Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-06 / 131. szám
8JLOI írta A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI ÉVFOLYAM, 131. SZÁM 1984. JÜNIUS 6., SZERDA Takarmúnyhiúny ne legyen Silógéppel vágták a kamillát Az elmúlt hetek, napok változó időjárása hol kedvezett, hol hátráltatta a tavaszi mező- gazdasági munkákat. A kukoricának, a napraforgónak, s az egyszer már lekaszált, behordott lucernát követő növedék- nek egyértelműen jót tett a májusi eső. A renden heverő lucerna megmentéséért azonban folytatták a munkát az üzemek. Veszteség nélkül Annál inkább figyeltek mindenütt az igen értékes takarmányra, mivel minden szakemberben elevenen él a tavalyi aszály okozta eredménytelenség. A takarmányfronton mutatkozó őszi—téli gondokat — nem kis részben a mező- gazdaság állami és szakirányítása révén — sikerült átvészelni azokban a térségekben is, ahol a problémák előálltak. Dehát, még egyszer ilyet senki sem szeretne átélni. Azt azért elmondhatjuk, hogy a mi közvetlen környékünk gazdaságait, tudomásunk szerint, nem sújtotta a télen takarmányhiány. Ettől függetlenül mindenütt gondosan figyelnek rá: a betakarítható, megtermelt lucerna veszteség nélkül jusson a szérűkre, a szárítógépekre, keverőkbe. a takarmányBetakarító brigád Jól jött az esős idő az új te- tepítésű lucernákra is: A pé- celi Rákosvölgye Termelőszövetkezetben ezen a tavaszon ötven, a gaigamácsai Galga- parti összefogás Tsz-ben harminc hektáron vetették el a lucerna magját, de másutt is viszonylag jelentősen növelNyugdíj előtti diákok Oklevele hetvenéves Régen találkoztak már Három asszony társaságában kerestem fel Gödöllőn a Kob- zik János utcai lakásán Thwolvayné Takács Gizella nyugdíjas tanítónőt. Köszönteni megyünk, jöjjön velünk, kérleltek a volt tanítványok, Sándor Mihályné, Kiss Gézámé, Födi Lajosné. A hívásnak azért sem álltam ellent, s örömmel ragadtam meg az alkalmat, mert néhány nappal korábban Pál Istvánnéval, a pedagógus-szakszervezet nyugdíjas csoportjának elnökével beszélgettünk Gizi néni mun- kés életéről. Kitáruló ajtó Rövid út után a lakására érkeztünk, csengetésünkre néhány másodperc múlva kitárult előttünk az ajtó, s ott állt a hamarosan kilencvenedik születésnapját ünneplő tanítónő. Isten hozott benneteket, gyermekeim, gyertek csak be, hívott. Régen találkoztunk már, alig ismerlek meg benneteket. A régi-régi diákokat persze lánykori nevükön szólította Gizi néni. Musics Irénnek, Tóth Erzsébetnek s ikertestvérének Tóth Margitnak örült. Bizony, idén már ők is nyugdíjba mennek. Amikor a szobába értünk, meglepődve láttuk, hogy sokan már megelőztek bennünket, Gizi néninél aznap meleg kilincsátadás volt, jöttek-mentek a köszöntő, üdvözlő ismerősök. Ezek a találkozások megsokszorozzák erőmet, elfelejtetik, hogy beteg vagyok, mondta meghatottan a házigazda. A mi asszonyaink is átnyújtották virágcsokraikat és ajándékaikat. Csillogtak a könnybe lábadt szemek, s Gizi nénin látszott a boldogság. Tudom, szigorú voltam, de olyannak kellett lennem, emlékezett vissza, s ti mégis eljöttetek. Lehetett vol- na még szigorúbb is, hárították el a diákokká visszafiata iodott látogatók. Takács Gizella Erzsébeten született, 1894-ben. A dunántúli Gyúrón nevelkedett, ott volt kisdiák, s onnan került a győri tanítóképzőbe. 1914-ben, az első világháború kitörésekor szerezte meg diplomáját. Két évig Cegléd környéki tanyákon helyettesített, tanított. 1916-ban szülei Gödöllőre költöztek, s ő követte őket, utánuk jött. Egy híján negyven évig dolgozott itt. 1955-ben csukta utoljára össze az osztálynaplót, de 15 évig még helyettesített! Több mint fél évszázadon át tanította tehát a mindenkori gyerekeket. Ide köti minden. Az is, amikor száz gyereket igyekezett a tudásra rávezetni, s az osztálynak egyetlen tankönyve volt, az övé. Legkedvesebb tantárgya a történelem. Talán éppen ezért vigyázott arra, hogy igazságos legyen. Azt tartotta, hogy az egészséges gyerek mozgékony, eleven, s ehhez párosulhat egy-egy meggondolatlan cselekedet, aminek megítélésében mindig mérlegelt. Dédszülőkké váltak Tudták ezt azok, akik most, névnapján felkeresték. S ezért elevenítjük fel ezt a találkozást, pedagógusnap táján. jMa már csak két társa él azok közül, akikkel együtt végzett 1914-ben Az egyikkel, Aranyi Irmával néha még levelet váltanak. A címzett már 95 éves. A fiatalok mára szülőkké, nagyszülőkké, dédszülőkké váltak. Amikor ezek az emberek találkoznak s beszélgetnek, sokszor kerül szóba és elismeréssel említik régi tanítójuk nevét, munkáját. Csiba József Moi! 101 kiskutya Színes, amerikai rajzfilm. Csak 4 órakor! Három fivér. Színes, szinkronizált olasz—francia film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott. 6 és 8 órakor. ték e fontos takarmánynövény területét. Van persze, ahol nemcsak a régóta megszokott növényekkel foglalkoznak. A kerepes- tarcsai Szilasmenti Tsz-ben külön ágazatban termesztik a mások számára szokatlan gyógy- és illóanyagokat adó kultúrákat. A kamilla például kétszázhatvan hektáron virult eredetileg. Egy-egy nagyobb táblán már lefésülték a növény virágját a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórházzal szemközti területen és most legutóbb már a falu kerepesi részének határában, a harmincas fő közlekedési út mellett találkoztunk kamillabetakarító brigádjukkal. Még egyszer — Mióta fésülik a virágot? — Ez nem fésülőmasina — világosít fel Deák Ferenc traktorvezető, aki Bujdosó Lajos pótkocsis vontatójára fúvatja az E-jelű silózógéppel levágott kamillát. — Mennyire futja naponta? — Egy műszakban körülbelül huszonhét tonnát gyűjtünk be, ha jó az idő. Lassan vége az első növedék behordásának. Az újabb kamillavirágot még egyszer szedik majd. F. I. Hangverseny, színselsadás A megalakulásának harmincadik évfordulójához érkezett gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskolában a hét végén folytatódnak az ünnepi események. Pénteken, június 8-án az iskola nyolcadikos tanulói a városi művelődési központban bemutatják Moliére Gömböc úr című vígjátékát. Az előadás este 6 órakor kezdődik. Belépők az iskolai jegyárusítóknál kaphatók. A következő napon, szombaton, ugyancsak a művelődési központban tartják az iskola énektagozatának záró hangversenyét. Fellép: Szabó Anikó hetedik osztályos tanuló, a 7/B leánykórusa, az alsó tagozatos osztályok és a kórus, a felsősök kamarakórusa, Máthé Adrienne hegedű, Berki Tünde, Rácz Csilla zongora. Varga Katalin, Gödör Katalin ének, valamint az iskola egyesített kórusa. A hangverseny délelőtt 10 órakor kezdődik. Hésr/elmcsehis ollozök Körülbelül száz ember dolgozik naponta a több műszak ideje alatt a Gödöllő és Vidéke Áfész központi áruházában. Munkakörülményeik is javulnak azzal, hogy hamarosan korszerűsítik az áruházát. Miután a pincében levő kazánházat — az épület távfűtésbe való kapcsolása miatt — felszámolják, ott majd önálló szociális helyiségeket alakítanak ki. Az áruházi öltözők, mosdók alapterülete egyszeriben megduplázódik majd. Búvár-klub Tavaly alakult Isaszegen a Búvár-klub, a természet- és környezetvédelem híveinek helyi közössége. Az eltelt idő alatt számos előadást hallgattak meg, sőt, az ősszel maguk indítottak foglalkozásokat első osztályos gyerekeknek. Az idén feltérképezték Isaszeg védett növényeit. Eddig hét fajt sikerült összegyűjteniük, az árvalányhaj, a tavaszi hérics, a szúrós csodabogyó, a kockás kotuliliom, a tavaszi csillagvirág, a sárgaliliom, a bánáti bazsarózsa példányait lelték fel. HatérszesnSe Június 8-án tartják hagyományos határszemléjüket az Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának vezetői. Reggel hat órakor gyülekeznek a központban, s negyed nyolcig a gödöllői kerületben néznek körül. A reggelit követően Nagygombosra utaznak, s délelőtt ott folytatják a határszemlét. Délután érkeznek Kartalra, Fenyőharaszton a lucernaüzemet is megtekintik. Értékeléssel és vacsorával zárják a részvevők a napot. A zöldséges hajnalban kel Áruda a lakótelepen Zöldséges, gyümölcsös stand a Stromfeld lakótelep bejáratánál. Kis furgon áll mellé. A vezető kiszáll, valamit megbeszél a fiatal eladónővel, mire odaérünk a férfi beszáll a kocsiba s elhajt. — A férjem volt itt — mutat a kis Barkas gépkocsival elhajtó fiatalember után irányi Tiborné, aki közben beáll a mérleg mögé, s a soros vevőnek néhány paprikát, paradicsomot mér meg. — Tudja, ő, mármint Tibor, mindennap korán kel. Két órakor már indul a Bosnyák térre áruért. Most haza ment, hogy pihenjen egy kicsit. — Ügy tudom: régebb óta árusok. — Igen. Voltunk a MagyarSzovjet Barátság lakónegyedben is, de ott nem ment igazán jól a bolt. A Ganz Árammérőgyárban van a másik standunk. — Hát a kislányuk hol van ilyenkor? — kérdezi szinte helyettem a fiatalasszony egyik, közben ideérkező ismerőse. — Itt, a kerítésen belül, a bölcsődében — válaszolja Ivá- nyiné, majd még hozzáteszi. — így nem kell messzire vinni vagy menni érte, ha szólnak, ha gond van vele. De hát, ne legyen, tegyük hozzá. Iványiék, s a többi árus, aki fölfedezi — mint ők is —, hogy itt a zöldségárusl- tásban fehér folt van, tegyék dolgukat — megelégedésünkre. MÉM Műszaki Intézet Újszerű munkaközösségek Több mint egy tucat vállalati gazdasági munkaközösség működik a MÉM Műszaki Intézetében, ahol elsősorban azoknak a vgm-eknek a megalakulását támogatták, amelyek hatékonyan segítik a MÉMMI által kidolgozott új gépesített termelési eljárások, a náluk kifejlesztett termékek gyakorlati bevezetését. Ugyancsak segítették azoknak a munkaközösségeknek a tevékenységét, amelyek a szolgáltatásokban, a nagyüzemek termelésének közvetlen segítésében vállalkoztak többre a korábbinál. Egy év alatt a tizenhárom vállalati gazdasági munkaközösségük több mint hatmillió forint értékű kutatásfejlesztési és szolgáltatási tevékenységet folytatott. Szatmúrtél a Mesöségig Fegyelmezett felkészüléssel Az elmúlt évtizedben, ha nem is eleget, de sokat tettünk, hogy a vágyból valóság legyen. A művészileg teljesebb hagyományőrzésnek gazdag, tartalmas bázisa alakult ki Bagón, ahol a Muharay Elemér népi együttes százhúsz tagja Széphalmi Pálné vezetésével vállalkozott arra, hogy annyit ad a közönségnek, mint a tánc a táncosnak. Eredetiség A vállalkozás nagysága sokakban ébresztett kételyt és sokakban szült nagy akarást. Az utóbbinak volt köszönhető az a vasárnap délután, amikor a Muharay Elemér népi együttes tagjai — énekesek, táncosok, muzsikusok — el- gondolkodtatóan szép és gazdag két órát szereztek a bagi nézőknek. Jamrik László nagyközségi tanácselnök üdvözlő szavai, s az együttes eredményeit ismertető mondatai után a népi együttes tagjai vették birtokukba a színpadot. Két összeállítást — Virágvasárnaptól pünkösdig és a Sokat arattam a nyáron című anyagot játszották el. Népdalcsokrot pengettek Svehla Pál citerásai, bagi népdalokat énekelt az asz- szonykórus. Muzsikált a Rónai Lajos által vezetett Búzavirág népi zenekar. Táncoltak a kisdobos, az úttörő és ifjúsági tánccsoport tagjai. Sok elismerő szó, percekig tartó taps köszönte a látottakat. És ez a dicséret sokaknak volt egyben a fizetség is azért a fáradozásért, a próbákon és a fellépéseken töltött kemény munkával járó órákért, amit az együttes százhúsz tagja soha nem érzett áldozatnak, valamiről való lemondásnak. Másokkal együtt igazolhatom, hogy az úttörők úgy járták a szatmári táncot, ahogyan Móricz Zsigmond szatmári nép- költészeti gyűjtőútjai során megismerte a kivilágos-kivir- radtig mulató táncos-nótás kedvű szülőföldjének hangulatát. Öntevékenyen Illyés Gyula szűkebb pátriájának tánckincsét idézték a Mosóczi István koreogrgfálta Dunántúli táncok. Dél-alföldi ugrós és csárdás, sárközi kari- kázó, mezőségi táncok • sora szinte az ország táncrendjét varázsolta a bagi művelődési központ színpadára. Sokan örültek a délután sikerének, de azt hiszem, a legboldogabb Széphalmi Pálné, az együttes művészeti vezetője volt. És ez érthető. — Még nincs két éve, hogy együtt dolgozunk — mondta. — öntevékeny művészeti együttes a miénk, de erőfeszítéseink, a csoport tagjainak a munkája anyagiakban mégis kifejezhetetlen és megtéríthe- tetlen. Az idei esztendő sikerei mindenkit —, aki nem ismefte a felkészülés fegyelmezettségét, a legfiatalabbak és legidősebbek elszánt akaratát —, nagyon megleptek. Hogyan tovább ? — A szövetkezeti néptáncosok országos minősítésén arany fokozatot értünk el, s ez a fokozat országosan a legjobbak közé emelte a csoportot. Sorra kapjuk a meghívásokat. Ott leszünk a szövetkezeti néptáncosok balatonfüredi és siófoki országos találkozóján. Hazánk színeit képviseljük a Duna menti nemzetközi folklórfesztivál kalocsai, kecskeméti bemutatóin. Beszélgetésünkön a hogyan tovább kérdése is felvetődött, s erről így szólt Széphalminé. — Komoly gondokkal küzdünk, s ezek elsősorban anyagi jellegűek. Támogatást kapunk ugyan a nagyközségi tanácstól, a Galgavidéke Áfész- tól, de előbbre lépésünknek szinte alapfeltétele a támogatás növelése. Együttesünk örömmel vállalta és a jövőben is vállalja az egész Galga mente néphagyományainak őrzését, színpadra állítását, ezért tartanánk természetesnek, hogy ennek a vidéknek gazdálkodó egységei, szövetkezetei, üzemei vállalnák a fenntartásunkhoz való hozzájárulást. Nem egyedi kérés Széphalmi Pálné kérése. Az országban számos helyen előbb feltalálták ezt a lehetőséget. Meg lehetne vele próbálkozni a mi vidékünkön is. Az eddigi sikerek, a szakmai elismerések sora, a tudatos munka megfelelő biztosíték lenne arra, hogy jó helyre kerülnének az adott forintok. . Fercsik Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap» E—283-as géppel takarítják be a kamilla egy részét a kere- PQSiarcsai SziUsmcnti Tsz-ben Hancsovszki János felvételei
