Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-27 / 149. szám
Mindenkinek, aki vezet Konzultáció az új KRESZ-ről Sok közúti jelzés megváltozik CEGLÉDI t/urfap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 149. SZÄM 1984. JÜNIUS 27., SZERDA Pspíron már van iskola Vacogva tanulni az egyszeregyet A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek, alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki betartsa és számíthasson arra, hogy mások is így tesznek. Sajnos, sokan eleve azért vétenek, mert a közlekedési szabályokat nem ismerik. Vannak, akik ismerik, de nem törődnek vele. Most július 1-től változások lépnek hatályba, így hát különösen fontos, hogy minden közlekedő, beleértve a gyalogosokat is, megismerje ezeket. Nyomtatott kiadvány ezzel kapcsolatban már van, beszerezhető, közkézen foroghat. A változás olyan jelentős, hogy célszerű megismerni minden közlekedőnek. Különösen sokat találni a közúti jelzések között. Üj vagy módosított közúti jelzőtáblákról, útburkolati jelekről van szó a szabályzatban. Például lesz útvonal, ahol a kerékpárral lehet kerékpárhoz csatlakozó utánfutót vontatni, ha az egytengelyű, nem szélesebb 70 centiméternél és nem haladja meg a hetven kilogrammot. Változik a buszsávon a közlekedés, a kerékpáros és a segédmotorA* orvostudományok doktora volt, aki disszertációját hazánkban elsőnek írta magyarul az érvényben lévő latin és német helyett. Társszerkesztője az 1830-ban alapított Orvosi Tárnak, élen járt az orvosi nyelv magyarosításában és az orvosi nyelvújításban. A pesti egyetem diateti- ka és makrobiotika tanáraként magyar és német nyelven tartotta előadásait a hazai és külföldi hallgatóinak. Hatalmas ismeretei, racionalizmusa és eredményes kutatásai révén a múlt század egyik legkiválóbb orvosa volt. Vonzódott a szépirodalomhoz és mint irodalomszervező, kritikus, színpadi szerző, műfordító tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, 1835-től pedig titkára. Később az Egyetemi Könyvtár igazgatójává nevezték ki. Kapcsolatban állt a reformkor minden számottevő kiválóságával Széchenyi Istvántól kezdve Kisfaludy Károlyig. Érdeklődése kiterjedt a filozófia és a természettudományok számos ágára, sokat járt külföldön és éles szemmel figyelte az európai művelődés minden újdonságát. Hallatlan munkabírásával és sokirányú tevékenységével o XIX. százafl egyik ismert polihisztora volt. Harminckilenc éves korában választott főhivatást — egyik napról a másikra cserélte föl orvosegyetemi katedráját a magyar nyelv és irodalom p rofesszor ságival. Főként e kerékpáros közlekedés. Oj közúti jelzőtábla jelöli a lakópihenő övezetet, ahová nem hajthat be mindén jármű, s ha bemehet, akkor legfeljebb 20 kilométer óránkénti sebességgel közlekedhet — s így tovább. Változik a megállás, különböző járművekkel a kijelölt gyalogosátkelő előtt, a várakozás. Űj, hogy személyautó tetőcsomagtartóján akkora rakományt lehet vinni, amely elöl és hátul 40—40 centiméterrel hosszabb, mint az autó A csomagtartó maga nem lehet „túlnyúló” ezután sem. Cegléden azért, hogy a változásokat még jobban megismerhessék, ismeretterjesztő előadásokat, konzultációkat rendez a Magyar Honvédelmi Szövetség és a Közlekedés Biztonsági Tanács. Az érdeklődőket június 30-án, szombaton délelőtt 9 órára, délután 14 órára, vasárnap, július 1-én pedig délelőtt 9 órára várják az MHSZ Dugovics utca 2/a. számú épületének előadótermébe. Az előadásokat minden vezetői engedéllyel rendelkező személy meghallgathatja. Sziráki Péter a KBT-elnökség tagja két tudományban alkotott maradandót alapvető munkásságával, méltán dísze a magyar panteonnak. Életútjának hazai és külföldi városai, egyetemei és barátai mind ismertek, kivéve gyermekkorának legjelentősebb esztendejét, a ceglédi 1813—14-es tanévet. Ismeretlenek ceglédi nevelőszülei, az iskolatársai, nem ismert a nemzeti iskola. Ez az írás arra vállalkozik, hogy bemutassa a Bischoff családot és az iskolát, melynek a német nyelvű, de magyar érzelmű szülők egyetlen gyermekét, Schédel Ferit magyarrá változtatták. „1813-ban valamely októberi nap estélyén, vacsora után anyám magához intvén a pam- lagra, egy engem nem csekély mértékben megdöbbentő kinyilatkoztatást tett: kedves fiam, atyád elhatározta, hogy a hónap végén az első deákba’ Ceglédre visz, hogy ott megtanulj magyarul” — írja Toldy Ferenc önéletrajzi írásában. Október 31-én a budai gyorskocsi éppen leendő szállása előtt állt meg a ceglédi lóváltó postaállomás és a vele szomszédos iskolánál, a Czeglédi Királyi Politico Fun- dat.ionális Fő Oskolánál. Ez az iskolatípus 1777-ben jött létre Mária Terézia királynő Ratio Educationis rendeletével. A korábbi egytanítós iskola helyében a háromosztályos intézetet a város földesasszo. Mikor a kiadós esők után átázott volt az úttörőszoba födémje, valamelyik vásott nebuló söprűnyéllel böködni kezdte a plafont. Alighanem megtetszett neki, hogy a vékony farúadal egészen könnyedén lyukat fúrhat a málló vakolatba. Nyílásnemzárók Lehet, hogy a tápiószőlősi pedagógusok legszebb álmaiban megjelenik egy vaskos bulldózer, s az 1927-ben épült iskolát eltünteti a föld színéről. A sejtelmes éji film folytatásában pedig már áll az új, emberhez méltó tanoda: elegendő tanteremmel, szertárakkal, könyvtárral, csapatotthonnal, melegítő konyhával. A szürke ajtótokokat koszorúként futják körül a falrepedések. Rőtbe hajlik a va- racskos kőpadló, képtelenség tisztán tartani. A takarítók hiábavaló küzdelmet vívnak a szállongó por ellen. De a legveszélyesebb mégis a tél. A kályhák a legvadabb fagyban sem tudják 15 foknál melegebbre felfűteni a magas tantermeket. Pedig a legtöbb esetben már vasárnap begyújtottak, remélve, hogy hétfőre elviselhetővé válik a hőmérséklet. De nem, még a nyílászárók is csak szájtátva figyelték, amint elillan a hevülő levegő. A nyílt órára ellátogató szülőket megvacogtatta a hideg, hát rohantak is rögvest panaszkodni a tanácshoz. Évtizedek óta két műszakban folyik a tanítás. A nevelői szobában öt szék áll szorosan egymás mellett. Ennyi nyai, a klarissza apácák alapították. A dongaboltozatos, csúcsíves ablakú középkori tanterem mellé építették a második klasszis tantermét, ezekre emeletet húztak. Itt lakott a harmadik osztály tanítója kétszobás szolgálati lakásában. Konyhájából nyílt a grammatikai osztály, melybe a tanító és a kis Ferkó innen lépett be, míg a többi tanuló a másik ajtón, az emeleti tornácról. Bischoff József 1788-ban került a ceglédi nemzeti iskolá- ,hoz, szorgalma és tudása révén lett a latin klasszis professzorává, a vele járó igazgatói tisztséggel. Valahol a Délvidéken születhetett 1760- ban — sejteti a zombori előző tanárkodása. A budai Reinfusz Annával, föltehetően a Vízivárosban, a Krisztinavárosban vagy a budai Vár polgárnegyedében kötött házasságot a kilencvenes években. Három gyermekük volt: Rozália, aki máshol született, Mária és József, kik Cegléden láttak napvilágot. A szigorú nevelőapa 1830-ban ment nyugdíjba, ünnepélyesen búcsúztatták hetven éves korában Még három évet élt, 1833. április 28-án halt meg. Reinfusz Anna idős korában még dajkálta dédunokáit, nyolcvanhét évesen halt meg kolerában Cegléden, túlélvén Rózát, férjét és tán fiát is, sőt unokája első feleségét is. Házukban tilos volt a német szó, s a kis Ferkó nehezen fér el. Jöhetne már az a bulldózer. A tápiószőlősi általános iskola épülete rég nem alkalmas arra, hogy benne színvonalas oktató-nevelő munka follyon. Nem túl hosszú, ám úgy tűnik egyelőre teljesíthetetlen a pedagógusok és a szülők kívánságlistája: illő iskola, napközi, s egy olyan hely, ahol az apróságok kulturált körülmények között tudnak étkezni. Gyatra az alapellátás, mondhatnánk ösz- szefoglalóul, holott ilyesmire még a szűkös anyagi feltételek mellett is kell jutnia pénznek. Mégsem jut. Ha szobor gyanánt a helybeli iskolaépítőt' kellene megmintázni, elegendő lenne két széttárt kar: hiába, a falu erőforrásai mindent összeszedve is véznák egy ilyen vállalkozáshoz. No, meg telik-múlik az idő. Ma duplájáért Árkus papírok kerülnek elő a fiókból, teli rajzolva mind. — 1981-ben már készen állt ezt a terv — mondja Csizmadia Endréné, az általános iskola igazgatója. — A Nagyká- tai Építőipari Szövetkezet 10 millió forintra taksálta a munkát. Ügy nézett ki, hogy hamarosan hozzá is látnak. A szomszédos épületből elköltözött a községi könyvtár, hogy ne legyen útban. A termelő- szövetkezet félmillió, a tanács pedig egymillió forinttal tudott volna hozzájárulni az induló tőkéhez. Közben már elkezdtük szervezni a társadalmi munkát is. Ám mind a mai napig nem történt semmi. boldogult volna, ha Rozália és Mari titokban nem tanítják. A két lány és a színmagyar pajtások — között a Bobory fiúk és Nagysándor Józsi húsvétra már magyarrá formálták. Ez a ceglédi esztendő nemcsak nyelvét, hanem a tehetséges fiú észjárását is magyarrá igazította. A szép Bischoff Mária 1816. december 15-én ment férjhez. Vőlegénye Barta Pál tószegi nótárius elvitte magával. Egy fiukról tudok, Barta Ferencről, aki visszaszármazott Ceglédre, itt kötött házasságot 1848-ban. Első felesége meghalt, másodszor Geiger Máriát vette el. Sógora, Geiger József városi tisztviselő, negyvennyolcban a lovas nemzetőrök választott kapitánya volt, ő vezette föl a századot a pá- kozdi csatára. Barta Ferenc tanácstagnak jelentős szerepe volt a megyei törvényszéknek Ceglédre helyezésében. majd a polgári iskola szervezésében. 1872-ben polgármesterré választották. Polgármestersége idejére esett a várfogságból szabadult Bobory Károly ország- gyűlési követsége, Kossuth Lajos mandátuma és a turini zarándoklat. Száz ceglédi polgárt vezetett Itáliába az agg kormányzóhoz. Legifjabb leányai, Berta és Mari osztálytársai voltak a ceglédi polgáriban Kodolányi János anyjának, Martinovich Ilonának és Kárpáti Aurél legidősebb nővérének. Vilmának. A Bischoff család kihalt, a kétszázhét éves iskola új épületben és más nevezet alatt ma is működik. Hajdani növendékük emlékét szerte az országban utcák és intézmények őrzik. Toldy Ferenc nevét születésének száznyolcvanadik évfordulóján. augusztus 10-én, veszi föl a Ceglédi Városi Kórház. Hídvégi Lajos Ugyanazok az elképzelések most már több mint 20 millióért válthatók valóra. Hát igen, azóta már állna a suli. Csakhogy kiderült: egy rendelet szerint a kivitelezői jogokat kizárólag versenytárgyalássai lehet elnyerni. A tárgyalóasztalnál természetesen ott ültek a nagykátai építők is, akik a szabadáras formára hivatkozva most már az eredetinél jóval nagyobb összeget kértek. Akkorát, hogy a szőlősieknek leesett az álluk. Az alapokat viszont továbbra sem ásta senki. Türelmes tanárok Mára egyetlen reménysugár maradt: talán a megyei tanács juttat annyi pénzt a községnek, hogy az építkezés elkezdődjék. Am egyelőre konkrét ígéret sincs. A megye sem mindenható. Csodálkozom a szőlősi pedagógusok türelmén. A gyalázatos körülmények ellenére sem vágyódnak más vidékre. Itt laknak valamennyien a községben, szerencsére. Mert egyébként a szőlősi gyerekek télen is vakációzhatnának. Varga Sándor A Gerjénk sorsa iránt érzett aggodalom miatt tartottam szükségesnek, hogy néhány fontos dolgot leírjak nehéz sorsú élővizünkről. A Mo- nori-erdő és Paltár-erdő között húzódik a Gyáli patak és a Gerje vízválasztója. Pilis területén, a haleszi szőlők közelében ered piciny folyócskánk, amely közel 50 kilométeres út után éri el Tószeg alatt a Tiszát. Pilis, ALbertirsa, Ceglédber- cel, Törtei, Kőröstetétlen, Tószeg és Tiszavárkony települések életétől, az itt lakóktól függ az, hogy meddig tarthatjuk élővíznek a Gerjét, és mikor válik ocsmány szennycsatornává. A Tisza sem élő, sem holt vízként nem kedveli a szennyezést, alacsony vízállás esetén árt neki legtöbbet a beléje igyekvő mocsok. A Gerjét csak az szeretheti igazán, aki tudja, legalább elbeszélések alapján, hogy milyen tiszta volt a vize mint szerencsére most is, egyes szakaszokon. Városunk azonban nagy teher a vízfolyásnak, számos üzem ide juttatja elhasznált vizét, és sajnos, nem mindig tisztát. Holott a jogszabályok és rendeletek erről egyértelműen intézkednek, s aligha remélhető komoly javulás, amíg a felelős üzemek nem építik meg a nagyhatékonyságú víztisztítójukat, vagy nem emelkedik olyan drasztikusan a vízbírság, hogy ne érje meg fojtogatni a folyamot. Néhol már bevezették, hogy abból a vízből kell gazdál- kodniok, amit kibocsátanak az üzemből. Szerintem jó ötlet, tényleg arra sarkall, hogy a régi Temze-mocskosságú Gerjénk ismét tiszta legyen. Kőröstetétlen jó példát szolgáltatott, mert a víztisztító beállításával annyira megjavult arrafelé a víz minősége, hogy a tejüzemig is felúsznak a tiszai halak. Törtei környékén is elég jó a vízminőség, de a város alatt, a városban kifejezetten rossz. I Előadások az MTESZ-ben A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság városi szervezete június 29-én, pénteken délután két órakor a Technika Hazában összejövetelt tart. Dr. lllisz László, a Minisztertanács titkárságának személyzeti főosztályvezetője az állami személyzeti munka időszerű problémáiról tart előadást. Sárik Jánosné titkár a személyzeti vezetők városbéli klubjának megalakításával és programjával kapcsolatban ad tájékoztatást. Ha a festő megjelenik Megszépül ebben az évben még több olyan élelmiszerüzlet Cegléden, amelyet a Cegléd és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat tart fenn. Ahol a legszükségesebb, ott sor kerül egyes bútorok, hűtőberendezések cseréjére is. Szebb, higiénikusabb lesz a kórházi büfé, a Bercsényi úti ABC-t festik, berendezését pótolják. A Tömörkény utcai, Sövény utcai, Külső-Kátai úti, Dohány utcai bolt neve is ott szerepel a tatarozásokat soroló listán. A munkálatok miatt, ha zárva tart a bolt, a közelieket felkészítik a várható forgalomnövekedésre, hogy a vevők ne szenvedjenek hiányt. Kiállítás házépítőknek A Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat és a városi tanács közös rendezésében ma, szerdán délután három órakor kiállítás nyílik a városháza aulájában A DUTÉP a magánlakásépítés szolgálatában címmel. Az érdeklődők július 3-án, kedden a helyszínen szakemberektől kaphatnak részletes tájékoztatást. A Gerjét az szeretheti igazán, aki látja, mit rontott rajta az ember, a szűklátókörű gazdálkodás. És csak az szeretheti igazán aki szép nyári, napsütéses őszi vagy téli időben pihent már a berceli lapályon, látta a madarak tarka seregét a törteli legelőkön, és észlelte, milyen szép is a Kis- Gerje tiszta vize. Parányi halacskáival, riadt siklóival és számos hüllőfajával, melyeket jobbnak látok nem is említeni. A közeljövőben a felszíni élővizek és felszín alatti vizek védelméről tudományos anké- tot szervez a HNF környezetvédelmi bizottsága, az MSZMP munkabizottságával és az MTESZ helyi csoportjával karöltve. Nagyon jó lenne, ha e megbeszélés legfőbb következtetései a legszélesebb körben ismertté válnának. A felvilágosítás sokat segíthet, de önmagában nem elég. Ha a Gerjével kapcsolatban levő üzemek, a szemetet szorgalmasan a partra hordó lakosok végre megfogadnák az intelmeket, megváltozna a patak arculata. A meder is kezd átalakulni, ezért a Gerje-rombolók fogjanak össze a Gerjéért: a tisztított víz, vízkeverő kerekek elhelyezése, mederkarbantartás, a szemétlerakás megszüntetése — gyökeres változást hoz. S. D. Diszkó a kertben Hétfőnként, ha szép az idő, este héttől zene szól a Helyőrségi Művelődési Központ szép udvarán. az érdeklődőket diszkózene várja, a műsorvezető lemezlovas Kecskés Attila. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett halottunk, MÁCSAI MÁTYÁS temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek, részvétükkel fájdalmunkat enyhítették. A .GYÁSZOLÓ CSALÁD. ISSN 0133—2800 (Ceglédi Htrlni Kényszerű terepjárás Tengelypattogás Kimondottan jólesett az öreg tengelynek a csend, ami a motor hengereinek elhallgatása után betöltötte a Lada alját. Csak néhány kimerült, finom, fémes pattogás jelezte még az előbbi percek viszontagságait. Jaj, az a néhány száz méter a városközponttól idáig! Váratlanul felbukkanó gödrök, az úton keresztül futó, újra-újra kimarjuló árkok, kiforgatott utcakövek élei. Por és por. Napos Időben legalább lehet látni és jelezni a vész előtt: ezzel is segíteni a gazdának, hogy időben tudjon még a kormányhoz kapni, a fékre lépni. De ha esik az eső! Az összegyűlő vizek tükre elrejti a szemek elől az alatta rejlő kellemetlen meglepetéseket. Hát az már nemcsak az ember, de a jármű testét is próbára teszi. Megviseli a lelkűket is. Valóságos megkönnyebbülés a hazaérkezés, a beka- nyarodás, a Mátyás király utcába. De a teljes megnyugvásig még kell egy kis idő, míg a Petőfi utcai kényszerű terepjárás okozta megrázkódtatás elcsitul a sajgó alkatrészek között. Nagy öröm volt az utca lakóinak a rmHfr év végén a gáz bevezetése. De miért tetéződik még napjainkban is az érte fizetett ár azzal a sok bokszán kodással, amit az utca hosszas félbeha- gyottsága, elhanyagoltsága okoz — nemcsak a környék lakói, de minden arra járó autós, gyalogos számára? B. J. Orvosból lett irodalmár Házukban tilos volt a német szó Toldy Ferenc nevét veszi fel a kórház Különvélemény A folyamfojtogatásfól Tudományos ankétot szerveznek
