Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-17 / 166. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxvm. Évfolyam, i66. szám_______________________ i9S4. jüuus 17., kedd Sok szép mesekönyv Nyáron is vonz a választék Amit könyvből nem Sehol megtanulni Betekinteni egymás életébe Régi könyvtárostapasztalat, hogy amikor beköszönt a nyár, a dologidő, erősen megfogyat­koznak az olvasók is. A nap járásához — s korántsem az órához — igazodó embernek pirkadáskor kezdődik a mun­kaideje, sötétedéskor meg már sem kedve, 6em pedig ideje nincs könyvet fognia kezébe. Kötelező olvasmány Nehogy valaki csupán a me­zőgazdaságban dolgozókra ért­se ezt a megállapítást, mert mit tesz mondjuk a konzerv­gyári dolgozó, ha két órakor felvonít a gőzsíp? Szalad a jószághoz, vagy kapálni a ker­tet, s mire végére ér dolgai­nak, a hosszú délutánból is öreg este lesz. Cseppet sem túlzunk, ha ilyenforma képet festünk a mai emberről, minek láttán a könyvtáros fölöttébb elszomo­rodhatna, ha nem tudná, hogy a könyvek és olvasóik között nyáron sem igen szakad meg a kapcsolat. A konzervgyáriak egyébként is könyvszerető emberek híré­ben állnak, igényük kielégíté­sére nem kevesebb mint 36 ezer kötet könyv sorakozik a polcokon, a legkisebbek olvas­nivalóitól kezdve a komoly műszaki kiadványokig. A szé­les választéknak is nagy sze­repe van abban, hogy való­jában a 6zezon időszakában sem igen érezhető a látogatók megfogyatkozása. Ámbár a szépirodalmi kö­teteket most kevésbé hábor­Az amerikai fehér szövő­lepke veszélyes kártevő, her­nyói gyümölcsfákon, díszfákon, útszéli fákon, egyéb haszon­fákon. cserjéken, bokrokon rö­vid idő alatt súlyos lombpusz­títást okoznak. Közvetlen kár­tételük mellett az exportot is veszélyeztetik! A rendelkezések — mi több a törvény — értelmében, a termelő köteles a károsító megjelenését figyelni, és a fer- tőzöttséget azonnal felszámol­ni. Az első hernyónemzedék el­len július hónapban, a máso­dik ellen augusztusban szük­séges védekezni. A hernyók elpusztítását legcélszerűbben a károsítás kezdeti szakaszában oldhatják meg, vagy a fertő­zött részek azonnali levágásá­val vagy permetezéssel. Ezt a műveleteket hetenként meg kell ismételni. A levágott részeket feltétle­nül el is kell égetni. A vegy­szeres permetezéseket célsze­rű a fiatal, még fészkükben levő hernyók ellen irányítani, mivel később azok a fészek­ből szétmásznak, s így már 6okkal nehezebb eredményesen védekezni ellenük. A vegyszeres permetezés al­kalmival javasoljuk az Uni- fosz 50 EC, a Sinatorex 40 EC, a Fiiból E. az Unitron 40 EC, és a Ditrifon 50 WP rovarölő szereket 0,2%-os töménység­ben, vagy a Satox 20 WSC ké­szítményt 0,5%-os oldatban. A permetezés alkalmával fokozottan ügyelni kell az élel­mezés-egészségügyi várakozási időre, a hasznos élő szerveze­tek védelmére, az élő környe­zetbe vonatkozó előírások és egyéb óvórendszabályok be­tartására. amelyek a vegysze­rek csomagolóburkolatán is olvashatók. A kártevő elleni védekezés kötelező, annak elmulasztása esetén a terület tulajdonosa gatják, annál inkább keletje van az útleírásoknak, térké­peknek; nem csoda, a hétvégi utazások, üdülések időszakát érjük. Feltűnő az is, hogy a köte­lező olvasmányok iránt igen korán megnőtt a kereslet, gon­dolom az iskolai figyelemfel­keltésnek haszna volt. Sajnos a könyvkiadás nincs párhu­zamban a kötelező olvasmá­nyok igényével, s ezért a for­galomnak nagy előnye lesz, hogy ősszel hozzájuthatnak azok is kiknek nem került még kezébe — mondja Kiséri Péterné, a gyári könyvtár ve­zetője. Régi elképzelés — Sok szép mesekönyvvel mostani kiadványok javultak, értékesebb a tartalmuk, ké­peik, ahol madár a madár, gomba a gomba, s nem holmi rajzolatok, miket szegény gye­rek sem tudott mire vélni. — Es a felnőttek kedvencei? — Az újabb kiadások közül a Tények és tanúk sorozatot kedvelik, sikerkönyvszámba rfient legutóbb Hirschler Im­re: Nemcsak nőkről nemcsak nőknek, és Kádár Gyula: Lu- dovikától Sopronkőhidáig cí­mű kötete. A munkásösszeté­telből eredően igen sok nők­nek szóló könyvünk van, a lé­nyeg, hogy ki is használják. — A bővítésre mennyit szánnak? ~ — Idén 80 ezer forintot köl­tünk, ilyen magas összegre eddig még nem volt példa, (használója) ellen az illetékes szakigazgatási szerv szabály­sértési eljárást kezdeményez! A gomb drága dolog — ta­nultam meg kora fiatalságom­ban, s vigyáztam is mindre, mint a szemem fényére. Persze, nemcsak elsősorban forint­ban mért értéke miatt kellett óvni, keresgélni ha leszakadt, nagyobb gondot okozott oly­kor, hogy nem mindig lehe­tett ugyanolyannal pótolni, boltból is ritkán, hát még oda­haza. Így azután azon sem csodál­koztam, hogy a varródobozból kiállított gombfocikészletem szigorú családi felügyelet alá került. Még talán ma is talál­nék belőlük néhányat, érté­kükből mit sem vesztettek a hosszú évek alatt. Pedig a gombok is örökösen változó valamik, anyaguk, színük, fa­zonúk, igazodik a divathoz, íz­léshez, de főleg a ruhákhoz ahová végül is készülnek. Valamikor régen a tehenek lábszárcsontja, szarva, adta az igazi gombnak való anya­got. a kisiparos ma már ehhez nem jut hozzá, az csak a vé­letlen műve. hogy h# valahol az országban mégis .gyártanak ilyet is. A fának azonban nemcsak divatja maradt, de becsülete is egyre nő. Igaz jóval mun­kaigényesebb a készítése mint mondjuk műanyag társaiké, de feledve e hátrányt, a sárga csíkos akácból, a sötét árnya­latú diófából, vagy a fehér gyertyánból természetes fényű, tavaly meg azelőtt csak 40, il­letve 60 ezerre futotta a pénz­ből. De a balatonmáriai üdü­lőnkbe utazóknak sem kell itt­hon felpakolniuk, mintegy 300 kötet várja a pihenni vágyó­kat. A közelmúltban frissítet­tük fel az ottani állományt. — A közeljövőben milyen programokat terveznek? — A nyáron érthető okok­nál fogva nem kívánunk ren­dezvényt lebonyolítani, de ké­szülünk az őszi eseményekre. Ilyen lesz a műszaki és köz- igazgatási könyvhónap, és sze­retnénk megvalósítani régeb­bi elképzelésünket, minek cél­ja az, hogy minél több ember­rel megismertessük az olva­sás örömét. Helyükbe* a vonal mellé is el kell juttatnunk a könyve­ket, úgy gondoljuk ezek az akciók nem maradnak ered­mény nélkül, mint ahogy a Kossuth Lajos Általános Isko­la alsó tagozatos napközis gye­rekei életében sem múlnak el nyomtalanul a könyvtári él­mények. Filmeket vetítenek Rendszeres látogatóink, fil­meket vetítünk nekik olykor­olykor rajzaikkal vagy élőszó­ban beszámolnak olvasmánya­ikról. Amolyan patrónusaik vagyunk, s szeretnénk velük hosszú ideig fentartani a kap­csolatot — ehhez könyveink adnak nagy segítséget. Miklay Jenő Bye, bye, Brasil. Színe?., bra­zil film. Előadás 6 és 8 óra­kor. A stúdiómoziban Volt egyszer egy Vadnyugat I—II. Színes, amerikai—olasz kalandfilm, fél 6-kor. főleg a női ruhákon igazi dí­szül szolgáló praktikus ruhaal- katrészex készíthetők. Mindebből kisejük, hogy a tömegcikkek műanyagból ké­szülnek, s hiába viszoiyog tőle a gyártó meg a vevő mellőzni semmiképp sem lehetne, mert ami hátrány a szarunál és a fánál, az előny a műanyagnál. S ez behozhatatlan. A gombkészités afféle sza­bad szakma volt világéletben mégis aki boldogulni akart ve­le rátermett mesterembernek kellett lennie. Varosunkban, s talán a megyében is egyedüli képviselője van e munkának Kovács Imre személyében, ki­nek Arany János utcai ottho­nában levő apró műhelyéből kelnek útra a fagombok úgy­szólván az ország minden ré­szébe. Hogy ez mennyiségben mit jelent, ahhoz szemléltetésként elég annyi, hogy az ugyan­csak kicsiny Deák téri szak­üzletében levő műanyagáru csupán 8 százalékát képviseli az összforgalmának. Ki hinné, egyszer már meghalt kezében a szakma, sok év után lelt csak újból örömet a gombké­szítő mesterségben. — Pesten tanultam ki 1946- ban, de mire úgy igazából be­levetettem magam a munkába jöttek a szövetkezetek, gombra állt a PEMÜ is, a budapesti gyöngygombgyár meg egye­nest ontotta termékeit. A szaktudás, általános, mű­veltség fejlesztésének igen hasznos —, s tegyük hozzá, él­ménygazdag — módja a ta­pasztalatcsere. Régi felisme­rés ez, mégis csupán az utóbbi években, évtizedekben vált gyakorivá, teremtődtek meg anyagi, s nem utolsósorban er­kölcsi feltételei, hogy a gyárak, üzemek dolgozói, sőt az eljö­vendő szakemberek közül is mind többen külföldet lássa­nak, világot járjanak. Önállóan De még ma is példás mun­ka kiemelkedő teljesítmény kell ahhoz, hogy valakiket ki­emeljenek a sorból, s mint a nagy közösség képviselőit ide­genbe küldjék. A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és a ger- wischi mérnökképző intézet között kialakult, immár 16 esztendős kapcsolat éppen a fent elmondottakat szolgálja. Az évenként ismétlődő 3 hetes cseregyakorlatokon 8—8 diák vesz részt, idén is ennyi né­met fiatal jött Magyarország­ra, illetve utaztak tőlünk az NDK-ba. Mivel foglalkoznak, hogyan telnek napjaik? — erről kérdeztük most Tarna- völgyi Sándorné oktatót, aki közvetlen irányítója a vendé­geknek. — Alapvető célunk, hogy a A jobb időjárás élénkítő ha­tással volt a piacra. Növeke­dett a gyümölcs-, zöldség és baromfifelhozatai A kocsis­piacon vágott, száraz tűzifát is árultak, 120 forintért má­zsáját. Arabicska körtéből nagy és apró szemű a termés, 8—12 forintért veszik. A szemes terménypiacon a javuló terméskilátások foly­tán, csökkentek az árak. A búza literjét 5—5,50, az árpát 5,50—6 a morzsolt kukoricát 6—6,50 és a napraforgómagot 12—15 forintért árulták. A. gyümölcs- és zöldségpia­con a cseresznye 20—25, az oltott meggy 22—24, az apró­meggy 12—18, az őszibarack 20—40, a korai szilva 18—20, a sárgabarack 12—18, a para­dicsom 35—38, az uborka 5— 10, a karfiol 18—20, a burgo­nya 6,50—8, a zöldiborsó 16, a zöldbab 14—16, a kelkáposzta 10—12, a káposzta 10, a zöld­ség csomója 5—6, hagyma 6, a zöldpaprika darabja 1—4, ki­lója 20—30 forint volt. A baromfipiacon sok nevel-, nivaló csirkét árultak. A tyűk Rájöttem, kár volt a fárad­ságért. Kitanultam a géplaka­tos szakmát, s ebben dolgoz­tam még 1955 után is ahogy Nagykőrösre kerültem. A kon­zervgyár lett a munkahelyem, de két évre rá valahogy úgy tűnt, eljött az én időm, visz- szatérhetek eredeti szakmám­hoz. No, persze nyomós okom volt a reményre, mert akkor­tájt az itteni kiskereskedelem­ben egyszerűen nem volt gomb, a lakosság Pestről tudta csak beszerezni ami kellett. — Aztán meglett az ipar. de bizony kezdetben nagyon ne­hezen mentek a dolgok, tíz év telt el. mire elmondhattam, hogy meglett minden szüksé­ges gépem, és kialakult a piac... — A csaknem 40 év alatt mit változott a szakma? — Nem sokat legalábbis ami történt nem volt látványos, s főleg nem forradalmi. Régen színes lapok formájában jutot­tunk a galalithoz. a kazein ki­vonatból készült gombnyers­anyaghoz. Ma a 3 komponensű képlékeny hőre keményedő poliésztert használjuk amit nekünk kell idehaza festeni. — A legnagyobb baj, hogy évről évre romlik a minősége, s ha ez így njegy tovább egy­szerűen lehetetlen lesz megfe­lelő árut gyártani. A másik nagy változást az emberek igénye hozta magával, rendkí­vül változatos gombféleségeket diákok mindkét részről bete­kintést nyerjenek a konzerv- gyártás technológiai folyama­taiba. Persze csak egyes rész- tevékenységek megismeréséig futja az időből. A mostani nyáron már egy hetet lehúz­tak a Siófoki Állami Gazdaság konzervüzemében, ahol a gyü­mölcslégyártó vonal mellett teljes önállósággal dolgoztak. Egyébként a légyártás tanul­mányozásához minden évben rendszeresen ragaszkodnak né­met kollégáink. Itt a körösi gyárban a be­főttgyártás pontosabban a meggybefőttkészítés kellős kö­zepében vannak. — Miként vélekednek a he­lyi körülményekről? Tettekre inspirálnak — A IV-es üzem megnyerte tetszésüket. Rendben, higiéni­kus környezetben dolgozhat­nak. ezt mindjárt első nap megjegyezték. Ízletesnek tart­ják a magyar kósztot, kedves­nek a várost. Ami fő. jó egyet­értésben vagyunk, s ez felold­ja a nyelvi nehézségek kényel­metlenségeit is. A húsznapos ittlét alatt országjárást is jócs­kán beiktattunk, voltunk már Nyíregyházán és környékén, de sorra jön Budapest, Szob, Visegrád, Bugac, természetesen egy-egy tanulmányi látogatás­párja 180—210, a vágócsirke 80—160, kilóra 50, a kacsa 180—230, az öthetes csirke da­rabja 34, a kéthetes 16, a nagy kacsákért 150 forintot kértek. A vágógalamb párját 20 fo­rintért árulták. A BARNEVÁL a vágott csirkét 55 forintért mérte. Az atlétikai versenyidény első harmadában sok viada­lon szerepeltek a „spóitok ki­rálynőjének” nagykőrösi sze­relmesei. A kecskeméti felnőtt meg­hívásos versenyen jól szere­pelt a Nagykőrösi Kinizsi két dobóatlétája. Férfi gerelyha- jításban Szűcs Ambrus 61,74 méteres egyéni rekorddal vég­zett az élen, Palotai János pe­dig 54,08-cal harmadik lett. Mindkettőjük III. osztályú szintet teljesített. Cegléden rendezték a XX. nyári úttörő-olimpiai atléti­keresnek, amit ugye lehetet­len lenne kielégítenünk, nem bírnánk az átállások tempóját. — Pedig az új követése igen fontos, csupán a fagombokkal elértem a 28-ik fazon sorszá­mot, a műanyagokat meg fél­évenként, évenként kell újíta­ni, változtatni, és persze a fa­zontartás is éppolyan fontos a mi szakmánkban. A két- és négylyukú, díszített, gravíro­zott a legkelendőbbek mosta­nában a sima sematikus árut vagy az alulfüles gombokat nem kedvelik. Egyébként mint hallom a gombkészítő mester gépei sem változtak az évek folyamán, a kicsi műhely kiszúró, granír meg az úgynevezett fazongépe a rongykoronggal és csiszoló­val, de ugyanígy a faeszterga is a múltat példázhatná. — A műanyag gőzei-gázai ártalmasak az egészségre, emiatt manapság jobbára a fagombokat gyártom. Aztán kevés díszműárut is csinálunk, makramét meg szatyorfüleket, tálcát, de már nem sokáig, 2 év és nyugdíjas leszek. — S vajon, lesz-e kinek át­adni a műhelyt, az ismerete­ket? — Kinek kellett, már meg­szerette mert a fiam ugyanis itt nőtt fel. vétek lenne elkal­lódni hagyni tudományát. Szükség lesz még rá. de tudom nehéz örökség lesz a jussa, itt is fejlődni kéne most már, s en­nek ára van Űj gépek kelle­nének csak kérdés, hogy a több százezer forintos befek­tetés meghozza-e a hasznot. Igaz, gombra mindig szükség lesz. de ha a divat örökös mó­dosulását nem követi velük az ember oda lesz a piac biz­tonsága. My. J. sál egybekötve valamely üzemben. — Mit kapnak a mieink oda­kint? — Ök a magdeburgi élelmi- szeripari kombinát gerwischi üzemében dolgoznak, munká­juk, hétvégi programjaik ha­sonlóak német társaikéhoz, vé­gigjárhatják az NDK legszebb részeit. — A sütős tanulóknak is megadatott idén a tapasztalat- csere lehetősége? — Természetesen, Zella- Mehlis-ből 5-en jöttek, a kecs­keméti kenyérgyár foglalkoz­tatja őket. A mostani nyá­ron a húsipari szakos tanulók­nak is módjuk nyílt a csere- gyakorlatra. őket meg Nyír­egyháza fogadta. — A tanulmányutaknak hasznukat tekintve milyen summázatát adhatnánk? — Nagy érték ez. és kitün­tetett helyzetű az, ki eljuthat így külföldre, évközi munká­nak nemigen adhatnánk ko­molyabb elismerését. Bővül szakmai látókörük, a tapaszta­latok meg tettekre inspirálnak idehaza. Sszdsgabbá tssz A sütősök például igen ^ el­térő technológiákkal, gyártá­sokkal találkoznak, s ez a kö­rülmény nagy csomó haszno­sítható újdonságot hordoz ma­gában. De így van ez akkor is, ha valahol nem látnak nagy különbségeket. Rendkívül komplex, és sajátos ismeret- anyagra lehet így szert tenni, amiket könyvből,1 elbeszélésből soha nem lehet megtanulni. — A munkamorál, a szoká­sok látványa a munkahelyen, vagy csupán egy hétvégi or­szágjárás mind, mind olyan élmény, ami feltétlen gazda­gabbá teszi az embert kai egyéni számainak kisterü­leti döntőit, ahol három körö­si csapat is szerepelt. Hár*- man értek el dobogós helye­zést, és ez egyben a megyei viadalra való jutásukat is eredményezte. Fiú magasug­rásban 155 centiméterrel a Kossuth iskolás Szemenyei István lett az első, a kislab- dahajítást a rákóczis Lajter István 82 méterrel nyerte. A 300 méteres síkfutásban Péli László (Kossuth) 41,1 mp-es, ifjúsági ezüstjelvényes szintű eredménnyel második lett, de ugyancsak a második dobo­gófokra állhatott 551 cm-es távolugrása után is. A vártnál kevesebb, köze­pes indulólétszám volt Gö­döllőn, a megyei serdülő A- korcsoportos és ifjúsági atlé­tikai egyéni bajnokságon. Az erős, orkánszerű szél károsan befolyásolta a számszerű ered­ményeket. Tíz egyesület há­romszáz fiatalja között, a Nagykőrösi .Kinizsit 11-en képviselték, s jól: ketten baj­nokságot nyertek, többen pe­dig jó helyezést értek el. Ifjúsági férfi gerelyhajífás­ban: 1. Kolozsi Béla 46.68 2. Bata László 39.06 m. Ifjúsági női 100 méteres síkfutásban: 3. Ocagányi Eri­ka 13,7. Gerelyhajításban: 1. Szűcs Ágnes 39,10 m (ifjúsá­gi ezüstjelvényes szint). Súly­lökés: 2. Szűcs Ágnes 918 cm. Serdülő A-kategóriás leány 100 méteres síkfutásban 2. Weisz Ildikó 13,1 mp (szem- beszélben is jó eredmény). Gerelyhajításban 3. Zsuffa Dóra 32,96 m, ifjúsági ezüst­jelvényes szint. 4. Hasur Er­zsébet 28,60 m. A Ceglédre tervezett megyei egyesületi minősítő verseny elmaradt. Nagy haratcsiker! 12 egyesület, mintegy 80 sportolója indult két korcso­portban Székesfehérvárott, az országos karateversenyen, amelyet a kyokushinkai szak­ágban rendeztek meg. Ez a viadal a Nagykőrösi Arany Tsz SE eddigi legnagyobb si­kerét hozta. Az egyedüli kö­rösi induló, Tóth Csaba, az ifjúsági 71 kg-osok 31 fős súly­csoportjában igen jól ver­senyzett, és három győzelem után, a negyedik helyen vég­zett! Edzője: Bűz Ferenc. S. Z. ISSN 0133-2708 (Nagykörös! Hírjar A szövőlepke veszélyes kártevő A védekezés kötelező A fazentartás is f@nfos iff Kétszer született mesterség Fagomkok indulnak az ország minden részébe Olcsóbb lett a paprika Az atléták szép sikerei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom