Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-08 / 133. szám

1984. június 8., péntek 3 Hazaérkezett a pártküldöttség Suhibó! Húsz év testvérkapcsolat Krasznai Lajos és Hans Albrecht írta alá Pest megye és Suhl megye újabb két évre szóló együttműködési megállapodását. Fejlesztési gondok a Cemii-ben A tétlenség nem lehet kiút A gazdaságtalan termelés, Illetve az alacsony gazdaságosság következtében Pest megyében a két veszteséges vállalaton kí­vül további öt súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd — állapí­totta meg ellenőrzései során a PM Ellenőrzési Igazgatósága. A Cement- és Mészműveknél például, bár 1983-ban az előző évinél 52 százalékkal nyereségesebben dolgoztak, 39,2 millió torint fejlesztési alaphiányt mutatlak ki az ellenőrök a mérlegben. Egységes rendszer Termékkódok Tizenkét csoportban Egységes termékazonosító kódrendszert dolgoznak ki 1986-ig a legfontosabb 300 be­ruházási termékcsoportra, majd több száz vállalatnál megkezdik alkalmazását. A kódrendszer kísérletei tavaly elkezdődtek, amikor is a mun­kálatokba mintegy 120 válla­lat kapcsolódott be. Tizenkét termékcsoport kapott sajátos, egységes kódjeleket, amelyek alapján egyértelműen azonosí­tani lehet a cikkeket, árukat. A kísérletek kedvező ered­ménnyel zárultak, s így meg­kezdődhetett a számos előnyt kínáló egységes rendszer be­vezetése. Az egységes hazai termék- kódrendszer bevezetése min­den eddiginél pontosabb köz­ponti — népgazdasági szintű — készletnyilvántartást tesz lehetővé, és nagyban hozzá­járul a vállalati készletgazdál­kodás hatékonyságának javí­tásához. Hazánk idén, január 1-től tagja a Nemzetközi Ter­mékszámozási Rendszernek, amely a fogyasztási cikkeket látja el szám- és vonalkóddal A hazai termékazonosítási je­leket — amelyek a beruházási javakra is kiterjednek —■, ügy alakítják ki, hogy azok illesz­kedjenek a nemzetközi rend­szerhez. A fogyasztási cikkek­nél távlatilag a nemzetközi termékszámozási és vonalkód­rendszert vesszük át, a beru­házási javaknál pedig a nem­zetközi rendszerrel összehan­golva saját, egységes termék- azonosító kódot alkalma­zunk. Ma utazik haza a június 4-én érkezett Suhl megyei de­legáció. Itt-tartózkodásuk utolsó napján a Pest megyei KISZÖV-be látogattak, ahol dr. Bernáth Tibor elnökkel, a kisipari szövetkezetekről foly­tattak baráti beszélgetést, s közben időt szakítottak arra is, hogy elmondják szűkebb pátriánkban szerzett tapaszta­lataikat. — Bár csak három napja vagyunk itt, mégis úgy érez­zük, mintha hetek óta ebben a vendégszerető országban tartózkodnánk — kezdte ked­ves mosollyal Edith Juditzki Suhl megyei népí'ronttitkár, a küldöttség vezetője. — Jár­hattunk akár Gödöllőn, akár Ráckevén, mindenütt bará­tok között voltunk, először hadd mondjak néhány szót Gödöllőről. Irigylésre méltóan fejlődik a város, s rendkívül ütemesek a lakásépítések. Az egyik lakótelepén láttuk a most átadott új eszpresszót, amely társadalmi munkában készült. Megmutatták azt az Áfész-bútoráruházat is, amely mindössze négy hónap alatt épült fel, és valóban minden igényt kielégít. Sok-sok hasz­nos kezdeményezés tanúi vol­tunk Gödöllőn, s ezek mind az ott é'ő emberek szorgalmát dicsérik. .— Ráckevén is hasonlóan jól érezték magukat? — Nagyon tetszettek a köz­ség műemlékei; a szerb temp­Tegnap megérkezett NDK- belí testvérmegyénkből, Sulii­ból a Pest megyei pártbizott­ság küldöttsége. Krasznai La­jost, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkárát és dr. Tóth Albertet, a pártbi­zottság osztályvezetőjét Ba­logh László, a megyei pártbi­zottság titkára és Jánky Zol­tán osztályvezető fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Mint Krasznai Lajos kér­désünkre elmondotta, a kül­döttség találkozott az NSZEP Suhl megyei Bizottságának el­ső titkárával, Hans Albrecht- tel, látogatást tettek egy iárá- rási pártbizottságon, a városi tanácsnál, a Háztartási Készü­lékeket Gyártó Ipari Kombi­nátban, valamint a Sport- és Vadászfegyver Gyárban, s vendéglátóik suhli városné­zésre invitálták a delegátuso­kat. lom és a gyönyörűen rendbe hozott Savoyai-kastély. Meg- téztük az Aranykalász Terme­lőszövetkezetet s a hűtőházat is, ahol már télire fagyasztják a zöldséget, gyümölcsöt. Ott- j értünkkor éppen a kapor mélyhűtésével foglalkoztak. A szigetcsépi Lenin Tsz-ben pe­dig a broiler-csirke feldolgo­zásának folyamatával ismer­kedhettünk. Igen fejlett a szarvasmarha-tenyésztés is. összegve a látottakat, azt tapasztaltuk, hogy a megyé­ben mindenütt szépek, gondo­zottak a kertek, a lakóházak s az emberek szívesen tesz­nek is környezetükért. Nálunk van egy versenymozgalom, amelyen lakóterületi csináld magad, csináld jobban. Ha a győzteseket itt kellene kivá­lasztanom, bizony nem lenne könnyű dolgom. — Kérem, moúdjon valamit az állami és pártvezetőkkel folytatott beszélgetéseiről is. — Őszinte, a problémákat sem elhallgató eszmecserék voltak ezek. Beszámoltunk magyar barátainknak: mi ott­hon mindent elkövetünk an­nak érdekében, hogy megaka­dályozzuk a további fegyver­kezést. Az NDK megalakulá­sának 35. évfordulójára ké­szülve az a célunk, hogy a tervezettnél háromnapi ter­melési értékkel többet érhes­sünk el. Kő. Zs. A két testvérpárt megyei vezetői kölcsönösen tájékoz­tatták egymást Suhl és Pest megye társadalmi, gazdasági életenek alakulásáról, fejlődé­séről. Krasznai Lajos így ösz- szegezte tapasztalatait: — Testvérmegyénkben is a béke megvédése a fő törekvés, az egyensúly fenntartását íté­lik a legfontosabbnak. Ha­sonlóak gazdasági stratégiai céljaink. A korszerű ipari struktúra kialakítása, a haté­konyság és a minőség javítá­sa mellett a munkaerőgondok megoldása a legfőbb felada­tuk, kiváltképp a mezőgazda­ságban, mért ott 100 hektárra 13—14 dolgozó jut. Az állami vezetés Suhl megyében is ren­geteget tesz a települések fej­lesztéséért a lakosság jobb egészségügyi és szociális ellá­tásáért, 1990-ig szeretnék meg­oldani a lakásgondokat, hogy csak az újratermelődő igé­nyeket kelljen kielégíteniük. S ami irigylésre méltó: náluk nincs óvodaprobléma, A kul­turális és sportmunka közép­pontjában a fiatalok állnak. A mostani út célja, a ; két megye idén éppen húszeszten­dős testvérkapcsolatának érte­kelése volt, s az újabb két év­re szóló közös feladatok tisz­tázása. Hans Albrecht és Krasznai Lajos ez alkalommal írták alá a két megye 1984— 85-re szóló együttműködési megállapodását. Erről így be­szélt a Pest megyei pártbi­zottság első titkára: ■ — Megegyeztünk, hogy az NDK megalakulásának 35. év­fordulójára októberben politi­kai delegáció utazik megyénk­ből Suhlba, s onnan küldött­ség látogat hozzánk hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulójára. A megállapodás sze­rint tovább gyarapszik majd a kapcsolat a két megye álla­mi, társadalmi és tömegszer­vezetei, üzemei, intézményei, iskolái és sajtója között. A jó viszony új eleme lesz a két megye vöröskeresztesei és honvédelmi szövetségei kö­zötti szerződéskötés. Szigorú intézkedéseket szor­galmaznak az alkoholizmus visszaszorítására a Magyar Vöröskereszt szervezetei: szükségesnek vélik, hogy az összes munkahelyen tiltsák. meg az alkoholfogyasztást, az állami és a magánkereske­dőket olyan mértékben adóz­tassák meg, hogy ne legyen érdekük nagy mennyiségű szeszes ital forgalmazása. A vöröskeresztes aktivisták folytatják a lakosság egész­ségkultúrájának gyarapítását, az alkoholizmus elleni jog­szabályok alkalmazásának tár­sadalmi ellenőrzését. Az eddi­gieknél is következetesebben, szervezettebben segítik az al­koholizmus megelőzését. A tanulóifjúság körében a továbbiakban is szerveznek úgynevezett nyomkereső játé­kokat — Az alkohol nyomá­ban. Vádoljuk az alkoholt. Közöttünk jár az ellenség. A tanulók igénylik az ilyen jel­legű előadásokat, vetélkedő­ket, tevékenyen részt vesz­nek ezekben az akciókban, amelyek során megismerked­Revizorok kontra főosztály Általában a fejlesztési alap­hiány okai lehetnek a szaba- lyozováltozásokkai járó több­letelvonások, az erőltetett fej­lesztések hiteleinek törlesztési kötelezettségei, az egyes beru­házások megkezdéseikor még előre nem látható nehézségek. Szarka Ágnes vállalati gazda­sági főosztályvezető, a Cemü fejlesztési gondjairól rajzolta meg a képet: — Ilyenről, hogy a válla­latnak fejlesztési alaphiánya lenne, nem tudok. Valószínű­leg egy várható állapotot fo­galmaztak meg a revizorok, amit azonban sikerült elkerül­ni. Tény, hogy másfél évtize- de fejlesztési gondjaink van­nak. A hetvenes években ugyanis egy intenzív fejlesz­tési tevékenységet zártunk le (ekkor fejeződött be a Cement- és Mészművek hejőcsabai gyá­rának beruházása, a hetvenes évek második felében pedig a bélapátfalvi beruházás). Az új gyárak természetesen nem épülhettek meg saját erőből — csak a bélapátfalvi gyár ér­téke hétmilliárd forint —, ezekhez állami kölcsönt vet­tünk igénybe. A visszafizetés pedig még jelenleg is terheli a vállalatot. — S mindezt nehezíti az Is, hogy a törlesztési kötelezettség mértékét az akkori szabályozó feltételek között állapították meg, ám azóta a feltételek szi­gorúbbak lettek. — Hogyan lehetne érzékel­tetni ennek a tartozásnak a nagyságát? — A hetedik ötéves tervben is még az összes rendelkezé­sünkre álló fejlesztési forrás 60 százalékát kell a kölcsönök törlesztésére, a forgóalap köte­lező feltöltésére, illetve adófi­zetésre fordítani. A Jövőre árnyék vetődik — Annak ellenére, hogy nyereségük 19S3-ban az előző évhez képest másfélszeresére nőtt? — A pontossághoz tartozik, hogy ilyen látványos ered­ményt már az idén sem, és a következő években sem tudunk produkálni. Másrészt nálunk a fejlesztési alapnak csupán egy- harmad része származik a nye­reségből, kétharmad része pe­dig az amortizációból. Mivel azonban éppen fejlesztési alap nek az alkohol károsító ha­tásával, következményeivel. A programban előirányoz­ták azt is, hogy a Hazafias Népfront, a TIT szervezetei, az Országos Pedagógiai Inté­zet közreműködésével felké­szítik a pedagógusokat, a szü­lőket az alkoholizmus meg­előzésére. Az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanáccsal együttműködve felhívják a gépkocsivezetők figyelmét a mértéktelen alkoholfogyasztás veszélyeire. A vöröskeresztes aktivisták felkutatják a túl­zott alkoholfogyasztás miatt veszélyeztetett embereket és igyekeznek meggyőzni őket, vegyenek részt elvonó kezelé­sen, gondozáson. Biztató ta­pasztalat: Pest és más me­gyékben az utóbbi időben megalakult társadalmi csa­ládgondozó szolgálatok segít­séget nyújtanak a veszélyez­tetett. családoknak, az alko­holizmus elleni klubok pedig jelentősen hozzájárulnak a gyógykezeltek utógondozásá­hoz, társadalmi rehabilitáció­jához. híján nincs lehetőség jelentő­sebb beruházásra, egyre csök­ken az állóeszközeink értéke, és így mind kisebb mértékben járul hozzá azok használata a termeléshez. Vagyis: csökken az ebből képezhető fejlesztési alap, holott éppen arra való tekintettel,' hogy ez az iparág igen eszközigényes, a Cemü- nek az általános elvtől elté­rően nem az amortizáció 40 százalékát, hanem csak a 20 százalékát kell a költségvetés­be befizetnie. — Hosszabb távon milyen következményei lesznek an­nak, hogy jelenleg nem tud­nak fejleszteni? Csökkenteni keli s költségeket — Jóllehet a cementipar, ép­pen a már említett beruházá­sok révén, jelentősen fejlődött, még mindig van olyan gyá­runk, amelyik egyértelműen korszerűtlen. Igen, a váci DCM-re gondolok, és a lábat- lani gyárra. Sokan vetik sze­münkre — jogosan —, hogy ezek az üzemek szennyezik a környezetet, a felszálló por szinte elviselhetetlen. Hogy bármit is tegyünk a környezet- védelem érdekében, az ismét több pénzt igényel, mint amennyi fejlesztésre összesen a rendelkezésünkre áll. A ta­tabányai gyárban tavaly meg­szüntettük a klinkergyártást. Igaz, hogy ez volt a legfőbb környezetszennyező tevékeny­ségünk, de a gyártás leállításá­val mégse nyertünkt »egyértel­műén. Az a termelés ugyanis, ami így kiesik, ha pillanatnyi­lag még nem is — mert ki tudjuk elégíteni e termékből az igényeket a többi gyár ka­pacitásának kihasználásával —, de a jövőben hiányozni fog. A DCM-ben saját erőből, szakaszosan megkezdtük a re­konstrukciót. Csakhogy ez alig egy tizede annak, mint amire szükség van. — Ugyancsak fejlesztésre lenne szükség az energiaracio­nalizáló programunk megvaló­sításához. Szénhidrogénnel ál­lítjuk elő a cementet, olcsóbb lenne szénnel. Csakhogy a részleges széntüzelés beveze­tése is rengeteg pénzbe kerül. — Az elmondottakból egyér­telmű, hogy jelentős előrelé­pésre csak újabb állami köl­csönnel, esetleg támogatással kerülhet sor. Csakhogy akkor, amikor népgazdaságunk céljai ezzel kapcsolatban éppen az ellenkezők (az állami támoga­tás csökkentése mellett a vál­lalatok önállóságának fokozá­sa), önök sem ülhetnek össze­tett kézzel, a jószerencsére várva. — Nem is ülünk, de nézzük, mit tehetünk! A nyereségnöve­lés érdekében a termelés foko­zására nincs lehetőség, mért csak annyit termelhetünk, amennyit el is tudunk adni. Mivel termékeink ára maxi­mált, ezért az árral sem tud­juk befolyásolni az eredményt. Egyetlen lehetőség: a költségek csökkentése. A technológiai fe­gyelem javításával, anyagi és erkölcsi ösztönzéssel a válla­lat egészében, illetve az egyes gyáregységeknél önállóan is, nagyobb figyelemmel. Abban a bizonyos másfélszeres nyere­ségemelkedésben is nagy sze­repe volt az egységnyi terme­lésre jutó energiafelhasználás csökkenésének. Korábban pél­dául Vácott a klinkert kőolaj­jal égettük, de átálltunk föld­gázra. Beremenden egy gumi­égető berendezést állítottunk be, a hulladékanyagok eltüze­lésével váltjuk ki az olajat. Kielégítik a lakosság igényeit — Mit teszünk? Azt mond­tam, a termelés mennyiségét nem tudjuk fokozni. Ez így nem egészen igaz. mert az igények pontosabb megismeré­sével növelhető az eladott mennyiség. Az idén több mint 4 millió tonna anyag termelé­sét tervezzük, ebből százezer tonna export. A többi belföld­re kerül. A hazai igény csak­nem 5 millió tonna cement és mész. tehát a különbözetet importból fedezzük. Mivel azonban az import beérkezése időben nem alkalmazkodik a kereslet hullámzásához, jó elő­re felkészülünk a csúcsidényre. Felvettük a közvetlen kapcso­latot a Tüzéppel és az impor­táló vállalatokkal is. Mint ahogy azt hírül adtuk olvasóinknak, az igények, el­sősorban a lakossági kereslet, rugalmas kielégítéséért a Ce­mü az idén Kiváló vállaltit lett. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a látszólag megoldhatat­lan problémák sem kényszerít- hetnek tétlenségre. Eller Erzsébet Kelmék a körkötőről Évente 440 tonna divatos kelme készül a Finomkötötláru Ipari Szövetkezet, a Ramona göd-f elsői kötőrészlegében. A képen: Manga Lászlóné Mórát típusú kötőgépen dolgozik. Hancsovszki János felvétele Őszinte eszmecseréken Barátok között voltunk Baráti beszélgetés a KLSZÖV-ben. Felvételünkön balról jobbra: Edith Juditzki megyei népfronttitkár. Heinz Müller járási népfronttitkár és dr. Bernáth Tibor KISZÖV-elnök. Trencsényi Zoltán felvétele V. G. P. Vöröskeresztesek akciói Az alkoholizmus ellen i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom