Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-27 / 149. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1984. JÜNIUS 27., SZERDA Törvényalkotó tanácstagok Bériéből is lehet tulsjdoncs Az áruellátás helyzete Tegnap ülést tartott a városi tanács ahol Ritecz György ta­nácselnök-helyettes elnökölt. Részt vett a fórumon Szalai Árpád, a városi pártbizottság titkára is. Az állami tulajdonban levő házak értékesítését először 1969-ben szabályozta rendelet­ben a Minisztertanács. A je­lenlegi körülmények között is fontos érdekek fűződnek eh­hez, részben a lakáshoz jutás rugalmasabbá tétele érdeké­ben, másrészt amiatt is, hogy a házkezelő szervek a rendel­kezésükre álló kereteket rugal­masabban használhassák fel. A Városgazdálkodási Vállalat­nak túlságosan nagy terhet je­lent a kisebb és szétszórtan elhelyezkedő ingatlanok fenn­tartása. Az is cél, hogy a la­kosság vállaljon nagyobb ter­het a lakásfenntartással járó kiadásokból. Eladó lakások Teasdale Harold, a ' városi tanács ülése első napirendjé­nek előterjesztője, a műszaki és termelési-ellátásfelügyeleti osztály vezetője tegnap arról tájékoztatta a város választott és tisztségviselő tanácsi veze­tőit, hogy a Minisztertanács által két évvel ezelőtt módosí­tott, s így új szabályok sze­rint a házingatlanok elidege­nítését, magyarul megvásár­lását a bérlők is kezdemé­nyezhetik. Amennyiben a bér­lők 75 százaléka kéri, a bérlő- kijelölésre jogosult szerv csak rendkívüli esetben tagadhatja meg az „elidegenítést”. Kivételt képeznek a műem­léki, 10 évnél nem régebbi, vagy közérdekű célokat szol­gáló épületek. A döntés a he­lyi tanácsok hatáskörébe tar­tozik. Az osztályvezető előterjesz­tése alapján a városi tanács tegnap délután törvényt alko­tott, amely részletesen szabá­lyozza a váci eladásra váró lakások, épületek értékesíté­sét. Iskola és egészség Ezután dr. Kollár Lajos, a Szőnyi Tibor Kórház igazgató főorvosa terjesztette elő az is­kola-egészségügy városi hely­zetéről szóló jelentést. Ebben többek között megállapította, hogy az óvodai, iskolai egész­ségügyi. munka elsősorban megelőző jellegű, módszere a gondozás. Vácott az oktatási intézmények egészségügyi ellá­tása az alapellátás része. A főorvos jelentése rész­letesen elemzi az óvodák egészségügyi ellátásával ösz- szefüggő kérdéseket. Az óvo­dákban évente 2 alkalommal minden gyermeket megvizs­gálnak az orvosok, akik a hoz­zájuk tartozó körzetekben he­tenként látogatnak el ezekbe a gyermekintézményekbe. Az iskolák egészségügyi el­látása 6 körzeti orvos felada­ta. Az iskolafogászatot elkülö­nített rendelőkben biztosít­ják. A kptele’zo, szűrővizsgála­ton túl, ebben az évben meg­kezdték az iskolások kötelező fogászati szűrővizsgálatát is. A referátum két teljes oldalon foglalkozik ezek tapasztalatai­val, s részben a megállapítá­sokkal összefüggésben boncolja a gyermekélelmezés helyzetét is. Az iskolaegészségüay ér­dekében megállapított felada­tokat határozatban fogalmaz­ták meg. A társadalmi viták és végre­hajtó bizottsági ülés után har­madik és végleges állomására Egy hónappal az aratás előtt Határszemle után a tsz-ben A tavaszi árpa is szépen fejlődik A gödi Dunamenti Mgtsz északi kerületében, bizakodás­sal várják az ez évi gabonák aratását. A növénytermesztés terüle­tén az év első harmadában a nagy, még múlt évről áthúzó­dó szárazság miatt, nem va­lami bőséges termés ígérke­zett. De azután jött a májusi és június eleji „aranyat érő” eső s pótolta a lemaradást. Az esők hatására az őszi búza­kultúra kedvezőtlen képe meg­változott, s így feltehető, hogy a termés megfelelően a terv­nek, jól alakul. A nedves időjárás természe­tesen magával hozta a liszt­harmatot s a vetésfehérítő bo­gár ellen is igen komolyan, vegyszeresen kellett védekez­ni. Ez már a mezőgazdasági munka furcsa ellentmondásai­ból következik. A munkálatok alakulása s az időjárás megfe­lelő volta, azt ígéri, hogy jú­lius közepén kezdődhet az ara­tás. A területen termett gabo­nát Szobon, illetve, majd Vá­cott adják át. Lesz munka bőven, mivel az időjárás ijetén alakulása miatt, a rétiszenák első kaszálása, a pillangósok második illetve harmadik kaszálása valószínű­leg egybe esik majd az aratá­si munkákkal. Ezen a terüle­ten I ezer 145 hektárról szár­mazó szálastakarmány betaka­rításáról van szó. A szálastakarmánynak eb­ben a kerületben igen nagy a jelentősége, mivel ezen a terü­leten tartják a termelőszövet­kezet juhállományának na­gyobb részét. Az idén a juhok jól teleltek át, mivel szálas­takarmány és alomszalma is bőven volt. Az idei szaporulat eddig 3 ezer 935 bárány. Ami még örvendetesebb, az anyaál­lat-elhullás ötven százalékkal csökkent, a múlt évihez viszo. nyitva. Mindez annak remé­nyére jogosít fel, hogy a juh­állomány felfrissítése a terv­nek megfelelően egy-két éven belül, meg fog történni. A kerületben 116 hektáron vetett tavaszi árpa is szépen fejlődik. Ennek aratására majd, természetesen a búza aratása után közvetlenül ke­rülhet sor. Radányi Lajos Ma este A nap árnyéka Ádám Erzsébet marosvásár­helyi színésznő eddigi legne­hezebb, ugyanakkor legsikere­sebb vállalkozását tekintheti meg este hét órakor a váci kö­zönség a művelődési központ színháztermében. A móriczi életmű alapján íródott montázsdráma pódium- művészetünk* remekét jelenti. Ezt Ádám Erzsébet döbbenetes fegyelme, teljesítőképessége, perzselő játékszenvedélye, pél­dás művészi alázata teszi hal­hatatlanná. érkezett a város általános ren­dezési tervének javaslata, melyet Csóri Lajos városi fő­mérnök terjesztett elő.. A ja­vaslat ezúttal végleges formát öltött, a továbbiakban ennek figyelembe vételével kell dön­teni építkezések jóváhagyása, s más rövid távú intézkedések alkalmával is. Teasdale Harold volt az elő­terjesztője a város iparcikk el­látása helyzetéről szóló jelen­tésnek is. E szerint a Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat árbevétele 1980—83 között 23 százalékkal nőtt. A vállalat forgalmának 45 szá­zalékát a megye három váro­sában, Cegléden, Vácott és Ér­den éri el. Hosszú távú elkép­zeléseik vannak az üzlethá­lózat bővítésével, felújításával kapcsolatban. A villamossági berendezések boltjának felújí­tását a lakás-igénybevételi el­járások késleltetik. Az aján­dékbolt felújítására a VII. öt­éves tervben kerül sor. A lakberendezési áruházat jelen­leg tervezik, az illatszerboltot a vasbolttal esty időben szán­dékoznak felújítani. Műszaki cikkek A Vác és Vidéke Afész alapvetően műszaki árut, ipar­cikket értékesít. Élelmiszer­forgalma 55 millió forint. Az 1982. évhez viszonyítva tavaly 16 millió forint többletbe­vétellel számolhattak el. Jó módszernek bizonyult a több- csatornás beszerzés, melynek egyik megoldása már hat év óta a külföldi kereskedelmi szervek vendégeskedése az áruházakban. Csehszlovák, NDK áruházi hetek keretében növelik a választékot. A megállapítások summáza- ta az, hogy a város és környéke iparcikkellátására ugyanazok a jellemzők, melyek az ország más földrajzi terüle­teire is vonatkoznak. A fő naoirendek megtárgyalása után az interpellációkra adott válaszok hangzottak el. K. T. I. Gyermekjáték-szabó ság Szép eredményt ért el az év első felében a Sződligeten műkö­dű Dunakörnyékc Ruházati és Háziipari Szövetkezet játékrészle­ge. A 45 bedolgozó és a telephely 11 nő munkatársa eddig 70 ezer darab különféle textiljátékot készített. A képen Oláh Ti- borné és Horváth Béláné a műszőrméből készülő játékmackók alapanyagát szabják ki. Hancsovszki János felvétele Bogyósgyiimöks-termeszfés Tanácskozás Bernecebarátiban \ . * ' A késen megkezdődik a málna szedése Tanácskozást rendezett a múlt hét végén Bernecebaráti­ban. az MSZMP városi bizott­sága a bogyósgyümölcs-ter- mesztés, -értékesítés, és -fel­dolgozás idei helyzetéről. Az eseményre Vác vonzáskörzete termelőszövetkezeteinek elnö­kei és a feldolgozó üzemek ve­zetői kaptak meghívást. A helyi Börzsöny Termelő- szövetkezet tanácskozótermé­ben Pálmai László, a városi pártbizottság titkára köszön­tötte a jelenlevőket, közöttük dr. Eleki Jánost, a TOT főtit­kárát, dr. Czár Menyhértet, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának munkatársát, dr. Ola­jos Mihályt, a városi pártbi­zottság első titkárát, Gyovai Pált, a TESZÖV helyettes tit­kárát és Szeremlei Bélát, a megyei tanács munkatársát. Többet, jobbat Bevezető előadásában Pál­mai László elmondta, hogy a térség csaknem minden me­zőgazdasági nagyüzeme fog­lalkozik bogyósgyümölcs-ter- mesztéssel. A hektáronkénti termésátlagok kimagaslóak. Az utóbbi években előtérbe került a bogyósgyümölcs-ter- mesztés „átterelődése” a nagy­üzemből a háztáji gazdaságok­ba. Részarányuk a területen ma már eléri az ötven száza­lékot is. Mivel ez a „súlypont­változás” a jelentős nagyüze­mi termeléssel párhuzamosan ment végbe, s a kistermelők nagyüzemi beilleszkedése az Ipoly völgyében általában jól érvényesült, így a termelőszö­vetkezeti ültetvények csökke­nése ellenére sem kevesebb a termelés. Mindennél fontosabb A soron levő feladatokat a feldolgozás mértékének növe­lésében, a teljesebb nagyüze­mi és kistermelői szerződéses kapcsolat kialakításában és a termék minőségének javításá­ban jelölte meg az előadó. En­nek már több jele is érzékel­hető. Többek között korszerű­södött a szobi Gyümölcsfeldol­gozó Közös Vállalat. Nagyma­roson bővül az erdeitermék szörpüzeme. A bernecebaráti és a perőcsényi Vörös Csillag Termelőszövetkezet hűtőház­zal rendelkezik. A hozzászólásokban Urbán Alattunk műút kanyarog Meditáció a völgy felett A KEMENCE-PATAK völ­gye még párás félhomályba burkolódzik. De egy-egy nyi­ladékon már kíváncsian be- bekukucskál a napsugár. Az éjjel virrasztó állatfajták, las­san nyugovóra térnek, ,s az erdei vadak is behúzódnak a zavartalan sűrű rejtekébe. Az ut szélén tábla jelzi a vad­veszélyt, s mintha csak iga­zolni akarná, kilép az útra egy szarvas. Megszokhatta már a gépkocsit, mert csak egy pillantásra méltat. Nyu­godtan átsétál az úton — mintha csak egy látomás lett volna —, eltűnik az erdőben. A völgy végéhez közeledve, már teljes szépségében pom­pázik az erdő. A hajnalból reggel lett. Az út mellett te­repszínű ruhába öltözött, há­tizsákos fiatalember integet. — Jó reggelt — köszön. — Elvinnél egy darabig? — A következő parkolóig. . Onnét gyalog megyek tovább én is. Közben kiderül, hogy a fia­talember Bezeczky Árpád, a tájvédelmi körzet kezelője. S mint ahogy az két egyforma érdeklődésű ember találkozá­sánál lenni szokott, a hosz- szas szakmai beszélgetésbe egészen belemelegedtünk. Be­zeczky Árpád csak úgy mellé­kesen jegyezte meg, mikor mar a t'ekete-völgyben cso­bogó patak mellett jártunk. — Nem tudom, mi lesz a Csarna-völgy sorsa. — Hogy, hogy? — néztem rá értetlenül. — Vannak olyan elképzelé­sek, hogy utat kellene építe­ni a völgyön keresztül Nagy- Hideg-hegyi sípályához. Ennek már szinte csak egy akadá­lya van, hogy az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal nem járul hoz­zá. De hátha mégis kijárják az elképzelés gazdái — mond­ta aggódva a területkezelö. Nyáron táblával tiltanák a gépkocsik behajtását és csak télen nyitnák meg az utat a forgalom előtt. — Télen itt van a legna­gyobb hó, jég és az út éppen a gépkocsik számára lenne használhatatlan — gondolko­dom hangosan. — Még még­sem közelítenék a csúcsot, máris a patakban kötnének ki. A szűk völgyben sem par­kolót, sem fprdulót nem le­hetne csinálni. S milyen árat fizetne érte a természet? — Számomra is érthetetlen ez az elképzelés — folytatja Bezeczky Árpád. A Miniszter- tanács is foglalkozott a bör­zsönyi üdülőkörzet fejleszté­sével, s a terv szerint délről közelítik meg a sípályát. Ez teljesen ésszerű, hiszen a fő­városból érkeznek ide a leg­többen, és azok a turisták nem fognak kerülővel Ke­mencén keresztül utazni Nagy- Hideg-hegyre. — A Csarna-völgy szigo­rúan védett terület. A Bör­zsöny egyik legszebb tájképi adottságával rendelkező völ­gye, amit éles hegygerincek vesznek körül. Sok féltett nö­vény és állat él itt. Kárpáti jellegű növénytársulás csak itt található, ez az egyetlen hely, ahol ezek a növények még megtalálják az életükhöz szükséges klímaviszonyokat. Egy ilyen út elcsúfítaná a tá­jat és teljesen tönkretenné a völgy élővilágát. Nemcsak az évmilliók során kiprepará- lódott érdekes kőalakzatok es­nének áldozatul, hanem a rit­ka növények és madarak vég­leges eltűnése következne be. A parlagi sas, vagy a kövi árvácska nélkül még tudunk élni, de a fajok eltűnése min­dig jelez valamit, amit évti­zedek múlva veszünk észre és értünk meg, jelzi hogy az a bizonyos lánc megszakadt, s annak a láncnak végén va­lahol az ember áll. BESZÉLGETÉSÜNKET a Diósjenő közelében magaso­dó Köszirten pihenve fejez­zük be. Alattunk a völgyben a Kemencére vezető mű** kanyarog. Dénes János Vilmos, a helyi termelőszövet­kezet elnöke többek között el­mondta, hogy a gazdaságban befejezéshez közeledik az eperszüret. A koratavaszi fagy­kár ellenére jó a termésho­zam. Az idén kisebb tétel fa­gyasztásával próbálkoznak, kí­sérletképpen. A héten már várható a mál­naszedés is. Mintegy huszon­négy vagon termésre számíta­nak ebben az esztendőben. A háztájiban felvásárolt málná­ért a szövetkezet a korábban szerződésbe foglalt átvételi árat garantálja. A bő termés miatt, árcsökkenéssel kell azoknak a termelőknek szá­molniuk, akik a várható ter­més értékesítésére nem szer­ződtek le a termelőszövetke­zettel. Dr. Eleki János beszélt a bo- gyósgyümölos-termesztés nép- gazdasági fontosságáról. Né­hány gyümölcsfajta szinte kor­látlan mennyiségben értékesít­hető a tőkés piacon. Ehhez azonban kiváló minőség szük­séges. Mivel a bogyósgyü- mölcs-termesztés a nagyüze­mekből átkerült a kisgazdasá­gokba, így napjainkban min­dennél fontosabb a jól műkö­dő egységesülés és a kisüzemi termesztés, valamint a nagy­üzemi feldolgozás előnyeinek párosítása. Műszaki fejlesztés Szó volt továbbá a tanács­kozáson a műszaki fejleszti lehetőségeiről, a bogyósok fo~- galmazásáról. Az értékes esz­mecsere után a résztvevők megtekintették a szobi Gyü­mölcsfeldolgozó Közös Válla lat üzemét. Surányi János Kaposvári erőpróba Vasárnapi visszavágó Az utolsó erőpróbájához ér­kezett a Váci Izzó MTE lab­darúgó-csapata. A bajnoksá­got nyert együttes az NB 11- be való bejutásért játssza va­sárnap Kaposváron az utolsó osztályozó mérkőzését, a visz- szavágót. Az egyesület külön autóbuszokat 'indít vasárnap reggel a stadion elől a kapos­vári mérkőzésre, melynek a részvételi ára 250 forint. A labdarúgó-szakosztály ve­zetősége ezúttal is számít a lelkes szurkológárdára, hogy buzdításával a csapatot jó eredményre serkentse. ISSN 0133-17» (Vád Hírlap» Tömegsport a fsatóssn Sződligeten három éve ala­kult ki rendszeresen tömeg­sportélet. Ónodi Szabó Mihály elnökhelyettes erről így beszél. — Női kondícióedzéseket tartunk szakképzett gyógytor­nász vezetésével. A sakkozók vezetője a nyugdíjas Szálkái Dezső. Megalakult a női lab­darúgócsapat. Jelenleg tízen vannak, heti két edzést tarta­nak, Szabó György az edzőjük. Ok szerepeltek az idei török­mezői békenapon is. Teniszpá­lyánk a művelődési ház mö­gött van. Bitumenezett talajon játszhat, aki kedvet érez hoz­zá. Szenvedélyesen hódolnak a fiú'k a bodi-bilding sportág­nak. A labdarúgásban rendszeres a tavaszi kupa. Az idei évben Duna Kupán négy csapat vett részt, hatvan játékossal. Az el­múlt évben és most is az öreg- fiúk nyertek. Az idei majálison -is nagy­szerű sportküzdelmek zajlot­tak. Mintegy 200 részvevővel. Az egyik főszervezőnk Pölcz Gábor és felesége volt. A kis- vályás fociban az iskolások küzdelmében Sződliget nyert Sződ ellen. Már készülünk augusztus 20-ra, amikor újra mód nyílik a sportvetélkedők­re, hét sporté aban. Solymosi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom