Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-03 / 154. szám

1984. JÚLIUS 3., KEDD Vendégváró Hofei Oktán Jó bornak is kell a cégér ^Tollhegye né SZÁZHALOMBATTAI Az utóbbi hetekben több alkalommal sugárzott a tévé egy félperces rekláml'ilmet, amely a nézőknek bemutat­ta, vagy legalábbis néhány képen felvillantotta az or­szág egyik legfiatalabb szállodáját: a Hotel Oktánt. Már a neve is mutatja a gyáróriáshoz fűződő kapcso­latát, hiszen a DKV a beruházója és tulajdonosa a múlt év áprilisában megnyílt létesítménynek. összesen három ilyen sajátos helyzetű, iparvállalat birtokában levő szállodája van az országnak. De mint a nézők is megtudhatták, ez a körülmény nem jelent sem­miféle megkötöttséget. Szívesen fogadnak minden egyéni és csoportos látogatót. A reklám hatása — Érzik-e már a reklám ha­tását? — kérdezem Nagy Sán­dort, a Hotel Oktán fiatal igazgatóját. — Igen, örömmel tapasztal­juk, hogy megnőtt a forgal­munk. Jobban felfigyeltek ránk, ami bizonyítja, hogy a jó bornak is kell cégér. Egyébként is az a vélemé­nyünk, hogy jobb, ha nem vá­runk a vendégekre, hanem igyekszünk eléjük menni. Szakmai vélemények sze­rint az ötvenszázalékos ki­használtság, amit az első év­ben produkáltak, új létesít­ménynél megfelel a várako­zásnak. Az idén szeretnének még tízszázalékos forgalom»- növekedést elérni. A vendégek kezdetben szinte kizárólag a DKV-ba ér­kező külföldi szakemberek voltak, de az utóbbi időben egyre több turista is jön — egyéni és csoportos- látogató — a városba. Lássuk, hogy mit tud nyújtani számukra a két­csillagos Hotel Oktán? Végigjárjuk a 104 személy elhelyezésére alkalmas épüle­tet, amelyben nyolc egyágyas, 36 kétágyas szoba és tizenkét lakosztály található. Minden szobához hideg-meleg vizes fürdőszoba tartozik. Rádió és házi telefon áll a lakók rendel­kezésére a szobákban, a lak­osztályokban tévékészülékeket is felszereltefk. Minden eme­leten Jcözös konyha van arra a célra, ha valaki hazai ízekről akar magának gondoskodni. A snack-bárban és a hozzá tarto­zó kisebb étteremben pedig reggelit, kívánságra vacsorát tálalnak. Városi rendezvények A hangosítóberendezéssel is ellátott, két elegáns konferen­ciaterem már több alkalom­mal helyt adott városi rendez­vényeknek. Mint ahogy az újabb elképzelésekben szerep­lő szórakozási lehetőségeket is szeretnék szélesebb körre ki­terjeszteni, és nemcsak a szál­ló lakói számára biztosítani. Hajnali 4 óráig tartó szín­vonalas, műsoros rendezvé­nyeket terveznek a snack- bárban. Ilyen jellegű szórako­zóhely nincs a városban, de már sokszor felvetődött, hogy igénylik a fiatalok. Ami az időtöltést illeti, jelenleg in­kább a testedzésre vannak be­rendezkedve: kondicionálóter­me és szaunája is van a Hotel Oktánnak. Ez utóbbi szolgál­tatás rendkívül népszerű. Ajánlataik között szerepel a Bentavölgye Tsz lovasiskolá­ja és teniszpályája. De nyil­vánvaló, hogy emellett szín­vonalas esti programok is kel­lenek, melyek bevezetése a közeljövő feladatai közé tar­tozik. Két csinos, fiatal portásnő fogadja a recepcióban a ven­dégeket. Egyikük, Reisz Ma­rianna tavaly érettségizett a szerb-horvát nemzetiségi gim­náziumiban. Az említett nyel­veken kívül jól beszél oroszul, már középiskolás korában le­ni ngrádi utazással jutalmaz­ták a tudását. Nagyon szereti a munkáját, éppúgy, mint tár­sa, Rákosi Szabina, aki idegen kiejtéssel beszél magyarul. Több nyelvű felvilágosítás — Férjhez jöttem Magyar- országra — az NDK-ból — öt évvel ezelőtt — mondja. — Eleinte Kazincbarcikán lak­tunk, azután a férjem a DKV- ban vállalt munkát, én meg elhelyezkedtem itt a szállodá­ban. Szabina a németen és a ma­gyaron kívül angol nyelven is tud felvilágosítással szolgálni a vendégeknek. És hogy mi mindenről érdeklődnek? A menetrendről, a vonatcsatla­kozásról, a szórakozási lehe­tőségekről. Vacsorát rendelnek a Gellértben, színház- vagy mozijegyet akarnak. Cseng a telefon: valaki a tévéműsorban szereplő labda­rúgómeccs kezdésének idő­pontját tudakolja. Mariann előveszi az újságot, megnézi a műsort, fél perc sem telik bele és megadja a kért felvilágosí­tást Egyre gyakoribb prob­léma — panaszkodnak a lakótelepi tanácsi házak gondozói —, hogy a lakók némelyike felelőtlenül min­dent a mellékhelyiség lefo­lyójába akar süllyeszteni. Ez pedig az esetek többsé­gében nem marad követ­kezmény nélkül. Az igazsá­gos az lenne, ha az ilye­neknél akadna el a szemét, de a dugulás sajnos nem mindig annál jelentkezik, aki okozta. A kibányászás sem min­dig egyszerű. Semmikép­pen sem annyira, mint amilyen könnyű lett volna clbandnkolni a szemetesig. Sőt! Némelyik „lelet” ame­lyik már jó messzire ka­landozott a csatorna kacs­karingóiban, arról tanúsko­dik, hogy jókora munkába kerülhetett amíg végre na­gyot nyelt a lefolyó garat­ja- Hogy mit kíván ez a feneketlen bendő? Tessék: a sültcsirkétől a megunt ruhadarabokon át a tele- objektívig mindent, vagy mondjuk úgy, bármit. Úgyanúgy nyeli a lakások fenntartására szánt pénzt is. És ha az ilyen „felíárá- sok”-ra egyre sűrűbben ke­rül sor, akkor egész biztos, hogy másra, mondjuk az épület vagy a park gon­dozására kevesebb telik. Gondoljunk bele: megéri? Várják a jelentkezőket Napközi a csénaklázban Minden jelentkezőt tudnak fogadni a július 16-án kezdő­dő és augusztus 10-ig tartó nyári napköziben. Idén első al­kalommal kerül sor arra, hogy közösen szervezik a korábban Arcok a városból úöi: Mindennapra jut tennivaló Nyugdíj — ez a szó mindenkinek mást jelent. Van, akinek csupán a megérdemelt pihenj jut eszébe róla, az, hogy a nyugdíjas akár be is zárkózhat, nem kell regge­lente munkába sietnie, hiszen ha esik, ha fúj, a postás házhoz hozza a nyugdíjat, s a továbbiakban már csak az a gond marad, miképpen ossza be azt a több-kevesebb pénzt. Olyan ember is akad, aki fél a nyugalomba vonu­lástól, úgy véli, ettől kezdve élete napja egyre inkább lefelé halad. Tudomásul vette Udvardi János se ezt, se azt nem vallja. Az ő véleménye szerint nem az a lényeg, hogy valaki fizetést kap vagy nyug­díjat. Mint mondja, az a fon­tos, hogy az ember ne érezze, hogy nincs rá szükség ... Harminchét évi munka után, 1968-ban mentem nyugdíjba. Nem éreztem se bánatot, se örömöt, tudomásul vettem, hogy másfajta élet következik Aktív dolgozó koromban is vé­geztem lakóhelyemen társa­dalmi munkát, így nem volt nehéz fokozottabban bekap­csolódnom a közéletbe. Még abban az évben megválasztot­tak a százhalombattai párt- alapszervezetek csúcstitkárá- vá, s egészen addig viseltem ezt a tisztséget, amíg megala­kult a városi pártbizottság. Azután sem maradtam mun­ka nélkül: tagja lettem a vá­rosi pártbizottságnak, én va­gyok az óvárosi pártalapszer- vezet titkára, lakókörzetem ta­nácstaggá választott, s a vá­rosi tanács végrehaító bizott­ságának is tagja lettem. A Hazafias Népfrontban szmtén tevékenykedem; az óvárosi bi­zottságban. Arra nem maradt időm, hogy valamilyen hobbit válasszak magamnak, hiszen teendőim teljesen lekötnek mindennapra jut valamilyen tennivaló. Hetven óra A Százhalombattai Víz- és Csatornamű Társulat elnöke is vagyok. Átlagosan havi hetven órát töltök bent az irodában, természetesen ennél többet is ha szükséges. Nemrég fejező­dött be az újtelepi csatorna- társulat szervezése. Örülök az eredménynek: a száznegyven érdekelt közül száztizennyol- can aláírták a belépési nyilat­kozatot, ez 82 százalékos eredményt jelent. Hamarosan megkezdődnek a munkálatok, már csak a Budapest-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízjogi engedélyére várunk, s ha ez megérkezik, a Pest megyei Víz- és Csatornázási Vállalat építeni kezd. Az ígéret szerint még ebben az évben végeznek is az Újtelep csatornázásával, a Vörös Csillag utca szeptem­ber 31-ig, a Felszabadulás ut­ca pedig december 30-ig kész lesz. Az Asztalos János utca kimarad a csatornázásból, mert az ott lakók nem egyez­tek bele, hogy a kertjükön keresztül fektessék le a vezeté­ket, márpedig abban az utcá­ban másutt nem lehet... Ha ezt befejezzük, Dunafü- red lakóházas övezetére kerül sor, így még legalább tíz évig lesz tennivalónk. Lenne feladata Természetesen én is megen­gedek magamnak egy kis pi­henést. Csoportos nyaralást tervezünk, ebben az évben is­mét együtt üdülünk a bará­tainkkal — öt család tart így össze már sok-sok éve. Min­den alkalommal valamelyik gyógyfürdőt keressük fel. Az idén Harkányba készülünk Ezen kívül év közben is adó­dik néha egy-egy kirándulás. legutóbb Csehszlovákiában voltunk. Az utazást az óvárosi pártalapszervezet és a nép­frontbizottság szervezte — ezek nagyon jó kezdeménye­zések, mert így sok olyan nyugdíjas láthat világot, akik máskülönben talán ki sem mozdulnának Százhalombattá­ról. Feleségem szintén nyugdí­jas. Nagyon megértő, sosem tesz szemrehányást, amiért társadalmi megbízatásaim miatt keveset vagyok otthon. Igaz, meg is szokta már, hi­szen soha életemben nem vol­tam otthon ülő. Gyermekeim családot alapítottak, nem ve­lünk laknak, de gyakran ta­lálkozunk. Hogy milyennek szeretném látni Százhalombattát húsz év múlva? Ezen még nem gondol­koztam ... Persze — teszi hozzá ha­miskásan —, szeretném látni. Hetvenkét éves vagyok, de a következő húsz évre még ta­lálnák feladatat... Pável Melinda a DKV és a DHG által külön meghirdetett napközis foglal­kozásokat. A tábor a DKV csónakházá­ban lesz, ahol hétfőtől pén­tekig gondoslkodnak a gyerme­kek felügyeletéről és szóra­koztatásáról. Az időjáráshoz igazodó programokban szere­pel sok kirándulás, strandolás, különböző készségfejlesztő és játszóházi foglalkozásaik, va­lamint filmvetítés. A már hagyományosnak szá­mító debreceni cseretáborozás június 25-én elkezdődött és jú­lius 4-ig tart. Ez idő alatt a debreceni Biogalból érkezett negyvennégy általános iskblást látnak vendégül a csónakház- ban. Programjukban szerepel egy kirándulás a budapesti Hadtörténeti Múzeumba, to­vábbá Esztergom és Visegrád történelmi emlékeinek a meg­tekintése. A városból ugyancsak negy­vennégy gyerek utazott Debre­cenbe cseretáborozásra. Már az első este emlékezetes él­ményt nyújtó orgonahangver- senyen vehettek részt. A kö­vetkező napokban a város ne­vezetességeinek megtekintése után a Hortobágyra is elláto­gatnak. SZAZHAUDMBATTC vciiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Könyvből sosem elég Pestén érkező rendelések A hirdetésekre és a körlevelekre érkezett rendeléseket itt elégítik ki. Tizenkét dolgozó feladata a könyvek összeállítása és csomagolása. Na­ponta három-négyszáz könyvcsomag készül 9 Huszonhárom kiadótól mintegy 30 millió forint értékű ^ könyvet szerzett be az év első hat hónapjában a Művelt ^ Nép Könyvterjesztő Vállalat százhalombattai könyvszol- ^ gálata. Ismeretterjesztő, gyermek- és szépirodalmi mű- 6 veket, valamint lexikonokat, szótárakat és különböző í kézikönyveket találunk náluk. Az értékesítés új formáit, í lehetőségeit keresik. A teljes forgalom 85 százalékát kül- ? ső terjesztők értékesítik: bizományosok, paviionosok és ^ üzletkötők. Nőtt a forgalom Vobai Ferenc, a könyvszol­gálat terjesztési igazgatóhe­lyettese foglalja össze az év eddigi eredményeit. — Hatvanegy és fél millió forintra terveztük ennek az időszaknak a forgalmát, amid tíz százalékkal sikerült felül­múlni: hatvannyolcmillió fo­rintért vásároltak tőlünk. — Minek köszönhető ez a növekedés? — Sok minden hozzájárult. Jelentős volt a könyvheti for­galmunk, félmillió forint ér­tékben árusítottunk. Érden, a Skáia Áruház előtti parkoló­ban könyvteret nyitottunk. Százhalombattán négy helyen volt rendkívüli elaaohely. A könyvnapra adtuk át a vál­lalat új üzletét, amely a szol- gáitatónázban kapott helyet. Végére hagytam, de nem je­lentéktelensége miatt, egy ér­dekes „újításunkat”. Tematikus ajánlatokat kül­dünk a rendelkezésünkre álló címlista alapján; havonta öt- tíz ezer körlevelet. Az említett tízszázalékos felfutás jó része ennök is köszönhető. Részbtrs is Népszerű a részletfizetési kedvezmény. Három-négy ezer vásárló igényeit elégítjük ki Emléktábla a Kertész utcában Fáradhatatlan ®njsr rp óth K. István nevét a du- naíüredi városrészben egy tér viseli, továbbá a Du­nai Kőolajipari vállalat szá­mítógépközpontjának KlsZ- aiapszervezete, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat egyik szo­cialista brigádja és a Ságvári Endre Általános Iskola utto- röörse is. Városunk új lakói közül nem mindenki tudja, hogy ki volt Tóth K. István? Diós­győrben született 1900. augusz­tus 18-án, bányászcsalád gyer­mekeként. Nagyon fiatalon kezdett a borsodi szénbányá­ban. Borosaknán bányászként doigozni. A Tanácsköztársaság idején a rákosszentmihályi Vörösőr-zászlóalj második sza­kaszában harcolt, védte a fia­tal proletárhatalmat. 1921-től 1923-ig Sajókandón a László aknában dolgozott, majd 1923- tól 1928-ig Pilisvörösváron volt bányász. Ekkoriban, mint a bányászszakszervezet bizal­mija, majd főbizalmija a bá­nyász bércsaták előharcosa volt. Az 1928-as pilisvörösvá- ri bányászsztrájk és éhségfel­vonulás egyik fő szervezője és vezetője. Az ellenforradaimi Horthy-rendszer hatóságai a sztrájk után üldözték, a vidé­ket is el kellett hagynia, és többé egyetlen bányában sem kaphatott munkát. Néhány éves budapesti tar­tózkodás után, 1936. május 1- én költözött Százhalombattára, a dunaíüredi Kertész utca 9. számú házba. A felszabadu­lásig alkalmi munkából tar­totta el a családját. Három gyermeke volt. A felszabadulás megsokszo­rozta az erejét, 1945 elején Rózsa Sándor egykori vörös- katonával egvüit ő alakította meg a Magyar Kommunista Párt Százhalombatta községi alapszervezetét. amelynek élőbb elnöke, majd 1946-tói titkára lett. Nagy aktivitással kapcsolódott be az akkori tár­sadalmi, politikai életbe. Vezetésével alakult meg a földigénylő bizottság, és ő irá­nyította a földreform törvény végrehajtását, a földosztást Százhalombattán. Annak befe­jezése után pedig a helyi nemzeti bizottság elnöki tisz­tét töltötte be 1948-ig. Az 1950-es években élhar­cosa volt Százhalombattán a termelőszövetkezeti mozga­lomnak. Emellett tevékenyke­dett a népfrontban és a taná­csi munkában is. Fáradhatat­lanul és mindig az első vonal­ban harcolt, agitált, szerve­zett. Egész életútja, munkája elismeréseként a „Szocialista Hazáért” Érdemrend kitünte­tettje lett. . , p1 sorok írója még ismerte a mindig „nyughatatlan” és „fáradhatatlan” Pista bá­csit, aki egész munkás életén át az emberekért, közös ügyeinkért, a szocialista tár­sadalomért élt, harcolt, és dol­gozott. 15 évvel ezelőtt, 1969. június 14-én hunyt el. türe­lemmel viselt, gyógyíthatatlan betegségben. Forradalmár életének emlé­két egykori lakása bejáratá­nál emléktáblával is megörö­kítette a hálás utókor. Fcrcnczi Illés így. Csak érdekességként em­lítem, hogy érkeznek megren­delőlevelek Ausztráliából, az USA-ból és Olaszországból is. Ezeket elküldjük a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnak. Kiemelt feladatunk Pest me­gye és a budai körzet terüle­tén álló tizenhárom pavilon ellátása. — A? elmúlt fél év helyi eredménye vajon az országos- . hoz viszonyítva is kedvező? — Igen. Hogy szemléltes­sem: kétszer ennyi lakosú, át­lagos könyvforgalmú város egy év alatt ad el olyan meny- nyiséget, mint amit Százha­lombatta ebben a félévben. Ä Planétás sorozat — Egyéb újdonság? — Elindult a Planétás soro­zatunk, amelyet a Mezőigaz­dasági Kiadóval közösen je­lentettünk meg. Egyenként 25 darabból álló kártyacsomag, amiből havonta mindig újab­bak látnak napvilágot két té­mában: az egyik recepteket közöl, a kész étel színes fotó­jával, a másik ismeretterjesz­tő, a kiskertművelőknek ad ta­nácsot. Bemutatja a különbö­ző gyümölcs- és zöldségfélé­ket és leírja néhány mondat­ban a termesztés főbb felada­tait. Ennek a másik oldalán szintén színes fotó található. A kártyák fóliázva vannak, így lemoshatók. Kis karton­dobozt is terveztünk hozzá, ami eddig még gyártó híján nem készült el. De várhatóan július végére ez is az üzletek­be, pontosabban a Skála Met­ró Áruházba és a Művelt Nép Könyvterjesztő boltjaiba ke­rül, ugyanis kizárólag itt ,for­galmazzuk a Planétást. Há­rom év alatt jelenik meg az egész anyag, összesen 900 re­cept és ugyanennyi fontos ta­nács. Dudás Zoltán Sulik a fáfszéfféren A százhalombattai testedző klub lehetőséget teremt min­denki számára a sakkozásra. A Bolyai utca és a Tóth László utca közötti játszótéren levő asztalokra minden héten ked­den és pénteken sakktáblákat helyeznek ki. Júliusban lakó­telepi bajnokságot rendeznek azok számára, akik versenyez­ni kívánnak. Ekkor hatszögle­tű sakkbemutatót is tartanak. Az oldalt összeállította: Gál Judit Fotó­Dudás Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom