Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-29 / 151. szám
1984. JŰNIUS 29., PÉNTEK ssfiás® Településfejlesztési hozzájárulás A lakosság véleménye Az új rendeletre volt szük- ség, mert az 1987-ben a községfejlesztési hozzájárulásról szóló törvényerejű rendelet, életbe lépése óta eltelt időszakban számos jelentős változás következett be. A jövőben a lakosság település- fejlesztésben! részvételének egyik meghatározó formájává — a jelenlegi kötelező, adó jellegű községfejlesztési hozzájárulás helyett —, a helyi elhatározáson alapuló településfejlesztési hozzájárulás válik. A fejlesztési vagy működési célok kiválasztásakor, illetve a hozzájárulás mértékének, időtartamának meghatározásakor, a lakosság véleményét ki kell kérni. Ezáltal általánosabbá és egyenlőbbé válik a lakosság teherviselése. Változatlanul fennmarad a lehetőség, hogy a helyi tanácsok szervezhessék a lakosság önkéntes felajánlását. A hozzájárulást a lakásbérlet vagy a személyi tulajdonú lakáshasználat, illetőleg az egyéb ingatlantulajdon — például üdülő, műhely, üzlet, telek —, és a tartós használat alapján állapítják meg. Mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól azok a családok, amelyeknél az egy főre eső jövedelem alacsony. A hozzájárulást a helyi tanácsok szociális indokok alapján — például három- és többgyermekes családoknál, fiatal házasoknál, lakással kapcsolatos nagy terhek esetén — elengedhetik, illetőleg mérsékelhetik. A településfejlesztési hozzájárulást — az ország egész területére —, 1986-ban vezetik be. Lehetőség van arra, hogy az önkéntesség elve alapján a helyi tanács javaslatára — a pénzügyminiszter hozzájárulásával —, a törvényerejű rendeletben foglaltakat már 1985. január 1-től alkalmazzák. A hozzájárulás mértéke évi 300—2000 Ft között lesz. Ahol a helyi tanácsok már jövőre településfejlesztési hozzájárulást állapítanak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg 1985-ben a 600 forintot. A rendelet hatálya alá tartozók mentesülnek a községfejlesztési hozzájárulás egyidejű fizetése alól. A lakbérterhek növekedése miatt, kevesebb településfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük a lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezőknek, mint a személyi tulajdonú Lakásban lakóknak. A hozzájárulásból befolyt pénzzel kizárólag a helyi tanácsok rendelkeznek: fejlesztésre, meglévő intézmények működtetésére, 1 és felújítására használhatják fel. A helyi tanácsok kötelesek nyilvánosan elszámolni arról, hogy mire használták fel a lakosságtól származó pénzeszközöket, és be kell vonniuk a lakosságot a végrehajtás szervezésébe és ellenőrzésébe is. A korábbi, a lakosság községfej leszt'ési hozzájárulásáról szóló törvényerejű rendelet 1986. január elsejével hatályát veszti. Honvédelmi bizottság ismerkedés a forradalmi rendőri ezreddel Az országgyűlés honvédelmi bizottságának tagjai Pap Jánosnak (Veszprém m.), a testület elnökének vezetésével látogatást tettek a Belügyminisztériumban, ahol a BM forradalmi rendőri ezred életével, tevékenységével ismerkedtek. A látogatáson jelen volt Cservenka Ferencné, az országgyűlés aleln öke és Trombitás Dezső, a Miniszter- tanács honvédelmi bizottságának titkára. A képviselőket az alakulatnál Ladvánszky Károly rendőr altábornagy, belügyminiszter-helyettes fogadta. Tóth Ferenc rendőr vezérőrnagy, a Belügyminisztérium főcsoportfőnök-helyettese tájékoztatta a vendégeket az ezred szervezetéről, feladatairól. Egyebek között elmondotta: 1980-től napjainkig az alakulat tagjai több esetben hajtottak végre speciális feladatokat. Részt vettek bűnözők felkutatásában, elemi csapás, tömegszerencsétlenség helyszínén a fénd' fenntartásában, a védekezés, a mentés zavartalanságának biztosításában. Évenként mintegy 2500 alkalommal sport- és kulturális rendezvényeken felügyelnek a rendre. A sokoldalú fe^észültséget igénylő tevékenységet a társ fegyveres testületek kijelölt egységéivel szoros együttműködésben folytatják, A látogatás a BM forradalmi rendőri ezred bemutatójával ért végét. «V ünnepség a megyei kórháznál Semmelweis fgnácra emlékeztek Idén 166 esztendeje szüle* tett Semmelweis Ignác Fülöp, az anyák megmentője, a Rókus Kórház szőlészeti osztályának első vezetője, 'aki négy évet töltött 1851-től 55-ig az osztályélén. Emlékét a második emeleti: szülészeten dombormű, a kórház előtt szobor őrzi. Fehér köpenyes orvosok, nővérek, asszisztensek, a Rókus — mai nevén a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórháza — dolgozói gyülekeztek tegnap délután 1 órakor ünnepségre a névadó születésének évfordulója tiszteletére. Az alkalomhoz méltóan a gyógyító intézmény higiénikus főorvosa, dt. Varga Károly méltatta az anyák meg- mentöjének munkásságát, hangsúlyozva: sóik millió ember. köszönheti életét, s édesanyja életét annak, hogy az orvostudomány e kimagasló egyénisége felismerte a fertőtlenítés, a klóros kézmosás jelentőségét. Bár kora nem értettes meg, milyen nagy horderejű volt e felismerés, tény az, hogy Semmelweis igazsága ma is érvényes. A kórház dolgozói ezután koszorút helyeztek el Semmelweis szobrának talapzatánál, majd a kimagasló munkát végzett egészségügyi dolgozók, törzsgárdatagok vehettek át elismeréseket, jutalmakat dr. Rigó János főigazgató főorvostól. ■! Délután 2 órakor a kórház Székács-termében kitün tetési ünnepségre került sor a Sem- melweis-ünnepség keretében. Ezen részt vett dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke. dr. Tóth Albert, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője és dr. Zádor András, Pest megyei főorvos. Dr. Rigó Jánost, á Pest megyei. Tanács Semmelweis Kórháza főigazgató főorvosát nyugdíjba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arány fokozata kitüntetésben részesítette. A kitüntetést dr. Mondok Pál nyújtotta át, meleg szavakkal méltatva dr. Rigó János vezetői és szakorvosi tevékenységét. 14 évi helytállását a kórház és a szülészeti osztály élén. Dr. Mondok Pál, s a kitüntetettet köszöntő dr. Tóth Albert és dr- Zádor András is említették: az utóbbi időben a kórház rekonstrukciójának nehéz körülményei között is mindent megtett a főigazgató főorvos, hogy a dolgozóknak nyugodt munkafeltételeket teremtsen, s szervező tevékenységével hozzájárult, hogy megyénkben csökkenjen a születés körüli halálozás. A rekonstrukciónak mielőbb be kell fejeződnie, s ehhez a kórházjak és a kivitelezők együttműködése elengedhetetlen. A többi között ezért is nagy feladat vár a megyei kórház új főigazgató főorvosára, dr. Mundi Bélára, akit ez alkalommal iktattak tisztségébe. Dr. Mundi Béla 1958-ban szerzett orvosi, diplomát,' az I. számú Sebészeti Klinikán tett sebész, majd baleseti sebész szakvizsgát. 1974-ben lett kandidátus, a Korányi Kórház sebészfőorvosa, majd főigazgató-helyettese volt. Itt szerzett orvosvezétői gyakorlatot, s ami ugyancsak nem mellékes: jártasságot abban, miként.kéll megoldani egy átépítés alatt álló gyógyító intézmény problémáit. A Semmelweis-napi ünnepség az immár hagyományos emlékelőadással zárult, dr. Incze Férenc a kórház aneszteziológus főorvosa szólt a tudományos ülésen néhány újabb terápiás koncepció alkalmazásáról az intenzív betegeknél. Mondják — persze az Idősebb korosztályból valók —, hogy a táborozás romantikája már a múlté. A leselejtezett katonai sátraké, a rosz- szul tömött szalmazsákoké, a patakban mosakodásé valóban az. Ám a táborozás a tizenévesek, az úttörők számára ma is ugyanolyan fizikumot, jellemet formáló, gyakran egész életre szóló élményt jelent, mint a ml gyermekkorunkban. Minderre persze aligha gondolt az a nyolcvan gyerek, akt a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács jóvoltából a Nógrád megyei Bánkon töltött tíz napot. S nem csak azért, mert e korosztálynak nem erőssége a filozofálás, hanem, mert az első naptól az utolsóig olyan izgalmas, igazán kamaszoknak való foglalkozásokat szerveztek számukra a tábor vezetői, annyi új élmény, benyomás érte őket, hogy nem is lett volna idejük hiábavalóságokkal törődni. komoly versenyek során, ezt szolgálják az ismeretterjesztő filmek és előadások, mélyekről Mudrony József rendőr őrnagy, a Pest megyei KBT-tit- kárság vezetője és Tóth Ferenc, az ATI Pest megyei igazgató- helyettese gondoskodik. Milyen kár. hogy nem minden gyerek kap ilyen komoly előképzést. Sokkal kevesebb lehetne a gyermekbaleset. Mindenkinek riadó Érdemes mindenekelőtt a körülményekről szólni néhány szót. Luxusüdüiés ez a javából, hiszen a srácok 4 személyes, kényelmes faházakban kiúsznak,' a bőséges kOsztot vendéglőből kapják, kirándulni jórészt busszal járnak, s néhány Pest megyei szövetkezet és üzem gondoskodása nyomán még ínyencségekhez is hozzájutnak. Szobrát például szörpöt, Vácról finom kolbászokat kapnak. A berneceba- ráti Börzsöny Tsz csehszlovákiai kirándulásuk lebonyolításában működött közre. Ha nem is a szomszédban, de a közelben van a Bánki-tó, ahol jó időben a Balatonnál is selymesebb vízben lubickolhatnak a táborozok. E fontos információkat a kapuban őrt álló váci, és dömsödi gyerekektől, Vojtek Csabától, Haj- gátó Pétertől, Lesi Györgytől, Bucsi Györgytől és Heller Páltól volt módom beszerezni. Egy szuszra mesélték el azt is (ami ugyebár minden valamirevaló táborozás fontos kelléke), hogy a szundikáló őrségtől tegnap éjszaka ellopták a zászlót, riadóztatni kellett az egész tábort, hogy elfogják a tetteseket. Az egyik bűnelkövetői — mint kiderült —, nem volt más, mint Pintér János abonyi testnevelő tanár, a tábor vezetője, aki már nyugalmasabb percekben a tábor lényegéről is adott tájékoztatást. Azok a fiúk és lányok, akik teljesen ingyenesen, két turnusban töltötték el itt 10—10 napot, közlekedési úttörők, a szakkörök tagjai, körzeti, városi, illetve a megyei versenyek győztesei, helyezettjei. Az együtt töltött 10 nap egyrészt egész évi munkájuk jutalma, de azt a célt is szolgálja, hogy közlekedési ismereteiket még tovább fejlesszék. Ezt gyakorolják mopedeken, kemping- bicikliken a különböző játékos, de számukra nagyon is Kirándulás Szlovákiába Bármennyire is változatos, játékos formáit ötlőtték ki a képzésnek a tábor vezetői, munka ez a javából, melyet igazi kiskamaszoknak való programokkal kéll feloldani. Például úgy, mint azt a laktanya-látogatás során a rétsági katonák tették, akik valóságos harckocsi-bemutatót tartottak ifjú barátaik számára. Megengedték azt is, hogy a gyerekek belülről is megismerkedjenek a tankokkal, láthassák, megsimogassák a fegyvereket, s végül pont úgy, ahogy a katonák szokták, alaposan megkóstolták a lakta- nyakosztot is. Ne lepődjenek meg a kedves szülők azon sem, ha a legközelebbi üdvözlőkártyát nem bánki, hanem a csehszlovákiai Nyitra pecsétjével kápják. Meglepetésként egy ilyen kirándulás is szerepelt a tábor programjában. S' ez már csak azért is örök emlék maradhat, mert bizony akad olyan is a gyerekek között, aki nemhogy külföldön, de Pest megye határain túl sem járt. A számháború, az éjszakai őrségek, a tábortűz, a versenyek izgalmairól, ha hazaérnek a gyerekek, hallhatnak a szülők bőséges beszámolót. De lesz olyan pajtás is, aki nemcsak a fejében, hanem a kezén is visz haza emléket a bánki táborozásról. A már befejeződött első turnusban Bugyi Gabriella ceglédi és Szabó Ferenc dunakeszi pajtás szerepelt a legjobban a versenyeken. Most Pörgye Éva kere- pestarcsai és Surányi Zoltán gödöllői pajtás között dúl á harc az elsőségért. Közülük a legkülönb jutalma ugyanis egy mindent tudó kvarcóra. Az ifik segítsége E kis beszámoló befejezéseként — a gyerekek és szülők nevében — mondjunk köszönetét azoknak, akik e százhatvan Pest megyei pajtás emlékezetes táborozásáról gondoskodtak. A korábban említett táborvezetőn és a parancsnokon kívül Kotán Sándorné pedagógusnak és azoknak az ifi - vezetőknek, akik az elmúlt esztendőkben a Nemzetközi Iskola Kupa versenyein öregbítették úttörőcsapatuk hírnevét, most pedig már mint gimnazisták, szakmunkástanulók törődték a táborban a gyerekekkel. Cs. A. A ráckevei népi ellenőrök A közérdeket szolgálják A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Császár Ferenc elnök irányításával tegnap a ráckevei népi ellenőrök munkájáról szóló beszámolót vitatta meg. A megyei testület elismerését fejezte ki a ráckevei bizottságnak, s annak elnökének, F. Nagy Istvánnak műnMinden napra egy újszülött A Rókus. Cs^k így emlegeti a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházát dr. Rigó János főigazgató főorvos. Szobájának ajtaja a második emeleti szülészeten kz anyák megmentőjének domborművére nyílik. Az osztály élén 6 volt Semmelweis Ignác tizenötödik utóda. Amikor június közepén beszélgettünk, már nyugdíjba készült. . Az én. számomra Rókus volt, Rókus is marad a kórház. Semmelweis valóban dolgozott itt, büszkék is vagyunk rá, tíé má már annyi intézmény, egyetem, szülőotthon, kórház viseli nevét — így könnyebb azonosítani. A Rókus ezen a néven lett világhírű, patinás,. Egészségügyi vezetők, egyetemi tanárok sóra került ki innen. Dr. Zsebők Zoltán, a nagynevű röntgen professzor haláláig híresztelté, hogy itt töltötte segédorvosi éveit. A kórházban évente tartanak ünnepséget Semmeiwéig tiszteletére. Dr. Rigó Jánps gyűjti a nagy elődről írott kötetéket, lapokat. , Így mondja: ennyi idő múltán is nehéz utódnak lenni. Lassacskán ismét probléma lett a gyermekágyi láz. Persze nem úgy, mint annak idején. Az antibiotikumok indokolatlan, felelőtlen használata miatt a baktériumok ellen — hajdanán a klórmeszes kézmosás hatásos volt — ma sokkal erősebb szerek sem elegendőik. Hiszen a kórokozók ellenállók, védettek lettek a sokféle antibiotikummal szemben. Most a _neomagnolos kézmosás adja a legnagyobb tisztaságot a szülést levezető orvosinak. Negyven éve vette kézhez a diplomáját dr Rigó János. Mindössze három munkahelye volt ebben a fluktuációs világban. Az oklevelét 1944. október 24-én kapta, alig néhány nappal a nyilas hatalomátvétel után. Nem akart Budapesten maradni, haza Lajosmizséré már nem mehetett, fgy került a zalaegerszegi megyei kórházba — sebésznek. Ott érte a felszabadulás is, ő ott maradt 1946, januárjáig. Zalaegerszeg az akkori közlekedési viszonyok közepette hatalmas távolságra volt Lajosmizsétől. Közelebb- re törekedett, így talált állást a főváros II. számú női klinikáján. — Ott ragadtam negyedszázadig. Szakvizsgát tettem, ezután. lassan, a szokásos utat bejárva lépegettem felfelé életpályám során. A vezető ad- júnktusságig vittém. Ä kandidátusi disszertációmat is a klinikán készítettem — egy kór- szövettani témáról — de már innen a Rókusból védtem meg. Tizennégy esztehdeje lettem a kórház vezetője. Teljesen tapasztalatlanul kezdtem. Ezt nem tanítják Magyarországon. Pontosabban; egy kétéves munka melletti tanfolyamon sajátítottam el az egészségügyi szervezés tudományát, s persze a’mindennapok gyakorlatában. A legnehezebb? Köz- gazdasági ismeretek hiányában dönteni gazdasági ügyekben. A kórháziak szeretettel fogadták az új vezetőt. Ahogy mondja, öröm itt dolgozni. Arra törekedett, hogy nyugodt munkakörülményeket teremtsen a gyógyítóknak, hiszen a betegek élete a kezükben van. A klinika más volt. Befelé, fordulóbb, zártabb, világ. Itt meg a megye összes problémájával, egymilliónyi ember bajával, gondjával találkozhatott. így bészél érről dr. Rigó János: — Más szemléletet kapott a Rókusbán az ember, felismert sok-sok ösz- Széfüg.gést, s így többet 'is tehetőit. Például á terhesgondozásért, vagy az onkológiai szűrésért. Mert igaz, hogy a szülés körüli halálozás tekintetében az utolsók között kullog megyénk a fővárossal együtt. A legrosszabb falán a helyzet az agglomerációban. Mégis másfél évtized alatt 35-ről 22- 23 ezrelékre csökkent a szülés előtt, alatt és közvetlenül utána életüket vesztő apróságok aránya. Ez talán éppen a jobb terhesgondozásnak, a megelőzésnek köszönhető. A kollégákkal, a beosztottakkal is megtalálta a hangot. Ügy válljá: lehet szelíden igazgatni, csak ismerni kell a határokat, s keresni a józan kompromisszumokat. Hihetetlen erő rejlik az emberek se- gitőkészségében. Hagyni kell őket dolgozni; s ehhez gondoskodni a feltételekről. A feltételek. A kórház minden támogatást, anyagit és erkölcsit is megkapott a megyei tanácstól. Ám a Üókus rekonstrukciója megbolygatta a gyógyintézet életét. Orvosok, nővérek, asszisztensek hátráltak évek óta az építők élői. Idén már az új százhúsz ágyas pavilont is felavatják. De ezt nem várja meg. Hogyan tovább, a nyugdíj után? Az országos szülészeti intézetben vállal módszertani irányítási feladatot. Hobbija semmi különös, olvas, majd sokat. sétál feleségével, szeret gómbászni. Kein, nincs gyermekük. S hogy hány apróságot segített a világfa? Sosem Számolta. Rengeteget. Talán a negyvenévi munka minden napjára jutna egy újszülött. V. G. P. kajáért. Megállapította, hogy a volt ráckevei járás területén dolgozó 140 népi ellenőr nemcsak a társadalmi érdekeset sértő jelenségek leküzdésében segített, hanem az energia- gazdálkodás, a kereskedelem, a szolgáltatások helyzetével kapcsolatos vizsgálataiból levont következtetéseivel; javaslataival a tanácsok és a társadalmi szervezetek munkájának eredményesebbé tételéhez is hozzájárult. A sok elismeréshez azonban az. élet által kikényszerített változtatások szükségességének megállapítása is társult. A bizottság tagjainak többsége 16 évnél régebben dolgozik a testületben. Ez önmagában véve jó dolog, hiszen a magas színvonalú munkában is kifejeződő rengeteg tapasztalat és tudás birtoklását jelenti. Ugyanakkor azonban sejteti azt is, hogy ezek a hat- van-egynáhány éves. köztiszteletben álló emberek most már át akarják adni helyüket a fiatalabbaknak. A változtatás szükségességének másik oka a közigazgatási átszervezés. A volt ráckevei járás területén Szigetszan;- miklós is városi jogú nagyközség, s bár a népi ellenőrzési bizottság hivatala — miként a rendőrségé, az ügyészségé és a bíróságé — továbbra is csak Ráckevén lesz található, a bizottság új tagjainak megválasztásakor nem hagyhátó majd figyelmen kívül a másik nagy vonzáskörzetű település közigazgatási súlya sem; s a szigetszentmiklósi tanáccsal, társádalmi és tömegszel-vezetékkel a ráckevei NEB-nek az eddigieknél tartalmasabb kapcsolatot kell kialakítania. Cs. S. Egy képeslap nyifrai pecséttel KRESZ-tábor felsőfokon
