Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-28 / 150. szám
1984 JÚNIUS 28., CSÜTÖRTÖK 5 Nem Csáki szalmája Mindnyájan sértettek leszünk Személyi tulajdonára minden okos ember aggódó gondoskodással vigyáz, hiszen az érték. „Az az enyém — gondolja —, az nem Csáki szalmája.” Ezzel a felfogással nem lehet vitába szállni, ez helyes, de vajon mi a helyzet a társadalmi tulajdonnal? Azt milyen elvek alapján kezeljük? Az előbb említetthez hasonlóan, vagy netán másképpen? Esetleg talán még külön elveink is vannak? A kérdések persze költőiek, mert mindkettőt egyformán féltő gonddal kell őrizni, megtartani. Igen ám, csakhogy a mindennapi gyakorlat sajnos sokszor mást bizonyít. Gondoljunk csak az újságok bírósági rovatára, az ott megjelenő tudósításokra, amelyekben a sértett, s a kárvallott is, mindig a társadalmi tulajdon, Sajnos, sokan úgy gondolják, hogy az viszont már Csáki szalmája, s úgy is lehet bánni azzal. Vajon mi a helyzet Szentendrén s környékén? Átlag alatt A városnak, s vonzáskörzetének helyzete — az ilyen bűncselekmények szempontjából — alapjában jónak értékelhető. Sőt, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma az országos és a megyei átlag alatt van, sőt, az 1980-as esztendőtől kezdve viszonylag alacsony szinten állandósult. A' struktúrát áttekintve, megállapítható, hogy főleg vagyon elleni bűncselekményeket követnek el a társadalmi tulajdon sérelmére. Közülük is kiemelkedik a betöréses lopások és a lopások száma, viszont a hűtlen kezelés, a rongálás, a sikkasztás — szerencsére — elenyésző számban jelentkezik. Érdekes és figyelemreméltó jelenség, hogy az eltulajdonított tárgyak közül az utóbbi időben előtérbe kerültek a termelőeszközök, főleg szerszámok és kisgépek, amelyek minden bizonnyal a tőkeszegény kisvállalkozások eszközigényét elégítik ki. Nem felesleges megvizsgálni — adatok és tények tükrében —, a vállalatok, üzemek helyzetét, valamint azt, hogy hol rossz, s hol ió a helyzet. Alappillérek Négy esztendő óta javuló tendenciáról ad hírt a Pilisi Parkerdőgazdaság, a PEFÉM, a Városgazdálkodási Vállalat, az Erdészeti Gépgyártó Vállalat, az Írószerszövetkezet, valamint a PEVDI írószergyára. Romlik viszont a társadalmi tulajdon védelme az Áfész-néL, az Óbuda Tsz-nél, az Építés- tudományi Intézetnél, valamint a Beton- és Vasbeton- ipari Műveknél. Az Áfész-nél, mint kereskedelmi egységnél, az úgynevezett normán felüli hiányok — sajnos — jelentős mértékben növekedtek. Amíg 1980-ban 686 ezer forint, addig 1983-ban már egymillió 587 ezer forint volt a kár, s ez bizony komoly aggodalomra ad okot. A társadalmi tulajdon védelme három alappilléren nyugszik: a vállalatok, üzemek, intézmények ellenőrzési rendszerén, a rendőri munkán, valamint az emberek tudatán. A három közül vizsgáljuk meg, hogy a vállalat, mint legilletékesebb, milyen módszerrel védi a társadalmi tulajdont. Pozitív példa Az állami vállalatoknál a társadalmi tulajdon védelme aránylag jól -szervezett, megfelelően működik a belső ellenőrzés is. Az ipari és mező- gazdasági szövetkezeteknél azonban nagyobb hiányosságok tapasztalhatók. A mező- gazdasági szövetkezeteknél jellegük és környezeti adottságaik miatt — igen szétszórtak — nehezebben oldható meg a szocialista tulajdon védelme. Példaként említhető az Öbuda Tsz, vagy az Építőipari Szövetkezet, ahol igen sok a lopás. Viszont a Márka üzemben — ahol az 1980-as évek elején rendszeresen követtek el bűncselekményeket — az üzem vezetőjének a rendőrség segítségével kidolgozott intézkedései — személyi és szervezeti változások — eredményeként az üzem jelenlegi védelmi helyzete egészen kiemelkedő. Igen alacsony szinten áll azonban ugyanez a NYÉK Vállalat helyi boltjaiban és a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat egységeiben. Talán ennyi jó és rossz példa is elég annak bizonyítására, hogy a társadalmi tulajdon hathatós védelmét meg lehet, sőt meg is kell szervezni, hiszen az eltulajdonított értékek által nemcsak a társadalmi tulajdon, hanem mindnyájan sértettek leszünk. SZENTENDREI ^tman A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Fogadja és kiszolgálja s júliusban Új ASC-áruház A Dunakanyar körút mentén épülő új ABC-élelmiszeráruház építését a múlt esztendő szeptemberében kezdték el, s minden az előírt ütemterv szerint haladt. Elkészült a fogadószint, a tartó- és válaszfalak felépítése, a rácsos tetőtartók beszerelése, valamint a tetőpanelek felrakása és a csapadékvíz elleni védelem is. Idén márciusban, az enyhe és csapadékmentes idő kedvezett a belső munkák megindításának. Így készült el az üvegezés, a hidegburkolás, a falazás és a vakolás. S ekkor jött a baj: a szinte mindennapos májusi' eső, valamint a visegrádi lepencei strandnál készülő másik kereskedelmi egység elvonta innen a kivitelezők egy részét. Mindez — állítjuk, nem nagy idő — másfél hónapos késést okozott a "Dunakanyar körúti építkezésnél. Ezért itt a műszaki átadás-átvétel július 15-ig történik majd meg. Ekkor kerül sor a belső technológiai berendezések beüzemelésére, s Szórakozva tanulnak A gazdálkodó egységek — az elkövethető bűncselekmények alapvető formáinak megfelelően — főleg rendészeti szerveket, illetve belső ellenőrt, vagy ellenőri csoportot működtetnek. Általános hiányosság, hogyha .rendészeti dolgozók átlagos "életkora igen magas, közülük sokan nyugdíjasok, leszázalékoltak, s így, sem fizikailag, sem egészségileg nem alkalmasak e fontos munkakör betöltésére. Az is igaz viszont, hogy nagyon szűkösek a bérezési lehetőségek, ezért nem vonzó foglalkozás. Táborvárossá lettünk Nem is olyan régen, a városban 2671 gyerek számolgatta a napokat: hányszor kell még aludni a vakációig. S tessék, most itt van! Itt van, s ez tüstént gond is: hogyan lehetne a legjobban, a leghasznosabban eltölteni a szünidőt. Az úttörőcsapatoknál persze mindez nem probléma, hiszen ott nagyon előre- látóak voltak, s még tavaly októberben elkezdték a tervezést, a szervezést. Náiuk háromféle önálló csapattábor, vándor- és cseretábor lesz, s Bukásába» is hatalmas A XIX. század második felében, az úgynevezett neoromantikus költészet egyik s időrendben első változata a retorikus közéleti líra. Művelői között csak egy igazi tehetség volt, Ábrányi Emil, aki Szentendrén élt és itt is halt meg. Ahhoz a generációhoz tartozott, amely tudatosan fordult szembe a Gyulai Pál képviselte irodalomfelfogással, s hirdette az egyéniség jogát, egy új romanti- cizmus kibontakozását. Tán túlzásnak hat, de sok igazságot tartalmaz az az állítás, hogy Vajda János és Reviczky Gyula az előfutára és Ady Endre a záróköve annak a fejlődésnek, amelynek összekötő pillére Ábrányi Emil. Hazafias költészetének a legkifejezőbb darabjai márciusi dalai. Szerelmi lírája az idilli boldogság szinte csodálatos harmóniáját idézi fel. Életművének mégis legmaradandóbb alkotásai a műfordítások. Verseiben megszólal a részvét a nyomorgók iránt és a felháborodás a társadalmi igazságtalanságok miatt. Költészete ugyanakkor ellentmondásos. Följajdul a Holnap írói ellen. Bár nem ugrott hazájára késsel és bottal, mégis göröngyös volt az ő útja is. Jelen sorainkkal mégsem a százharminchárom esztendővel ezelőtt született költő munkásságát akarjuk ismertetni, hanem életéből egyetlen mozzanatot ragadunk ki: harcát Bismarckkal, a volt vaskancellárral, aki a német munkásmozgalom erősödése, a francia—orosz közeledés és a II. Vilmos császárral való ellentétei miatt 1890-ben lemondott. Ábrányi, a csendes és halk szavú ember, ekkor a képviselőháznak volt a tagja. 1890 augusztusában Schőnhausenbe utazott és meginterjúvolta a világgal és önmagával meg- hasonlott Bismarckot, a fiatal német császár által tétlenségre kárhoztatott és teljes visszavonultságban élő, volt államférfit. Másfél órás várakoztatás után a herceg fogadta a költőt. Az interjú a Budapesti Hírlapban jelent meg. Pár napra rá a szerkesztőség táviratot kapót Schőnhausenből, az alábbi szöveggel: Ábrányi urat nem ismerem, nekem soha nem jelentették be, tehát nem is fogadtam őt. Bismarck herceg. Ezzel Ábrányi került kellemetlen helyzetbe. Az interjút koholmánynak tartották. Érdekes ezzel kapcsolatban Bismarck környezetének véleménye. Maga Bismarck minden szavának nyilvánosságra hozatalát, ellene intézett indiszkréciónak minősítette, s környezete felhatalmazva érezte magát ilyen esetekben, hogy az illetőt kímélet nélkül démentálják, megcáfolják. Ábrányi ekkor újra elutazott Schőnhausenbe, fel akarta keresni ismét Bisiharckot, de útját állták. Az volt a célja, hogy elégtételt kérjen és kapjon. Ekkor Nürnberg- ből írt levelet a vaskancellárnak: Herceg Űr! Én gyenge és elhagyott vagyok, ön bukásában is nagy és hatalmas. De a kíméletlenség soha nem volt a valódi nagyság alkatrésze. Egy csekély indiszkréció miatt, amely a zsurnalisztikában abszolúte nem szokatlan, s mindenesetre menthető, ön úgy bánik velem, mintha legalábbis Franciaország volnék. Lám, ilyen a penzióba helyezett oroszlán! — ... Én ezek után már nem csodálkozom, hogy az ifjú német császár szabadulni igyekezett Öntől. Az ön keze még akkor is tör, ha barátságosan szorít. E vasmarok csapása alatt roskadva, kiáltom én is, a veszendő gladiátorok sorában: Ave Bismarck! moriturus te salute! Nürnberg, lí/80. augusztus 24. Ábrányi Emil. Láthatjuk, hogy Ábrányi gerincesen kitartott állításánál, hogy beszélt Bismarckkal, csupán annyit ismert el, hogy némi indiszkréciót követett el. A botrány következtében kénytelen volt lemondani képviselői mandátumáról. Nem vizsgáljuk, hogy Bismarck és környezete miért folytatott ilyen kíméletlen harcot a költő ellen. Nyilván az Ábrányinak és másoknak adott nyilatkozatok kellemetlen helyzetet teremtettek a volt kancellár számára. M ás következménye is lett az erőszakkal felidézett botránynak. Számunkra ez a lényeges. Ha nem éri ez a kellemetlenség, Ábrányi is bizonyára a kor politikusainak útvesztőjébe kerül, és megfosztotta volna a magyar irodaimat olyan alkotásoktól, amelyekben eszményei a haza, a szabadság, az egyenlőség, a közösségért való lelkesedés, s amelyekben szól a fizikai munka és a fizikai dolgozó megbecsüléséről, akiről ezt mondja: Különb vagy százszor, mint gazdag ősök pazarló sarja! azokban szórakozhatnak majd a gyerekek. Természetesen a város is kitett magáért, mert ugyancsak három táborozási lehetőséget biztosított: a vízitelepen, a Pannónia úti és a Park táborban. Emellett anyagi támogatást is nyújtanak a táboroknak. A városból és környékéről két nemzetközi táborba utaznak majd el a gyerekek. Az NDK-ba, Meiningenbe és Csehszlovákiába, az Alacsony- Tátrába. Mindkét helyen továbbfejleszthetik majd a résztvevők német, illetve szlovák nyelvtudásukat. Szentendrén ezen felül még szlovák anyanyelvi tábort is szerveztek. Ügy tűnik. Szentendre táborváros lesz a nyáron, hiszen összesen tizenhat féle, többek között nyelvi, régészeti, nemzetközi, környezetvédelmi, építő- és dekorációs tábor fog működni, s a pajtások valamennyiben szórakozva tanulhatnak, hasznosan tölthetik el a szünidőt. Nyári napközis tábor négy helyen, Szentendrén, Budaka- lászon, Pomázon és Dunabog- dányban lesz. A táborok lakói alapáras étkezést kapnak a napközis konyháról. Mindezek után biztosra vehető, hogy a városi s a környékbeli gyerekek nem fognak unatkozni a ttyáron, hanem mindegyik megtalálja a maga számára a tartalmas szórakozási lehetőséget. így július végén már fogadja s kiszolgálja a vásárlókat az új ABC-élelmiszeráruház. Univerzálisak «egr*.* x-esmS Ha kell, még színpadot is építenek a városi költségvetési üzem dolgozói. Minden esztendőben az ő kezük munkáját dicséri a Teátrum színpada és nézőtere. Mömw. 1 Még nem kezdődött el az igazi Szentendrei Nyár programsorozat, hiszen a múlt héten mázolták a szabadtéri színpad lelátóját, de a sokasodó programok már jelzik: egy hét múlva a sűrűjében leszünk. Addig elégedjenek meg az alábbiakkal: biztosak vagyunk abban, hogy ebből is tud mindenki kedvére válogatni. A Napfivér, Holdnővér című, 1972-ben készült olasz filmet láthatják június 29- én, 19 órakor, pénteken a PMKK színháztermében. A Pilz vonósnégyes Haydn, Beethoven és Bartók- műveket játszik június 30-án, délelőtt 11 órakor Visegrádon, a királyi vár udvarán. Bak Zoltán jazz- gitáros estje lesz ugyanezen a napon, este 19 órai kezdettel Szentendréin, a Barcsay- udvarban. A városi úttörőzenekar ad térzenét Szentendrén, a Fő téren, 11.30- kor, július 1-én, vasárnap. Mandragora. Machiavelli darabját a zalaegerszegi színház társulata mutatja be július 1-én, vasárnap 20 órai kezdettel Visegrádon, a királyi vár udvarán. Bemutatók a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. -Július 1-én, vasárnap 8-tól 16 óráig: őrlés a moson- szentmiklósi tip- rómalomban. Kovácsolás a szilsár- kányi kovácsműhelyben. Mézeskalácskészítés és -vásár a süttői lakóházban, A Felső- Tisza-vidék tájegységben 11.30- kor ismerkedés a a timármesterség- gel. Wagner-est lesz július 4-én, szerdán 20.30-kor a Teátrum színpadán. Közreműködik : Molnár András, Sólyom Nagy Sándor és Vaszkó Tamás, kísér a Postás Szimfonikus Zenekar, vezényel: Pál Tamás. Konferál: Bánhegyi Péter. Belépődíj: 40, 60 és 80 forint. Á tárgyalóteremből! Visszakerült a börtönbe Magyar Béla pomázi lakos, korábban már kétszer volt büntetve. Jogerős határozattal 1982. január 12-én a szentendrei járásbíróság garázdaság és más bűncselekmény miatt nyolchónapi szabadságvesztésre, majd a Budapesti Katonai Bíróság 1982. augusztus 24-én ugyancsak garázdaság vétsége miatt szintén nyolchónapi szabadságvesztésre ítélte. A bűnös május 4-én, miután letöltötte büntetését, szabadult. Magyar Béla idén február 24-én, a kora délutáni órákban, testvérével, Magyar Lászlóval, a pomázi HÉV-ál- lomásnál levő bisztróban italozott. Később ide tért be I. B. Tudják mi a divat A Szisz ruhaipari részlegének a dolgozóinál jobban kevesen ismerik az új divatot. Ez nem véletlen, hiszen ők már a téli modelleket varrják, mégpedig nyugatnémet megrendelésre. sértett is, akit Magyar Béla arra próbált rávenni, hogy snóblizzanak együtt, pénzre. I. B. nem nagy hajlandóságot mutatott, de a hosszas unszolás eredményeként játszani kezdett azzal a kikötéssel, hogy a játék nem mehet pénzre. A sértettet — úgy tűnik — nem kedvelte Fortuna istenasszony, mert állandóan vesztett. Ekkor Magyar — noha a sértett kijelentette, hogy nem játszik pénzre — követelte a nyereményét. I. B. hivatkozott megállapodásukra, s a fizetést megtagadta. Ezután távozott a bisztróból, de alig lépett ki az ■ üzletből, amikor Magyar Béla utolérte, s hátulról leütötte. Ekkor avatkozott be a verekedésbe Magyar László is, s most már bátyjával együtt ütlegelte s rugdosta a földön fekvőt... A Szentendrei városi Bíróság Magyar Béla elsőrendű és Magyar László másodrendű vádlottat bűnösnek találta társtettesként elkövetett, súlyos testi sértés bűntettében. A bíróság ezért Magyar Bélát, mint többszörösen visszaesőt, egy év és tíz hónapi szabadságvesztésre, mint főbüntetésre és két évre a közügyek gyakorlásától való eltiltásra ítélte. Magyar Béla alig szabadult, máris mehetett vissza a börtönbe. Magyar László másodrendű vádlott egyévi szabadságvesztés büntetést kapott, amelynek végrehajtását a bíróság kétévi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Erdősi Ágnes i
