Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-18 / 167. szám

6 MKCYKtl 1984. JÜLIUS 18., SZERDA «Jogi tanácsok« Tanulságos esetek nyugdíjbavonulóknak ■Tallózás™ • • Üzemi lapokban olvastuk Gazdálkodási rendszerünk kinőtte az cxtcnziv fejlődés le­hetőségeit; átlépett az intenzív szakaszba, amelyben nemcsak igény, hanem parancsoló szükség az elektronika, a számítás­technika gyorsabb ütemű alkalmazása, elterjesztése. Nem vé­letlen tehát, hogy az üzemi lapokban tallózva számos írásra lelünk, amely a továbblépés hogyanjait taglalja. I "Tíz NAP Rendeletéiből Az állampolgárok által épít­hető, nem lakás céljára szol­gáló helyiségek nagyságáról szóló 6/1974. (V. 30.) ÉVM— IM. számú együttes rendelet hatályon kívül helyezéséről, a 10/1984. (VII. 8.) ÉVM—IM. számú rendelet a Magyar Közlöny 28. számában jelent meg. A vámjog részletes szabá­lyainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM— Kk. M. számú együttes rende­let módosításáról ugyanitt jelent meg a 26/1984. (VII. 8.) PM—Kk. M. sz. rendelet. A fogyasztói forgalmi adóról és a fogyasztói árkiegészítés­ről szóló 60/1979. (XII. 24.) PM. számú rendelet módosí­tását a 27/1984. (VII. 12.) PM. rendelet tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 29. számában jelent meg. A lakosságot érintő adó-jog­szabályok év eleji módosítá­sával egységessé váltak a ko­rábban tevékenységenkint al­kalmazott különböző adókul­csok. Emellett összességében átlagosan mintegy 5 százalék­kal csökkent a befizetendő adók mértéke. Az intézkedés végrehajtásával kapcsolatban a Pénzügyminisztériumban el­mondották: mindez része az adórendszer hosszabb távú to­vábbfejlesztésének, amelynek célja, hogy az adók az eddigi­nél jelentősebb szerepet tölt­senek be a lakossági jövede­lem szabályozásában. A la­kosság jövedelmének 2,5 szá­zalékát fizeti ki adóként. En­nek aránya azonban rétegen­ként különböző, így a kisipa- TöSökoál és. a. magánkereske­dőknél' jóval magasabb, átla­gosan mintegy 15—20 száza­lék. Ennek megfelelően jöve­delmük alakulását számotte­vően szabályozza, befolyásol­ja az adórendszer. A jogsza­bályok módosítása is elsősor­ban a kisiparosokat, a magán- kereskedőket, továbbá a szel­lemi szabadj oglalkozásúakat érintette, akik szintén maga­san adóznak. Az adókulcsok egységesítésével az adórend­szer régi adósságának tett ele­get. Megszűnt az a korábbi gyakorlat, mi szerint, ha vala­kinek többfajta tevékenység­ből tevődött össze a jövedel­me, a külön-külön történő adózás miatt előnyösebb hely­zetbe került, mintha összes jö­A családjogi perekben gyak­ran eldördül, hogy a bíróság a volt házastársak egyikét a lakás elhagyására kötelezi. A polgári kollégium egyik mos­tani állásfoglalása szerint: ha a lakás elhagyására kötelezett, különélő, illetőleg volt házas­társ botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, a végre­hajtás során minden más el­helyezés biztosítása nélkül is kiköltöztethető a lakásból. A házastársak lakáshaszná­lati vitájának eldöntése a bí­róság hatáskörébe tartozik. Adott esetben a bíróság a rosszhiszemű házastársat — ha az a szocialista együttélés szabályaival ellentétes, botrá­nyos. tűrhetetlen magatartást tanúsít — nemcsak a lakás el­hagyására kötelezheti, hanem megállapíthatja, hogy másik lakásra nem tarthat igényt, • Hogyan számítják a nyug­díjnál a szolgálati időt, és a szolgálati idők egybeszámítása 5 évnél hosszabb megszakítás esetén, lehetségcs-e? Olvasónk, S. P.-né 58 éves, és a nyugdíjkorhatár betölté­sekor — 55 éves korában — nem kérte nyugdíjazását. Ö ugyanis 51 éves korában ott­hon maradt, hogy beteg édes­anyját ápolja, öt évnél több a megszakítása, és-olyan tájé­koztatást kapott, hogy ebben az esetben nem illeti meg a nyugdíj. Olvasónk tájékozta­tást kér, mi ezzel kapcsolat­ban a rendelkezés. Az olvasónknak adott köz­lés részben megfelel a való­ságnak. A szolgálati idő szá­mításánál ugyanis általában azokat az időket lehet figye­lembe venni, illetőleg egybe számítani, amelyek között nincs 5 évnél hosszabb meg­vedelme csupán egyetlen te­vékenységből származott vol­na. Az adókulcsokat termelői ér­dekeltség javítására csökken­tették; az árak emelkedését ugyanis nem vette kellőkép­pen figyelembe az adórend­szer. így esetenként lényege­sen gyorsabban növekedtek az elvonások, mint a jövedel­mek. Ez egyes területeken azt eredményezte, hogy a terme­lőknek bizonyos t határon túl nem volt érdemes — a nagy­mértékű elvonások miatt — tevékenységüket tovább bőví- teniük. Ez az ellentétes érde­keltség károsan érintette egye­bek között a lakossági ellátás javítását, a szolgáltatások színvonalának emelését. Az I98Í. évi adójogszabály­módosítások egyben már ré­szét képezik az adórendszer hosszú távú továbbfejlesztésé­nek is. Az elképzelés az, hogy az adóztatás — a lakosság élet- színvonalának változatlanul hagyása mellett — a koráb­biaknál nagyobb szerepet tölt­sön be a jövedelem-szabályo­zásban. Hosszabb távon ugyanis elsősorban az adó­rendszer szabályozó szerepé­nek kiterjesztésével teremthe­tők meg a feltételek ahhoz, hogy a vállalatok megfizethes­sék a kiemelkedő teljesítmé­nyeket, s ugyanakkor a nép­gazdaság egészében az árukí­nálat és a fogyasztói fizetőké­pes kereslet egyensúlyban ma­radjon. elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Ilyen esetben ar­ra is kötelezhető, hogy költöz­zék a számára biztosított szükséglakásba, albérleti lakó­szobába, ágybérletbe vagy munkásszállásra. Súlyos ese­tekben a végrehajtás során al- kalmazi lehet a sürgős kiköl­töztetésre vonatkozó szabályo­kat, kötelezni arra, hogy köl­tözzék az elhelyezésére más városban, községben biztosí­tott lakásba (szükséglakásba), Ha pedig ilyen lakás sem áll rendelkezésre és ismételt bír­ságolás ellenére sem költözik ki a lakásból, az ilyen maga- tartású volt házastárs minden más elhelyezés biztosítása nél­kül is kiköltöztethető a lakás­ból. A sürgős kiköltöztetésre leginkább akkor kerülhet sor, ha a volt házastárs a lakájban lakó személyeket bántalmazza, szakítás. Olvasónknak, aki azóta sem helyezkedett el, mégis kedvező választ adha­tunk. Az idevonatkozó jogsza­bály bár kimondja, akinek a szolgálati idejében egyhuzam­ban 5 évnél hosszabb megsza­kítás van, a megszakítást megelőző szolgálati idejét ab­ban az esetben lehet figyelem­be venni, ha a megszakítás után legalább 5 évi szolgálati időt szerzett. E feltétel hiá­nyában az 5 évnél hosszabb megszakítást megelőző szolgá­lati időt annál lehet figyelem­be venni, aki a megszakítás előtt, a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt meg­szerezte, és az ezt követő 5 éven belül, az öregségi nyug­díjra jogot adó életkort betöl­tötte. Nem számít be a megszakí­tás idejébe az az idő, amely alatt az igénylő, a szolgálati idő megszüntetését követő 5 éven belül kezdődő öregségi, rokkantsági vagy baleseti rok­kantsági nyugdíjban, átmeneti segélyben, rendszeres szociális segélyben részesült. Az említett rendelkezések közül, olvasónkra nézve, ked­vező a szabályozás, mert mint nődolgozó, 55. életévében be­töltötte a nyugdíjkorhatárt, és a munkaviszony megszűnésé­től számítva pedig eddig az időpontig nem telt el 5 esz­tendő. Ha olvasónknak van legalább tízévi figyelembe ve­hető szolgálati ideje, akkor is jogosult, ha annak megállaní- tását nem a korhatár betölté­sekor, hanem ennél későbbi időpontban kéri. Olvasónknak tehát az a tanácsunk, hogy a •lakóhelye szerint illetékes Társadalombiztosítási Igazga­Több szabály változott azzal kapcsolatban, hogy az állam­polgárok mikor mentesülnek a külföldi valuta felajánlási kötelezettség alól. így például ezentúl a külföldi tartózkodás és annak során történő vásár­lás céljára a kiutazás előtt ajándékként átutalt összeg mentes a felajánlási kötele­zettség alól. Fontos tudnivaló azonban, hogy ezt az összeget a belföldi nevén nyitott utazá­si számlán kell jóváírni. Ez a valuta a kiutazási engedély birtokában vehető fel, s külön igazolással vihető külföldre. A pénz Magyarországra vissza­hozott részét — az engedély nélkül is birtokban tartható a kiskorú gyermek nevelését, fejlődését súlyosan veszélyez­teti. Az ilyen kiköltözés elren­delése nem tehető függővé at­tól, hogy a lakás elhagyására kötelezett személy hozzáju­tott-e az őt megillető vagyon­jogi igényekhez, például a bí­róság által megítélt kárpótlás­hoz. Állást foglalt a Legfelsőbb Bíróság arról is: a bíróság a lakás kiürítésére kötelező íté­letében a kiürítésre kötelezett különélő, illetőleg volt házas- társ lakáshasználatát korlá­tozhatja arra az időre, amíg a lakás kiürítésére vonatkozó rendelkezés végrehajtása meg­történik. Erre az iránymutatásra azért volt szükség, mert a la­kásügyi jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy a ki­ürítésig terjedő idő alatt mi­ként alakul a lakás használa­tára jogosult és a kiürítésre kötelezett, de a lakásban tény­legesen lakó személy lakás- használata. A jogosultnak ér­deke fűződhet ahhoz, hogy a bírósági határozat jogerőre emelkedése és a végrehajtás közötti időben is szabályozott legyen a lakás elhagyására kötelezett személy lakáshasz­nálata. tóságnál kérje a nyugdíj meg­állapítását. • Nyugdíjazás miatti fel­mondás esetén jár-e szabadság, illetve pénzbeli megváltás? Olvasónk nyugdíjba ment. A teljes felmondási időre, vagyis 3 hónapra felmentették a munka alól. Szabadságát azonban erre az időre nem adták ki azt a felvilágosítást kapta, hogy a szabadság benne van a felmentési időben. Ol­vasónk tanácsunkat kéri. A jogszabály szerint, ha a dolgozónak munkaviszonya megszűnésekor még ki nem vett szabadsága van, azt pénz- beni megváltás nélkül kiadott­nak kell tekinteni, amennyi­ben a dolgozót a felmondási idő alatt a kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tartalmának megfelelő időre felmentették a munka alól. K. M. olvasónk panasza alapján megkerestük a volt munkáltatóját, ahol azt közöl­ték, hogy olvasónk kötelező felmentési ideje a vállalati kollektív szerződés szerint 30 nap. Évi 24 munkanap arányos része illeti meg erre az évre. Minthogv a felmentés az egész felmondási időre történt, ezért a ki nem adott szabadság is ebben benne van. Más a helyzet T. B.-né ese­tében, aki ez év július 30-áie. az ez évi összes szabadságát kivette. Részére kedvező vá­laszt adhatunk, mert ebben az esetben, a jogszabály rendelke­zése szerint, a dolgozó munka­béréből való levonásának a ki­vett többletszabadság miatt, nincs helye, és mivel őt is 3 hónaora mentették fel a mun­ka alól. erre az időre a bére megilleti. Dr. M. J. összeg kivételével — az utazá­si számlára vissza kell fizetni. A Minisztertanács új rende­letet adott ki a helyiséggaz­dálkodásról. A jogszabály részletesen tartalmazza a vállalatok, intézmények elhe­lyezési igényeinek kielégítési módját, a használati jog meg­szerzésével, megszűnésével, az igénybevételi díjjal kapcsola­tos szabályokat. Külön fejezet fogja össze a nem állami tu­lajdonban álló helyiségekre és telkekre vonatkozó paragrafu­sokat. A téma iránt részlete­sebben érdeklődők a jogsza­bályt a Magyar Közlöny idei 16. számában találhatják. A jogcím nélküli lakáshasz­nálót a birtokvédelem mind­addig megilleti, amíg a lakás kiürétését elrendelő, jogerős határozatot végre nem hajt­ják: így a jogosult nem vál­toztathatja meg önkényesen a korábbi használati módot ak­kor sem, ha a lakás kizáróla­gos használatára van joga. A lakás elhagyására kötelezett személy azonban nem kerül­het kedvezőbb helyzetbe, mint ha a bíróság a lakás használatát megosztotta volna. A bíróság tehát korlátozhatja a házastárs jogcím nélküli la­káshasználatát, annak megha­tározásával, hogy a kiürítés­re köteles személy a végrehaj­tásáig terjedő időben milyen helyiségeket használhat kizá­rólagosan és milyen helyisége­ket a jogosulttal közösen. An­nak eldöntésénél, hogy indo­kolt-e és ha igen, milyen mértékben a jogcím nélküli lakáshasználat korlátozása, a bíróság különösen o kötelezett jó- vagy rosszhiszeműségét, a lakás terjedelmét, beosztását és a családvédelmi érdekeket veszi figyelembe, továbbá azt, hogy a jóhiszemű, jogcím nél­küli lakáshasználó milyen el­helyezésre tarthat igényt. A volt házastárs lakáshasznála­tának ilyen jellegű korlátozá­sa iránt új per is indítható. A kollégiumi állásfoglalások teljes szövegét közlik a Bíró­sági határozatok című hivata­los kiadvány augusztusi szá­mában. A Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat tájékoztatója is csak külföldi példát tudott mondani, amikor egy új lehe­tőségről, a tehénindex-számí­tásról szólott. A tehén te- nyészértékét kifejező, ún. te­hénindex alkalmazása a fej­lett szarvasmarha-tenyésztés­sel bíró országokban már ál­talános — szögezi le a szak­lap. A számítógépes rangsoro­lás alkalmazása egyértelműen elősegíti a gyakorlati tenyész­tői munkát, modellszámítások szerint az elméletileg várható hatékonyságnak 90—95 száza­léka érhető el általa. Az MTESZ lapja kerékasz­tal-beszélgetést szervezett az elektronikáról, amelynek első alkalommal a mezőgazdaság szakemberei voltak a résztve­vői. Dr. Mentényi Miklós, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgató­helyettese elmondotta a Fó­rum riporterének, hogy céljuk a saját mezőgazdaságukra orientált elektronika kifej­lesztése, amely hasznosan szol­gálja az ágazat eredményes­ségét. Nagy lendületet kapott a hazai kísérletezés az utóbbi egy-két esztendőben — olvas­hatjuk —, közös, tehát vala­mennyi tsz-ben alkalmazható eljárás kidolgozására fogott össze négy megye: Baranya, Komárom, Fejér és Csongrád. A technikai alapot egy Video­ton gyártmányú mikroszámí­tógép szolgáltatja, a progra­mokat pedig hazai mezőgazda- sági szakemberek készítik. Az elektronika szerepe — írja a továbbiakban a lap — a közvetlen termelésben is megnövekedett; a kombájno­kon, a vetőgépeken ott van a tarlómagasságmérő, a mag­számláló. De a gép a tehené­szetben — a mezőgazdaság ne­héziparában — is optimális eredményeket és költségmeg­takarítást eredményez, például Dániában. Náluk már az is számítógépen van — mondja dr. Soós Gábor nyugalmazott államtitkár —, hogy a vágó­hídra szállított állatoknak, me­lyek a jellemző adatai. Ezek­ről ugyanis nemcsak a terme­lő, de a feldolgozó üzemnek is tudnia kell. Szervezéssel az árbevételért — e címmel közöl cikket a Te­lefongyár dolgozóinak lapja. A termelés eredményességé­nek alapvető feltétele a jó előkészítés, irányítás és szer­vezés. A Telefongyárban az utóbbi esztendőkben mindezek­ben kedvező változások ta­pasztalhatók — állapítja meg az újságíró. A termelési fő­osztály a negyedik negyedév­től a vállalatszervezéstől je­lentős segítségre számít. A gyártási programhoz ugyanis igénybe veszik.az új számító- gépes feldolgozást. A program elkészült, a tesztelés is lezaj­lott, semmi akadálya nincs, hogy a negyedik negyedéves feladatoknál alkalmazzák, an­nál is inkább, mert a hasznos­ságáról már megbizonyosod­tak a harmadik pegyed fel­adatainak előkészítésénél is. JKFBWSZM A szervezésben rejlő elő­nyökről szól a Csepel Autó­gyár dolgozóinak lapja is Szervezés, költségcsökkenés, hatékonyság címmel. Fejlesz­tési-beruházási lehetőségeink szűkösek, nyilvánvaló tehát, hogy a meglevő eszközeinket kell az adott létszámmal ki­használni úgy, hogy a terme­lés hatékony legyen — fejte­geti a cikk írója, majd így folytatja: az utóbbi húsz év­ben hallatlanul megnőtt a szervező munka értéke, tekin­télye, bár sok helyütt szíve­sebben alkalmaznak külföldi szakembereket. Ez azzal a ve­széllyel jár, hogy akiknek végre kellene hajtani, nem feltétlenül teszik magukévá a kidolgozott módszereket és marad minden a régiben. Nem így tettek a Csepel Autógyár­ban, annak is a 3. számú gyár­egységében, ahol egy három­tagú csapat új programozási rendszert dolgozott ki, hogy lépést tudjanak tartani a fel­adatok mennyiségi és minő­ségi növekedésével. — Az általunk kidolgozott rendszer bármikor számító­gépre tehető — mondja az egyik riportalany. A klasszi­kus szervezési módszereket al­kalmaztuk, mert ez az alap­ja a gépesítésnek. Szeretnénk, ha két-három éven belül az egyes ' területek gazdasági ve­zetői terminálokat kapnának. E folyamatot készítjük most elő a gyárban levő személyi számítógéppel. A szervezői munka, a Csepel Autógyár egri egységében második díjat nyert a Szerve­zési és Vezetéstudományi Tár­saság által meghirdetett pá­lyázaton az elmúlt évben (első helyezett nem volt). A gyakor­latban is kiállta a próbát: az egymillió forintos ráfordítás 10,7 millió számszerűsíthető eredményt hozott, a megtérü­lési idő alig több mint két hó­nap — olvashatjuk a Fény­szóróban. Mit nekém számítógép! mondja az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, dolgozóinak lapja az ISG, s. a felkiáltásnak is beillő cím alatt hosszas, elmé­leti jellegű írás következik, amely • azonban nagyon is a valóságból indul ki. Például amikor azt állítja: gyakran előfordul, hogy előbb van meg az autó, mint a jogosít­vány és senki nem akarja ve­zetni. Pedig á vásárlás előtt szép gondolatok voltak, hogy mi mindenre lehet használni a számítógépet — ha voltak, mert lehet, hogy vettek egy gépet —, hogy ilyen is legyen. Nem szabad elfeledkezni azok­ról sem, akik nem akarják megismerni az utolsó évtized technikai vívmányának egyik csúcskészülékét — a számító­gépet. Lehet megfontolás tár­gya az is — ma még! —. mi olcsóbb, az emberi munkaerő vagy a számítógép. A számítógépek szélesebb körű elterjedésének nem kizá­rólag anyagi akadályai van­nak — erre utal a cikkíró, amikor felteszi a kérdést: mi­re kellene használni az okos masinát? Ki .fogja kezelni? Ki írja a programokat? Ha ezek megoldódnak, akkor jön még csak a neheze — mondja. A számítógép nemcsak segít, kényszerít is. Nem tűri a la­zaságot, a pontatlanságot. Már­pedig sokszor az emberek gondolkodásának megváltoz­tatása naígyobb energiát igé­nyel, mint a gép üzemeltetése. Programot és rendszertervet lehet készíttetni külső szak- vállalatokkal, de legjobb, ha az alkalmazó szakvállalat ké­szíti el, esetleg külső szak­emberek segítségével, a helyi sajátosságoknak megfelelően. Jó példát is hoz az ISf? cikk­írója arra, hogy vannak vál­lalatok, ahol felkészülten vár­ják a gép megérkezését; ren­delkeznek megfelelő szakem­berekkel és kidolgozott felada­tokkal, mint a Porkohászati Gyárban is, ahol a gép és a rendszer igen gyorsan elindult, felszínre juttatva az. elektroni­ka kínálta lehetőségeket. Sz. T. Hosszabb távú fejlesztés Az adózás tapasztalatai A Legfelsőbb Bíróság iránymutatásai Megoldások lakásügyekben Hazánkban a meglehetősen sok válás következtében gya­kori a volt házastársak közötti jogvita a lakás további haszná­latáról. Sokszor elmérgesedett — nemegyszer tettlegességig fa­juló — helyzetekben kell intézkedniük a hatóságoknak, hogy érvényt szerezzenek a lakásról is rendelkező birósági határoza­toknak. Az ilyen ügyek méltányos rendezése és a végrehajtási eljárások meggyorsítása érdekében most a Legfelsőbb Bíróság — iránymutatásul — több kollégiumi állásfoglalást hozott la­kásügyi kérdésekben. Dr. Csiky Ottó, a Legfelsőbb Bíróság el­nökhelyettese, a — lakásügyi kérdésekben is illetékes — pol­gári kollégium vezetője adott tájékoztatást. A helyiséggazdálkodásról Ajándékvaluta utazásra

Next

/
Oldalképek
Tartalom