Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-06 / 131. szám
tHKSr « MK€iU£l 1984. JÚNIUS 6., SZERDA Közművelődési jegyzet Az élő kultúra A művelődési intézmé- nyék nyújtotta kulturális lehetőségeken túl, létezik mindennapjainkat átszövő úgynevezett élő kultúra. Nevezhetjük a mindennapok kultúrájának is. Ez magába foglalja az olyan kulturális jelenséget, ami a mindennapokban megnyilvánul. Jellemző erre, hogy ezt nem az iskolától, nem az intézményektől tanuljuk, nem a könyvekből, hanem az életből, az emberektől. A család, a faluközösség hagyományozza tagjaira. Hányszor hallottuk már és tapasztaltuk magunk is: egyes parasztembereknek, öreg szakiknak nagyobb volt a műveltsége, mint amit az iskolában tanulhattak volna. Ezek az emberek bölcsességükkel, a hagyományok ismeretével, mély megfigyeléseikkel erősen tudtak hatni másokra. Át tudták azt adni. A kultúrát az élettől tanulták. Ez a kultúra bizonyos fokig független az intézmények által közvetíteti kultúrától. Korábbi funkcióját — miszerint egyes rétegek számára a kultúra közvetítésének egyetlen módja volt — elvesztette. Nem élni vele, veszni hagyni kár volna. A mozgalmi jellegű művelődés, az amatőr művészeti mozgalom, a klubok tudnák legjobban kihasználni és megmenteni az itt lévő értékeket. Sok helyen teszik is. Mert nekik vannak kapcsolódási pontjaik az egyszerű emberekhez. Egy Röpülj páva kör nemcsak az éneklésre ad alkalmat, hanem beszélgetésre, tapasztalatok átadására, viselkedési minták átvételére is. Sok feladata lehet ebben a társadalompolitikai mozgalmaknak, az if júságí szervezetnek, a népfrontnak, a szakszervezetnek, a pártnak. Ezeknek a mozgalmaknak a hatóköre oda is kiterjed, ahol a művelődési intézményeké már alig érezhető. Ezt a kultúrát kár volna veszni hagyni. Az utóbbi idők változásai mentésüket nem segítették elő. A családban a nők munkába állása, a minden otthonban megtalálható televízió, a munkahelyi művelődés egy- ben-helyben állása visszavetette. Általában a racionalizálódó, egyre gyorsuló, életmódváltó, kapcsolatokat elvesztő, régi közösségeket felbomlasztó életünk az oka. A/feg kell őrizni ennek az í™ élő kultúrának az értékeit, változtatni, alakítani azt, bekapcsolni kulturális életünkbe. Mint említettem, a kulturális-társadal- mi-politikai mozgalmak a legalkalmasabbak erre. Addig kell ezekért tenni, amíg nem késő. Végh Károly Itthon és külföldön U tómunkálatok Több, az elmúlt hónapokban forgatott film utómunkálatait végzik ezekben a napokban a Mafilm stúdióiban. A Szirmok, virágok című Lugos- sy Istuán-produkció hangfelvételein dolgoznak a Budapest Filmstúdióban. A világosi fegyverletétel utáni korszakban játszódó történetet Ragályi Elemér rögzítette filmszalagra. Kovács János A férfi című alkotása az Objektív Filmstúdióban készül a Magyar Televízió és a Delt Fiimi finn filmvállalat koprodukciójában. A zenei felvételeket rögzítik Grunwalsky Ferenc Eszmélés című filmjéhez. A század eleji balmazújvárosi agrármozgalomról szóló alkotás a Hunnia Filmstúdióban készül, operatőre Máthé Tibor. Őszi almanach a címe Tarr Béla filmjének. A Társulás Filmstúdió produkciója is a befejezéséhez közeledik. A Gulyás János operatőrrel forgatott kamaradráma négy ember különös kapcsolatáról szól. Az Amerikai Egyesült Államokban folynak Makk Károly Játszani kell című produkciójának utómunkálatai. A magyar—amerikai koprodukcióban készült filmet Anton Tamás operatőr rögzítette. A történet egy tehetséges színészről szól, aki író-felesége színműveiben aratja sikereit. A hitves azonban új darabjában másnak szánja a főszerepet. A film főszerepeit neves művészek alakítják, köztük Maggie Smith, Elke Sommer és Christopher Plummer. ZENEI PANORAMA Mestermű az Olimpia moziban A szerző, Felix Mendelssohn Bartoldy élete legnagyobb személyes sikereként értékelte az Elias című oratóriumának 1846-os birmingtoni bemutatóját.' Ä kétezer" főnyi közönség,' & sok száz közreműködő zenész hatalmas ovációjára a terjedelmes mű nyolc tételét meg kellett ismételni. Mendelssohn maga is legsikerültebb, legkedvesebb művének tekintette ezt az oratóriumot. Ápolt hangzás Mindezt elöljáróban azért érdemes elmondani, mert ez a mű, az Elias napjainkban szinte már teljesen kikopott a hangversenyprogramokból, Bu" dapesten 10—15 év is eltelik, míg végre újra hallhatjuk. Ezért is volt nagy öröm, hogy a solymári zenei napok, rendezvénysorozatának záróhangversenyként a budapesti Olimpia Filmszínházban, június 1- én ismét felcsendült Mendelssohn Elias oratóriuma. A nagyszabású, sok előadót igénylő művet az NSZK-beli Wangen in Allgäu város oratóriumkórusa és a Győri Filharmonikus Zenekar szólaltatta meg a kórus karnagyának, Adolf Wetzelnek az irányításával. Szólistaként közreműködött Kárpáti Magdolna és Fűzfa Júlia (szoprán), Barlay Zsuzsa (alt), Laczkó András (tenor) és Berczelly István (basszus). Wangen in Allgäu kisváros a Bodeni tó partján, a svájci határon. Lakóinak száma százezer, ezért mindenképpen érdekes és figyelemre méltó, hogy ilyen viszonylag kis helyen igényes, nagy művek megszólaltatására vállalkozó kórus tevékenykedik. A nagy létszámú együttes hangzása ápolt, kiegyenlített, bár az igazi drámai csúcspontokon nem elég erőteljes és fényes. Ennek az lehet az oka, hogy a kórusban kevés a fiatal, valóban teherbíró hang. Időnként — jórészt az elfáradásból eredő — tisztázatlanságok, kisebb-nagyobb intonációs zavarok is jelentkeztek. Mindez azonban nem vált kínossá. Ihletett percek A győri zenekar megbízható, szilárd alapzatát képezte a mű hangzó világának. Nem csak pontosan, kitűnően fra- zeálva játszottak, hgnem időnként figyelemre méltó, ihletett percekkel is megajándékozták a hallgatókat, különösen a faifúvósok és a mélyvonósok remekeltek. A zenekar teljesítménye Jancsovics Antal értő, szeretetteljes és alapos felkészítő munkáját dicséri. Kitűnőek voltak a szólisták, közülük is'elsősorban Berczelly István érdemli a dicséretet, aki feledtetve nem a legjobb hangi diszpozícióját, emlékezetesen szépen, éretten és muzikálisan szólaltatta meg az oratórium főszerepét, Illés próféta nehéz szólamát. Ismételten kiderült, hogy Mendelssohn oratóriuma a korai német romantikus zene egyik legszebb, legköltőibb alkotása. Az ótestamentumi történetből maga a zeneszerző készítette a szövegkönyvet, amely alkalmat adott nagyszerű természet- és hangulatfestő zenék, hatásos kórustablók, drámai jelenetek és érzelmes, dal-ihletésű áriák megkompo- nálására. Ä mű zenéje egyrészt idézi a nagy barokk oratóriumok, elsősorban Händel kontrapunktikus világát, másrészt előlegezi a né met romantikus opera, Weber és a korai Wagner zenei nyelvezetét, sőt Brahms Német rekviemjének komor fenségét is. Ennek ellenére mindvégig megőrzi Mendelssohn saját, senki mással össze nem té veszthető egyéni hangját; a bőven áradó érzelmes — de soha nem érzelgős — melódiákat, a világos, áttekinthető formálást. Csak kevesekhez Igazán sajnálatos, hogy ez a szép zene, a jó előadás csak kevesekhez juthatott el. Az Olimpia mozi nézőtere még félig sem telt meg. Jobb hírverés nem ártott volna! Váradi László IALLITOTE RMEKBOL A kifejezés igazságát keresik g Németh József hódmezőváí sárhelyi festőművész tárlatát z július l-ig nézhetik meg az ér- z deklődők a szentendrei Művész- íj telepi Galériában. V. Reis* g mann Mariann fotói a Pest me- ^ gyei Művelődési Központ és ^ Könyvtárban láthatók június 4 27-ig. A budapesti Petőfi Iro- z dalmi Múzeumban Az én Adym z címmel Pajor Ildikó festményei £ fogadják a közönséget júniusban. Tisztelgés tapasztalatcserével Képzőművészetünk gyarapodását, fejlődését szolgálja az a tény, hogy a szentendrei és vásárhelyi műhely más-más fogalmazással érvelve keresi, közelíti a kifejezés igazságát. Egy dolog, a lényeg azonban közös: törekvés a minőségre. Mindez értékeket honosít meg, eredményeket és tartóssá teszi Szentendre és Hódmezővásárhely festészettel is mérhető rangjának valódi kapcsolatát, mely nem egyszerűen bemutatkozás és tiszteletadás a másik táj, másik eszmény irányába, hanem hasznos tapasztalatcsere a szentendrei műhelynek és az alföldi fogantatású vásárhelyi iskolának. Szentendre festői és Vásárhely alkotói évek óta így cserélik ki egymással tapasztalataikat. Tavaly Hegyi György mozaikképeit mutatták be Hódmezővásárhelyen, most Németh József festményeit a Duna-parti kisvárosban. Felkészültség — karakterrel Németh József — Szalay Ferenc és Szúr esik János társaságában — az alföldi forrás nagy jegyzetelője. Németh következetesen csak azt az irányt követi, művekkel örökíti meg az alföldi ember kö-i zösségi vonzatú méltóságát, mezei szorgalmát, a táj nagyvonalú békéjét. Teszi ezt hiánytalan festői felkészültséggel, markáns karakterrel. Jelképes, ahogy névtelen Kaszás ember-e fölé fon glóriát, hiszen munkás hétköznapjaink szentje ő, így mezítlábasán, a nyár forró hevében. Németh József artisztikuma igazságokat sűrít, nem elégszik meg a szépség magányos iáttatásával, keresi a festői formában az élet tartalmát, s mivel keresi, meg is találja. Képei közül is kiemelkedik a Tavasz folyóhátterével, s ahogy a tehenek közelítenek a rügyező hajtásokhoz: remeklés. Kukoricaf osztói is pompásak, hiszen Arany János, Hollósy Simon és Pirk János után is felfedez valami újat tevékenységükben. A koRádiófigyelő ÉRTÉKEINKRŐL. A tudatos műsorszerkesztés szép példáját adták tegnap a Jó reggelt! gazdái, akik a környezetvédelmi világnap alkalmából interjúban és vallomásokban fogalmazták meg azt, amit a jogszabály — a környezetvédelemről szóló törvény — paragrafusba foglal. Amikor néhány hete a Szentendrei-szigeten nagy csokor árvalányhajat szedtek barátaink, valaki felvilágosította őket: amit tettek, azért akár büntetést is érdemelhetnek. Az árvalányhaj ugyanis védett, s ilyenként nem szabad leszakítani. Mi sem, s gondolom, más sem tudja ezt, sem a Pilis, sem a Bükkfennsík számos növényéről, virágáról. A Bükki Nemzeti Park egyik kezelőjét — környezet- védelmi őrét — szólaltatták meg tegnap reggel, ö nagyon udvariasan ismertette feladatait, melyeknek célja közös kincsünk, hazánk szép tájainak, növény- és állatvilágának védelme. A műfajból eredően röviden és tömören fogalmazta meg, milyen célból, milyen jogosítványokkal hozták létre a környezetvédelmi őrök-ellenőrök státuszát. A reggeli párbeszédben egy, a Bükkben szolgáló erdőmérnök, Hubay Miklós szabadversnek is beillő költői vallomását hallgattuk arról, hogy mi köti őt e tájhoz. Milyen érzésekkel szívében és gondolatokkal az agyában járja az erdei ösvényeket, hogy miért okoz neki múlhatatlan örömet, hogy 15 esztendő után ismét költ a kerecsensólyom, amelyet néhány évvel ezelőtt már a teljes kipusztulás veszélye fenyegetett. A szép szó hivatásos míve- lője sem fogalmazhatott volna frappánsabban és szebben nála. Gondolatait a szakmai elhivatottság s a természettel való szoros együttélés tüze hevítette át. Monológjának befejező része minden hallgatója számára bizonyosan adott valami elraktározni valót. Ezt mondotta: Szép dolog a természetvédelem, de magánál a természetnél nincsen csodálatosabb a világon. E gondolat kapcsán felmerült bennem, vajon olyan rettenetes nagy bűn-e, ha a gyermek az erdei sétán letép egy Németh József: Tavasz sarak, kukoricahalom, a kendősén is mezítlábas asszonyok és a csuhák formai egységét, összetartozását, s a háttér is pontos: csomókba gyűjtött kukoricaszárak, maga a bőséggel telített ősz. Mindennapi örömeink ZafiV. Reismann Mariann vartalan kapcsolatok-at gyei, elemez. Gyerekek életét anya-apa körben, lakótelepi környezetben. összetartozó sorozat e fotóciklus, szociológia és művészet együtt, pontos diagnózis. Valami fontos kiderül e képek láttán. Az, hogy a pelenkázó, fürdető, sétáló, játszó, étkező család lakótelepi miliőben is boldog — mert — s ezt V. Reismann Mariann ciklusa is tanúsítja — örömünk elsősorban nem a könyezettől, nem pénztől, hanem harmonikus családi életünktől függ. Mindez nem szólam, hanem igazság, igazolja a fotóművészet szabatos és magas szinten kivitelezett témaválasztása is. Pajor Ildikó három gyermek édesanyja, s problémaérzékeny grafikus. Ady-képso- rozata erről győz meg, pontosabban festői értékrendjéről is. őszintén és bátran ered Ady képzelete nyomába, verseit nem illusztrálja, sókkal inkább értelmezi, mintegy alapforrás képeihez. Szó sincs ismétlésről, sokkal inkább to- vábbteremtésről, amit benne a párizsi versek, Ady szerelmes költeményei megpendítettek. Friss, felfedező erő munkál látomásaiban, melyek eredetiek, függetlenül attól, hogy Ady költészetének nyomvonalán születtek. Losonci Miklós sárga ibolyát, vagy szed egy csokor árvalányhajat, pipacsot és szarkalábat, s mondjuk, ezt nyújtja át édesanyjának örömet szerzendő? Vajon nem lenne-e bölcsebb, ha a törvény betűje helyett a törvény szellemére ügyelnénk? KÖNYVRÖL-KÖNYVÉRT. Ha egy műsor rangját a közreműködőkön mérjük, akkor a Petőfi-rádiő délutáni színes összeállításában szereplő Könyvről-könyvért ismeret- terjesztő negyedóra bizonyosan a rangos programok közé tartozik. A sok műsorvezető közül ezúttal Liptai Katalin, Pándi Lajos, Váradi Hédi neve jut eszembe, meg Schubert Éváé. Ez utóbbi kettőé abból az apropóból, hogy mindketten — amikor színházukban éveken keresztül alig jutottak színpadhoz — tudatosan vállalták a közművelődést szolgáló s az irodalmi ismeretterjesztést missziónak tekintő feladatot. Nem leereszkedtek a műsorhoz, ellenkezőleg, a műsort emelték az önmaguk művészi mércéje megkívánta színvonalra. B. H. MOZIMŰSOR jÜNIUS 7-TÖL 13-IG ABONY 7—10: István, a király 11—12: Ezermilliárd dollár* BUDAÖRS 7—10: Csillagok háborúja I—II. 11— 12: Az óriás CEGLÉD, Szabadság 7— 13: A piszkos tizenkettő I—II. 8— 9: A kobra napja** (éjjel) CEGLÉD, Kamaraterem 7—13: Veronika Voss vágyakozása** 12— 13: A török és a tehenek (du.) DABAS 7—11: Kincs, ami nincs DABAS, Autós kertmozi 7—13: Gyónás gyilkosság után** DUNAHARASZTI 7— 8: A seriff és az idegenek 9— 10: Kéjnő Kaliforniába készül** 11—12: Kosapák és nagyapák DUNAKESZI, Vörös Csillag 7— 8: Bátorság, fussunk! 9—10: Seriff az égből 11—12: Napló gyermekeimnek* DUNAKESZI, József Attila 7: Elveszett illúziók* 10: Megbilincseltek* 11: Felhőiáték* 13: Családi összeesküvés* ÉRD 7— 8: Családi összeesküvés* 10: A csoda vége* <1—Szuperzsaru FŐT 7— 8: Seri fi1 az égből 9—10: Nan’ó gyermekeimnek* 10: Tintin és a Cápák tava (du.I 11—19. bilincs eltek* GÖDÖLLŐ 7—13: Kelly hősei I—II. GYÁL 7— 8: Dutyi-dili 9—10; Nevem: Senki ii—i?>; rrr^b^z p-t isten KERFPFSTARCCA 7— 8: Te. rongyos élet* 9—10: AnnVeUpszis, most I—II.** 11—12: Szexis hétvége** LEÁNYFALU, Kertmozi 7—10: E. T. ii_io. tv Cooper üldözése* HONOR 7— 8: Három fivér* 9—10: Boszorkányszombat (du.) Ezermilliárd dollár* (este) 11—12: Ec^irínió asszony fázik** 13: Ez igen!* MONQR. Kertmozi 7— 2: Vabank 9—10: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** 11—12: A Birodalom visszavág NAGYKÁTA 7— 8: Kóma** 9—10: Hurrikán* 11—12: Hanyatt-homlok* NAGYKŐRÖS, Arany János 7— 8: Eszkimó asszony fázik** 9—10: Három fivér* 11—13: A holdlakók titka (du.) A nagy álom** (este) NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 7—10: Hé, élet!** 9—10: Terülj, terülj, asztalkám (du.) 11—13: Klapka légió PIL5SVÖRÖSVÁR 7— 8: Gyertek el a névnapomra* 10— 11: Forróvérű kísértet POMÁZ 7— 8: Kisapák és nagyapák 9—10: Ellopták Jupiter fenekét 11: Éretlenek RÁCKEVE 7— 8: A kéjnő Kaliforniába készül** 9—10: Kisapák és nagyapák 11— 12: A seriff és az idegenek SZENTENDRE 7—13: 101 kiskutya (du.) 7—10: Mexikó lángokban I—II. (este) 11—13: A veréb is madár** (este) SZENTENDRE, Autós kertmozi 7—13: A kicsi kocsi újra száguld SZIGETSZENTMiKLŐS 7— 8: A csoda vége* 9—10: A ravasz varjú (du.) A seriff és az idegenek (este) 11—12: A kéinő Kaliforniába készül** TÁPIÓSZELE 7— 8: Üjra szól a hatlövetű 9—10: Hanyatt-homlok ll: Dutyi-dili VÁC, Kertmozi 7—10: öld meg a sogunt!** 11—13: Szabadlábon Velencében VÁC, Kultúr 7—10; piedone Afrikában (du.) 7— 8: Nanló gyermekeimnek* (este) 9—10: A biztosan ölő sárkány Lady** (este) 11—13: Noé bárkái (du.) Aooknlioszis, most I—II.** (este) VÁC. Madách Imre 8: Szuperexoressz* 13: Szeleburdi cslád VECSÉS 8— 10: Piedone Egyiptomban (este) 9— 10: Huckleberry Finn és a csirkefogók (du.) 11—13: A csoda vége* VECSÉS, Kertmozi 7—8 és 10: Éretlenek: 11—13: öld meg a sogunt!** * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 16 éven felülieknek.
