Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-28 / 150. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1984. JÚNIUS 28., CSÜTÖRTÖK Fúvósok a fesztiválon Megalapozott a nevelés Áttekintették az oktatást, művelődést Abony tanácsának végrehaj­tó bizottsága az oktatás és a közművelődés helyzetét a mi­nap tekintette át. Kitűnt, hogy az utóbbi években sokat javult az intézmények irányítóival a kapcsolat. Rendszeresen részt vesznek a tanács testületi mun­kájában, időnként beszámol­nak és negyedévenként mun­kaértekezletet tartanak. A ta­nács vezetői is jelen vannak a megbeszéléseken, szakmai kon­zultációkon és egyéb rendezvé­nyeken. így tudják a közös feladatokat megoldani, és a ta­nács az intézmények működé­séről, gondjairól átfogó képet alkothat. Kevés a tanterem Az óvodai helyek száma né­hány éve még nem állt arány­ban az igényekkel, de két esz­tendeje minden jelentkezőt el tudnak helyezni. Ehhez — az építkezés mellett — elenged­hetetlen volt a körzethatárok módosítása. Felszereltségük ki­elégítő, a gyermekeket ugyan nem mindenütt tágas, de tisz­ta és higiénikus környezet fo­gadja. Az utóbbi években mind a három óvodánál gyarapodott a szakképzett nevelők létszá­ma. Két általános iskola van Abonyban. A Gyulai Gaál Mik­lósról elnevezettnek tíz helyen vannak tantermei. A tornate­rem nem felel meg a mai kö­vetelményeknek. üzen a hely­zeten csak az segíthetne, ha felépülhetne nyolc tanterem, amelynek minden előkészülete megtörtént, ám az építkezéshez szükséges engedély hiányzik. A helyszűkétől eltekintve az ok­tatás minden feltétele megvan, a tantestület szakismerete ki­emelkedően jó. Az igazgató hozzáértéssel, sok tapasztalat­tal, demokratikus légkörben, következetes munkával vezeti az intézményt, amelynek úttö­rőcsapata az idén másodszor kapta meg a KISZ Központi Bizottsága vörös selyemzászla­ját. Versenysikerek Sokat javultak az oktatás fel­tételei a Somogyi Imre Álta­lános Iskolában, mióta az Abo- nyi Lajos úti tantermeket fel­újították és a központi épü­let néhány helyiségéből eltűnt az olajos padló. A tantestüle­ten belül a több éve tartó jö­vés-menés megszűnt. Nem volt egyszerű feladat,, következetes vezetési módszert igényelt. A távozás okai között szerepelt — és ez még napjainkban is létező gond —, hogy a fiatal, családalapítás előtt álló peda- | gógusok nehezen jutottak és jutnak lakáshoz. A felügyeleti vizsgálat fej­lődésről tanúskodik. Az ellen­őrzés kedvező észrevételei mel­lett az oktatási intézmény tö­rekvéseit bizonyítja, hogy a nemrégen befejeződött tanév során a tanulók egy csoportja eljutott a taulmányi verseny megyei és országos döntőjébe, a Körösi Csorna Sándor-évtov dúló alkalmából meghirdetett vetélkedő területi döntőjén pe­dig a negyedik helyet érték el. Figyelemre érdemesek a gye­rekek sporteredményei. A volt gimnázium épületében van a központi napközi ott­hon. Működési feltételei el­fogadhatók, de a foglalkoztató­termek kicsik, zsúfoltak, s ugyanez vonatkozik konyhájá­ra, amelyben jóval több sze­mély részére főznek, mint amennyire lehet. Jóval kedve­zőbb a kép az itt működő tan­testületről, mert tagjai képzet­tek, tevékenyek. Sok kapcsola­ta van a társintézményekkel, főleg az általános iskolákkal, a művelődési házzal és a könyvtárral. A Bihari János Zeneiskolá­ban változatlanul magas szín­vonalú az oktatás. Fúvószene­karuk ezekben a napokban sze­repel a csehszlovákiai Cheb városban, az ifjúsági fúvósze­nekarok Európa-fesztiválján. Ennél az intézménynél is alap­vető gond, hogy kevés a gya­korlóterem, emiatt sok tanul­ni vágyó gyermeket el kell utasítani. Feiívelőhen A közművelődési intézmé­nyek működésének alakulásá­ban meghatározó szerepük van a személyi és tárgyi feltételek­nek. Most a művelődési ház és a könyvtár felívelő szakaszhoz érkezett. Mindkét intézmény élére fiatal, ambíciókkal téli irányító került, akik keresik, kutatják, miként lehet a régi tekintélyt visszaszerezni. Gy. F. ízletes, friss Az abonyi Ságvári Endre Tsz nemcsak a háztájiból szár­mazó sertést vásárolja fel és takarmányt értékesít a község­ben, hanem a település jobb élelmezését is elősegíti. A gaz­daság központjában tejet mér­nek ki heti három alkalommal. A szakosított tehenészeti te­lepről szállítják, és nem sok­kal a fejés után a vásárlók kannáiba kerül. így nem csoda, hogy 250—300 liter is elkel egy-egy alkalommal. Együttműködve könnyebb X. Közös állásponton A nagykőrösi, valamint a ceglédi városi pártbizottság — a gyakorlati politikai munka követelményeihez igazodva — szükségesnek tartotta és tartja az egymás közötti együttmű­ködés elmélyítését, úgy, hogy az még jobban illeszkedjék a közigazgatási változásokhoz. Együttműködésük mindazon területekre kiterjed, amelyeken a két pártbizottságnak együt­tes tennivalója vagy közös ér­dekeltsége van. Egymás mun­káját többek között informá­ciókkal, káderekkel, a tapasz­talatok cseréjével, az adott helyzetnek megfelelő módon segítik, úgy, hogy mindez az egységes és hatékonyabb párt­irányítást szolgálja. A két város és vonzáskör­zetük az élet majd minden te. rületén egymással szoros kap­csolatban van, egymásra épül, sok esetben egy központból irányított. Ezért is szükséges, hogy a két centrum politikai, állami és társadalmi szervei, szervezetéi között a kontaktus szoros, és a legfontosabb té­mákban jóformán állandó le­gyen. Ezeket felsorolni szinte le­hetetlen, már az előzőkben felsoroltak miatt is, de — szinte csak jelzésszerűen — említsünk meg néhányat kö­zülük. A gazdaságpolitikában pél­dául az olyan gazdasági egy­ségeket, melyek működése mindkét pártbizottság illeté. kességi területére kiterjed, együttesen vizsgálják, s tájé­kozódnak munkájukról, poli­tikai hatásukról. Különösen az őszi és nyári kampányok ide­jén fontos az, hogy a mező- gazdaságban kihasználják a lehetőségeket, többek között a betakarítógépek kölcsönzé­sében, a szállító kapacitások átcsoportosításában, vagy a termelési tapasztalatok cseré­jében. Egyeztetik a távlati fejlesz­tési elképzeléseket, a tervek csatlakozó, érintő részeit is. így a két körzet iparosítását, a munkaerőhelyzetet, a közle­kedés fejlesztését, az egész­ségügyi intézmények fejlesz­tését, valamint a kereskedel­mi hálózat további kialakítá­sát is együttesen vizsgálják. Az eszmei-politikai nevelő­munkában például a két vá­rost érintő kérdésekben közös álláspontot képviselnek, köl­csönösen támogatják egymás kiemelt rendezvényeit, mint amilyen a Ceglédi Ősz, vagy a nagykőrösi pedagógiai na­pok. A sport terén lehetővé teszik a két város létesítmé­nyeinek kölcsönös használatát, elősegítik a szakmai tapaszta­latcserék szervezését. N&mcsafc egyéves ^Mram veit Már varjakokét Berekfürdőn •• (taáHáan gazdálkodik az egyesük! tárgyat, postaköltségük van, s .így tovább. Anyagi helyzetü­ket a Pest megyei tanács a fej­lesztési alapjából 20 ezer fo­rinttal segítette tavaly októ­bertől az idén áprilisig. A közgyűlésen Horváth Pál, az egyesület elnöke elmondta azt is, hogy szeretnék felke­resni még több munkahely ve­zetőjét, szocialista brigádok pártoló támogatását szeretnék kérni. Egyben köszönik mind­azt, amivel eddigi működésü­ket segítették készségesen, odaadóan. E. K. Sétöciilőbe zárt portéka Októberben lesz esztendeje, hogy Cegléden közgyűlést, vezetőségválasztást tartott a mozgássérültek egyesületének csoportja. Tanulságos idősza­kot zárva folytatták azután munkájukat, s erről most is­mét tanácskozáson számoltak be: mi történt az eltelt idő­szakban, mire jutottak? A ve­zetőség munkatervet készített rögvest a megalakulás után. Horváth Pál elnök sok min­denről beszámolhatott a hall­gatóság előtt. ÜáüÍKÍ tudnak Abban az esztendőben, ame­lyet a világon a mozgássérül­tek évének nyilvánítottak, a legtöbb országban, így hazánk­ban is a figyelem középpont­jába került a mozgásukban korlátozottak, mozgásukban károsultak életének alakulása, sorsuk, megélhetésük, szelle­mi kibontakozásuk egyaránt. Nem egyszer elhangzott, hogy a kimondott esztendő csak indíttatás, és nem azt je­lenti, hogy a mozgássérültek segítését, a róluk való ember­társi, társadalmi gondoskodást ezzel „kipipáltuk”. Inkább megerősítették, hogy a tényle­ges segítségnek állandónak kell lennie, a társadalmi Össze­fogást nem egy esztendőre mérték. Cegléden az egyesület most hét hónapi munkát summázott. Üj vezetőséggel, a tagtársak számának növekedésével, egy­más megismerésével kellett kezdeniük. Sorra felkereste hát az új vezetőség otthonuk­ban a tagtársakat, nemcsak Cegléden, hanem a környező településeken: Nagykőrösön és Abonyban, Albertirsán, Ceg- lédbercelen és Csemőben, Tör­teién, Kőröstetétlenen és Nyársapáton. Megismerkedtek életkörülményeikkel, a beszél­getések során elképzelések, kí­vánságok kerülhettek jegyzet­lapra. A mozgássérülteket vállala­tok, gyárak, munkahelyek se­gítik. Többen anyagi támoga­tást adnak, vannak, akik or­szággal ismerkedő kirándulá­saik szervezésében, lebonyolí­tásában segítenek, külön buszt kölcsönöznek. Ilyen segítség teszi lehetővé, hogy most jú­liusban és augusztusban két csoport, összesen 45 mozgássé­rült mehet Berekfürdőre pi­henni, üdülni. Voltak a télen veszprémi kiránduláson, ta­vasszal Galyatetőre jutottak el, egy ízben hangulatos va­csoraestet is rendeztek a ceg­lédi Magyar étteremben. Jói dobozni Terveik továbbra is vannak, ezt a hozzászólások is igazol­ták. Az egyesület pénzével igyekeznek jól gazdálkodni, s mivel nincsenek kevesen, ja­vasolták, hogy esetleg műso­ros rendezvények, szórakoztató estek rendezésével, sportese­ményekkel az egyesület pénz­készletét erősíteni lehetne. A Városi Tornacsarnok vezető­sége nem zárkózik el elképze­lésük elől, segít, mihelyt tud. Néhányon azért kértek szót, hogy jelezzék: a szervezeti munkában szívesen segítenek, ha számukra elvégezhető fel­adatot kapnak. A Mozgássérültek Ceglédi Egyesülete közgyűlésén részt vett Kelemenné dr. Szakonyi Júlia, az országos szövetség főtitkára. Kifejezte meggyőző­dését; .miszerint a ceglédi egyesület, immár önállóan gaz­dálkodva, sikerrel és jól fog dolgozni. A mozgássérültek egyesületeinek az országban 16 ezer fős tábora van. Kö­zös a céljuk, nehéz a felada­tuk, számítanak arra, hogy a segítség ezután sem marad el. Segítséggel sikerül A Mozgássérültek Ceglédi Egyesülete munkáját, klubjuk működését számos munkahely segíti. Jelentős anyagiakat áldozott már rájuk az ÉVIG gyára, a pincegazdaság, a Ma­gyar-Szovjet Barátság Tsz, a vendéglátóipari vállalat, a 20- as Volán, s lehetne még sorol­ni. Jó helyre kerül a pénz, hi­szen nemcsak kirándulásaikra, hanem sok egyébhez kell. A Kozma Sándor utcában mű­ködő klubot fenn kell tartani, lakbért, vízdíjat, gáz- és vil­lanyszámlát fizetnek, vásárol­tak néhány kisebb berendezési A Jácint utcát könnyű meg­találni. Ott van rögvest a Tu­lipán meg a Muskátli mellett, egy csokorban. A Jácint ut­ca végében, ahol a házakból a tág mező kiszakad, felirat hirdeti: tatai Áfész ceglédi bélüzeme. Áfászlől áfászíg Ez a munkahely ko­rántsem virágként Illatozik. Akadt, aki kezdetben ókiende- zett, de hamar megszokta. Az orr gyorsan alkalmazkodik. Gondolom, kevesen tudják, hogy a város szélén egy föld­szintes házban berendezett szerződéses üzem dolgozza fői a színes műanyaghordók tar­talmát, a hosszan kígyózó juh- és sertésbelet.. — Aki csak érdekelt a do­logban, mind tud rólunk — mondja Tóth János üzemve­zető. — Tavaly ősszel pél­dául, amikor igencsak nagy hiány mutatkozott bélből, egy­másnak adták a kilincset itt a ceglédi közületek képviselői. — Hogyan kerül egy tatai cég Ceglédre? — Ez az üzem nagyjából másfél évtizede létezik. Ere­detileg a kőröstarcsai Áfész kötelékébe tartoztunk, de az­tán különféle üzleti bonyodal­mak miatt szétváltak útjaink. Én magam ekkor ipart váltot­tam. Ám csakhamar itt-ott te­temes bélkészletek halmozód­tak föl, s nem volt, ki földol­gozza. Jelentkezett is a tatai Áfész, kérve, hogy szerződé­ses formában folytassuk a munkát, ők adják a gépeket, a berendezéseket, a nyersanya­got. Sószemcsék tömege között, hordóba zárva érkezik meg a sertés és a juh vékonybél. Asszonyok tisztítják a kényes holmit. A sertésbéllel bíbelő­dök szerencsésebb helyzetben vannak, mert gép segít a pu- colásban, s a felesleges anya­gok eltávolításában. A juhbél kizárólag kézi munkával tisz­tul. Átmérőjük sem egyforma. Mint valami csőbe, vizet eresztenek belé, így mérik meg, kaliberezik, osztályozzák, csurgatni viszik. Végül me- gintcsak sóba pakolják, így már szállítani lehet. Bagóért? — Ha összeadnánk, több mint 1500 kilométernyi hosszú­ságú bél hagyta el tavaly az üzemet. Termelési értékük megközelítette a 3 millió fo­rintot. Sokfelé eljutnak szál­lítmányaink, Szegedre, Békés­csabára, Tata környékére, ter­mészetesen még Hollandiába is. Mindezek ellenére a szer­ződésbontás gondolatával fog­lalkozom. Az ilyesfajta vállal­kozások tapasztalata még alig­hanem nagyon, csekély, mert a pénzügyi jogszabályok nem tudnak velük mit kezdeni. Itt nálunk az irreálisan magas adóban jelentkezik ez. Min­dent kifizetve úgy fest a do­log : bagóért dolgoztam. A sertésbélből kolbász- meg hurkabevonat lesz, a juhbélbe pedig a virslit töltik. Igen, azt a fajtát, amit mindannyian szeretünk, s amit csak a leg­ritkább esetben, lehet kapni. Persze, nem véletlen, hisz’ műanyag csőbe zúdítani a hús­masszát, ez bizony kevésbé munkaigényes. Igaz, az így ké­szült virsli kevésbé ízletes. V. S. á gyalogosoknak szalad az út Válogatott mérkőzés A városi tornacsarnokban pénteken délután öt órakor kezdődik a Magyarország— Szovjetunió férfi kézilabda- válogatottak összecsapása. Mindkét együttes a világ élvo­nalába tartozik. így színvona­las, remek küzdelemre van kilátás. Népes gyereksereget látni mostanában Cegléden, a Vörösmarty téri KRESZ-játszóparkban. Óvo­dások, kisiskolások tanulják játék közben a szabályokat, amelyekre mindenképp nagy szük­ségük van. Apáti-Tóth Sándor felvétele köszönetnyilvánítás, kö­szonetünket fejezzük ki mindazok, nak, akik szeretett férjem, TÖTH FERENC temetésén részt vettek és együttérzésüket kifejezték és a ke­gyelet virágait a sírra elhelyezték. TÓTH FERENCNÉ és a gyászoló család. ISSN 0133-2800 (Ceglédi Hír lat Vadászat A Törte ti út betonján, kevéssel a Három nyárfa előtti kanyarban, az árok sűrű füvéből kibukkanva karcsú fácán lépked át a túloldalra. Mögötte hat... hét... nyolc... kilenc csi­pogó, csevegő, öklömnyi, pi­hés fócánfi. Téblábolnak, totyognak, mint az óvodá­sok, szertelenül tapodják az utat. Megállók bámészkod­ni. Az idősb fácán nagy gond­dal terelgeti a sort, mely sehogysem akar rendben haladni. Az aprók folyton kiesnek a ritmusból, meg­megfordulnak, oldalt san­dítva méregetik a hatalmas betonfolyamot, szemmel lát­hatóan élvezik a mégoly lassú mozgást. Szemből piros Lada kö­zéig a város irányába. Lá­tom, vezetője eszeveszetten hajt, hát heves karjelekkel mutogatom neki, hogy az út teli van élőlényekkel. Nem látja, nem érti, nem érdekli, mit hadoná­szik az az örült ott az út szélén. Úgy, ahogy jött, 160 ezer forintos eleganciá­val gázol át a megdermedt fácáncsapaton. Néhány pillanat, s hang­talanná keményedik a le­vegő. Megszűnik az iménti kedves zűrzavar, a riadtan menekülő állatkákat elnye­li a magas fű. Egy vérfolt marad csak a betonon, haj­danvolt fácánkölyök. (v. s.) Abonyi krónikái

Next

/
Oldalképek
Tartalom