés, mint volt 16 évvel ezelőtt. Ugyanis az ipari ágazatban keletkező jövedelem egy részét a mezőgazdasági termelésre fordították. Dömsödön tehát meghonosodott az ipar. Szerteágazó vállalkozásukat mutatja, hogy van rovarirtó, kazán-kemence javító, vegyesipari szolgáltató és textilüzemág. A legutóbbi vállalkozásukat, a dunaföldvá- ri híd korrózióvédelmét is a megrendelő megelégedésére végezték el. Ugyanakkor a világpiacon is jelen vannak. Ciprusnak 20 bortartályt szállítottak és szereltek össze. A dánokkal élesztőgyárat építenek közösen. Maguknak is bizonyítani akarják, hogy egy szövetkezet, ha körültekintő munkát végez, képes helytállni a nemzetközi piacon. — Az országút erősségű betonhordókat is tönkretette a bor — magyarázza Juhász János. — Ezekből is kibéleltünk néhányat saválló acéllemezekkel, a ciprusiak megelégedésére. Most várjuk az újabb megrendeléseket. A cél, hogy ne csökkenjen a nyereség, újabb és újabb ötleteket présel ki a gazdaság vezetőitől. Példaként Vehetjük az úgynevezett átfolyásmérőt. Kelendő portékák Mondhatnám, az ipar nem téeszbe való, de a portékáik kelendősége bizonyítja, hasznos tevékenységet folytatnak. A termelőszövetkezet nyereségének nagyobb része a melléküzemágakból, jórészt a saválló élelmiszertartályok készítéséből adódik. Ráadásul nem csekélységre vállalkozik a gazdaság. A legutóbbi esztendőben is tartották és ezután is tartani szeretnék gazdálkodásuk színvonalát. Igaz, ők sincsenek könnyű helyzetben. A gazdaságok jó részében romlott a jövedelmezőség, s ezzel a nyereség. Drágább lett a munkaerő, a növényvédő szer, a műtrágya, az ipari alapanyag, a gép és más termelőeszköz. Dömsödön mégis megfogadták: nem engedünk a negyven- nyolcból, foglalja össze elhatározásuk lényegét Juhász János elnökhelyettes. — Azt, hogy 15 százalék alá csökkenjen a nyereséghányad. Mit tehetnek? Először is megszívlelik a sokat hangoztatott intelmet, alkalmazkodnak a körülményekhez. Sok minden kínálkozik ehhez, s ami lehetőséget megragadhatnak, azt nem szalaszt- ják el. Az élelmiszergazdaság máshol nem gyártott berendezéseit, eszközeit készítik immár egy évtizede a szövetkezetben. Tírctó edények — A folyékony élelmiszerekhez azonos típusú edények kellenek — állítja Szekeres György igazgatási osztályvezető. — Ez a felismerés vezetett oda 1973-ban, hogy ráálljunk a piacon keresett saválló acéltartályok készítésére. Ezekbe ugyanúgy lehet tárolni tejet, mint allkoholt, vagy esetleg vizet. Az ország bortárolóinak egynegyede Dömsödön készült. Az iparban ma gyártott folyékony élelmiszerek tartályának pedig mi készítjük a háromnegyedét. Ha ezt a nyugateurópai országokból vásárolnánk, százezer forintba kerülne darabja. A szövetkezet harmincezer forintért elkészíti, aminek import^ anyag-tartalma csak ötezer forint. Kisszériás üzlet — Azért boldogulhatunk, mert olyan termékeket gyártunk, amilyenekkel az országban nem, vagy kismértékben' foglalkoznak — mondja Szekeres György. — Mi robbantó gépeket is készítünk, 19 ezer forintért darabját, amit ha külföldről kellene megvásárolni, 60 ezer forintba kerülne. Nekünk így is megéri, hogy az importált eszköz harmadáért adjuk a gépet. Igaz, nem olyan szép kivitelű, mint a nyugati masina, de minőségben felveszi vele a versenyt. Ha hozzánk valaki bekopog, hogy egyetlen darabot kér, bármer lyik termékünkből, nem mosolyogjuk meg. Mindenkit komoly megrendelőnek tekintünk, s az egyezség szerint le is gyártjuk a terméket. Azt meg kell vallani, hogy a kisszériás üzlet nekünk sem öröm, de ha élni akarunk, nem mondhatunk le róla. A dömsödiek azt vallják, hogy legalább olyan jó kereskedők legyenek, mint amilyen jó termelők. Vagyis, teremtsék meg a biztos piacot minden termékük számára. Ez eddig sikerült és úgy tűnik, hogy nem is rosszul. B. Z. Ivóvízügyek Bugyi községben Házak és gémeskutak gokat, majd a baktériumok lebontják a szennyeződéseket, s végül összegyűjtik az iszapot. Mindezt azonban már a hasonló konstrukcióknál - kevesebb energia felhasználásával végzi el az új berendezés, mert kompresszor helyett műanyag propellerrel juttatják be a baktériumokat éltető oxigént. A Fővárosi Műanyagipari Vállalat a hatvani Lenin Mgtsz-szel közösen kísérletekbe kezdett a berendezésben megtisztított 'szennyvíz hasznosítására. Azt vizsgálják, hogy milyen hatékonysággal lehet az öntözést földalatti csővezetékben, a megtisztított vízzel helyettesíteni. Ezt a kísérletet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is támogatja anyagiakkal, a szennyvíztisztító rendszer alkalmazására pedig a vízgépészeti vállalattal társult a Fővárosi Műanyagipari Vállalat. VASÁRNAPI GONDOLATOK MÉRLEGELÉS / f1 létünk mérlegelések sorozata. Jó döntésekből har- - mánia, téves megfontolásokból zavar támad. Mindig, minden esetben, minden közegben. Magas férfi száll fel az 59-es villamosra, beveri a fejét az oldalsó fogódzóba, az Ikarus buszokon meg a gyerekek nem érik el a jelzőgombot. Nyújtózkodnak szegények a kanyarban, ha egyáltalán nem dőlnek el, vagy akad helyettük, aki elvégzi a műveletet. Mikor tervezték, mikor átvették a járműveket — senki nem gondolt erre? Más. A Déli pályaudvaron négy forintért körözöttes zsemlét ad az automata. Pompás. Az már nem, hogy poshadt, romlott szendvicsbe haraptam a múltkor. Bekopogtam a készítő csoporthoz — ellenőrizzék az anyagot, nehogy mérgezés történjen. Köszönettel vették a figyelmeztetést, s bár nem kértem — friss süteményt adtak a penészes helyett. Ellenszolgáltatás nélkül. Ez mindenképpen jó mérlegelés volt. igaz, hiba után, de legalább hibaszüntető szándékkal. Sokszor a jogos intézkedés is lehet tapintatlan, mert nem megfelelő a mérlegelés. A távolsági busz éppen Ócsárol érkezett, s az egyik utas éppen még fel tudott szállni a Ráckevére induló HÉV-re Soroksáron. Jött az ellenőr a kalauzzal. Példát statuált. 100 forintra büntette meg az óvatlan asszonyt, aki csalni semmiképpen nem akart, tudta, hogy jön a kalauz, s venni is akart jegyet. Meg — félórával előbb érhet haza, ez sem utolsó szempont. Ki tudja, ki várta? Gyerek, beteg apa? Egy biztos: a szigorú ellenőr jogosan cselekedett. Hogy hu- mánusan-e, ebben már kételkedem. Mindenképpen hiányos volt a mérlegelése. Az ellenpontja is igaz a megtörtént esetnek. Más irányú liberalizmus révén a metrón sokan „blicceltek” az elmúlt időszakban. Senki nem ellenőrizte a bérleteket. Jól mérlegelt a hivatal, hiszen májusban, júliusban már ott állnak a peronokon a zöldkabátosok és hullanak a forintosok a perselyekbe. Losonci Miklós Bugyi község lakosai már megszokták, az idegen azonban rácsodálkozik árrá a portára, ahol a modern, többszintes lakóházak mellett ásott kút van az udvaron. S e vízadó berendezésnek több fajtája honos a községben. Van ott kis kút, kerekes kút, s persze a' klasszikusnak mondható alföldi darab — gémes- kút is. Pedig nem sorolható a szegény településeik közé Bugyi. Lakói jól megélnek a fóliázásból, a különböző szövetkezetekből, ipari, szolgáltató tevékenységből. Vízvezeték még sincs. Kohut József né, vb-titkár, magyarázatként a következőket mondja: — Már azt hittük, megoldódik a falu vízellátása. 1980- ban elkészült az öt környező község regionális vízprogramja: Gyálé, Felsőpakonyé, Alsó- némedié, Öcsáé, és Bugyié. A kutak helyét a Duna-Tisza csatorna mellett jelölték . ki, és 1983-ban meg is kezdődött az építésük. Azután jött a beruházási stop, s kiderült, hogy nincs pénz. Végül az öt községből egy, Gyál kapott vizet, valóban ott a legrosszabb a helyzet. — S egyáltalán milyen kilátások vannak? — Talán az ezredforduló tájékán történik valami. Pedig előzetesen felmértük a lehetőségeinket. Megkérdeztük a lakosságot, mennyivel tudnának hozzájárulni a hálózat kiépítéséhez, s kiderült, hogy több, mint ötven százalékkal támogatnák az akciót. Ez-az összeg elegendő a társulat megalakításához. Hiába tehát az aíkarat, az anyagi áldozat, állami támogatás hiányában egyelőre még mindig nem lehet nekiállni az árokásásnak. Pedig nagyon foglalkoztatja az embereket, annak ellenére, hogy korábban szép ősszeget kellett fizetni a kútásásért, a szivaty- tyúért. Nincs.olyan falugyűlés, amelyén nem vetődne fel valamilyen formában a vízügy. Mindenesetre a tanács dolgozói, a község lakói bizakodóak. Nem is engedélyezik olyan ház felépítését, amelybe nem terveztek fürdőszt)- bát. Addig, amíg elkészül a vezetékes víz, marad a házilag ásott kút, a szivattyú. A kisgyermekesek mehetnek a Paprika csárdába és a presszóba vízért, mert egyébként olyan nitrátos a kutak terméke, hogy életveszélyes lehet csecsemők számára. És legfeljebb az idegen számára furcsa a modern lakóházak mellett megbúvó, vagy ágaskodó kutak látványa. F. A. M. Nem rltktv a modem épület és a gémesküt együttese. Trencsényi Zoltán {elvétel* A
