Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-11 / 161. szám
Határjárás közben láttuk iwmR&JRj!«- <*§ '•■ ?ty _ j ippp Másodszor kaszálták le a lucernát a sződi Virágzó Mgtsz-ben. A képen: Helembai Mihály traktoros az NDK-gyártmányú gépével bálázza a lucernát a sződi határban VÁCI ^xírla A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1984. JÚLIUS 11., SZERDA Az emberré nevelés tudománya Szép hivatás volt, lesz és marad Elcsendesedtek, megüresedtek az iskolai tantermek. Az öreg alma materek falai titokban talán nagyot lélegeznek. Hogyan vélekedik az elmúlt tanév gondjairól, eredményeiről és hogyan látja a város oktatásügyének jövőjét egy iskolaigazgató? Erről beszélgetünk Rátóti Jó- zsefnéval, a Közgazdasági Szakközépiskola igazgatójával. Jólesik az ebéd és a pihenő a háztáji szőlő gondozása szünetében. Hancsovszkl János felvételei — A városi pártbizottság foglalkozott Vác város és a vonzáskörzet közoktatásának fejlesztési feladataival. Mint pártbizottsági tag részt vett a tanácskozáson. ön hogyan látja és értékeli a város oktatásügyének jelenlegi helyzetét? — Vácott mindig kiemelt szerep jutott a közoktatásnak. Oktatáspolitikai céljaink megvalósításában a legnagyobb felelősséggel nyújtanak segítséget tanácsi és pártszerveink. — Okoz-e nálunk feszültséget a demográfiai hullám? Elsimítok az iszcphalmok ősszel már végleg határoznak A félen Jégpályát készíthetnek a korcsolyázóknak Néhány év eltelt már azóta, hogy Pávó Árpád Pest megyei természetvédelmi felügyelővel jártunk a ligetben, s botladoztunk iszapkupacokon, a földre döntött fatörzseken. Akikor a felügyelő a következő szavakkal búcsúzott. — A ligeti sajnos már nincs miért védetté nyilvánítani! Rövid idő alatt olyan nagy változáson ment keresztül a terület, melyet jóvátenni nemigen lehet. Ám még így is szép a terület, s maradék értékeit még meg lehetne menteni. Ehhez vissza kellene állítani a kis mocsárvilág eredeti állapotát, amely meghatározója volt a liget hangulatának és a változatos élővilág kialakulásának. szik az asztalomon. A tervezők minden korosztály pihenésére, szórakozására gondoltak, amikor a sportlétesítmények, játszóterek terveit papírra fektették — folytatta Száz Ferenc. — A Duna-kor- zón a Várléppső és a Gombás-patak között foglalnak helyet a sportpályák. Ezeket variálható kapukkal szerelik fel, mely lehetővé teszi, hogy o kosárlabdapálya rövid idő alatt kézilabdapályává alakuljon át. A burkolt aszfalton pedig télen jégpálya készíthető a korcsolyázást kedvelők részére. P-------------------Cs endes pihenőnek Tervek A környéket őshonos fákkal ■ kellene beültetni. Amikor ez a beszélgetés elhangzott, még annyi terv, elképzelés született a terület jövőjéről, hogy nem lehetett tudni mi lesz a liget sorsa. Azóta a csatatérhez hasonló terep rendeződött, az . iszaphalmok nagy része elsimult. A sétautakat — melyek azelőtt szinte észrevétlenül kanyarogtak a fák alatt — messziről virító zúzott kővel szórták be. Egy kicsit kellemetlen rajta közlekedni, d^ a gyerekek igazán örülnek neki, mert van mit dobálni a tóba. A platánfák helyén szorgos kezek munkája nyomán fiatal facsemeték eresztettek gyökeret. — Hogyan tovább? Erről beszélgetünk Szász Ferenccel, a városi tanács műszaki főelőadójával. — A liget sorsa úgy tűnik véglegesen megoldódik. A Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság anyagi támogatásával lehetővé vált rendezési tervének elkészíttetése. Erre a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályát kértük fel. Dr. Balázs István megyei tanácsos. csoportvezető szakmai irányításával elkészült a programterv, amely itt íekA gyerekekre külön figyeltek a tervezők. Részükre fából várat, hintát és különböző ügyességet fejlesztő játékszereket találtak ki. A liget sétaparkká. amolyan csendes pihenőhellyé alakul át. Tájba illő szalonnasütő, kis homokozó és esőbeálló várja a látogatókat. — A tervet mikor követi a megvalósulás? — Erre nehéz pontos választ adni. A Duna-part rendezése a hosszú távú programnak megfelelően halad. A Gombás-patakig még jelentős tereprendezési munkálatok vannak hátra. Ezután az anyagi helyzettől függőén gondolhatunk a létesítmények építésére. — Az idén mi készül a Du- na-korzón? — A Tímár utcáig rendben lesz a part. Hátra van még a partfal kövezése, az ülőalkalmatosságok készítése és gazdagítani kell a növényállományt is, lehetőleg több fával. A ligetben folytatódik a séta- utak karbantartása és nagyobb gondot fordítunk a terület védelmére is. Ugyanis az autótulajdonosok rászoktak arra, hogy parkolónak használják a bokrosokat, sétautakat. Először figyelmeztetjük a szabálytalankodókat, de utána nem marad el a feljelentés. Ebbe a parikönt is bevonjuk — mondta Szász Ferenc. Az Égető-sziget A Duna-parti fűzbokros két kilométer hosszú szakaszát és az Égető-szigetet javasolják természetvédelmi területté nyilvánítani. A terület leírásában olvashatjuk, hogy a gazdag madárvilág mellett a füzes növényzete is kiemelt természeti értéket képvisel. A füzes olyan kedvező tájképi adottságokkal rendelkezik, mely segít megőrizni a korábbi Duna- ártér jellemző képét. Pávó Árpád, természetvédelmi felügyelőtől megtudtuk azt is, hogy a terület védetté nyilvánításának hivatalos intézése folyamatban van és várhatóan ősszel születik végleges döntés. Dénes János — A demográfiai hullám már elérte a felső tagozatot. Várható, hogy emiatt nálunk is több tanár munkájára lesz szükség. Az 1984,i85-ös tanévre a város középfokú iskoláiba 1872 diák jelentkezett, 1348 felvételt nyert, 524-et túljelentkezés miatt el kellett utasítaniuk az iskoláknak. A tanács művelődési osztálya felmérése alapján az 1983/84. tanévben a középfokú iskoláinkban tanuló diákok létszáma 3 ezer 735, s ez a tanulói létszám 1990-re 2 ezer 251 lesz. A megnövekedett gyermeklétszámmal számolva, helyi átalakításokat kell tervezniük az iskoláknak. Persze, ott, ahol erre lehetőség van. Hiszen iskolánk esetében már minden talpalatnyi helyet igénybe vettünk oktatási célokra. Gyors- és gépíró tanulóink a kollégiumiban tanultak. Nem volt jobb a helyzet az egészség- ügyiben és a kereskedelmi szakmunkásképzőben sém. A Gábor József Általános Iskola három osztálya a művelődési központban, a Juhász Gyula Általános Iskola három osztálya az úttörőház- ban tanult. A helyi bővítési lehetőségeknél fogva épületek sem jelentenek már megoldást. A Radnóti Miklós Általános Iskolában már váltakozó napszakban folyt a tanítás az elmúlt tanévben. A szükségtantermi oktatás pedagógiai szempontból hátrányos, az oktató-nevelő munkát nehezíti és rontja. A középiskolai ' helyigényt növelni fogja, hogy 1985-től a Lőwy Sándor Gépipari Szakközép- iskolában és a mezőgazdaságiban is bevezetik az ötéves technikusi képzést. Mindez azt jelenti, hogy az elkövetkező években feltétlen szükségessé válik közoktatási intézményeink igen nagy arányú bővítése, ha az igényeket ki akarjuk elégíteni. Szerintem az iskolák önerőből .történő helyi bővítési feladatai csak átmeneti megoldást jelenthetnek. Az oktatást segítő — és nem kisegítő— megöl - dásokat kell keresnünk. Fiatal alkotók tárlata Körkép egy nemzedékről Nagymaros folytatja a hagyományt ^ A komp és a vasútállomás között ingázó kirándulók és a helybeliek szívesen szakítják meg néhány percre útjukat, hogy eleget tegyenek a falragaszok invitálásának és betérjenek a nagymarosi művelődési házba. A nyári hónapokban kiállítássorozat várja őket. Kaubek Péter helybeli szobrász bemutatkozását a Bajor Fotóművészek Szövetsége tagjainak anyagából összeállított képsorozat követte. Akik megtekintették, ismeretekre tehettek szert a ma divatos fotóirányzatok műveléséről, témaválasztásáról, megjelenítési módozatairól. Ebben a szellemben folytatták a rendezők a sort, hiszen ezekben a napokban a Művészeti Alap Fiatal Képzőművészek Stúdiójának kollektív tárlata látható.* Másfél tucat művész grafikai lapjai és olajképei népesítik be a nagyterem paravánjait. Közöttük vannak olyanok, akikre még csak most figyelhet fel a közönség, mások viszont — közöttük például Wahorn András, Szv- methy Imre, Sáros András és ifj. Zámbó István — már nevet szereztek maguknak. Az útkeresés és a megtalált kifejezésmód egyaránt jellemzi az alkotókat. Arról is képet kaphat a figyelmes nézelődő, hogy melyek korunknak azok a kérdései, amelyek leginkább foglalkoztatják a fiatal alkotókat. Azért is jók ezek a nemzedéki, seregszemlék, mert egyfajta keresztmetszetet adnak a képzőművészet iránt érdeklődőknek az utánpótlás ér- lelődéséről, szellemi irányultságáról, technikai, kifejezésbeli próbálkozásáról. A nagymarosi tárlatot július 23-ig tekinthetik meg a látogatók. Uamasi) — Mostanában gyakran beszélünk arról, hogy mérsékelni kell a pedagógusok túlterhelését. Ön szerint mit jelent ez a gyakorlatban? — Az oktatás tartalmának és minőségének megújítása nagy erőpróbát mér az újjal igényesen és lelkiismeretesen együtt haladni kívánó pedagógusokra. Hogy a pedagógus kiegyensúlyozott légkörben, hivatásszeretete és alkotó- készsége maximális kibontakozásával dolgozhasson, meg kell teremteni számára a kedvező feltételeket. Fontos, hogy a szaktanár állandóan bővítse, frissítse tudását, ismereteit. Csak így alakulhatnak ki tanáregyéniségek, akik véleményét, szakmai tudását kikérik, igénybe veszik tankönyvírásnál, feladatlapok összeállításánál. Mint gyakorlott pedagógusok ők tudják, érzik, mi az, amit fel lehet, fel kell használni a nemzeti oktatásügy fejlesztésében. Városunkban több pedagógus kolléga tevékenykedik, fárad ilyen téren is a magyar oktatásügyért. Az egészségügyiből Bánhidi László kémia tankönyvek, a gépipariból Újvári István matematika tankönyvek írásához adja szakmai tanácsait. A közgazdaságiból Schenkné Pellei Mária, Sántáné Madlovics Erzsébet pénzügyi, Eszterhainé Daru Magdolna a politikai gazdaságtan terén segédkezük az OPI-nak — Vác diákváros. Vajon az itt végzettek büszkék arra, hogy valaha váci diákok voltak? — A diákvárosi jelleget erősítené, ha iskolák és diákok jobban közelednének. Egyre kevesebb a város ösz- szes diákrétegét egyszerre megmozgató, bensőséges rendezvény. A négyévi ittlétet hagyományteremtő emlékek elmélyítésével kellene gazdagítani. Az iskolák testvérosz- tályi kapcsolatát is erősíteni kell. Városunk közoktatása terén van mit tenni. Fontos, hogy az elvégzett munka minősége, hatékonysága legyen mércéje minden pedagógusnak. Persze a pedagógusmunka eredményességét — régen és ma is — alapvetően meghatározza közérzetük és társadalmi megbecsülésük. A mi munkahelyünk elsősorban az iskola s legfőbb feladatunk az ifjúság tanítása és nevelése. Szép hivatás volt, lesz és marad ez mindenkor és minden időben. Mert a pedagógus, a tudomány s az emberré nevelés erkölcsi normáinak felelős átadója. Szórád Ágnes Csuk sürgős esetben Oisifáwiraf Magam is teljesítettem olyan helyen szolgálatot, ahol ki volt írva, hogy az ügyeleti szolgálat csak sürgős esetben vehető igénybe. Mindenki találkozott már ilyennel. „A sürgős eset” legtöbbször emberi feliedékeny- ségből ered, vagy netán felelőtlenségből származik, 4 véletleneken kívül. De mégiscsak bocsánatos dolognak számíthat, mert pont az ilyenek miatt tartanak mindenütt ügyeletet. j ■ De egyáltalán, ki dönti el azt, hogy mi számít sürgősnek? A felirat? A gyógyszerért éjszaka becsöngető beteget nem valószínű, hogy visszatartja. Nyilván az igénylőnek mindig sürgős, az ügyeletet tartónak kevésbé. Az ügyeleti díjat sem azért adják, hogy az illető mindenkivel közölje: „kérem csak sürgős eset miatt ülök itt, az öné nem az, jöjjön reggel, vagy holnap, vagy bármikor, csak nem most". — Miért füstölgők? Úgy adódott, hogy napközben nem jutottam sem posta sem telefonközeibe. Este tíz után érkeztem haza. Ezért telefonon akartam táviratot feladni. Uram bocsá dísztáviratot. Végre jelentkezett a központ, amely hosszú ideig foglaltat jelzett. Mikor megmondtam, hogy dísztáviratról lenne szó, közölték velem, hpgy azt nem lehet felvenni, csak reggel hét óra után. Hogy a dísztávirat nem lehet sürgős? — kérdésemre már nem kaptam választ. Bevallom, nem értem, hogy a telefonkönyvben ez miért nincs feltüntetve? Ráadásul ezért a felvilágosításért még fizetnem is kellett, mivel én hívtam^ a postát. , Valóban jó lenne tudni, ml a sürgős eset. Annyit már tudok, hogy dísztáviratban közölhető dolgok nem lehetnek azok. Pedig a dísztávirat sokkal drágább, mint az egysSérű úgynevezett sima távirat. Azt sem értem, hogy miért hirdetik akkor a tv-ben, plakátokon, „küldjön dísztáviratot”? De ha nem, hát nem! Kénytelen voltam lemondani a dísztáviratról. Utóirat: Péterkém! Nagypapa az idén azért nem küldött képes postát a névnapodra, mert olyan helyen dolgozik, ahol á névnapod hetében nem tudott telefonhoz jutni. Nappal. Este pedig már mindenki alszik, csak ügyelet van. Sok puszit küld: Nagyapád. Radványi Lajos Hajéval táborozni Hajóval indultak táborozni Leányfalura a zebegényi Rákóczi Ferenc úttörőcsapat kék- és pirosnyakkendősei. A július elején kezdődő üdülésen jut idő szentendrei sétára, vöröskői akadályversenyre és ki mit tudra is. A meleg napokon lesz lehetőség strandolásra, s eldől majd az is. hogy ki a tábor legjobb úszója. Az ott szerzett élményekről a záró tábortűznél mutatnak be műsort. Vác a hazai lapokban A Békés megyei Népújság arról írt, hogy a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézetben befejezték egy halkeltető referenciaüzemnek az építését. A konténereket és a vázszerkezeteket a váci hajógyár szállította. A Népszava híradása szerint idén 2500 lakást gyártanak a dunakeszi házgyárban. Az ott készülő elemeket a fővárosi lakótelepek építésénél, valamint dunakeszi és váci épületeknél használják fel. A Képes Újság jó kezdeményezésként beszámolt arról, hogy házépítők boltja nyilt Vác északi részén, a Cement- és Mészművek váci gvárának C-telepén, főleg a Dunakanyarban építkezők segítésére. A Népsport is tudósított a kisegítő iskolák Vácott rende- í zett X. országos sporttalálkozójáról. A városi sportstadionban a résztvevők atlétikai számokban mérték össze a tudásukat. A Magyar Hírlap ismertette a gyermekek részére készült, yakációs programokat. Megemlítette a sződligeti film- és fotótábort, s azt, hogy ügyes kezű pajtásokat hívnak a váci képzőművészeti táborba. Az Üj Tükör munkatársa oldalas tudósításban számolt be a Vácott élő, Munkácsy- díjas festőművész: Nagy B. István római kiállításáról, a Palazzo Falconieriben rendezett, sikeres tárlatról. P. R. ISSN 0139—1789 (Váci Hírlapi
