Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-11 / 161. szám
mr « MKvrt'i Y9M. JÜLIUS 11., SZERDA Zenei panoráma Muzsika varázslata IALLITOTERMEKBOL A nyári hangversenyévad legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenysorozata volt, melyre a június 29-eés július 3-a közötti héten került sor. összesen hat koncertet adott az együttes, két műsorral. Az elsőben kisebb előadói apparátust igénylő, szinte kamarazenei hatású művek szólaltak meg a Pest megyei Tanács díszudvarán. A második műsorban nagyzenekari hangzásigényű művek csendültek fel a Zeneakadémia nagytermében. miiiuii iiiiiiiiiiiimiiui) A műsorválasztás nemcsak a helyszínek hangulatához, akusztikai viszonyaihoz illeszkedett kitűnően, hanem a zenekar művészi ambícióit, lehetőségeit is jól tükrözte. A sorozat műsorfüzetének beköszöntő és programadó írásában Fischer Iván, az együttes vezető karnagya így fogalmazta meg a fesztiválzenekar célkitűzéseit: „Érzékeny közös zenélésnek kell megszületnie a nagyzenekaron belül. Arra a kamarazeneszerű, egymásra intenzíven figyelő, a művel és nem a hangokkal azonosuló kreatív játékmódra gondolok, amit szinte minden vonósnégyes tud, ahogy a legjobb kamarazenekarok játszanak, de a szimfonikus zenekarok közül talán csak három az egész világon. Ezért foglalkozunk mindenekelőtt Mozarttal és Schu- berttel, és óvatosan Dvorákig jutunk el ezen a nyáron.” Az első est műsorán Rossini, .szellemes és, brilliáns technikát igénylő remeke, az Olasz nő Algírban nyitány, Mozart B-dúr zongoraversenye (K. 238) és Schubert V. szimfóniája hangzott el a hivatalos program szerint, majd két ráadást játszott a zenekar: Schubert III. szimfóniájának egy tételét és Mozart egyik német táncát. A szabadtéri hangversenyek mindig ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek, a behallható utcai és egyéb zajok véletlenszerűségeinek. Mindezt feledtetni tudta a Pest megyei Tanács nagyszerű díszudvara. Ez nemcsak a magyar klasszicista építészet szép emléke, hanem kitűnő akusztikájú, teljesen zárt — ezért időjárástól, zajtól viszonylag elszigetelt —, tehát ideális adottságú nyári ..hangversenyterem” is 'tiiiuiimimiiiiiiiiiiiiiin A frissen helyreállított udvar egyszerű építészeti tagolásával, szinte .provinciálisán puritán díszítésével önmagában is művészi élményt ad. A középen magasodó hatalmas fa lombkoronája szinte lefedi a teret, így sem a hang nem szökik el, sem a külső zajok nem szivárognak be. Ebben a környezetben, ideális akusztikai viszonyok között kinyíltak a . művek, csodálatosan meghitt, varázslatosan szép kamaramuzsikálásnak lehettünk tanúi. Kocsis Zoltán ihletett zongorázásában szinte földöntúli, anyagtalan szépségben bontakozott ki a Mozart-versenymű álmodozó, poétikus lassú tétele. Schubert V. szimfóniája, melyet a bécsi klasszicizmus és mindenekelőtt Mozart géniusza ihletett, szinte tökéletes előadásban csendült fel. Itt minden hangsúly, minden részlet a nagy egész szolgálatában állt. A karmester es együttese magától értetődő egyszerűséggel, megértő szeretettel hajolt a mű fölé. A zene oiyan természetességgel oontotta ki magát, mint egy vadon termő mezei virág, ilyen élményeket keresve jár a közönség hangversenyekre! ' A második, zeneakadémiai koncert műsorán Schubert Vili. (Befejezetlen) szimfóniája, Mozart kései C-dúr zongoraversenye (K. 503) és Dvorák nyolcadik szimfóniája szerepelt. Ráadásként Kocsis Zoltán Schubert utolsó zongoraszoná iáinak egyikéből játszott el egy lassú tételt, a koncert pedig Rossini nyitányával fejeződött be. Ez a műsor — a Mozartversenymű kivételével — né-, mi fenntartásokat támasztott, s nem érte el azt a hallatlanul magas művészi színvonalat, melyet az első koncert mérceként állított. Schubert szimfóniája, bár technikailag pontos és hibátlan zenekari teljesítmény volt, nem jutott el a zene legbensőbb titkaihoz. Valami hiányzott. Talán a tökéletes és látszólag derűs felszín mögötti mély szomorúság. A tragikus magány megérezte- tésével maradtak adósaink az előadók. Éppen így a Dvorák- művet is összetettebb, áttételesebb zenének érezzük. Ez a zene, bár nem vetekedhet az Űj Világ népszerűségével, minden bizonnyal a szerző legjobb szimfonikus alkotása. Brahmsi és mahleri hangzás- világa maradéktalanul felidézi a monarchia századvégi arculatát. Fischer Iván többször tanulságát adta, hogy ez a világ számára nem ismeretlen. Remek Mahler-tolmácsolásokat hallhattunk tőle. A Dvorák- zene szlávos alaphangja úgy látszik, még nem teljesen méghódított területe Fischer karmesteri művészetének. Lehet, hogy az észrevételek túlzónak tűnnek, hiszen ez a koncert is kitűnő volt, színvonala az- átlaghangversenyek fölött állott. De mind a karmester, mind a zenekar ennél többre vállalkozott, célkitűzésük a tökéletes megkísértése volt. Ezen a második koncerten ez Kocsis Zoltán érdeméből valósult meg, aki a Mozart-versenymű rendkívül igényes szólamát káprázatos technikával, az érett, nagy művészek mélységével szólaltatta meg. Amit a ráadásként játszott Schubert-tételben nyújtott, az minden bizonnyal, a hangverseny hallgatói számára örök emlék marad. Olyan ajándék, melyre mindig öröm visszaemlékezni. Várad! László Szentendrei találkozások j Szentendrei találkozások 'j címen a Szentendrei Kép- jí tárban látható Molnár Edit j! fotóművész tárlata, amely ^ augusztus 5-ig tekinthető meg. Szánthó Imre kiállí- í tása augusztus 15-ig várja ? vendégeit a szobi Börzsöny ^ Múzeumban. Örömteli és felrázó tény: Molnár Edit nemcsak rangos művész, hanem remekül rendezte meg munkatársaival a kollekciót, mely egyszerre saját művészete és Szentendre. Ezért adta joggal címnek: Szentendrei találkozások. Mesterek világa Nyitányként Molnár Edit fotóönarcképe tekint ránk, Kondor Béla felvétele, akiről több fényképet is készített, felvázolva a külső arcmásban belső lényét. Igazán jó elgondolás, hogy az egyes arcképeket megszakítva, jellemző szentendrei részleteket is láthatunk — színesre és feketefehérre hangszerelve. Archív anyagot is felhasznált Molnár Edit — Gráber Margit és Kántor Andor gyűjteményéből, mely a harmincas évek művészeti életét vázolja fel, mintegy Molnár Edit sorozata előzeteseként. E szentendrei találkozások egyrészt a teljességre törekvés jegyében érintik a szentendrei mesterek világát. Ilos- vai Varga István, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Korniss Dezső, Pirk János körét. Környezeti elemekkel mutatják be Anna Margit, Szántó Piroska, Bánovszky Miklós festői hétköznapjait. Méltó figyelemmel kíséri a mai szentendrei középnemzedék és a fiatalok — Deim Pál, Ligeti Erika, Aknay János és mások^ sajátos arculatát. Találó lelemény, hogy Hann Ferenc rendezése mintegy bevezeti egy- egy plasztikával Asszonyi Tamás, Farkas Ádám fotókkal is megközelített atmoszféráját. Minőség és tapintat Molnár Edit nemcsak technikailag felkészült alkotó, érzékeny is a sajátos festői, szobrászi rezdülések láttatá- sára, szinkront keres és talál e nagy modellekkel. Az külön figyelmesség jele, hogy a tárlaton gyermekhangversenyt is tartottak és maga Molnár Edit tartott tárSzánthó Imre linómetszete latvezetést a legfogékonyabb közönségnek, a gyerekeknek. Sőt, külön sorozatban mutatta be azokat, akik közeli munkatársai, e szentendrei kiállítás rendezői, segítői voltak. Adatok birtokosa Szánthó Imréről bízvást elmondhatjuk, hogy nemcsak a szentendrei művészélet egyik érdekes egyénisége, hanem élő művészettörténelem, aki számtalan fontos nyom, adat egyetlen birtokosa. Szobi tárlatának rajzai, ak- varelljei, festményei előtt haladva, nemcsak fákat, szentendrei részleteket, a Papsziget sajátos karakterét, az általa kifejezett bensőséget fedezzük fel, hanem valami mást is. Azt, hogy a sikátorok, szentendrei tetők és kémények regisztrálása mellett, fontos teendő megvalósítására hivatott. Losonci Miklós Patay Éva emléke Türelemmel viselt sok szenvedés után június végén elhunyt Patay Éva festőművész, aki jelentős életművet hagyott ránk örökségül. Aranyosmaró- ton született 1900-ban és főiskolai tanulmányainak elvégzése után, egy ideig Isaszegen rajzot tanított. Évtizedeket töltött Győrben, s bár időnként Ráckevén is tartózkodott motívumgyűjtő átéléssel, művészetét a kisalföldi táj meghittsége határozta meg. Mélyen etikus tartása a felnövekvő festőnemzedék példája lett. Számára egyetlen dolog létezett: a humánum, a művészet. Odaadásában, vállalt magányában, szenvedéseket legyűrő erejében /volt valami hősies, ami Dosztojevszkijre emlékeztette. A magatartás. Karcolt felületein az élet színes teljessége jelenik meg úgy, hogy a mérettől függetlenül, minden alakja központi fontosságú üzenetet tartalmaz. Szépsége erkölcs, ezért maradandó. Értékei és elhatározása révén Győrött avatják fel hamarosan gyűjteményét adományozásából. Másik kollekciója önzetlen ajándékaként Tápiószelén látható állandó kiállításként az ottani üzemben. Kovács Margithoz hasonlóan az ő művészete is két helyen: Győrött és Pest megyében sugározza az esztétikumot, az élet értelmét a jelen és a jövő közönségének. Nem élt hiába. Kincset hagyott ránk — szenvedéssel, küzdelemmel, tehetséggel kivívott műveit. L. M. Rádiófigyelő PEST MEGYE. A Falurádió Falufórum című műsorsorozatának zárótételeként tizenkilencediknek Pest megye került mikrofonközelbe. Nevezetesen három község, Budaörs, Veresegyház és Krícsér gond- jai-bajai voltak a szőnyegen. A rovat munkatársai ez alkalommal is fölkeresték a szóban forgó településeket, val- latóra fogva a helyi vezetőket és összegyűjtötték azokat a kéréseket, óhajokat, melyeket a megye vezetőinek képviseletében részt vevő Vágvölgyi Józsefnek, a tanács általános elnökhelyettesének és Cselényi Dezsőnek, a pártbizottság osztályvezetőjének tolmácsoltak. A. viszonylag kurtára szabott idő keretében sok minden elhangzott, amit az emberek szóvá tesznek a rendszeresen megrendezett falugyűlésen. így például a budaörsiek a telefonhálózat elégtelenségét, az iskolaépület gondját, a szakorvosi rendelő hiányát, a veresegyháziak a vízhiányt, a szemátszállítás nehézségeit, a kocsériak a belvízvédelem remét lés ennek elhárítására tett erőfeszítéseket. A megyei vezetők igyekeztek tömören, a valóságos helyzetet kendőzetlenül figyelembe vevő válaszokat adni mindenre. Persze, a fölvetett problémák egy része hamarosan nem oldódik meg, ám kitűnt, hogy közös akarattal, az összefogás erejével — mint az eddigi eredmények is mutatják — előbb-utóbb lehet megidézve Mátyás István egyik írását, majd Domonkos Mátyással beszélgetve, azt firtatta: mit tegyünk, hogy egyetlen érdemleges irodalmi alkotás se kerüljön el a közvélemény látóhatárából. A válasz meglehetősen sokrétű, árnyalt megfogalmazást igényel. Csupán az irodalom, a kritika felelősségénél maradva, egyre ijesztőbb, hogy mind kevesebb írástudó fog belső kényszerből, a művek iránti hódoló tisztelettől vezetve tollat, irodaljni értékeink népszerűsítésére. Pedig a múltbeli példák e tekintetben is serkentően hathatnának. A műsorban elhangzott Németh László neve is, aki egyszemélyes folyóiratát, a Tanút — egyebek között — ennek érdekében hozta létre. De említhetnénk Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc vagy a kritikusok köréből Bálint György, Szerb Antal, Schöpflin Aladár, Gyer- gyai Albert, Komlós Aladar munkásságát is. Ma az olvasásra csábító esszéírást szinte kizárólag — iroda’.mi munkásságának szerves részeként — Illés Endre műveli, mint a legutóbb megjelent Szerelmeim, évek múlva című nagyszerű kötete is bizonyítja. A követésre méltó példákban tehát nincs hiány. A legutóbbi Mindennapi irodalmunk összeállítóinak talán egyik fő érdeme, hogy erre is ráirányították a figyelmet. Sz. E. MOZIMŰSOR JÜLIUS 12-TÖL 18-IG ABONY 12—13: Nős agglegény 14—15: Mackenna aranya 16—17: A kicsi kocsi újra száguld BUDAÖRS 12—17: István, a király 18: Luxusbordély Párizsban** CEGLÉD, Kamaraterem 12— 17: Eltűntnek nyilvánítva* 14—15: Szivárvány (du.) 13— 20: Üj Gilgames CEGLÉD, Szabadság 12— 15: Gyilkosságok ck nélkül* (du.) Bye, bey, Brasil (este) 13— 14: Ürült nők ketrece** (éjjel) 16—18: A szökött fegyenc (du.) óvakodj a törpétől** (este) DABA5 12—13: A kéinő Kaliforniába készül** 14— 15: Kisapák és nagyapák 16: Az ifjúság édes madara** DABA£, Autós kertmozi 12—18: Piszkos tizenkettő I-II. DUNAHARASZTI 12—13: 101 kiskutya 14—15: A XX. század kalózai (du.) Bosszúvágy** (este) 16—17: Eszkimó asszony fázik** DUNA (ESZI, Vörös Csillag 12—15: Házasság szabadnappal* 14—15: A barátod akarok lenni (du.) 16—17: Nimfa a lápvilágban** DUNAKESZI, József Attila 12: Konvoj* MONOR 12—17: Kelly hősei I-II. 14—15: Csak semmi pánik... (du.) 18: A király biztos szeretője** MONOR, Kertmozi 12—13: Szupermodell** 11— 15: Hét merész kaszkadőr 16—17: Dühöngő bika NAGYKÁTA 12— 13: Kisapák és nagyapák 14—15: Hét mesterlövész 16: Adj, király katonát** 17: Az óriás NAGYKÖRÖS, Arany János 12—15: A kicsi kocsi újra száguld 16—18: Bye, bye, Brasil NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi “ 12—18: Volt egyszer egy vadnyugat* I-II. 14— 15: Robin Hood nyila (du.) PILISVÖRÖSVÁR 12—13 és 15— 16: Kincs, ami nincs 17: Sebességláz POMÁZ 12—13: Sok pénznél jobb a több** 14—15: A kicsi kocsi újra száguld 16: A szalamandra* RÁCKEVE 12—13: Eszkimó asszony fázik** 14—15: 101 kiskutya 16— 17: Vészjelzés a tenger alól SZENTENDRE 12—18: Piszkos tizenkettő I-II. SZENTENDRE, Autós kertmozi 12—18: Szomszéd szeretők 15: Meztelenek és bolondok* SZIGETSZENTMIKLÓS 16: Piedone Afrikában 18: CsUlagok háborúja I-II. ÉRD 12—13: A matróz, a kozák és a hamiskártyás 15: Röpke éjszaka (du.) 15— 17: Sok pénznél jobb a több** 18: Hét mesterlövész FÓT 12: Adj, király, katonát** 13: Nimfa a lápvilágban** 14— 15: Boszorkányszombat 16— 17: Ez igen!* GÖDÖLLÖ 12—15: Vészjelzés a tenger alól (du.) Roncspalota** (este) 15— 18: E. T. GYÁL 12—13: Kisanák és nagyapák 14—15: A kéjnő Kaliforniába készül** 16: Viadukt 17: Csillaghullás KEREPESTARCSA 12—!3: Anna és a vámpír** 14—15: Bizonyítási eljárás* 16— 17: Roncsnaiota** LEÁNYFALU Kertmozi 12—13: A szalamandra* 14—15: Gyertek el a névnapimra* 16—17: A kicsi kocsi újra száguld 12—13: öld meg a sogunt!** 14—15: Csillaghullás (du.) Eszkimó asszony fázik** (este) 16—17: 101 kiskutya TÁPIÓSZELE 12—13: Hét mesterlövész 14— 15: Nőrablás** 15: A fekete varázsló ajándéka (du.) 16: Az óriás VÁC, Kertmozi 12—15: Ez igen !* 16—18: Meztelenek és bolondok* VÁC, Kultúr 12— 15: Balfácán 16--18: Házasság szabadnappal* VÁC. Madách Imre 13: Kóma** 18: Nimfa a lápvilágban** VECSÉ5 12: Délibábok országa 13— 15: Luxusbordély Párizsban** 15— 16: A harmadik királyfi VECSÉS, Kertmozi 12—13 es 15: Bombanő** 16— 18: Konvoj* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott * ** Csak 16 éven felülieknek gyógyírt találni sok mindenre. Természetesen, egy adás keretében bajos egy olyan különleges helyzetben lévő megyéről minden részletre kiterjedő képet adni, mint a miénk. Ám a rádióhallgatók széles tábora mégis ízelítőt kapott abból, ami e területen élők napi gondjai közt az elsők között szerepel. Ebben oroszlán- része volt a Falurádió munkatársainak, élükön a szerkesztő-műsorvezetőnek, Perjés Klárának. MINDENNAPI IRODALOM. Nemrégiben egy általános iskola tanítójával beszélgetve — aki egyébként rendszeresen olvassa a legújabb magyar irodalmat — kiderült, hogy nem hallotta Pap Károly nevét. Gelléri Andor Endrétől nem ismer egyetlen írást sem — mint mondotta: valamilyen költő volt —, Simon Istvánra pedig, mint a televízió egyik műsorvezetőjére emlékezett. A dolog nem hagyott nyugodni. Gimnáziumi tanár barátom segítségével középiskolás diákok közt próbáltam érdeklődni. Az eredmény meglehetősen lehangoló volt. Mint kiderült, közeli és régmúlt klasszikusaink elevenen ható művészete nem él a többségük lelkében. Elveszett volna ez az irodalom a ma felnövő nemzedék körében? Erre a kérdésre igyekezett válaszolni a Mindennapi irodalmunk most hallgatott adása. A műsorvezető-szerkesztő, Varga Lajos Márton
