Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

h párf-végreSiajtóbizoffság tárgyalta Kihasználni az erőforrásokat Sürgető igény Monor és környéke köztudottan mezőgazdasági jel­legű terület, ipari létesítményei viszonylag kis kapaci­tású, alacsony létszámmal dolgozó üzemegységek, telep­helyek. Csupán néhány helyi székhelyű, önálló vállalat akad. Ügy gondolhatnánk tehát, hogy amikor az export kerül szóba, a vonzáskörzetben nem sok számbavehető eredmény kerülhet fel a listára. Hogy "alóban így van-e? zait gyártanák. A VERUSZÖV, illetve a gyömrői Helios Ru­haipari Szövetkezet főleg bér­munkában dolgozik nyugati piacra, de a következő évek­ben hazai alapanyagból ké­szült termékekkel is szeretné­nek ugyanott bemutatkozni. Jelentősnek mondható az olyan kihelyezett üzemek ex­porttevékenysége is, mint az ecserl Politoys, a sülysópi UNITECHNIKA, a VISZEK, a Papírj eldolgozó Szövetkezet, a monori-erdei Vegyesipari Szövetkezet. Mindnyájan igé­nyes alkatrészgyártók, illetve összeszerelők. A Monori Kefe- és. Játékgyár verseny- képessége az utóbbi években — elsősorban a magas alap­anyag- és energiaárak miatt — csökkent. A kereskedelmi munkájuk javításával, a költ­ségek csökkentésével azonban ők is visszaszerezhetik régi pozícióikat. Kedvezőbb átlag A VI. ötéves terv készítői Monoron és térségében nem számoltak a mezőgazdasági üzemek exportjának jelentő­sebb növekedésével. A szemlé­letváltozás, a rugalmas alkal­mazkodás, a követelmények­hez való igazodás eredménye­képp azonban 54,4 millió fo­rintról 134,3 millió forintra nőtt ezen a területen is a tő­kés kivitel értéke. Igaz, gon­dot okoz, hogy termékeik csak közvetett export révén jutnak el külhonba, így az ösztönzők sem kellő mértékben érvénye­sülnek. A Monori Állami Gazdaság főleg gábonapelyhet, napra­forgóhéj lisztet, repcedarát, mustárt ad el. A Ferihegy Tsz lehetőségei a zöldségfel­dolgozó üzem átadása óta nö­vekedtek meg számottevően. A monori Vetőmag Vállalat külföldre induló’ szállítmá­nyainak bizonyos hányada is a vonzáskörzetből szármázik.' Természetesen nem lehet cél az export volumenének mindenáron való növelése. A gazdaságosság ezen a területen is elsődleges követelmény. A környékbeli üzemek általában 30—40 forint árán termelnek A közelmúltban egy összeg­ző jelentés került a városi jo­gú nagyközségi párt-végrehaj­tóbizottság elé, amely épp ezt a témakört elemezte. A tes­tület előtt is elhangzott: a VI. ötéves terv helyi feladatainak meghatározásakor hangsúlyoz­ták a tőkés export növelésé­nek szükségességét, a termék­szerkezet-váltás sürgető igé­nyét, az importpótló gyártmá­nyok előállításának jelentősé­gét. Nos, a tervidőszakban a nem rubelelszámolású export máris a duplájára emelkedett. Ez azért is figyelemre méltó, mert a külgazdasági feltéte­lek egyáltalán nem a mi ja­vunkra változtak meg. (S ak­kor a tudatos nyugati diszk­riminációs intézkedésekről még nem is beszéltünk.) Néhány adat felsorolása nélkülözhetetlen az eredmé­nyek bizonyításához. Ipari üzemeink az előző tervidő­szak utolsó évéhez viszonyít­va exporttevékenységüket 294 százalékra teljesítették. Ennek értéke pénzben 197,4 millió forint, a helyi adottságokat fi­gyelembe véve közepesnek mondható, mivel a körzet ipa­ri termelésének „csak” • hét százalékát képviseli. Ugyanak­kor azonban azt is tudni kell, hogy ez az arány négy évvel ezelőtt mindössze 2,7 százalék volt. A környék legnagyobb ipa­ri exportőre a MEZŐGÉP, ahol a vágóhíd és baromfifel­dolgozó létesítmények eladá­sával értek el jelentős sikere­ket. Az ő piaci munkájukra a tudatosság, tervszerűség, cél­szerűség és a rugalmasság jel­lemző. Igyekeznek mind job­ban bekapcsolódni a nemzet­közi munkamegosztásba, nem is egy nagyon tekintélyes part­nerrel' működnék .'együtt* ..... Je lentős a PEVDl gyömrői vegyi gyáregységének, vala­mint a Lakatos- és Szolgálta- ióipari Szövetkezet exportja is. Utóbbiak épp mostanában tárgyalnak NSZK-beli céggel, amelynek kempingbútorok vá­Szuperrangadó Maglódén ?- Lassan legördül a függöny, befejezéséhez, közelednem. az 1983/84-es bajnokságok a kü­lönböző labd&rúgó-osztáilyok- ban.. Az utolsó előtti fordulót játszók ma a megyei I. osz­tályban, a Ferihegy SE ottho­nában, a Sülysáp idegenben szerepel. . ★ Egymás után harmadszor lépnek hazad környezetben pá­lyára a vecsésiek, ellenfelük a fóti gárda lesz. A múlt vasár­nap szerezte első pontját a Fe­rihegy SE csapata. Papíron még van esély a bennmara­dásra, ehhez ma le kellene győzni a vendégeket. Hogy si­kerül-e, az elválik este három­negyedhét felé __ A Sülysáp nyugodtan játsz­hat Százhalombattán, a Dunai Kőolaj ellen. A hazaiak esé­lyesebbek a két pont megszer­zésére. ★ A megyei II. osztály A-cso- portjában ma kerül sor az utol­só fordulóra. Az üllőiek ottho­nukban fogadják a kakucsia- kat. ősszel 4-2-re kikaptak idegenben, most reális esélyük van a visszavágásra. Ha meg­ismétlik a múlt heti jó játé­kot, akkor sikerülhet a két pont megszerzése. A gyenge őszt tavasszal fe­ledtették a pilisiek, hiszen már eddig öt ponttal többet gyűjtöttek. Nem irigyeljük a pilisieket, akik ma Dányban — a bajnok otthonában — lép­nek pályára. A hazaiak bizo­nyára győzelemmel kívánnak búcsúzni ettől az osztálytól, de a pilisiek jó játékkal megne­hezíthetik dolgukat. Egymás után négy vereséget szenvedett el az elmúlt egy hónapban a gyömrői csapat. Ma délután Bugyiban sem jó­solunk semmi jót, a helyiek bizonyára vissza akarnak vág­ni az őszi 0-3-ért. Az az érzé­Kcsárlabda Csak iff pan! A középfokú tanintézetek kosárlabda-elődöntőinek egyi­kében Nagykőrösön szerepel­tek a Monori József Attila Gimnázium és Szakközépis­kola csapatai. A lányok csoportjukban a 3. helyen végeztek. Egy haj­szálon, pontosabban csak öt ponton múlt a fiúk továbbju­tása a szombathelyi döntőbe. A döntő összecsapás eredmé­nye: Radnóti Miklós Gimná­zium—Monori József Attila Gimnázium és Szakközépis­kola 41-36. ki egy-egy dollárt, s ez kedve­zőbb az országos átlagnál. Az árfolyamváltozások nagymér­tékű ingádozása ellenére a tőkés export nyereséghányada magasabb a belföldi értékesí­tésből származónál, tehát az érdekeltség egyértelmű. Kutatás, tervezés Gondot jelent viszont, hogy exportáló üzemeink közül ma még egyik sem rendelkezik önálló külkereskedelmi joggal, a közvetítő vállalatok pedig időnként nehézkesebbek, ese­tenként túlságosan bürokra­tikusak. Emiatt sajnos nem alakulhat ki a kellő összhang sem a partnerek között. Az e témával foglalkozó — a bevezetőben már említett — összegző jelentés leszögezi: a vonzáskörzet területén, ha sze­rény mértékben is, de adottak a tőkés export további növe­lésének feltételei. .Ennek ér­dekében viszont sókkal éssze­rűbben, hatékonyabban kell felhasználni a szellemi és az anyagi erőforrásokat, több együttműködésre lesz szükség a kutatás, a tervezés területén és a termelésben. A piackuta­tó munka jelentősége tovább erősödik, akárcsak az, hogy kihasználják-e mindenütt a meglevő tartalékokat. A ter­melőszövetkezetek mellék­üzemágai még inkább bekap­csolódhatnak az importáló, energiatakarékos és háttéripa­ri termékek gyártásába. Vereszki János sünk, nem lesz nehéz dol­guk ... Maglódon már egy hete hir­detik a plakátok a mai mécs­esét, méghozzá szuperrangadó jelzővel illetve, a hazaiak el­lenfele a már bajnok Monor lesz. Kiváncsiak vagyunk a két csapat összecsapására, il­letve arra, kiérdemli-e a rang­adó a szuper jelzőt. Reméljük* hogy sportszerű lesz a találko­zó. Jó mérkőzést ígér a Péteri— Mende, az Albertirsa—Abony, a Nyáregyháza—Ceglédbercel, a Törtei—Dánszentmiklós ta­lálkozó is. A hazai pálya elő­nye némiképp az elöl álló együttesek esélyeit növeli. t, ★ A serdülőbajnokságban is kapuzárás lesz ma délelőtt. A legizgalmasabb kérdés.: a Gyömrőé vagy a Monoré lesz-e a bronzérem. A jelenleg 3. Gyömrő Albertirsán, a Mo­nor Vecsésen lép pályára. Mindkettőjüknek győznie kell(ene), hogy elérje célját. Nem lesz könnyű dolguk. G. J. Lendüieflső! C ok mindenben külön- bözünk egymástól, de azért néhány dologra csak­nem egyformán reagálunk. Legtöbben megsértődünk, visszavonulunk például, ha úgy érezzük elmarad a be­csülettel, jól végzett munka jutalma. De azért akadnak, akik másképp cseleked­nek ... Csakazértis. Közösség esetében még tiszteletreméltóbb az ilyen alapállás■ Egy brigád pél­dául, amely megalakulása — 1970 — óta ki tudja hányszor érdemelte ki a szocialista címet, ötször-öt- ször az arany-, illetve ezüstjelvényt, egyszer vö­rös zászlót, hat éve a mun­kahely, öt esztendeje pedig a szakma kiválója lett, 1982-ben pedig csak azért nem lettek az ágazat leg­jobbjai, mert — állítólag — fiatalok még hozzá, szóval ez a brigád, gondolhat­nánk, kifutotta magát. Nem így azonban a Rá­kosmezeje Tsz Mathiász brigádja, amelyről szó van. ök ahelyett, hogy kedvü­ket vesztették volna, len­dületből futottak tovább. A napokban a TOT felhívá­sához csatlakozva, verseny­re hívták a többi munka- közösséget, s személyenként egy-egy kommunista mű­szak értékét — körülbelül kétszáz forintot — ajánlot­ták fel a Nemzeti Színház javára. t gy is lehet tehát. S ez ■* a lendület előbb-utóbb a célba visz. V. J. ŐRI áfán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM 1984. JÚNIUS 3., VASÁRNAP Számítógép a fcaayvefésben Lehetővé teszí a gyors döntést Évek, évtizedek óta tud­juk, hogy a számítógépeké a jövő. De nemcsak a termelés­ben, hanem az élet minden te­rületén. Ezt a tényt ismerte fel az ecseri Rákosmezeje Tsz ve­zetősége, közvetlenül az egye­sülés után. s miközben a ter­melőmunka gépesítettsége ro­hamléptekkel haladt előre, ez­zel párhuzamosan, nem kis nehézségek leküzdésével, meg­kezdődött a könyvelés számí­tógépesítése is. Kevesebben jobban A megyében először itt ke­rült számítógépre a bérgazdál­kodási, pénzgazdálkodási és ügyviteli rendszer: 1977—79 között, vitték gépre az anyag­ügyviteli rendszert, melynek azóta is gesztorai. Mivel ez a munka önálló szellemi ter­mék, tehát eladó, s bárki által megvásárolható. Ebből is ki­tetszik, hogy ami a könyvelési munka számítógépesítését il­leti. Pest megyében állnak a legjobban. Ez a szemlélet nagymérvű változása nélkül nem mehetett volna végbe. Érdemes szemügyre venni, hogy mi volt a tét akkor, ami­kor a számítógépesítés mellett döntöttek. 1977. január elsején a könyvelés létszáma 48 fő volt, ugyanez 1983-ban 56 fő, de közben a termelési érték az 1977. évi 434 millió forintról 1983. december 31-ig felfutott 749 millióra. Eközben a szövet­kezeti vagyon az 1977. január elsejei 154 millióról 1983. de­cember 31-ig 551 millióra nö­vekedett, s a bruttó jövedelem a következőképpen alakult: 1977. január elsején 119 millió forint volt, s 1983. december 31-re 190 millió forintra futott fel. Ha ezt a dinamikus fejlődést a könyvelés létszámnöveléssel akarta volna követni, az ere­deti létszámot háromszorosára kellett volna emelni, de a gé­pek ezt szükségtelenné tet­ték, s a könyvelés eredeti lét­száma hat esztendő alatt csak nyolc fővel növekedett. Tervszerű átállás Ez a csekély mértékű növe­kedés önmagában érzékel­teti. hogy milyen előnyei van­nak a gépesítésnek, de ha azt is figyelembe vesszük, hogy az információ-kibocsátás felgyor­sult s lépést tart a termelés­sel, akkor még nyilvánvalóbb az előny. Hiszen számítógépek nélkül a termelést követni nem lehetne. Adatok híján a vezetés nem tudna reálisan ái árak tartják magiakat Minden szerdán és szombaton bőséges a választék a monori piacon. Csak az árak nem akarnak lejjebb menni, ezt bizonyít­ja az is, hogy például az újburgonyát még" tegnap is 40 forin­tért kínálták, s volt olyan stand, ahol a paradicsom kilójáért 90 forintot kértek. A háziasszonyok csak abban reménykednek, hogy az újabb kiadós esők majd csak lejjebb szorítják az ára­kat ... Hancsovszki János felvétele dönteni, s ahol baj ütné fel a fejét, nem tudna rögvest be­avatkozni. Mindezek komoly anyagi hátrányokkal járnának. Az időben felismert lehetőség és a gyors döntés ettől meg­védte a szövetkezetét. Eleinte ASCOTA-típusú gé­pekkel dolgoztak. Három-négy éve kezdi ezeket felváltani a számítógép. Az átállás tervsze­rűen halad, s 1985 második félévében az ASCOTA-gépeket kiiktatják a . munkából. Ma már számítógépen van a> anyagügyviteli rendszer, a pénzgazdálkodási ügyviteli, va­lamint a fogyóeszköz-gazdál­kodási rendszer. Megtörtént a géprevitele a bizonylatszámo­lási rendszernek, ez az úgyne­vezett tombolarendszer! A kö­vetkező lépésként kerül szá­mítógépre a munkaügyi és bérgazdálkodási rendszer. Ez a jelen, de már látszik a jövő is. Szerződést kötöttek a MÜSZl-vel az állóeszköz­nyilvántartási rendszer gépre- vitelére is, s terveik között szerepel az erőgéprendszer gépi feldolgozása. Ez nem lesz más. mint a szövetkezet összes erőgépének a teljesítményét számítógép tartja számon, el­lenőrzi, s munkáját összegzi. De a fejlődés itt sem áll meg, 1985. első félévében a fő­könyvi könyvelést szervezik át számítógépre. S ettől az időtől kezdve, mindennemű ügyviteli munkafolyamat számítógépen lesz. Ekkor valósul meg szö­vetkezetben az, hogy a felső vezetés számára naprakész in­formációt tud adni a könyve­lés, s ennek folytán minden döntést pontos adatokkal lehet alátámasztani. Ennek a tudo­mányos pontosságnak szinte felmérhetetlen ma még a ha­tása. Az itt vázolt gépesítésfolya­matokhoz kellettek a felkészült szakemberek, akik ezt a ma­guk területén, a könyvelésben — végrehajtják. Tele vannak ambícióval, értik és érzik a korszerű technikát, s az álta­luk kidolgozott módsze­rek. modellek másokat is kö­vetésre serkentenek. flehéz, eh megéri Egymással szemben is igé­nyesek, azt is lehetne mon­dani, hogy meglévő és meg­szerzett tudásukat állandóan versenyeztetik. Ez nem köny- nyű, de aki bírja, az anyagilag és erkölcsileg is megtalálja számítását. F. T. Az évfordulóra készülünk Sáros tank a kertok végében A mogorva T—34-es 1944. november 3-án már kora reg­gel ott állt Üllőn a Gyömrői es a Malom utca sarkán, fé­lelmet ébresztő, hatalmas ágyúcsöve a vasúti átjáró irányába lendült, mellette há­rom szovjet katona , lapult a Gróf Teleki utca felé tekin­getve, ahol ellenséges német katonákat sejtettek. A fritzek azonban már elő­ző este tervszerűen elszakad­va a vasúti töltés túloldalára vonultak vissza, nem is sej­tették, hogy a harckocsi ol­talma alatt már november másodikén a szovjet előőrsök öt bátor katonája este 9 óra tájt a Zug utcán át elérte a vasútállomást. A felszabadulás 40. évfor­dulója alkalmából november 2-án ünnepségsorozat kezdő­dik a monori járásban első­nek felszabadult községben. Benke Józsefné Kovacsik Gizella így eleveníti fel az első találkozás történelemmé váló emlékét. — A férjem szüleinek Gróf Teleki utcai (most József A. utca) házában tartózkodtunk abban az időben, a kert arra a kis térre nyílt, ahol a sár­ral telifröcskölt harckocsi állt. Ahogy megláttam a csil­lagos katonákat, sietve indul­tam feléjük, hogy megkínál­jam őket kávéval, cigarettá­val ... ök azonnal integetni kezdtek, vissza, vissza muto­gatták, lapuljak, kússzak, mert a németek lőhetnek. Másnak talán szokatlannak tűnik az örömteli fogadtatás, számomra azonban természe­tes volt, hiszen keserű emlé­keket ébreszt a múlt. Gyer­mekkoromban bizony sokszor a nélkülözés keserű kenyerét ettük. Apám, Kovacsik Benő ugyanis 1920. óta elkötelezett szociáldemokrata, szakszerve­zeti tag volt. Már az ősziró­zsás forradalomban is tevéke­nyen vett részt, ezért később Horthy rendőrsége letartóztat­ta, a statáriális bíróság bör­tönbüntetésre ítélte, hosszú időt töltött Zalaegerszeg mel­lett a szigorúságáról hírhedté vált pozvai internáló tábor­ban. — Az azt követő időkben pedig a társadalom fekete bá­rányának számított, mint egy gonosztevő került a kakastol­las legények nyilvántartásá­ba. Ilyen priusztviselő sze­mély foglalkoztatásától pedig a tőkés munkáltatók nagyon idegenkedtek. Érthető volt te­hát a kora reggeli öröm azon a bizonyos napon, amely ne­künk valóban a régenvárt szabadságot hozta. Az óriási ágyú különben napközben csak egyszer böf­fent egetrengetően, amikor a kanyarban, ott, ahol most a labdarúgópálya van, német katonákat láttak ólálkodni. Amikor a szovjet harcosok napközben az udvaron meg­látták a helyieket, azonnal in­tegetni kezdtek, egyre azt is­mételgették: pasli bunker és mutogattak a Virág utca felé, ahol az ellenséges katonákat látták. Még akkor sem, ezer kilo­méterekre hazájuktól, ide­gen földön, ellenséges környe­zetben sem a saját életüket féltették... Kiss Sándor (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom