Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

A baktériumok eszik meg a fenolt Felfelé tartva a hullámvölgyből A termelőüzemeket a szakemberek szerint egyre több szabály, szabályozó szorítja. A gazdálkodás minőségi követelményeinek előtérbe kerülése sok olyan részkér­désre ráirányította a figyelmet, amelyekkel egyik-másik helyen korábban a szükségesnél kevesebbet törődtek. A környezetvédelmi mozgalom fellendülése, megerősödése jó néhány vállalatnak kellemetlen gondokat okozott. Előfordultak, s előfordulnak viták is, amelyben tulaj­donképpen mindkét félnek igaza van, hiszen a gyárnak, üzemnek termelnie kell, de ugyanakkor az is tény, szin­te az utolsó órában vagyunk ahhoz, hogy megakadá­lyozzuk környezetünk további szennyezését, a termé­szet rombolását. A PEVD1 Gyomron műkö­dő vegyi gyáregysége is azok közé a munkahelyek közé tar­tozik, ahol az egészségre ká­ros, veszélyes anyagokkal dol­goznak. Szennyezett mellék- termékeik semlegesítése a kezdetek óta gondot jelent számukra. Szerencsére sem a vállalat, sem a gyáregység vezetői nem tartoznak azok közé, akik úgy vélik, elég, ha kifizetik a környezetszennye­zésért kirótt bírságot, s majd csak lesz valami, hanem szá­mos intézkedést hozták és terveznek a szennyezett anya­gok tisztítása érdekében. Átcsoportosítások A gyáregységben egyéb­ként két termelőüzem műkö­dik. Az egyikben fenyőgyan­ta alapú műgyantákat és epoxigyantákat állítanak elő. a nyomda-, illetve a fes­tékipar számára. A felhasz­nált anyagok döntő többsége tőkés importból származik. A késztermékek egy része a ha­zai szükségletet fedezi, a fe­lesleget pedig nyugati piaco­kon értékesítik. Az úgynevezett szinter- üzemben a legkülönbözőbb formájú és rendeltetésű acél- és alumínium tárgyakat lát­ják el bevonattal, részint, hogy megvédjék őket a kor­róziótól, részben pedig eszté­tikai okokból. A vegyi gyáregységben a munkakörülmények rendkívül mostohák. A műgyantaüzem­ben nagy a zsúfoltság, az anyagmozgatás a hagyomá­nyos módszerekkel történik, »Őt * veszélyes anyagokat is kézi szivattyúzással keverik össze. Rengeteg szennyező anyág jut a műhely levegőjé­be. A helyiek szerint, ez az ál­datlan állapot már nem tart sokáig, hiszen megkezdődött a rekonstrukció, bővítik az üze­met. Nagyobb lesz a műsze­rezettség, több a hely, hatá­sos elszívókat szerelnek fel. S ami szintén nem mellékes, ugyanannyi emberrel és ugyanannyi energiával meg­kétszerezik a termelést. A szinterüzemben naponta több tonna anyagot kel) többször is megmozgatni. A nehéz munka miatt, az utóbbi időben főleg a fizikai dolgo­zók létszáma fokozatosan csökkent. A termelés folya­matosságának biztosítása ér­dekében létszám-átcsoportosí­tásokat kellett végrehajta­niuk, így a berendezések to­vábbra is három műszakban üzemelnek. S hogy ebben a dolgozókat is érdekeltté te­gyék, emelték a délutáni, il­letve az éjszakai pótlékokat. Tórendszsr épül Kedvezően hatott a gyár­egység eredményeire, hogy nagyobb önállóságot kaptak, így a veszteséges tőkésexpor­tot meg tudták szüntetni, il­letve a többletköltségeket ter­mékeik árába beépíthették. Árbevételük az év első fe­lében 127,3 millió forint volt. A tavalyi rendkívül alacsony nyereséggel zárt esztendőt mélypontnak tekintik a gyár­egységben. Szakembereik sze­rint a már most tapasztalha­tó árbevétel-emelkedés, vala­m Arcképek az előcsarnokból Jó kereskedő akar lenni A mozi előcsarnokában árusít cukorkát, üdítőt, gyü­mölcsöt. Különösen a gyer­mekelőadások kisebb látoga­tói igénylik szolgáltatását, de felnőttek is szívesen vásárol­nak ifj. Stojka Istvántól. Udvarias, készséges fiatal­ember Stojka István. Azt hin­né az ember, a gondolatában olvas, amikor vásárol nála Még ki sem mondom, mit kérek, s máris nyújtja Szak­képzett kereskedőnek gondol­nánk, pedig csak most tanul­ja a szakmát, ismerkedik a kereskedés, az üzletelés apró fortélyaival, ízlelgeti a szava­kat, keresi az egyéniségéhez illő hangnemet. Sokan szeretik, becsülik ezt a fiatalembert. A vasúton közlekedők. az ingázók is. mert kis elárusító pavilonja ott áll a Marx téren, korán kel: a dolgozókkal, az utazók­kal együtt, s kínálja a rágót. a frutit, a magocskát, de megtalálható nála a német Toblérone, a svájci Milha márkás csokoládé — és áru­sítja mindig frissen a jó fe­ketekávét is. Sokan viszik tő­le a pattogatott kukoricát. A fiatalember mindössze 16 éves. Édesapjáé az ipar, aki rokkant, leszázalékolt nyugdí­jas. Hárman vannak fiútest­vérek. A legnagyobb 20 éves, ő a vendéglátóiparban dolgo­zik, a legkisebb 11 éves, még iskolás. Szüleivel két éve köl­töztek Monorra, Budapesten a Kossuth téren laktak, édesap­ja éjszakai bárban volt do­bos. Ezt mind egyszuszra mond­ta el, csillogó szemmel, hoz­zátéve, hogy ő is szeretne jó kereskedő lenni, szakvizsgát tenni, miután túl van a nyolc általánoson. S ahogy ezt mondja, jár a keze, él minden mozdulata. A maga módján tehetséges ez a fiatalember, kár lenne, ha elkallódna. Hiszen olyan ritkán találkozunk vérbeli, igazi, jó kereskedővel! H. J. Ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 62., telefon: 70.1. Monoron, Monori-crdőn, Csév- haraszton, Vasadon és Péte­riben: központi ügyelet (Mo- noron, a rendelőintézetben). Maglódon és Ecseren: dr Körmendi Csaba (Mágiád). Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rá­kóczi u. 40.). Sülysápon, Úri­ban és Mendén: dr. Marosi Gyöngyi (Mende), üllőn: dr Balázs László, Vecsésen: köz­ponti ügyelet (a szakorvosi rendelőben, Bajcsy-Zs. u. 68.) ügyeletes gyógyszertár: Mo- noron a főtéri, Vecsésen a János utcai. ügyeletes állatorvos: dr. Or­bán Zoltán Vecsés. Steinmetz kapitány u. 38., telefon: 212. Beteg állatok bejelentése: szombaton és vasárnap reg­gel 8-tól 13 óráig Monoron, a tőtéri gyógyszertárban, vagy az ügyeletes állatorvos címén Gyomron Női foci Női focicsapat alakult né­hány héttel ezelőtt Gyom­ron. A hétfői edzéseket szor­galmasan látogatják a lányok, asszonyok Július 14-én, szom­baton délután 4 órakor már bemutatkoznak a hazai pub­likum előtt is. A nyáregyházi együttessel játszanak hírverő mérkőzést Gyomron. mint a termékskálán belül a nyereségesebb termékek rész­arányának növekedése már az idei eredményekben tükrö­ződni fog. A PEVDI gyömrői vegyi gyáregységében — finoman fogalmazva — nem környe­zetkímélő termelő tevékeny­ség folyik. Az epoxigyanta gyártása során körülbelül 300 tonna szervesanyaggal szeny- nyezett nátriumklorid (kony­hasó) képződik, amely a szennyvízbe kerül. Kivonását, vagy esetleg ipari célra tör­ténő felhasználását eddig meg nem sikerült megolda­niuk. Ezért szennyvízbírságot fizetnek. Nem fizetnek vi­szont már a fenolért, amelyet baktériumokkal „etetnek” meg. A környezetvédelmi ; tör­vény megalkotása, valamin» az úgynevezett szennyezési ha­tárértékek jelentős csökken­tése döntésre kényszerítették a gyáregység vezetőit, s el­határoztak, hogy komplex szennyvíztisztító rendszert építtetnek. A kivitelezés első két szakasza, már be is feje­ződött. Ezzel megoldódott a technológiai szennyvizek ké­miai és bizonyos mértékig biológiai tisztítása is. A har­madik szakasz, a többlépcsős tórendszer tervei is elkészül­tek, a munkákat még az idén megkezdik es jövőre várha­tóan be is fejezik. A tórendszer a szakembe­rek szerint megakadályozza, hogy a tisztított szennyvizek lökésszerűen jussanak a befo­gadó vízrendszerbe. A bete­lepítendő növényzet és a napfény hatására, várhatóan a szervesanyag-terhelés is csökkenni fog. Tavaly agyár­egység területén egy 900 négyzetméter alapterületű hulladéktárolót építettek, így megoldódott a veszélyes anya­gok őrzése, a megsemmisítés azonban továbbra is gond, valószínűleg csak egy másik vállalatnál lehetséges. Dicséretes törekvés A PEVDI gyömrői vegyi gyáregysége sűrűn lakott te­lepülésrészen üzemel. Épp ezért nem mellékes, hogy minden tőlük telhetőt meg- tesznek-e a környezetvéde­lem, a körülöttük élő embe­rek egészségének védelme ér­dekében. S ezért dicséretes az a nem kis anyagi áldozatok­kal járó törekvés, hogy ne veszélyforrássá, hanem a helybelieknek munkát, jó ke­reseti lehetőséget adó, nép­szerű üzemmé váljanak. Vereszkl János ŐRI I rí au A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1984. JÚLIUS 14., SZOMBAT Bőkezű patronálok Minden segítség sokat jelent Ha egy iskola életének mindennapjai kerülnek taná­csi végrehajtó bizottsági ülés napirendjére — mint történt ez a közelmúltban Maglódon, ahol az alsófokú oktatás tár­gyi, személyi feltételeiről, az elmúlt oktatási évről tárgyal­tak —. minden száraznak tű­nő adat, hivatalosan fogalma­zott mondat elé betolakodnak a mindenki által megélt ese­mények. Javuló feltételek Az iskolával ugyanis vala­mi módon minden ember kapcsolatban volt, van, vagy lesz egészen közvetlenül is, s még egy nyári vb-ülésen sem érdektelen mindaz, ami az elmúlt tanévről hangzik el. Maglódon tavaly már hoz­záfoghattak a demográfiai hul­lám okozta zsúfoltság kikü­szöböléséhez, s bár ezt csak váltott műszak bevezetésével tudták megoldani, sikerrel járt. Igaz, hozzájárult a nya­ralói két új tanterem, s a Petőfi téri tálaló és az ottan: új tanterem birtokba vétele is. Jövőre a felső tagozaton kell a hullám felfelé érésével számolniuk, a szaktantermi rendszer átmenetileg meg­oldja a zavartalan tanítást, később azonban legalább két új tanteremre és egy mű­helyszobára megint szükség lenne. Sokat javultak a tárgyi fel­tételek, felújították a bútor­zatot, a termek belső rendje és esztétikája a ma követel­ményeinek megfelel — ugyan­akkor viszont a korszerű osz­tályhoz szükséges eszközök­ből még elkelne néhány, fő­leg, ha biztonságos szertárral is rendelkeznének. Egy üzem — egy iskola Kitartó munka eredménye Maglódon az iskola udvará­Új módszerek, előrejelzés A talaj tápanyag-visszapót­lása, a növényvédelem egyre többe kerül. A vegyszerek, a gé­pek üzemanyagának árai emelkedtek, s drágul a mun­kaerő is. Nem véletlen, hogy sokat fáj a költségek miatt a szakemberek feje. Ráadásul két malomban őrlődnek: jó lenne csökkenteni a felhasz­nált szerek mennyiségét, de a kultúráknak is lehetőleg gyommentesnek kell lenniük. A Monori Állami Gazdaság­ban a tavalyi tapasztalatok alapján az idén több új mód­szerrel is kísérleteztek. Ahol például nem voltak ellenálló — rezisztens — gyomok, ott olcsóbb vegyszereket alkal­maztak. de másutt is igyekez­ték a leghatékonyabb gyomir­tót használni. összesen 611 hektár búzát, 2 ezer 39 hektár kukoricát. 8 hektár vegyes zöldséget. 150 hektár lucernát, 452 hektár szőlőt, valamint az illetmény- földeket kellett megvédeniük a kártevő növényektől. A legnagyobb területű kul­túrák gyomirtására célprémi­umot tűztek ki, hogy a szer­felhasználás hatékonyságát ja­vítsák. Nagy kártétellel fenyegették az idén a földibolhák a mus­tárt. Kedvező időjárás esetén akár az egész vetésit elpusztít­hatták volna. A gazdaság szakemberei időben fölléptek ezzel a veszéllyel szemben. így megelőzték a bajt. Természetesen bármennyire igyekeztek is. a költségeket nem sikerült egy bizonyos szint alá szorítani. A hathatós védekezés ára azonban megté­rül a hozamokban. nak és környékének tisztasá­ga. Vigyáznak a gyerekek a rendre, hiszen azt is látják, hogy az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom keretein belül mennyi mindent tesz­nek körülöttük a felnőttek. A maglódi iskola a 21. számú Építőipari Vállalattal, a Rá­kosmezeje Termelőszövetke­zettel, az lSG-vel, a Ferro- elektrika Szövetkezettel és az Alsó-Tápiómenti Afész-s'iel áll kapcsolatban. Pest közel van Évente több száz ezer forin­tot tesz ki az a segítség, amit elsősorban munkával nyújta­nak a patronálok: tataroznak, felújítanak, udvari játékokat készítenek. Ez a segítség azért is jelent különösen sokat, mert a tavaly megalakult GESZ még nemigen tud part­nerként tevékenykedni, ha az oktatási intézmény ezt igé­nyelné. Kedvezően alakulnak az utóbbi években a maglódi is­kola személyi feltételei is. Ez elsősorban a tanács által szorgalmazott pedagóguslakás- epitésnek köszönhető. A gon­dot az okozza, hogy Pest közel van, elszívó hatása erő­sen érezhető. A tavasszal meghirdetett kilenc álláshely­re egyetlen pedagógus sem jelentkezett, pedig szükség lenne rájuk, hiszen jelenleg 12 tanítónő, tanárnő van gyer­mekgondozási szabadságon. Koblencz Zsuzsa Moziműsor Gombán, a Művelődési filmszínházban, 18 órától: Johohoho, az autós kertmozi­ban. 21.30-tói: Kelly hősei I— II. Monoron, 16-01: Csak sem­mi pánik..., 18-tól: Kelly hő­sei I—II. Monori-crdőn, a kertmozi­ban, 21-től: A hét merész kaszkadőr. Nyári noteszlapok idegben lelassul az élet is? Esőben, szélben reklamál- gattunk: hol késik az idei nyári Hát most itt van, iga­zi, forró — s egy csomó dol­got megpróbálhatunk a szám­lájára írni, igazolva feledé- kenységet, lazítást... Biztosan a plusz 34 fok az oka annak is, hogy a minap, amikor a monori autóbusz­pályaudvaron jegyet váltot­tunk a Budapestre induió 13 óra 30 perces járatra, a köz­ponti jegykiadóban, szó nél­kül meg is kaptuk a végállo­másig, a Nagyvárad térig. S nemcsak mi, mások is. Az már kicsit furcsa volt, hogy a beálló autóbusz ablakában a végcélt Kőbánya—Kispest­ként tüntették fel, de ami­kor ezt a vezető is megerő­sítette, bennünk is megerősö­dött a gyanú: igen, ez a for­róság miatt van. Mert azt nem tételezzük fel, hogy a Volán így próbál többletjö­vedelemhez jutni, s azt sem, hogy nincs tisztában a saját menetrendjével .. Forróság dúl a hivatalok­ban is Az OTP egyik ügy­fele még januárban kifizette egy- összegben a hátralévő adósságát, s egyúttal kérte, hogy ne vonják tovább nyug­díjából a havi törlesztőrész­leteket. Tiszta ügynek lát­szott, hiszen az OTP villám­gyorsan reagál, ha késik egy- egy befizetés — és persze tö­kéletesen igaza is van —, nyilván nem tesz másképp, ha az ügyfél érdekeiről van szó. De akkor elkezdődött egy levelezés, kopogtatás, rekla­málás, pénz oda- és vissza­utalás sorozat. Most július van, s az ügy pillanatnyilag ott tart, hogy az OTP ceglé­di kirendeltsége közölte a monori ügyféllel: március­ban (!) lezárták a számláját, ne fizessen már tovább, az­azhogy „ne eszközöljön több befizetést”. Az ügyfél ez ideig többször közölte, hogy de­hogy eszközöl, vonják a nyugdijából, és közben rap­szodikusan visszautalt össze­geket is kap, de fogalma sincs már arról, hogy pilla­natnyilag ki kinek tartozik, és mennyivel. Gondolta, megpróbálja köz­vetlenül megkeresni a Nyug­díjfolyósító Igazgatóságot. s hivatkozva mindenféle ügy­irat- és törzsszámra, elma­gyarázta a helyzetet. Mire a Nyugdíjintézettől is érkezett egy igen udvarias levél: „Az OTP a mai napig feloldást nem küldött a tartozásra, ezért a levonásokat megszün­tetni nem áll módunkban”. Itt tart a dolog fél év után A levelezés, oda-visszautalás tehát folytatódik, de hát hadd legyen valami dolguk a pos­tásoknak is ... A MÉH vállalat régi mo­nori telephelyén, a költözés után szinte azonnal elkezdő­dött a tatárdúlás. Hogy, hogy nem, elkezdtek tünedezni az elhagyott épület használható darabjai, ezt a lelkiismerete­sebbek természetesen nem nézték jó szemmel. Még ta­nácstagi interpelláció, sőt rendőrségi feljelentés is szü­letett az ügyben. De hát ki tudja, a környék melyik kam­rájára került a volt MÉH- iroda ajtaja, kinek a csirkéi kapirgálnak lopott drótkerítés mögött...? A tanács még idejében felajánlotta az ál­latforgalmi vállalatnak — melynek a község központjá­ból amúgy is költöznie kel­lene már rég — a területet, valamennyi tartozékával, amelyek akkor még épen áll­tak a helyükön, A vállalatát is vette. iPapíron. Éppen a napokban jártam kint. Az épületből egyetlen földre terült romhalmaz ma­radt. A kerítésnek már csak néhány vasoszlopa ágaskodik az embermagas gaz között. Amikor visszafelé mentem a vásártérről, akkor kanyaro­dott ki a piactér mellől egy állatokkal zsúfolt teherautó. Lehet, hogy akinek intéz­niük kellett volna az ügyet, egyfolytában nyaraltak? A szerkesztőségben is kezd már nagyon meleg lenni. Ezért kommentár nélkül írom le a körzet egyik óvodájában történteket, melyek tanács végrehajtó bizottsági ülésen is elhangzottak. Tehát, szó szerint: „Sajnálatos, hogy az idei télen is gondjaink voltak a fűtéssel a már átépített ké­mény miatt, amelyet a szü­lők (!) társadalmi munkában építettek az elmúlt nyár fo­lyamán. Az új kazán kémény építése során, feltehetően nem végeztek körültekintő mun­kát, így az egyik csoport- szobában a mennyezet meg­lazult. December 16-án a mennye­zet felülvizsgálatára felkért kőműves ellenőrizte, mi okoz­hatta a lazulást, s eközben a mennyezet egy része levált. Még ezen a napon társa­dalmi munkában (!) helyreál­lításra került” K. Zs. (ISSN 0133—2651 (Monori Hirtap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom