Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

\ ■ Abonyi krónikám Zöldet! a tengeri Légből kapott védelem Lisztharmatra száll a vegyszer < ! Fik elkelt a Lady / A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM 1984. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK Bfüzekg a demográfiai hullám Szakmunkásképzés hosszú távon leli a tanterem, az épülő diákotthon Közel tíznapos esős, boron- gós időjárás után, a múlt hét végére megérkezett a meleg. Na, nem mintha bárki is — főleg a mezőgazdasági szak­emberek — kifogásolta volna az időnként alapos égi áldást, csak hát az igazsághoz tarto­zik, hogy eső után kill a nap­sütés. Igen ám, csakhogy a meleg, párás mikroklíma ked­vez a károkozók terjedésének. Hogy ennek elejét vegyék, a növények ellenségeinek to­vábbi terjedését megakadá­lyozzák, szombaton és vasár­nap mindhárom abonyi mező- gazdasági nagyüzemben dol­goztak. Bárány Pállal, a Jó­zsef Attila Tsz növényter­mesztési ágazatvezetőjével a repülőgépes permetezőknél ta­lálkoztunk. Homokverés — A tartós, több mint egy esztendőn át tartó szárazság nem sok reményre jogosított fel az idei termést illetően. A 300 hektár mákból mintegy ötvenet az áprilisi erős szél, vihar, valamint homokverés miatt ki kellett szántani — mondta. — Szerencsénkre a múlt hónapban lehullott csa­padék alapvetően 1 megváltoz­tatta a határ arculatát. Nincs olyan növénykultúránk, ame­lyen ne segített volna az eső. Nagyon szépek .az őszi kalá­szosok, főleg az árpa, és bú­zából a korai fajták. Ha va­lami zavaró körülmény közbe nem jön, reménykedhetünk, hogy a tervezett mennyiséget sikerül betakarítani. Ebben az elvégzett tőszámlálás is megerősített. — Mennyi gabonát kell be­takarítani? — őszi búzát 853, árpát pe­dig 250 hektárnyi területről. Míg Bárány Pál mindezt elmondta, földet, ért a nö­vényvédő szereket permetező repülőgép. — Ma megkezdtük a légi növényvédelmet. Háromszáz hektáron termesztünk úgyne­vezett jubileumi fajta búzát, amely elég érzékeny a liszt­harmatra. Tehát védeni kell a növényt. Azért ragaszkodunk ehhez a fajtához, mert a ter­mést tekintve a legmegbízha­tóbbnak tartjuk. A többi ga­bona csak lombtrágyát kap, hektáronként 4 litert. A má­sik növényféleség, amely a magasból kapja a permetet, az a mák. A keresett élelmi­szer- és ipari növényt a pero­Lcfegyverző kiállítás Immár egy esztendeje, hogy újra megnyílt az abonyi falu­múzeum állandó kiállítása. Az Abonyi tanyák üzenete címet kapta. Egy fedél alatt Miint azt sokan tudják, az intézményben a régi föld- és kertművelés, vala­mint az állattenyésztés során használatos eszközöket, szer­számokat láthatják az érdek­lődők. De mi lesz a sorsa a volt kiállítási anyagoknak és a múzeum raktárában talál­ható, komoly értéket képviselő tárgyaknak? Győré Páltól, a gyűjtemény vezetőjétől megtudtuk, hogy semmiképpen nem hagyják veszni, hanem különböző al­kalmi kiállításokat rendeznek belőle. Mivel kezdetben lám­pákat gyűjtögettek, így elég tetemes mennyiség jött össze. Most azt tervezik, hogy ezek­ből a régi világítóberendezé­sekből a közeljövőben egy tárlatot készítenek. Később, valószínűleg még ebben az esztendőben, az ott lelhető kü­lönböző fegyvereket ugyan­csak bemutatják. Bizonyára érdekelni fogja mind a fiata­lokat, mind azokat, akik az obsitot megkapták. A múzeumnak ma már egy noszpóra és a tetvesedés ellen kell óvnunk. A repülőgép a rákóczifalvi Rákóczi Tsz-től érkezett, ezzel a mezőgazda- sági nagyüzemmel kötöttünk szerződést. Természetesen ezt a fajta védekezést csak akkor alkalmazzuk már, ha a nö­vény magassága miatt szántó­földi gépekkel nem lehet dol­gozni. Két pilóta öntözi a föl­deket, így a motoros madár folyamatosan röpködhet. Mi a kisegítő személyzetet szükség esetén, egészen a késő esti órákig biztosítani tudjuk. Duggattak A gazdaság több mint 700 hektáron termeszt kukoricát. Ez a növény nagyon szereti a vizet és a meleget egyaránt. A május végi hűvösebb éjszakák miatt a csapadék mellett sem fejlődtek kielégítően, de mióta felmelegedett az idő, egészen szépen zöldell. A tsz az idén vetett először cukorrépát, hogy az állatállomány részére ned­ves répaszelethez juthasson. A 60 hektár cukornak való fej­lettségével igen elégedettek a nagyüzem szakértői. Bár az áprilisi fagyok mint­egy 20—22 hektáron elpusztí­tották a kiültetett paradi­csompalántát, ezért ezen a te­rületen újra kellett duggatni, de erről a munkáról is már múlt időben beszélnek. Most a tőállomány gyomtalanítását végzik részben gépi, részben kézi erőveL Napsütés kell Nagyon igaz, hogy minden jó valami rosszal jár. Nos, a tsz-nél valahogy így vannak a lucernával. Az első kaszá­lás megtörtént, ám a betaka­rítás az esőzés miatt kicsit el­húzódott, de most már a bó- lázógépek is tudnak dolgozni, és a héten végleges helyére kerül a fontos állati takar­mány, így több gépet tudnak a szénabegyűjtéshez felvonul­tatni. Arra a kérdésünkre, hogy a következő napokban milyen időjárás kedvezne a termelőszövetkezetnek, Bá­rány Pál elmondta, hogy né­hány napig inkább napsütést szeretnének és 20—25 fok kö­rüli meleget. Így a különbö­ző növényi kultúrák is jól fej­lődnének és a felújított lege­lőről zavartalanul tudnák a bőven termett és jó minőségű szénát betakarítani. Gyuráki Ferenc 30—50 személyt befogadó elő­adóterme is van, amelyben rendhagyó irodalmi és törté­nelmi órákat vagy előadásokat lehet tartani. Ezekhez az'ösz- szejövetelekhez felhasználhat­ják a raktárban található tár­gyakat, hiszen- valamennyi egy fedél alatt van. A hely­béliek közül nem kevesen tudnak a komoly értéket hor­dozó képzőművészeti anyag­ról. Nos, ezeknek és a volt állandó kiállítás anyagának sorsáról is döntöttek. Relikviák A Tószegi úton található az úgynevezett kis vagy régi Vi- gyázó-kastély. Itt lesz a tele­pülés kamaramúzeuma és képtára, amelyben láthatják majd a még elrejtett képző- művészeti munkákat, vala­mint a múzeum névadójának, Abonyi Lajos írónak legfon­tosabb relikviáit. Az épület­nek jó és száraz pincéje van, ebben a’kalmi kiállítások nyíl­nak. A felújításához rövidesen hozzálátnak, folyik az anyag- beszerzés, és november 4-én a település felszabadulásának 40. évfordulóján szeretnék a közönség elé tárni az új abo­nyi nevezetességet. Gy. F. Ünnepi mé-kg Talán újranyomják — Idén is az előző évekéhez hasonlóan alakult ünnepi könyvheti forgalmunk — mondja Sidlovszky Péterné, a ceglédi Dózsa könyvesbolt ve­zetője —, bár zárómérleget még nem készítettünk, hiszen könyvterjesztő bizományosaink még nem számoltak el. Azt hiszem, hogy többen vásárol­tak volna, ha a fizetés napja — csakúgy, mint eddig — a könyvhétre esik. Sajnos, né­hány vendégünk elégedetle­nül távozott üzletünkből, hi­szen nem kapta meg a kere­sett olvasmányt. Ilyen volt, hogy csak néhányat említsek a sok közül: Lawrence Lady Chatterley szeretője, mely már előjegyzésben elfogyott, Mol­dova György A Puskás-ügy, Esterházy Péter Kis Magyar Pornográfia, Bart István, A boldogtalan Rudolf trónörökös, Bárczy János A magyar Möl- ders című műve. — A gyermek- és ifjúsági könyvek elegendőnek bizo­nyultak, hiszen ilyenkor nem ezek, hanem főiként a regé­nyek keresettek. író—olvasó találkozót rendeztünk a városi könyvtárral karöltve az egyik sikerkönyv szerzőjével, Bart Istvánnal, s mi szállítottuk a köteteket Bálint Agnes és Moldova György olvasóikkal való találkozására, a dediká­lásra. Sajnos, nem tudtunk még e rendezvényekre sem elegendő könyvet vinni, re­méljük, hogy a mostani siker- és hiánykönyveket újra kiad­ják, s kielégíthetjük vásár­lóink igényét. Talán kevesebb- szer fog elhangzani a nincsen szó nálunk és bizományosaink­nál, akik közül Jeszenszki Ilo­nát Kiváló könyvterjesztő ki­tüntetésben részesített a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat. Nyílik az osztálykassza A 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói minden évben nagy számban vesznek részt taná­raik vezetésével színházi elő­adásokon. Jelenleg elsősorban a szolnoki Szigligeti Színház bérleti előadásait látogatják, de érdeklődnek a filharmóniai hangversenyek iránt is. Ezt bizonyítja az is, hogy élénk visszhangot keltett a tanulók körében a Nemzeti Színház építése ügyében országos mé­retekben kialakuló közadako­zás, és saját lehetőségeiken belül szívesen és tevékenyen kapcsolódtak bele. Amint azt Barna Benőnétől, az iskola könyvelési csoportvezetőjétől megtudtuk, a végzős tanulók 12 300 forintot fizettek be csekken erre a célra május 31- ig. Legelsőik voltak a 3/8., a 3/14. és a 3/1. osztály tanulói. Nagy Istvánná tanárnőt, a 3/14. osztály osztályfőnökét kérdeztük/meg a gyors tanulói reagálás okairól. A városban kevesebb a zenei program, mint amennyit a muzsika kedvelői szeretnének. Ezért aztán egy-egy csemegét ígérő esemény telt házat vonz. így történt ez az MTESZ szék­házában nemrég megtartott Lassus kvartett hangverse­nyén is. Ennél alkalmasabb helyet aligha lehetett volna elképzelni Cegléden. A terem rendkívül kellemes, már-már családias hangulatot áraszt. Kifejezetten alkalmas a fca- maramuzsiká lásra. Béres Károly, a zeneiskola igazgatója mondott megnyitót, s egyben röviden ismertette a vokális zene kialakulását, fej­lődését, mestereit. Közvetlen, kedves szavaival hamar kap­csolatot talált a közönséggel. A kvartett névadója, Orlan- dus Lassus, németalföldi zene­szerző, a 16. század egyik leg­jelentősebb és legképzettebb mestere. Főként Itáliában élt, Újságok apróhirdetéseit né­zegetve, százával olvasni gyá­rak, üzemek, gazdaságok, újabban gazdasági társulások, munkaközösségek ajánlatát: szakmunkásokat keresnek, kü­lönböző feladatokhoz, huza­mos időre, akár bizonyítvány megszerzésétől a nyugdíjazá­sig. Vasipar és építőipar, köny- nyűipar, mindezek ezeregy ága: az egész népgazdaság fel­adatot vállaló, szakértelem­mel rendelkező, dolgozni nem rest emberekre, kiváltképp fia­talokra vár. Műhely és hullám A képzett ifjú munkaerőt a szakmunkásképzők, szakközép- iskolák adják. Cegléden is régmúltra tekint vissza a szakmunkásképzés. Legutóbb a népi ellenőrök kapták azt a feladatot, hogy készítsenek felmérést, ezek az oktatási in­tézmények hogyan oldják meg feladataikat, nev^lnek-e a szükségleteknek megfelelően szakmunkás utánpótlást? Egyáltalán, van-e elegendő — A 3/14. osztályba kőmű­ves szakmájú tanulók járnak, akik példás fegyelemmel és szorgalommal tanulják ennek a szép, de fizikailag egyáltalán nem könnyű mesterségnek el­méletét és gyakorlatát — mondja Nagy Istvánná. — A tanulók elsős koruktól kezdve bekapcsolódtak minden isko­lai megmozdulásba, társadal­mi munkába és sokszor a me­zőgazdaságban is segítettek. Keresetük egy részét osztály­pénztárban helyezték el külön­böző közös kiadások (kirándu­lás, mozi- és színházlátogatás, ballagás stb.) fedezésére. Ebből a pénzből egyhangú szavazás­sal fejenként 40 forintot java­soltak a Nemzeti Színház ja­vára. Iskolánk többi tanulója az ősz folyamán kíván külön tár­sadalmi munkát vállalni azért, hogy a Nemzeti Színház javá­ra szánt összeget saját munká­jával előteremtse. Vincze Gábor s végül Münchenben telepedett le. Palestrina mellett a zenei reneszánsz betetőzője, az énekbeli többszólamúsag nagy mestere. Motettái (egyházi jel­legű darabok) és a madrigál­jai (világi művek) maradan- dóak, megőrizték üdeségüket. Ahol a szó birodalma véget ért, ott kezdődött a zene. A négy fiatalember: Varga Pál kontratenor, Rajnai Gábor kontratenor, Erős Ákos tenor, Alpár Tibor bariton, már szín­padi megjelenésében is rokon­szenvesnek hatott. Gyönyörű zene, nehezen énekelhető dal­lamok könnyed, profi elegan­ciával megszólaltatva. Kristály- tiszta ének, szuggesztív elő­adás, mely alól a hallgató kép­telen kivonni magát. Akarva- akaratlanul, valami megma­gyarázhatatlan metamorfózison megy át. Az egyik dallal Itá­lia templomaiban R affaello, Michelangelo freskói ejtik bű­jelentkező, fogynak-e az úgy­nevezett hiányszakmák? Meg­felel-e a képzési forma az igényeknek? S még egy kér­dés, égetően fontos: ha a „de­mográfiai hullám korosztá­lya’’ — az utóbbi tíz, tizenöt évben születettek — befejezi az általános iskolát, képesek-e fogadásukra a középfokú is­kolák, meglesz-e a tanítás sze­mélyi, tárgyi, szociális feltéte­le, felkészülnek-e fogadásukra a gazdálkodó szervek, a taná­csok? A ceglédi felmérés ké­szítésében most a népi el­lenőrök mellett részt vettek népfremtaktívák is. Több munkahelyre látogat­tak, felkeresték a 203. Bem Jó­zsef Ipari Szakmunkásképző Intézetet, valamint a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szak­munkásképzőt. A feladathoz támpontot adott, hogy a Mi­nisztertanács tárgyalta a kö­zelmúltban a közoktatás fej­lesztésére vonatkozó irányel­veket, amelyek a szakmunká­sokat képző iskolákat is érin­tik. A hosszabb távra szóló programban külön figyelembe ajánlották a demográfiai hul­lám hatását, amit legjobban az 1980-as évek vége felé érez meg a középfokú oktatás. Ceglédén ezt megértve épül a városfejlesztés során, az ipari szakmunkásképző köz­vetlen közelében a 200 szemé­lyes diákotthon, szakképzés­hez termek, tanműhelyek, az ellátáshoz olyan konyha, amely 3 ezer adagos kapaci­tással a ceglédi diákmenza helyzetén sokat lendít. Utazó fémesek A városban, mivel általános iskolai tantermeknek -amúgy is szűkiben vannak, nem ter­vezik, hogy tanteremből szak­munkások képzésére alkalmas helyet alakítsanak ki. A két szakmunkásképzőben szűkös a hely: reggel fél héttől gyakor­latilag este fél nyolcig kihasz­nálják a tantermeket, sőt, ha a felnőttoktatást is figyelem­be vesszük, akkor 21 óra 30 percig tart a tanítás. Iskolai tanműhely nincsen sem a ke­reskedelmi és vendéglátóipa­ri, sem az ipari szakmunkás- képzőben. A bejáró, környező közsé­gekből nap mint nap utazó ta­nulók száma nem kevés, a Dózsa György Kollégiumban völetbe, a másikkal talán egy angol vagy francia főúri kas­tély kandallója mellett révede­zik. Egy óra hosszáig elillan a nyers 20. század, egy más vi­lág ez, ahol a megejtő csend is zenél. Nem mindennapi esemény volt ez Cegléden. A vokális zene ünnepe A hálás publi­kum zúgó vastapsa többször is visszahívta a művészeket, akiknek fizikai teljesítménye sem volt kis dolog. Külön öröm, hogy a forró siker egyik részese lehetett a város szülöt­te, Varga Pál, aki tehetségének és nagyszerű muzikalitásának egy újabb színét villantotta fel. Bár Magyarországon nincs igazán hagyománya a vokális zenének, ennek ellenére a Las­sus kvartettnek szép reményei lehetnek hazai és külföldi pó­diumokon. Az est záróakkordja ked­ves, váratlan esemény volt. Méltó a hangverseny hangula­tához és színvonalához. Patkós Imre érdemes művész mondott verset, nagy-nagy sikert arat­va. Fehér Ferenc minimális a lehetőség, mind­össze harminc hely, ami szak­munkás tanuló fiataloknak jut. A diákotthon felépítésére ezért is van nagy szükség. Az iskolák általában egy- egy szakmában annyi fiatallal foglalkoznak, ahánynak az üzemek, gyárak, más munka­helyek állást tudnak adni. Az ipari szakmunkásképzőben végzők közül többen végül — bár a vállalat, ahová szak­munkás tanulóként tartoznak, felszabadultan is megtartaná őket — más munkahelyet vá­lasztanak, nem maradnak ott, ahol pedig ösztöndíjat is kap­tak. A kereskedelmi, vendég­látó szakmát tanulók viszont elhelyezkedési problémába ütköztek, ami a szerződéses boltok szaporodásával magya­rázható. A népi ellenőri vizsgálat során, mint témához tartozó ügy, előkerült: a tanács ja­vasolja felettes fórumának a szakmunkásképzés körzetesíté­sének felülvizsgálását. Az esztergályosokat ugyanis most Nagykőrösön képezik, holott a KÖZGÉP korszerű tanmű­hellyel rendelkezik Cegléden és azok a gyerekek, akik „Cegléden túlról” jártak be, Nagykőröst még nehezebben .közelítik meg, ijlőbep is -|ia- gyobb á megterhelésük. A ta­nács javasolta azt is, hogy gépipari szakközépiskolai ok­tatást Cegléden szervezzenek, tekintettel az iparosodott vá­rosra és vonzáskörzetére, ahol a településeken vas- és gép­ipari munkahelyek vannak. A vizsgált iskolákban a közismereti és szakelméleti oktatás személyi feltételeivel nincsen gond, a tárgyival an­nál inkább. Az említett tan­teremhiány mellett a tankönyv- ellátás is hátráltatja a tanul- lást. Ráadásul a gyerekek el­méleti alapismerete sem tel­jes, amikor ide bekerülnek: általában a gyenge tanulók je- lentkezhek szakmunkáskép­zőbe, holott alapvető általá­nos műveltségre mindenütt szükség van. Korrepetálással lehetne segíteni, ha lenne hol, ha lenne tanterem. Jó kezekben Az iskolák igen sokat tesz­nek tanulóik politikai és kulturális neveléséért. Az ipa­ri szakmunkásképzősök közül 350 gyereknek volt színházbér­lete, jártak a Filharmónia 4 előadásából álló hangverseny- sorozatára. A szervezés a kul- túros tanár feladata. Az ön­művelést az iskolai könyvtár segíti. A KISZ a politikai kép­zés oroszlánrészét vállalja ma­gára, a sportoláshoz viszont nehezen teremtik meg a körül­ményeket. Az egyik iskolában nincsen tornaterem, a másik­ban van, de kevésnek bizo­nyul a tanulólétszámhoz. A gyakorlati oktatáshoz he­lyet adó gyáraknál, vállala­toknál járva a népi ellenőrök láthatták, hogy a tanműhe­lyekre mindenütt gondot for­dítanak, képzettek a szakokta­tók és a felnőtt munkásgárda is segíti a gyerekeket a szak­mai ismeretekhez. Eszes Katalin köszönetnyilvánítás, kb. szünetet mondunk mindazoknak, akik szeretett nagynénink, CSEH JULIANNA temetésén meg­jelentek, sírjára koszorút, virá­got helyeztek. Külön köszönetét mondunk kezelőorvosainak és ápolóinak valamint a Kerepestar- csai kórház orvosainak és ápoló­inak fáradozásaikért. * A GYÁ­SZOLÓ CSALÁD. ISSN 0133—280» (Ceglédi Hírtar Kamaramúzeum A nagyközség lámpásai Ozsváth Mária Igényes ifjak Diákok a Nemzetiért Reményteli kvartett A megejtő csend is zenél )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom