Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-06 / 131. szám
mr « .VMlfti 1984. JŰNItJS 6., SZERDA Ä Jogi tanácsok* Jó út elsimítaná a perpatvart • A haszonélvezetnek is van etikája 9 A1-, ágy- és főbérlők viszonya ar np7-= 1 I I íz NAP Rendeletéiből! A tanársegédi munkakör betöltéséről szóló 1984. évi 8. sz. törvényerejű rendelet végrehajtásáról a művelődési miniszter a 11/1984. (V. 19.) MM. sz. rendeltében intézkedett. (Magyar Közlöny 20. száma.) A Munka Törvénykönyvének a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, a pénzintézeteknél és a takarékszövetkezeteknél történő végrehajtásáról ugyanitt jelent meg a 19/1984. (V. 19.) PM. számú rendelet. Az újítási-iparjogvédelmi szakvizsgával rendelkezők továbbképzéséről a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Értesítő 6. számában jelent meg fontos közlemény. Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet az 1981. évet veszteséggel ős fejlesztésialap- hiánnyal zárta. Ezért a megyei tanács vb a szövetkezet hitelképességének helyreállí- tása érdekében, a veszteség és az alaphiány rendezésére, költségvetési fedezetet biztosított. Ennek egyik feltételeként előírta, hogy a veszteségért felelősek: az elnök, a főkönyvelő és a főagronómus az 1981-ben kapott munkabérük tizenöt százalékát kötelesek visszafizetni. A tanács határozatát a közgyűlés elfogadta. Ilyen előzmények után az Időközben a szövetkezettől megvált három vezető visz- szafizetési kötelezettségük alóli mentesítés érdekében a munkaügyi bírósághoz fordult. A bíróság a közgyűlés határozatát megváltoztatta, és az illetők keresetének helyt adott. Döntését azzal indokolta, hogy 1981-ben a tsz-t az állami törvényességi fel-, ügyelet által kijelölt szakember irányította, ezért a vezetők szervezési és gazdálkodói tevékenységet nem tudtak kifejteni. Tehát kártérítési kötelezettségük alól mentesíteni kellett őket. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az iratokat elbírálásra a tsz vezetőségéhez áttette. • Az a körülmény, hogy az Ingatlan előtt húzódó közút talaja és minősége nem megfelelő, az átjárási szolgalom alapítását nem indokolhatja. Szomszédom átjárási szolgalmat kér. Én ezt nem engedélyeztem, emiatt rossz viszony alakult ki közöttünk. Mit tegyek, hogy a béke helyreálljon, Köteles vagyok-e tűrni a szolgalmi átjárást, akkor, amikor szomszédom telke közúttal érintkezik —, kérdezi olvasónk. Szomszédjának követelése nem jogos. Leveléből is megAnnak a közgyűlési határozatnak a végrehajtásáról, amely a tanács által kikötött feltételeket elfogadta, a szövetkezet vezetőségének kellett volna intézkednie — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A vezetőség határozata ellen pedig a volt elnök, főkönyvelő és főagronómus a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhatott volna, majd ha annak határozatát sérelmesnek találják, a munkaügyi bírósághoz. Mindebből következik: a bíróságnak észre kellett volna vennie, hogy az ügyben sem a szövetkezet vezetősége, sem döntőbizottsága még nem határozott. Ezzel szemben a közgyűlésnek a veszteség rendezésére vonatkozó feltételeket elfogadó határozatát felülvizsgálta, holott ez nem tartozik a bírói hatáskörbe. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra is, hogy a veszteséges gazdálkodásért 'fennálló ' ‘felelősségnek ‘~ném feltétele a dolgozó vétkes kötelességszegése vagy kimutathatóan hibás intézkedése. A veszteségért felelős vezető beosztású dolgozók munkadíja visszatartásának mértéke sem igazodik a veszteség keletkezésében történt közrehatásuk fokához, mert az esetek többségében ez ki sem mutatható. Tehát a közgyűlésnek a visszatérítést elrendelő döntése semmiképpen sem tekinthető kártérítési határozatnak. állapítható, hogy a szomszéd ingatlana közúttal van összekötve, bár az — főleg esős időben — nem mindig járható. A Polgári Törvénykönyv szerint, úgy tűnik, olvasónk szomszédjának követelése megalapozott is lehetne, ö levelében hivatkozott a jogszabályra, mely szerint, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. Valóban helyesen idézte a jogszabályt, azonban sajátmaga is elismeri, hogy a folyó partján húzódó közút esős időben, és télen, szinte járhatatlan. Azt is elismeri a szomszéd, hogy ilyen esetekre a tanácsi határozatok biztosítják részére a szomszéd telkén való átjárást, azzal, hogy ameny- nyiben erre már nincs szükség, az eredeti állapotot visz- sza kell állítani. Véleményünk szerint helyes a tanácsi döntés, olvasónknak semmi teendője nincs. Ha a szomszéd pert indít, csupán a tanácsi határozatokat kell felmutatnia. • A haszonélvező bérbe adhatja-e a lakást idegen személyek részére? Igen, bérbe adhatja, de nem mindegy, hogyan. Ez a válaszunk dr. N. J.-nének. Az olvasónk tulajdonában álló lakás megüresedett, és azt a haszonélvező határozatlan időre bérbe kívánja adni. Olvasónk ez ellen tiltakozott, mert családjának is szüksége van a lalcásra. Ezért kérte, hogy fia részére adja bérbe a haszonélvező a lakást. Azt szoktuk mondani, hogy a haszonélvező mindent tehet a haszonélvezett ingatlannal, csak el nem adhatja. Ez tehát tét mészé lesen azt Is jelenti, hogy bérbe is adhatja. Az általános bírói gyakorlat szerint azonban, a jogok rendeltetésszerű gyakorlása elvébe, a kölcsönös együttműködés követelményébe ütközhet a haszonélvezőinek az a magatartása, hogy a tulajdonos érdekeinek sérelmére a lakást határozatlan időre idegen személynek adja bérbe; a haszonélvező ilyen magatartása joggal való visszaélésnek minősülhet. Ugyanis a személyi tulajdon elsődleges rendeltetése az, hogy a tulajdonos, haszonélvezet esetén a haszonélvező személyes szükségleteinek a kielégítését szolgálja. Bár a haszonélvező nem köteles a bérlő ajánlatát a szerződés megkötése előtt a tulajdonossal közölni — ugyanis a tulajdonosnak a haszonélvezővel szemben, nem biztosít a jogszabály előbérleti jogot —, a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelő gyakorlása elvével szemben azonban ellentétesen nem járhat el. Olvasónknak azt tanácsoljuk, vagy váltsa meg a haszonélvezetet, vagy indítson keresetet a haszonélvezet korlátozása iránt. • Albérlet és ágybérlet közti különbség, minek minősül, ha a konyhát adja bérbe a fő- bérlő? Olvasónk ellenérték fejében a főbérlő bérleményéhez tartozó konyhát bérbe vette. A közös átjárás jogát a bérbeadó fenntartotta. Ezenkívül fenntartotta magának a konyhai vízcsap használati jogát is. Vita merült fel a bérmegállapítás tekintetében. A bérbeadó ugyanis, albérleti díjat akart felszámítani, olvasónk azonban, ezt sokallja, és ágybérleti díjat kíván csak fizetni. önmagában az a tény, hogy a bérbeadó kikötötte a konyhán való átjárást és a vízcsap használatát, még nem jelenti, hogy az tulajdonképpen ágyra járás, mert albérlet adott esetben a konyha korlátozott használatával is létre jöhet. Másik esetben három személy vett bérbe egy szobát, itt a bérbeadó minősítette a beköltözőket ágyra járóknak, ők azonban nem vitásan albérlő társak. A Legfelsőbb Bíróság már többször rámutatott arra, hogy a felek közötti megállapodás minősítése, a köztük fennálló valóságos jogviszony megállapítása a bíróság feladata. A felek szóhasználata, de még a bejelentő lapon feltüntetett minőség sem jelenti feltétlenül minden esetben a valóságos jogviszonyt. Olvasóink, akiknek a jogviszony tisztázása érdekükben áll, forduljanak keresetlevéllel a bírósághoz. Dr. M. J. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Felelősség a tsz vezetéséért Bűnöző gyerekek, fiatalok Felkészületlen fogadtatás Az a szombat este, amelynek eseményeit most felidézzük, nem ígért semmi rendkívülit, de a következmények mégis nagyon súlyosak voltak. Két tizenhét éves fiú az akkor elszenvedett sérülések következtében kórházba került, négy kortársuk pedig a börtönbüntetését tölti. Mulatság, disco volt a községi általános iskolában, utána pedig a lányokat kísérő vendégek közül többen szóváltásba keveredtek, ami később az ital hatására brutális tettlegességgé fajult. Az erős fiúk Egy elhagyatott útszakaszon az erős fiúk, akik mellesleg éppen kétszer annyian voltak, meglesték és a földre teperték ellenfeleiket. A két fiúval brutálisan bántak: egymásnak ütötték a fejüket, tornacipővel verték az arcukat, majd arra kényszerítették őket, hogy csókolják meg kínzóik lábát. A banda tagjai végül elvették értékesebb holmijaikat, majd eszméletlenségig összevert áldozataikat otthagyva, eltávoztak. Bármilyen megdöbbentő a felidézett eset, sajnos csak egy a sok közül, amit fiatalkorúak elkövetnek. Nem véletlenül került a hatodik Dunakanyar- jogásznap napirendjére a gyermek- és fiatalkorúak bűnözése. A tapasztalatokat dr. Nyíri Sándor legfőbb ügyészhelyettes ismertette. A feketelista Szomorú tény a kiskorúakra vonatkozó statisztikát elemezve, hogy a grafikon íve emelkedik. Míg 1980-ban 2680, három évvel később már 3575 gyermekkorú bűnelkövető került bírái elé. Cselekményeik 90 százaléka vagyon ellen irányult, és ezeknek a felét, erőszakos módszerekkel hajtották végre. A veszélyeztetettség, a bűnözés és a tankötelezettség szoros összefüggésére utal, hogv e körben az analfabéták és az általános iskolának csupán négy osztályát elvégzettéit aránya nagyon magas. Nemcsak a gyermekek, a fiatalkorú bűnelkövetők száma is emelkedett. Foglalkozásukat nézve: 65—68 százalékuk segédmunkás, eltartott vagy túlkoros általános iskolai tanuló. Figyelmet érdemlő tény, hogy 15—17 százalékban szakmunkások is szerepelnek a feketelistán. Szerepet játszik ebben, hogy a szakmunkásképző intézetekben kevés a kollégiumi elhelyezési lehetőség. Minden második diák bejáró, ágyrajáró, albérlő vagy munkásszállás lakója. Ezekkel a nehéz körülményekkel függ össze a szakmunkástanulók nagyon magas — 20—25 százalékos — lemorzsolódási aránya. Többnyire a családi helyzetükből adódóan is veszélyeztetett növendékek hagyják el az intézeteket, gyakran munkába sem állnak, hanem a csavargók táborát növelik. A társadalom perifériájára került fiatalok különböző módokon keresik a kiutat abból a helyzetből, amelybe a tanulást és a munkát megvetve juttatták magukat. A menekülni próbálásnak egyik útja a kábítószerek, vagy hasonló hatású pótanyagok élvezete. A tiltott mámor Dr. Nyíri Sándor hangsúlyozta : a pótanyagok gyors terjedése mellett Magyarországon reális lehetőségei vannak — az idegenforgalom csatornáin — a kemény drogok fogyasztásának is. Kevéssé ismert viszont a tizenévesek előtt, hogy a tiltott mámor gyakran egész életre kiható egészségkárosodással járhat. Tapasztalati alapon mintegy 25—30 ezerre tehető azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akik alkalmilag vagy rendszeresen kábítószerpótló anyagokat élveznek. Az elmúlt években nagy számú haláleset hátterében is e függőséget lehetett kimutatni. Az áldozatok valamennyien fiatalok voltak. A kemény drogok terjedésének veszélyére figyelmeztetett az a tárcaközi vizsgálat is. amelyet az Igazságügyi, a Bel- ügy-, az Egészségügyi és a Művelődési Minisztérium közreműködésével az ország négy nevelőintézetében végeztek. A vizsgálat megállapításai szerint Rákospalotán a beutalt lányok nyolc százaléka klasz- szikus kábítószerfogyasztó, elsősorban az intézeti szökések során létesített külföldi kapcsolataik révén. A többi intézetben a kábítószerpótló anyagok élvezetét mutatták ki széles körben. A jogásznap részvevői a továbbiakban azzal foglalkoztak, hogyan segíti (segítheti) az állami és társadalmi szervek tevékenysége a bűnözés visszaszorítását. megelőzését. Mint elhangzott: a "yermak- és fiatalkorúak bűnözésének növekedése sok tekintetben váratlanul és felkészületlenül érte a felnőtt társadalmat. Ezzel is magyarázható, hogy eddig még nem született egységes és átfogó cselekvési program a megelőzésre. Egységes, határozott Mindennapos gyakorlat ehelyett az utólagos reagálás, a már bekövetkezett eseményekre adott — nem ritkán elkésett — alkalmi beavatkozás. Különösen az utóbbi évek tényei vallanak arról, hogy nem elég hatékony a megelőzés, és a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználása sem megfelelően koncentrált. A gyermek- és fiatalkorúak bűnözésének megelőzése sok összetevőből álló feladat, amelynek megoldása igényli a szociálpolitika, a pedagógia, a család- és ifjúságpolitika, valamint az igazságszolgáltatás egységes, határozott fellépését. Ga. J. Tallózás Üzemi lapokban olvastuk Kl-ki a helyi sajátosságoknak megfelelően, azokkal a gondokkal foglalkozik, amelyeket a kollektíva figyelemmel kísér. Nehéz lenne most az egyenruhát üzemi lapjainkra ráhúzni. Véletlenül sincs két olyan, mely azonos témát tárgyalna bővebben akár az első vagy a harmadik oldalon. BNV nagy vonalakban — hogy majd lesz! — egy kis ipartörténet, vagy az újítómozgalom helyzete, feladatai, s a jubileumi munkaversenyhez kapcsolódó tennivalók. A felvillantott témák is jelzik: színes a paletta, szinte mindegyik lapból lenne mit — s érdemes is volna — idézni. De hát a terjedelem az ilyen elhatározásoknak gátat szab. Lássuk csak a legfontosabbakat. Éjszakai műszak a cipősarokgyártó üzemben címmel érdekes írás jelent meg a Pest megyei Műanyagipari Vállalat üzemi lapjában. Pillanatfelvétel ez azoknak az életéről, felfogásáról, munkájáról, akik a világ legtermészetesebb dolgaként vállalták, vállalják a három műszakot. S itt a hangsúly a harmadik, azaz az éjszakai műszakra tevődik, amikor nagyobb a felelősség, feszítettebb a tempó. Ugyanakkor a fiatalok a tapasztalat szerint nemhogy nem szívesen, ha egy mód van rá, nem is vállalják az éjszakázást, az éjszakai munkát. S hogy kire, azaz kikre építhet egy ilyen három műszakos üzem? Természetesen a törzsgárdatagok- ra, akiknél a harmadik műszak a munka vállalásának természetes velejárója ... A bérük? Se nem kevés, se nem sok — ez derül ki az írásból. Pedig egy éjjel például a kikészítőrészlegben 2100 cipősarkat szögei fel egy munkásnő. Kétszer üt a kalapácscsal, tehát 4200-szor csap oda. S ehhez erő is kell. Nem csoda hát, hogy az itt dolgozó rtők többsége nemhogy néhány, hanem az sem ritka: tíz kilót szedett fel... Egy éjszakai felvétel kockái elevenednek meg előttünk. Az írásban megszólalók mindegyike arról ad számot: önként vállalt, nem is egyszerű feladatát lelkiismeretesen oldja meg.., VnXo PROLETÁRJAI, eöYESOUETEKt A QAN2: ARÁMMÍRŐGVAr DOLGOZÓINAK tAPJa A gödöllői Ganz Árammérő- gyár lapja érdekes elemzést ad közre Láthatáron a dániai kooperáció feleimmel. S hogy nem álmot kergetnek, ahhoz néhány adat, azaz tény: a gyárnak Svédországban és Finnországban leányvállalatai vannak. S amit a partnerek az előnyök között említenek, s az Árammérő javára írnak: bent vannak a piacon; előnyt jelent, ha valaki valamilyen helyi gyártással tud megjelenni; s a jó szervező képesség is a javukra írandó. Igaz, még csak láthatáron a dániai szerződés, ebből azonban annyi már bizonyos: maholnap a gyár kapuján kopogtat az a delegáció, melynek bemutatják a gyárat, az itteni technológiát, a munkát s a készterméket. A partner éppúgy nagy reményeket fűz az együttműködéshez, mint a gödöllőiek, hiszen a piac bővítését jelenti az újabb megállapodás — ha létrejön. FÉNYSZÓRÓ A Csepel Autógyár dolgozóinak lapja nem kisebb eseményről ad számot, mint hogy a gyár az idén ünnepli fennállásának harmincötödik évfordulóját. Az első oldalon levő összeállítás Pillantás a tízezres gyár történetébe feleimmel indul. Hogy mit tudhatunk meg ebből? Az indulástól, 1949. november 18-tól megtett lépéseket. Azt, hogy 1970-től kezdve új fejezet kezdődött az autógyár történetében. A nagyvállalat áttért az autóbuszokhoz szükséges fenékvázak gyártására, s ma már évente 12—13 ezer darab járóképes autóbuszalvázat gyártanak az Ikarusnak. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint hogy hét alaptípus mintegy negyven változatát gyártják naponta a futószalagokon. S az exportra kerülő autóbuszokhoz náluk készülnek a hidromechanikus kormányok, sebességváltók s egyéb szerelvények. Nem véletlen az a megjelölés tehát: a nagyvállalat termelésének nyolcvan százaléka kerül külföldi felhasználókhoz. S adnak olyan terméket is, mely világszínvonalon áll: műszaki mentő. S termékei a harmincöt év alatt több mint negyven országba jutottak el. Ezt pedig a rendkívül magas műszaki követelmények alapozták meg — melyeket önmagukkal, gyártmányaikkal szemben támasztottak — melyeknek példája: a nagy pontosságú fogaskerekek gyártására is vállalkozhatnak. A gödi Dunamenti Tsz híradója a közös vagyon védelmével foglalkozik. Mégpedig úgy: miként tett feladatának eleget a rendészet és a társadalmi tulaj donvédelmi osztály. A felmérés alapját két év munkája jelentette. Tény,-hogy a káreseti ügyek értéke mind alacsonyabb összegű. S egyre kevesebb az ismeretlen károkozó személy. A társadalmi tulaj donvédelmi osztály vezetője azonban a kialakult helyzetet elemezve úgy minősít: a tennivalók sokrétűek még mindig, hiszen nagy a létszám, s akadnak olyanok, akik kihasználják a lehetőségeket, s ily módon jogtalan haszonhoz jutnak. Nem törődnek azzal, hogy egy-egy eltulajdonítoi gépalkatrész, egy több száz eze forintos gép időleges állási miatt mekkora kár keletkezik. SASAD HÍRADÓ 1981. december i .; j Vili. évfolyam 6. A budaörsi Sasad Kertészeti és Mezőgazdasági Termelőszövetkezet lapja Milyen feladatokat kell megoldanunk? Kérdés, melyre sokrétű választ ad a lap legutóbbi száma. Hiszen az áremelkedések hatásával, a készletszintek csökkentésével egyaránt foglalkoznak. Nem öncélúan, hiszen egyes területeken a Sasad Tsz-ben is indokolatlanul magas készletek rakódtak le Ám ami a döntő: a veszteség- források felszámolása, a meglevő eszközök jobb kihasználása, törekvés a létszám észszerű felhasználására. Erősíte ni kívánják a kisvállalkozási formák szabályszerű működé sét s ezek bővítését. Hangsúlyozva azt a nem is utolsó szempontot: a szakcsoportok r- részei a szövetkezet gazdálko dásának. Kiragadott példák — arra azonban jók, hogy jelezzék: a szövetkezet gazdálkodásához fűződő feladatok összetettek sokrétűek. S teljesítésükhöz jobb felkészültség, nagyobb körültekintés szükséges, min' bármikor eddig. V. E.
