Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-30 / 152. szám

1984. JÜNIUS 30.. SZOMBAT Nyáron milliók kerekednek fel, hogy idegen tájakon tölt­sék el szabadságukat. A látni­valók élvezetében, mi tagadás, 6ok tanácstalanság, izgalom és bosszúság is vegyül, hiszen áz idegen országban még alapos felkészülés után is tétován jár- kel a turista. A .helyismeret hiánya általában borsos szám­lákba, fölösleges túlköltekezésé­be kerül. A UPI amerikai hír­ügynökség kiterjedt tudósítói hálózata dús tapasztalatai alapján ajánl a Nyugat-Euró- pába utazók figyelmébe néhány jó tanácsot. Közlekedés A taxizást tessék mellőzni! A bérkocsi mindenütt méreg­drága. különösen a repülőtér­ről, pályaudvarokról, ráadásul többnyire sokkal lassúbb köz­lekedési eszköz is, mint a vo­nat vagy autóbusz. Néhány példa: Brüsszel repülőteréről taxival 20 dollárért, vonat­tal 1,73 dollárért kerülhetnek be a városba. Genf repülőte­réről a busz a külön buszsá­von rfegyedóra alatt 2.30 dol­lárért ér a városba — a taxi húsz dollárért háromnegyed óra alatt. Rómában külön óva­kodni kell a ..fekete” taxisok­tól, akik a törvényes menetdij hárorrfszoro6ával is megvágják a jámbor külföldit. Szállás Ne mosass és ne telefonálj haza a szállodából! A francia és svájci szállodák borsos fel­arakat csapnak a távhívások­ra. A francia szállók másik csalafinta ötlete, hogy az ol­csó szobaárat méregdrága reg­gelivel ellensúlyozzák. Ne fo­gadd el, menj helyette a köze­li caféba vagy tabacba és sokkal olcsóbban kijössz, ajánlják a tapasztaltak. Vi­gyázni kell a szobában esetleg bennlevő kis italbárral is: né- . mely olasz hotelben könnyen felszámítják minden betett itá! árát. akár elfogyasztottad, akár nem, Itt leselkedik a legtöbb csap­da. Párizsban 12 ezer vendég­lő van és az árak széles ská­lán mozognak. Jó tudni, hogy törvényes előírás a kiszolgá­lás felszámítása 15 százalék erejéig. Aki tehát a számlára borravalót ad, az balek. Olaszországban az előrelátó turista fizetésnél kérjen a pin­cértől ricevuta fiscalét, vagy­is tételes számlát és ellenőriz­ze is a felszámított részössze­geket, nehogy a dátumot is hozzáírják. Ne engedj a bolhapiacok csábításának! Ki lehet fogni olcsón jót. de ritkaság és ke­ményen kell alkudozni, s még így is valószínű, hogy meg­vágnak. Jól meg kell fontolni a repülőtéri vámmentes bolto­kat is. A belvárosban olykor olcsóbban lehet megkapni ugyanazt. Kirándulások Mindig olcsóbb önállóan el­jutni valahova, mint szerve­zett túrával. Nem érdemes te­hát befizetni a Paris by night autóbusztúrára, mert a Moulin Rouge-ba jóval kevesebbért is be lehet ülni. Bécsből se menjünk utazási irodával a melki apátsághoz 38 dollárért, mert a Westbahnhofról kombi­nált vonat- és hajójeggyel Kremsen keresztül 12 dollá­rért jutunk ugyanoda. ik érvénytelen érvényes Lezárult kálvária - kérdőjelekkel Az elmúlt év augusztusában Kálváriájuk még nem ért véget címmel megírtuk Hajik Mihály és felesége esetét. Megvették Csobánkán a Szabadság hegy 39. szám alatti ingatlant. Az volt az elképzelésük, hogy nyugdíjas éveiket a festői környezetben fekvő családi házban töltik. Rövid idő múlva azonban Horváth János és családja fel­törte a zárakat és birtokbavette az épületet, őket 1979 októ­berében kitették, de azonnal beköltözött Balogh László és famíliája. Évtizede társbérletben A tulajdonos idős házaspár immár egy évtizede lakik társ­bérletben Budapesten, mert az érvényes bírói ítéletnek senki nem szerez érvényt. Augusz­tusban azzal a kérdéssel fejez­tük be a cikket, hogy miért nem hajtják végre saját ren­delkezéseiket azok, akik erre hivatottak? Áprilisban, nyolc hónappal a cikk megjelenése után meg­néztük, történt-e valami az ügyben? Hajik Mihály el­mondta, hogy már kétszáz­ezerért is odaadná az ingat­lant, mert fél, hogy belepusz­tul a perbe. Szivek Gáspárné csobánkai tanácselnök széttárja a karját: — Nagyon sajnálom Hajik Mihályt és feleségét. Sajnos, nem tudunk segíteni rajtuk. Minden azon áll, vagy bukik, Ä mentő is bemehet Utcák Törökbálinton A földutak minden telepü­lésen gondot jelentenek az ott- lakóknak. Különösen igaz ez az olyan falvakban, amelyek a Törökbálintéhoz hasonló domborzattal vannak megáld­va. Hiszen a hegyre kapaszko­dó, völgybe ereszkedő utcács­kák látványnak ugyan szépek, de eső után igen siralmas ké­pet mutatnak. Törökbálinton két utcában hadat üzentek ennek az állapotnak az ottla- •kóte..< :A -• MÁ V-.ÍÓ1 kapott -két» ezér köbméíéíriyi kővél tár­sadalmi munkában két tucát és egy teret portalanítottak, így ezekre a helyekre ezután a legrosszabb időben is be­hajthat majd autó, vagy szük­ség esetén a mentő. Az elte­rített kő később az esetleges aszfaltozásnak kitűnő alapot biztosít. Fejlődik a település üdülő- területe is. A telektulajdono­sok költségére a tanács újabb utcákban építette ki az elekt­romos hálózatot:, eddig közel két és fél millió forint érték-* ben. hogy van-e a tanácsnak üresen álló háza, amelybe Baloghékat beköltöztetheti. Többszöri kér- dezgetésükre megírtam már a megyei tanácsnak és a szent­endrei bíróságnak is, hogy egyetlen helyiségünk sincs. Így aztán hiába van bírósági íté­let, amelyben kötelezik Balo- ghékát a lakás elhagyására, ha nem lehet érvényt szerezni ne­ki. Talán egy megoldás len­ne... tűnődik Szivek Gáspár­né. De erről később ... Ki adjon lakást? A szentendrei (akkor még járásbíróság) ítélete — a szá­ma 2 PK 50019/1982/14 — is a régi nótát hajtogatja. A cso­bánkai tanács adjon Baloghék- nak szükséglakást. A válászt már ismerjük. Látogatásunk­kor dr. Juhász Attila, a bíró­ság elnöke ezt mondja: — Sajnos, az ilyen ítéletek jó részének nem tudunk ér­vényt szerezni. Keressen lakást Baloghéknak a csobánkai ta­nács ... Most térjünk vissza arra, mit is akart javasolni Szivek Gáspárné megoldásként. Azt, hogy a megyei tanács adjon Baloghéknak százezer forint letelepedési segélyt, kérjen a család pénzt a vállalattól is, szerezzen a banktól kölcsönt, saját erőből szedjen össze 25 ezer forintot. Így meglenne a vételár. Másutt is... Baloghék nem lelkesedtek az ötletért, egv vasuk sem volt megtakarítva, pedig évek óta laknak a Hajik Mihályék há­zában, s mindig hangoztatták vásárlási szándékukat. A hi­vatali gépezet azonban má­jusban megindult, a megyei tanács illetékese lapunkkal is közölte, hogy megvan a pénz, a pomázi Vas- és Fémipari Szövetkezet elnöke 25 ezret ígért, a banktól az 50 ezer fo­rintos kölcsönt fel lehet venni, így aztán Baloghék is vállal­ták, hogy megszerzik a hiány­zó 25 ezret. Most június van. Amint pénzek összejönnek, Hajik Mi­hály és felesége megkapják az összeget s a kétéves kálvária lezárul. A megoldás azonban számunkra nem megnyugtató. Hasonló esetek másutt is jócs­kán akadnak. Lehet-e vala­kinek állami pénzből biztosíta­ni a vételárat, ha teljesen jogellenesen elfoglalja mások tulajdonát? A kérdés, amelyet az első cikkben megfogalmaz­tunk, aktuális: miért nem hajtják végre a törvények rendelkezéseit azok, akiknek ez a feladatuk? Vicsotka Mihály Skála Metró Megfaff a gép A Skála Metró Áruház ré­szére megérkezett és műszaki átadás alatt áll az a számító- gépes nyilvántartó rendszer, amelyet az NSEK-belj Anker Dalasystem cég száLlít a Skála Metróba. ! Most próbálják ki a számí­tógépet. ezután pedig az áru­készletet leltározzák és vonal­kóddal látják el. Annak érde­kében, hogy a gépek beállítá­sa ne okozzon fennakadást a forgalomban, a leltározást és a készletek gépre vitelét sza­kaszosan, a hét végi zárvatar- tások idején végzik. A tervek szerint októbertől a konfek­ciócikkek, novembertől a di­vatáru és egyéb iparcikkek árusítása és nyilvántartása is- az új rendszer segítségével történik. Teljes üzembe állítása után a számítógép végzi majd a rendelés- és készletnyilvántar­tást, e mellett folyamatosan, különféle Rontásokban köny­veli az áruházi bevétel alaku­lását és napi elszámolást is ad. Segítségével jiaprakész infor­máció áll majd rendelkezésre az árukészlet változásáról, a szükséges rendelésről, vala­mint a hiánycikkekről. A Skála Metró az első hó­napban a tervezett 170 millió forint helyett 300 millió forin­tos forgalmat bonyolított le. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a folyamatos áruutánpót­lás az adott rakodótér mellet! megoldható. Problémát jelent viszont az áruház zsúfoltságar amelyen a közönség áramlását akadályozó berendezések át­rendezésével próbálnak segí­teni. [Engednék, hogy megnézzem? Házasság©! kívül születtek £ Községi általános iskolá­'/ ban tanító pedagógusnő me- í sélte, milyen értetlenség fo- y, gadta, mikor a nyolcadiko­„Kísres Bércéi dombja alatt...” Megnőtt a kapanyél becsülete Suhannak a gépkocsik, egy­más után tűnnek elő és tova a ceglédberceli kanyarban, iie- hák Mihály és felesége azon­ban nem törődik sem az idő­vel, sem az idegenekkel: ka­pálnak, szótlanul, szorgalma­san. "Egy krumpliföld közepén állunk, 'figyelem az ezer éve ismert, mégis soha meg nem szokható mozdulatokat. Töltik a burgonyát, hadd hízzon a nedves talajbán a gumó. Végre megállnak, beszélge­tünk — Száz négyszögöl ez a par­cella, az Egyetértés Termelő- szövetkezet mérte ki tagjainak — engedi útjára a szót a férfi. — Mi krumplit ültettünk ide, hátha beválik. Itt valamikor rét volt, legelő, de jól megtrá- gyázták szántás után, szépen mutat a burgonya most, június végefelé is. — Mikor ültették a gumó­kat? — Mikor is? Valahol György napja körül. Nem vélekszem, összefolynak a munkásnapok az emlékezetemben. Én már nyugdíjas vagyok, fogatosként dolgoztam az Egyetértésben. A feleségem háztartásbeli — teszi hozzá. Az asszony dél felé mutat. — Oda, a vasúton túl volt tavaly a háztájink, ott aztán jó termést adott a krumpli, igaz, apjuk? Igaz — bólint a férfi. — Nem is jártunlj mi Zöldséges­hez, még inkább mi adtunk el néhány zsákkal. — Az idő? — Megjárja. Esik, süt a nap, aztán fordítva. Ez kell a gu­móknak. No, csináljuk any­juk, mert nyakunkba ül a Lackó. Most még van becsüle­te a kapanyélnek ... hanem estére nem sok marad abból. Derékfájdító fadarabnak véli az ember... ★ Giba László, az Egyetértés Termelőszövetkezet fiatal el­nöke is dicséri a kedvező idő­járást. — Májusban száztíz, jú­niusban eddig negyven milli­méter csapadék hullott. Ez szebb, mint reméltük volna a márciusi hideg napok idején. Szép a határ, a közel ötszáz hektáros búza megadja a ter­vezett 53 mázsát hektárodként. Emellett szépen fejlődik a ku­korica, a lucerna, s a gyepre, legelőre sincs panasz. — Tehát az idén lesz ele­gendő takarmány... — Igen. Tavaly olyan kevés volt, hogy kénytelenek voltunk kétszáz vagon tömegtakar­mányt és tizenhét vagon szé­nát vásárolni a társgazdasá- goktól. Most vágtuk másodszor a lucernát, trágyáztuk a gye­pet, s mivel megjelentek a kártevők a területen, parcel­lákon, gyümölcsösben Védeke­zünk ellenük. Egyszóval, moz­galmas a határ. — A sok csapadék hogyan hasznosul a földeken? — Szemmel láthatóan: a növények fejlődése meggyor­sult, különösen a gyep az, mely hallatlan rövid idő alatt „helyrehozta” a márciusi fa­gyok miatti fejlődéskiesését. Tavaly száznyolcvan hektáron termesztettünk gyepet. — Milyen eredménnyel? — A gyeptermesztési ver­senyben megyei elsők lettünk, hektáronként hetvenkét má­zsás átlaggal. Rendszeresen ön­tözzük, műtrágyázzuk rétjein­ket, az idén is ezt tesszük, mert a tavalyihoz hasonló aszályt már nem lennének ké­pesek kiheverni. A tagokat se­gítendő, parcellázunk számuk­ra lucernát is, négyzetméte­renként egy forint — szinte jelképes — összegért. Ez is javítja1 a hangulatot, amely egyébként sem rossz. Bármer­re jár, bizakodó emberekkel találkozik. Most már nem féltik a termést, biztató a ha­tár. ★ Plutzer Lénárd is bizakodik: abban, hogy a Dél-Pest megyei Áfész — mint eddig minden évben — az idén is betartja a szerződést, s akkor Cegléd- bercelen nem lesz paradicsom- és paprikahiány. Plutzer Lé­nárd ugyanis kistermelő, még­pedig „nagyban”, összesen 1400 négyzetméteren fóliázik. '<<■ Paprikát és paradicsomot ter­meszt. — Húsz mázsa paprikát és tizenöt mázsa paradicsomot adok át az áfésznek az idén — mondja a fóliasátrak egyi­kének árnyékába húzódva. Rekkenő meleg van, a sátor­ban trópusi hőség, pára. — A falu öt üzletébe szállítok ter­mékemből. — Mondják, viszonylag ol­csó a portékája ... — Nézze, ekkora területen, tapasztalattal nem lehet selejt árut termelni, hát nemcsak a minőségre, de a tisztességre is ügyelek. A felvásárlóval még vitám nem volt, igaz, pontosan szállítottam mindig. Áz árak? Engem ismernek a faluban, miért pont a földijeimet csap­jam be. nekem megvan a szá­mításom szerint mindig beváló tisztes hasznom. — Nem sok olajat használt fűtésre az idén — vetem köz­be. — A, dehogynem! Amikor leszállt a hőmérő higanyszála mínusz ötre? Tudja mikor volt az? Áprilisban. Á palántázás idején. — Most viszont jó az idő. — Soha ne legyen ennél rosszabb... B. I. A. £ soknál tartott osztályfőnöki ^ órán megkérdezte a öiák- 0 ja.it: mit jelent az a kifejc- 4 zés, hogy megesett leány? $ Harminc gyerek közül egyik í sem ismerte a fogalmat. Mereven elzárkóznak A törvény hosszú ideje arról is rendelkezik, hogy az anya­könyvi okmányok megfelelő rovatába bejegyezzék a vélel­mezett apa nevét, és így a felcseperedő fiú vagy lány nincs kitéve a megkülönbözte­tésnek amiatt, hogy az ő szü­letésének körülményei mások mint a többieké. Minden rendben lenne te­hát? A gyámügyi tapasztalatok, különösen vidéken nem ezt mutatják. Az állami gondo­zásba adott gyermekek között ugyanis nagyon jelentős arány­ban szerepelnek olyanok, akik házasságon kívül születtek. Többféle ok is közrejátszik ebben. A legfontosabb az, hogy egyedülálló fiatal nő számára nagyon nehéz — gyakran le­hetetlen — lakást szerezni, a szükséges anyagiakat előte­remteni. Tagadhatatlan tény. hog^ a nagyszülők legtöbb esetben ma sem fogadják szí­vesen az ilyen körülmények között születő Unokát. És ugyanazok, akik nem sajnál­ják a pánzt a hetedhét ország­ra szóló, pompás, látványos la­kodalomra. mereven elzárkóz­nak a segítségnyújtás elől amikor arra legnagyobb szük­ség lenne. Tápiószelén, a hatezres lé­lekszámú nagyközségben idén egy házasságon kívül született kisbabát adtak állami gondo­zásba, egy másikat pedig, aki tavaly hasonló körülmények között került csecsemőotthon­ba, azóta szerencsésen haza­vitt az édesanyja. r Átmeneti megoldás Lévai Mária, a tanács szo­ciálpolitikai csoportvezetője arról beszél, hogy gyakran va" lóban csak átmeneti megoldás az intézeti elhelyezés. Az édes­anya nem akar lemondani a gyermekéről, de dolgoznia kell ahhoz. Hogy megélhetésükről gondoskodjék, és helyben ne­hezen talál olyan munkát, i amelynek jövedelméből ketten megélhetnek. Az Ingázás na­ponta' három-négy órával meg-' toldja a munkaidőt, és a haj­nali vonatozás egyébként sem egyeztethető össze a bölcsőde nyitvatartási idejével; Így volt ez annak a fiatal nőnek áz esetében is, aki ta­valy december végén hozta vi­lágra kisfiát. A kismama an­nak idején nem járt terhes­gondozásra — bár veszéiyez- tétettnek számított. A védőnő többször is felkereste otthoná­ban, áhpl látta, hogy nem meg­felelőek a körülményei. Hiába próbálta meggyőzni róla, hojgy néhány hónapra költözzön a Kállai Éva anyaotthonba, ahol megfelelő helyet és ellátást kapna, nem akart elszakadni szokott környezetétől. A baba valamivel a várt időpont előtt, nagyon kis súly- lyal született, és nyilvánvaló volt, hogy a szokásosnál is kö­rültekintőbb, szakszerűbb gon­dozásra lesz szükség ahhoz, hogy életben maradjon. A ceglédi kórház szülészeti osztálya, a tápiószelei egész­ségügyi szakemberek és a ta­nács ügyintézője is közremű­ködött abban, hogy a csecsemő — édesanyja beleegyezésével — átmenetileg állami gondozásba kerüljön. Fontos hangsúlyozni, azt. hogy átmeneti megoldásról van szó, mert a fiatal anya nem akar lemondani gyermekéről, és rendszeresen látogatja az intézetben. Nemrégiben az apaként megjelölt fiatalember is megjelent a tanácsnál, ér­deklődött, hogy megnézheti-e a csecsemőotthonban elhelye­zett apróságot, mert mint mondta: „azt hallottam, hoz­zám hasonlít...” Több támogatást Ebben az évben a gyámügyi segélykeret összegét nagyon megalapozottan — évi 15 eztr forintról 135 .ezer forintra — emelték a nagyközségi tanács­nál. Így lehetőség nyílik egye­bek között arra. hogy indokolt esetben átvállalják a bölcsődé­ben, óvodában vagy napközi­ben fizetendő térítést. Ez is egy fajtája a támogatásnak, amely kiegészíthet egyéb intéz­kedéseket. például egyedülálló anyák számára . a megfelelő hely, munkalehetőség megte­remtését. Gál Judit Hasznos tanácsok utazás előtt... A turista ne fogion taxit

Next

/
Oldalképek
Tartalom