Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-12 / 162. szám

inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1984. JÚLIUS 12., CSÜTÖRTÖK Jobb velük mint nélkülük... A munkáskezeket pótolni kell — Mi a véleményem a vál­lalati gazdasági munkaközös­ségekről? Úgy gondolom, a legtöbbjükre szükség van; hasznos a munkájuk, s jól se­gítik a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kedv kibonta­koztatását. De arról is meg va­gyok győződve, hogy néme­lyeknél előfordulnak túlkapá­sok, a játékszabályokat áthágó megnyilvánulások. Tudja, nem egészséges dolog, amikor egye­sek indokolatlanul és érdem- télenül veszik fel a plusz­pénzt ... — E vélemény egy a sok közül. Egy azok sorában, amelyek elismerik vagy elma­rasztalják a vgm-ek munká­ját. Mert hiszen ilyen és olyan visszhang is van: érvek és el­lenérvek vitájában figyeli a közvélemény ezeket az új gaz­dasági formákat. Az alábbiak­ban három vgm bemutatásá­val mi csupán a tényeket sze­retnénk felsorakoztatni, ame­lyek ez esetben a jó példákat erősítik. Lépéshátrányban Ha bizonyos feladatok el­végzésére nincs kapacitás a gyárban, o munkáskezeket mi­előbb pótolni kell, mert a ma még kis gond holnapra nagy problémák forrása lehet. Mi a megoldás? Például: az önkén­tes alapon szerveződött mun­kaközösség vállalja a kritikus terület feladatának — vagy egy részének -3rvég(re'hájtáSát. — A március óta tevékeny­kedő, tizenöt tagú munkakö­zösségünk — tájékoztat Srei- ner Lajos, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár váci gyára kar­bantartó és szálagképző vgm- ének vezetője — alapvetően a karbantartási feladatok meg­oldására és a szalagképzésre szerveződött. Célunk az volt, hogy pótoljuk a létszámhiány­ból adódó munkakiesést. A tmk gondja közismert a gyár­ban: hosszú ideje kevés itt a megfelelő tapasztalattal és gyakorlati idővel rendelkező szakember, így a felújítás és a karbantartás sokszor volt lé­péshátrányban. Ez pedig baj, mert így nincs meg a kellő összhang, nincs ami a termelés biztos hátterét adja. A szalagképzés új dolog a gyárban. Az eljárás lényegé abban áll, hogy egy kártoló­gép átalakításával a fésűsipa- ri hulladék olyan megmunká­lási műveleteken megy keresz­tül, amelynek eredményekép­pen nyújtottfonási eljárásra alkalmas szalagokat nyernek. Vagyis: megvalósul a hulladé­kok újrahasznosítása, illet­ve az eredetivel majdnem egyenértékű fonal előállítása. — A tapasztalat azt igazol­ta — folytatja Sreiner Lajos —, hogy munkánkkal valóban sikerült valamelyest enyhíte­ni a létszámhiányból adódó gondokat. De számunkra az is fontos, hogy igazolódott, mi­szerint nem érdemtelenül vesszük a pluszpénzt. A kol­légák tudják: szigorúan szabá­lyozott keretek között dolgo­zunk, s csakis munkaidőn kí­vül. A vállalatoknál elsőként megalakult munkaközösségek ma már sok tapasztalat birto­kában tevékenykednek — jól ismerik a szervezési és ügyin­tézési folyamatokat, tisztában vannak a lehetőségekkel és a határokkal. De nem így volt annak idején... Nem kis áron — Amikor belefogtunk eb­be a vállalkozásba — meséli Szerényt Gábor, a Cement- és Mészművek váci gyára I. szá­mú Vlllamosjavító szerelő vál­lalati gazdasági munkaközös­ség vezetője, — járatlan útra léptünk, nekünk magunknak kellett rájönni, hogy mit és hogyan a legcélszerűbb csinálni. Akkor sokan be- állhattak volna, de nem tet­ték, most pedig ellendruk­kerek is akadnak köztünk... Mindezt azért mondom el, mert az emberek egy ré­sze — szerencsére kis része — még; most is Csak azt látja, hogy néhány ember többletjö­vedelemhez jut. S igaz, van­nak olyan munkaközösségek, amelyek joggal váltják ki a közvélemény ellenérzését, de azért azt tudni kell: a több­ség becsülettel és nem kis áron dolgozik meg"á pénzéért. Az ár: a munkaidő után, a hét végi szabad időben vállalt elfoglaltság. Amely azonban messzemenően hasznos a gyárnak, hiszen ez a kollektíva például a beruházási, kivitele­zési és átalakítási munkák el­végzésére alakult. Meg kell jegyezni: e gyári kivitelezése­ket egy-egy külső cég jóval drágábban és hosszabb határ­időié vállalta volna. Eddigi tevékenységük mérlege a IV. kemence elektrofilterének át­alakítása, a recirkulációs víz­rendszer bővótésének villamos munkálata, illetve az idén — többek között — a gyári vil­lámvédelmi rekonstrukció végrehajtása. Lévén, hogy ez utóbbi nagy volumenű mun­ka, így több lépcsőben terve­zik: az első ütem befejezéséi várhatóan július végére ígérik A két hónapja működő Te­tőgazdasági munkaközösség­nek két fiatal tagja van: Ha­lász Gyula és- Kalecz Sándor, S amit még tudni kell égrnk­Pénztár a volán mellett Autóbuszon készült a kép. A Vác Afész mozgó ABC-áruháza mindig ott jelenik meg, ahol leltár, vagy szabadság miatt be­zárták az élelmiszerboltot. A népszerű mozgó üzletet Harmati István vezeti, a volán és a pénztár mellett Kosdi Sándor gép kocsivezető ül Hancsovszki János felvétele ról, hogy másodállásban, s nem vállalati keretek között szerveződött, illetve a rossz ál­lapotban lévő, elhanyagolt ké­mények felújítását vállalta. Valamit átvállalni — Az ötletet az adta —■ mondja Halász Gyula, a Tungsram Rt. Fényforrásgyár Vác dolgozója —, hogy most Vácott sok lakásba vezetik be a gázt. Probléma viszont, hogy a jelenlegi kémények többsége széntüzelésre alkal­mas ugyan, de gáztüzelésre nem, tehát némi átalakítást igényelnek. Mivel a Kémény­seprő Cserépkályhaépítő és Gázszerelő Vállalat igen hosz- szú határidőre vállalja a mun­kákat, így arra gondoltunk, ha megalakítjuk a munkaközös­séget, azzal segítjük a vállala­tot, és jól szolgáljuk a lakossá­got is. Persze, sokat még nem mondhatunk: két hónap elég kevés idő ahhoz, hogy mun­kánkat megismerjék. Egyelőre két megrendelésünk volt — ezeket folyamatosan csináljuk —, s úgy néz ki, augusztusra és szeptemberre is lesz munka. Várjuk a további fejleménye két — ha hívnak, mi megyünk. Ügy hiszem, a mi jelenlétünk, bármilyen csekély is még, de hasznos: mert azon vagyunk, hogy a sok gond közül vala­mit átvállaljunk... Vasvári Éva Betörtek az újsáfgpavücnba Ismeretlen tettesek a múlt hét szombatjára virradóra be­törtek a Széchenyi utca és a Beloiannisz utca sarkán álló újságospavilonba. Sandokán- füzeteket, folyóiratokat vit­tek magukkal, mintegy 300 fo­rint értékben. A posta felje­lentést tett ismeretlen szemé­lyek ellen. Eáthori utca Bővül az iskola A Báthorl utcai Juhász Gyu­la Általános Iskola udvarán már kijelölték a helyet: mer­re terjeszkedik tovább az is­kola. öt tanterem, üzemi konyha és 250 személyes étte­rem épül. A tervek már régen készen vannak, a munka tervszerűen folyik. Szükség van az iskola bővítésére, a la­kosság, így az iskolások szá­mának emelkedése miatt. A jelenlegi tervek szerint az építkezés több mint 10, millió forintba kerül, az építkezés befejezési határideje 1985 nyara. A gyerekek az új épü­letrészt már az 1985/86. isko­laévben birtokba is vehetik. Augusztus elsejétől megnyí­lik a IX. orvosi körzet, amely a Fácán utca, a Suba utca, a Radnóti utca, illetve a Szélső­sor (Munkácsi utca), a Szegfű, a Dolmány, a Rozmaring, a Rezeda, az Ibolya, a Kakukk, a Kucsma, a Balázs Ferenc, a Fürj, a Sas utca, valamint az OVIT-telep, a Kápolna utca (Szent Mihály hegy), a Szent Mihály dűlő, a Paál László ut­ca és a Deákvári főút lakóinak a körzetorvosi ellátását bizto­sítja majd. Az orvos, aki a be­tegek gyógyításáról gondosko­dik: Dr. Csupor Éva. Vác. Pf.f 32. Sötét az utca A július 3-1 számban azt olvastam, az ÉDASZ 24 órán belül kijavította utcánk vilá­gítását. Megdöbbentett, mert a Hársfa utcában másfél éve nem ég két egymás melletti oszlopon a villany. Ezt azóta az ÉDÁSZ-nak legalább 30 esetben jelentettük. Ezen kí­vül még minden szervnek, de a mai napig sem orvosolták panaszunkat. Varga János Vác, Hársfa u. 23. Érdi, cigány és pándi Szedd magad! Befőzésre, nyers fogyasztásra, akár meggybor készítésére is alkalmasak a perűcsényi mgtsz meggyfajtái. Olcsón juthat hozzá a vevő. Aki hely­ben leszedi, 8 forintért vásá­rolhatja meg kilóját. Szedd magad akciót rendez­nek július 14-, 15-én, 21—22- én a tsz ültetvényén. Közvet­lenül a főút mellett, a faluba vezető bekötő út előtt. Reggel 8 órától már várják a vevő­ket. Ösztönzők a já átvételre Málnával telnek a ládák Mindig a dolgok sűrűjében Emberek közt, emberekért GÁSPÁR EMIL vácdukai nyugdíjas iskolaigazgatót 70. születésnapja alkalmával fel­kereste és köszöntötte Sándor István, a sződi tanács elnöke, Peszeki Sándor, a területi pártbizottság titkára. Ünnepélyes pillanatra került sor. Peszeki Sándor a párt ne­vében mond köszöntőt. Sándor István köszöntője és ajándéka után Zsuzsa néni, a feleség szólal meg, s köszöni, hogy nem felejtették el a férjét. Az ünnepi koccintás után Emil bácsi elmeséli, hogy nemrég jött ki a kórházból. Operáció után itthon gyűjti az erőt újabb feladathoz. — Hogyan alakult az élete? — 1914. július 7-én Somló- vecse községben születtem. Apám pedagógus volt, 45 évig tanított, én 42 évet töltöttem a pályán, ötven éve, 1934- ben végeztem a Nyíregyházi Tanítóképzőben, e hónap vé­gén lesz a találkozónk. Apám Bánkon tanított 104 gyereket. Mivel állásom nem volt, így kerültem mellé. Négy és fél éven át ingyen tanítottam. Ez ma már ismeretlen fogalom Amikor átvettem a 4., 5., 6. osztályt apámtól, boldog vol­tam. A tanítás mellett népmű­velő voltam. Harminctagú fér­fi énekkarom volt. Amikor lámpát gyújtottam, meglátták az emberek és jöttek az ének­kari gyakorlásra. Bánkon apám szervezte meg az óvo­dát, anyám főzőtanfolyamot tartott. Hárman voltunk test­Kalácska Józsefné lányával és unokájával hozza a megrakott málnásrekeszeket Kovács Kálmán átvevő naponta több tonna gyümölcsöt fogad Faré János felvétele vérek — itt elcsuklik a hangja — ma már csak én élek. SIKERÜLT állást kapni Maglódon, 1939-ben. Itt tanítot­tam 1951-ig, megeltem az ál­lamosítást. Emlékeim között elevenen él az a pillanat, ami­kor 1942-ben a születésnapo­mon indultam a frontra. An­gol fogságba estem. 1945 szep­temberében kerültem haza. 1943. június 10-én esküdtünk a feleségemmel. A következő évben megszületett Emil fiam. A felszabadulás után hozzálát­tunk az iskola felújításához, s megalakítottam a férfi énekkart. 1948-ban kineveztek igazgatónak. A következő év­ben az iskolai munkáért ki­tüntetést kaptunk, kint volt a rádió is. Jött az utolsó állomás, Vác- duka. Felsóhajt és boldogan mutat ki az ablakon — 1951. szeptember 1-én kerültem ide igazgatónak, akkor négyen ta­nítottunk a faluban, most 14 dolgozik a 900 lélekszámú köz­ségben. Nagyon jól érzem itt magamat,. örültem, amikor idekerültem, kitűnő kollektíva, nagyszerű közösség él itt. Éle­tem 42 évét pedagóguspályán töltöttem, ebből 28-at igazga­tóként. Nyugdíjba 1976-ban mentem. — Milyen kedves emlékek fűződnek működése 3 állomá­sához? — Bánkon a közművelődés alapjait raktuk le apámmal együtt (énekkar, kirándulás). Maglódon az ifjúság körében dolgoztunk a feleségemmel Mintegy 150 termelő málná­ját várják a Börzsöny Mgtsz 2. számú kemencei felvásárló­telepére. A kezdeti tapaszta­latokról az átvevőket és a ter­melőket kérdeztük. — Apró zökkenővel kezdő­dött a szezon — tájékoztat Kovács Kálmán átvevő. — A termelők ugyanisr-az első na­pon minden érett málnájukat osztályba sorolástól függetlenül leszedték ég így hozták el át­vételre. Mi elmagyaráztuk, hogy miként érdemes a sérü­lékeny gyümölcsöt lészüretelni és átadni, hogy többet kapja­nak érte. Nekünk sem mind­egy, hogy milyen minőségben vesszük át a telt rekeszeket. Ha több az első osztályú mál­na. a százalékos keresetünk is jobb. Akkor azonban, ha ma­gasabb osztályba soroljuk az alacsonyabb minőséget, a kü- lönbözetet nekünk kell saját zsebünkből kifizetni. együtt. Vácduka? Jólesik az emberek szeretete, amivel kö­rülvesznek minket. — Mindig aktív résztvevője volt a közéletnek? — Igen. Jólesik az emberek között, az emberekért dolgoz­ni. Nyolcféle tisztségem volt. Szakszervezeti vonalon dolgoz­tam járási, megyei szinten. Ma is négyféle tisztséget látok el. Gáspár Emil 1957-ben a Közoktatás kiváló dolgozója, 1959-ben Kiváló népművelő, 1965-ben a Szocialista Kultú­ráért Érdemérem, 1970-ben Felszabadulási jubileumi em­lékérem, 1975-ben Szakszerve­zeti munkáért arany fokozata, 1980 Miniszteri dicséret, 1981 Kiváló munkáért kitüntetés birtokosa lett. — A család? — Ilyen aranyos feleség mellett az élet gyönyörű — boldogan mutat Zsuzsa nénire, boldogan teszi hozzá: — 41 éve vagyunk házasok. NÉGY gyermekem született, Emil 1944, László 1945, Péter 1949, Zsuzsa 1954-ben. Emil Recsken tanít, László Gyom­ron igazgató, Péter a fóti ta­nácsnál dolgozik, Zsuzsa a du­nakeszi óvoda vezetője. Ezen­kívül 11 unoka teszi aranyo­zottá életünket. Nagyon ren­desek,' sűrűn eljönnek hoz­zánk, mert mi mindenkor mindenkit szeretettel várunk és látunk otthonunkban. Gáspár Emil tanácstag, a helyi országos hírű nyugdíjas­klub létrehozója és vezetője. Édesapja annak idején meg­kapta az aranydiplomát. Szep­temberben Gáspár Emil is át­veszi. Solymosi László — A múlt évben egy hét­tel előbb kezdődött a szezon — mondja Kovács Zsolt átve­vő. — Az idei termés jónak mondható, csak a cserebogár lárváira panaszkodnak a ter­melők. Mindenkitől átvesszük a málnát. Aki a termelőszö­vetkezetnek részesben nevelte, ma 12- forintot kap kilójáért. Aki magánkertben termelte. 24-et. Az árak azonban napról napra változnak. Mi minden réggel megkapjuk, hogy meny­nyit fizethetünk. — Naponta több tonna gyü­mölcsöt veszünk át. Küldtünk már csehszlovák exportra, a dejtári konzervgyárba, a szobi szörpüzembe és a berneceba- ráti hűtőházba. Különösen az utóbbinál van komoly minősé­gi követelmény. A hűtésre ugyanis nem lehet túl érettet küldeni, hiszen felolvadás után a vásárlók folyós málnát kapnának. A szedésnél, szállí­tásnál és feldolgozásnál is na­gyon vigyáznak az emberek a törődésmentességre. Mi sem tároljuk napokig az átvett árut. Esténként teherautókkal küldjük rendeltetési helyükre. — összekarcol bennünket a vessző, sokat dolgozunk, de megéri — mondja Szoboszlci Lajosné termelő. — Fél ho'- dat művelünk a termelőszö­vetkezettel felesben. Reggel 6 és 8 között az átvétel helyé.: megkaphatjuk a ládákat, s déltől este hatig lehet leadni, málnával telve. — Tíz rekesz gyümölcsöt szedtünk ma — zárja a be­szélgetést Kalácska Józsefné termelő. — Ilyenkor összefog a család. Lányom és kisuno- kám is segít. Együtt jövünk átadni a málnát délutánonként, amikor a gyümölcs mellé a kis Angelika is beül a húzós kocsinkba. U. G. asm Moiibmé Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): július 12-től 15-ig, napon­ta fél 4, fél- 6 és fél 8 órakor III. helyáron a Balfácán című színes, 1981-ben készült francia bohózatot vetítik. Rendezte: Francis Veber. Főszereplői: Pierre Richard, Gérard Depar­dieu és Michel Robin. Madách Filmszínház (Lenin út 63 ): július 13-án délután és este 7 órakor felújítják a Kó­ma című amerikai bűnügyi fil­met. Főszereplője: Genevieve Bujold és Michael Douglas. A filmet csak 16 éven felüliek tekinthetik meg. ISSN oui—mt (Vád Kínapt Új orvosi körzet

Next

/
Oldalképek
Tartalom