Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-26 / 148. szám
4 1984. JÜNIUS 26., KEDD mir Jf » h l Földes István kitüntetése TIT-mimka A TIT megyei elnöksége ülést tartott tegnap. Megtárgyalták a területi szervezetek helyzetét a közigazgatási átszervezés után; elemezték, hol van szükség a szervezetek erősítésére. Tájékoztatót hallgatott meg a testület a természettudományi szakosztályok munkájáról. A kilenc ilyen szakosztálynak összesen ezernél több tagja dolgozik a megyében, Az elnökség elfogadta a javaslatot az országjárás-vezetők szakcsoportjának megalakításáról. Megvitatták még a társasági tagok foglalkoztatásáról és mozgalmi tevékenységéről szóló beszámolót. Az elnökség személyi kérdésekben is döntött: nyugállományba vonulása miatt felmentette tisztségéből Földes Istvánt, a TIT Pest megyei szervezete titkárát. Dr. Vasvá- ry Artúr, a TIT főtitkár-helyettese fölolvasta dr. Ádám Györgynek, a TIT elnökének levelét, amelyben méltatta az elköszönő titkár munkásságát, majd átadta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Ezt követően dr. Novák István, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának vezetője, majd dr. Tóth Albert, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője szólt elismeréssel Földes István tevékenységéről. A búcsúzó titkár harminc esztendeje tölti be ezt a pozíciót. E három évtized alatt sokat tett a szervezet megerősítéséért, a tagság aktivizálásáért* az előadók képzéséért, az ismeretterjesztés színvonalá- ■ak emeléséért. Nagy részvét mellett Eltemették Ferencsik Jánost Sok ezer ember, a zenerajongók hatalmas tábora kísérte mély részvéttel utolsó útjára hétfőn, a Farkasréti temetőben Ferencsik János kétszeres Kos- suth-díjas. kiváló művészt, a Magyar Állami Operaház és a Magyar Állami Hangverseny- zenekar — életének 68. évében elhunyt — karmesterét, főzeneigazgatóját. A temetésen megjelent politikai, társadalmi és kulturális életünk több neves személyisége. Ferencsik János ravatalánál az Operaház férfikara Kórodi András vezényletével részletet adott elő Mozart Varázsfuvolájából. Ezt követően Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes a kulturális kormányzat nevében vett végső búcsút a XX. századi magyar zene történetének kiemelkedő személyiségétől. Az Operaház, a magyar zenei társadalom és a zenei intézmények nevében Mihály András, a Magyar Állami Operaház igazgatója búcsúzott Ferencsik Jánostól. A búcsúbeszédek után a Magyar Állami Hangversenyzenekar eljátszotta Beethoven Eroicájának II. tételét, majd a gyászolók a Fővárosi Tanács által adományozott díszsírhelyre kísérték az elhunytat. A sírt elborították az emlékezés virágai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának koszorúi. Az Operaház női kara Bach egyik chorálját szólaltatta meg, majd a Magyar Rádió Énekkara Kodály Esti dalával búcsúzott Ferencsik Jánostól. Egyetemi előkészítők Felvételik felső fokon Hétfőn mintegy 37 000 — az egyetemek, főiskolák nappali tagozatára jelentkezett — diák kezdte meg felvételi vizsgáját. Az összevont írásbeli érettségi felvételi vizsgák után június 25-én és 26-án kerül sor minden más tárgy írásbeli vizsgáira. Június 27. és július 6. között az ország valamennyi egyetemén és főiskoláján — az esti, levelező tagozatokra jelentkezett 23 000 fiatallal együtt — hatvanezren Tv-figyelő' löd. Mutass egy szilárd pontot, és én kimozdítom helyéről a földet — mondita hajdan a görög bölcs. Azt a bizonyos szilárd pontot ugyan senki sem tudta megmutatni neki, ám ha ma élné ez a gondolkodó, akkor föltehető- ieg így fogalmazna: mondj egy sportágat, és megbolydítom a glóbust. Ez a sportág — jeleznünk sem kell — nyilvánvalóan a labdarúgás, amelynek csak a neve hallatára is izgalomba jönnek milliók, a rádió- meg a televízióműsorok pedig úgy öltenek új orcát, mint farsang idején a maszkabálba indulók. Lám, mi történt most, a labdarúgó Európa-bajnokság idején is: az esti Híradók ide-oda araszoltak, és még a vasárnap esti Hét is visszakúszott az esti hétórás kezdés, re; sőt a hatvan perces adásideje megrövidült kerek tiz minutávaí. Mi mást mondhatunk, mint azt, hogy a foci lett a főszereplő ezekben a június végi napokban. Es micsoda sztárrá avanzsált! Nézi kisfiú és nagymama; még azok is bámulják, akik életükben nem voltak meccsen. A vonzalom titka? Nos, egyrészt az, hogy remeknél reme- kebb csatákat láthatunk, másrészt pedig az, hogy ezeket a viadalokat fantasztikus ele. venséggel továbbítják. Nincs az a fizető, néző, aki oly közeli képekben tudná követni a tabdakergetést, mint mi, akik az otthoni masinák előtt üldögélünk. Akárcsak Bernstein híres pesti hangversenyekor, az előfizető most is testközeli élményt kap, ellentétben azokkal, akik valóságosan is ott szorongnak a helyszínen. A szó legszorosabb értelmében értve drámákat látunk. Drámákat odbent a zöld füvön, idekint a kispad tájékán pedig egyszer egy halálos végű tragédia is bekövetkezett. (Nyilván mindenki tudja, hogy a jugoszláv csapat orvosának hiábavaló élesztősére, erre a kézi kamerákkal szinte egy méterről, félméterről továbbított haláltusára gondolunk.) Fő-fő programunkká lépett elő tehát ez a remek Európa- bainokság. MŰSOr. EZen az odahagyott hétvégén például egyetlen olyan egyéb adás sem akadt, amelyre ráiHett volna a címke: halaszthatatlanul fontos. A tv Zenés Színházának soros vállalkozása, az Offenbach- muzsikára íródott Fortunió dala? Hát ez csak amolyan kellemes időtöltés volt. Alka. lom arra, hogy újra halljuk azt a híres dalt, és eltűnődjünk azon, hogy micsoda jó színész Mádi Szabó Gábor, aki annyi veretes drámai szerep után ebben az ügyvédi alakban is pompásan helyt tudott állni. A Cimbora szombat délutáni ötven perce? Ha valami, ez aztán a csalódások csalódása volt, mert a paródiáról, mint a kifigurázás ősi szokásáról ily szellemtelenül és kedv híján beszélni, nos, ehhez nem kevés érdektelenség kellett. Kamera és mikrofon uccse, olykor nem is lehetett tudni, vajon az eredeti mű hangzik-e el, avagy annak vicces változata, oly egyformán peregtek le az előadói szájakról a szavak. Csupáncsak Latinovits Zoltán adott leckét egy régi-régi felvételen arról, hogyan lehet és kell belebújni Karinthy Frigyesnek és társainak szellemi bohócruhájába. A többiek értetlenül — hogy azt ne mondjuk, felkészületlenül — szövegeltek, szavaltak. Ebből a sajnálatosan szürkére sikerült válogatásból bizony senki fia diák nem tudhatta meg, mi is az a naródi'v Fotó, film. Talán csak két kisebb műsor üdítette illendően a nézőket. Az egyik A fényképezés úttörői bemutató sorozat nyitó darabja volt, amelyben az angol Talbot legelső fotóit láthattuk szakszerű szöveg kíséretében, a másik pedig Kollányi Ágostont, tudományos filmezésünk atyamesterét mutatta be közvetlen kedvességgel, egyben úgy, hogy ki-ki megérthette: miért oly nehéz mesterség az, amire ő az életét tette fel. Mozisnak is, tudósnak is kellett lennie egy személyben; és nemcsak egy, hanem vagy egy tucatnyi tudomány alapos ismerőjének ... Szép köszöntése volt ez A természet kamara, színpadán című műsor a most hetvenéves mesternek. Akácz László adnak számot felkészültségükről. ötvennégy oktatótábort szerveznek nyáron mintegy 5800 középiskolás fiatal számára az egyetemi, a főiskolai felvételeket előkészítő bizottságok. Az agrár-, az egészség- ügyi, a jogi, a közgazdasági, a műszaki, a bölcsész-, a tanári a tanítói, valamint az óvónői pályához vonzódó fiataloknak társadalmi munkában több száz egyetemi és főiskolai oktató és hallgató készíti fel ismerteti meg a felsőfokú intézmény követelményrendszerével, az ottani nevelő-oktató munkával. A felvételizni szándékozó diákok segítségére az idén ismét meghirdették az egyetemek és a főiskolák nyílt nap akcióját. A felvételeket előkészítő bizottságok irodája valamennyi középiskola második és harmadik osztályos tanulóinak jelezte 49 felsőoktatási intézmény nyílt napjának helyét és időpontját. A nyílt napokra a másodikos és a harmadikos középiskolások levélben jelentkezhetnek, az érdeklődésüknek megfele'ő oktatási intézménynél, legkésőbb a rendezvényt megelőzően két héttel. Száz esztendeje született Gyóni Géza Költő fiára emlékezett Dabas A száz esztendeje született Gyóni Gézáról héttőn emlékülést tartottak Dabason. A tanács nagytermében dr. Palota: Sándor, a Gyóni Baráti Kör elnöke köszöntötte a megjelenteket — közöttük Hernádi Lász- lónét, az MSZMP Dabas városi jogú nagyközségi Bizottságának titkárát, Jakab Bélát, a megyei tanács vb. művelődési osztaly- vezetö-hclyettesét, Veress Miklós költőt, a Magyar Írók Szövetsége költői szakosztályának titkárát. A több hete tartó megemlékezóssorozat utolsó aktusaként Gyóni Géza és munkássága címmel dr. Kispéter András irodalomtörténész tartott előadást. Kitért az életrajzi elemek fontosságára, láttatta a költő helyét a századelő és a tízes évek hazai irodalmában. Elemezte pályaképét, viszonyát a kor lírájával. Felemlítette a körülötte provokált vitákat, megrajzolta Gyóni költészetében az önálló hang erősödését. A Gyóni Baráti Kor nevében dr. Palotai Sándor átnyújtotta az arra érdemesülteknek a Gyóni-plakettet, Lóránt Zsuzsa szobrászművész alkotását, Fábián Miklós kötetét, amely a költő munkásságát dolgozza fel. A résztvevők meghallgatták Gyóni Géza Csak egy éjszakára ... című versét, Félegyházi Pál tolmácsolásában, amely a költő nemzetközileg is ismert alkotása. Ezt követően Dabas harmadik kerületében, az egykori Gyónón, az evangélikus lelkészi hivatal falán megkoszorúzták a költő emléktábláját. A Magyar Írek Szövetsége, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a MaA kelta büsztjét Eőry Emil formázta meg gyár Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Pest megyei Tanács, a megyei közművelődési intézmények, a költő nevét viselő emlékbizottság és baráti kör, a lakóhely tanácsa és közössége nevében helyezték el az emlékezés és a tisztelet virágait. Az ünnepség részesei ellátogattak a zöld iskolába is, ahol megtekintették a Gyóni-em- lékkiállítást, s szemügyre vehették a költő eredeti kéziraAz emlékülés résztvevői Barcza Zsolt és Trencsényi Zoltán felvételei Az Írószövetség koszorúját Verena Miklós helyezte el tait, használati tárgyalt, a munkásságának szellemiség.' sugalló relikviákat. Itt látha i' az évforduló alkalmából meghirdetett képzőművészeti p:. lyázat anyaga is, amelyről la-' punk korábbi számaiban már beszámoltunk. A centenáriumi ünnepsége* rozat hétfőn este nyilvános re ■ diófelvétellel zárult. A tanáé nagytermében megtartott en: lékműsorban Bálint Andre . Benkő Gyula, Havas Judit é . Keres Emil színművész műkéi dött közre. Felcsendült a zsámbéki szombatok harsonája Színjáték a szivárvány alatt Az egész napi füllesztö melegtől akart megszabadulni a természet, amikor késő délutánra beborult. Mind alacsonyabban repültek a fecskék, a kaszált fű édes illata lengte körbe a dombságot. Mígnem a feszültséget feloldotta az első esőcsepp, amelyet gyors iramban követett a többi. Mintha csak tréfát űzne, meg-megállt a zuhogás, aztán újra kezdte. Találkozás Órákon át kémleltük az eget. Az egész Zsámbéki medencét körbe fogták a fellegek. Hírek és jóslatok jöttek. Volt, aki eszelősen áztatta magát és hajtogatta: lesz ma még a romoknál előadás! Mások az évtizedes tapasztalatok alapján próbálták megfejteni az idő rejtélyét. S amikor már senki sem várta, megtörtént a csoda. A templom fenséges csúcsívei mögött vörösen izott a táj, a lemenő napsugár áttört az esőcseppeken s az ég boltívét átfonta a szivárvány. A színházi élményre összese- reglett közönséget elrabolta a természeti tünemény. A szivárvány mellett megjelent a párja, mintegy keretbe foglalva az ősi templomrom csúcsíveit. S a fennkölt pillanatban megszólalt a harangszó, felcsendültek a harsonák. A zsámbéki játékokat hirdető szignál hangjai végigfutották a tájat, hogy átvegye birodalmát az emberi szó. Élet és elmúlás filozófiája szövődik egymásba Balázs József történelmi színjátékában. A Báthori advent az emberi elme legmélyebb gondolatait hozza felszínre. Azokat a kérdéseket teszi fel, amelyeket mindannyiunk félve, de ki nem mondva fogalmazunk meg a létezés mikéntjéről. — Bár a múlt, a rég elsüly- lyedt nyírségi világ a színtere a drámámnak, szereplőinek gondolatai, tervei és tettei a közelmúltban, és akár a mában is felismerhetők. Ök is védtelenül álltak a kifürkészhetetlen jövő előtt, mint ahogyan mi. Cselekednek akkor is, ha azzal kiszámíthatatlan események sorát hívják életre. Kortársaimnak szeretném tudni őket, olyanoknak, akikkel találkoztunk már vagy találkozhatunk a jövőben — Balázs József, az író ezzel a nézőnek szánt üzenettel jött Zsámbékra. — A nyíregyházi kőszínházi előadás után magam is kíváncsi vagyok, miként hat a dráma az új közegben — folytatta. — Ügy érzem, a színjátszás ősi formájának lehetünk itt átélői. A szabadtéri megjelenítéskor a természet mintegy a rendező mellé szegődül Ez a közvetlen kapcsolat hat a nézőre és a gondolatokat közvetítő színészre egyaránt. — A környéket régóta ismerem — kapcsolódott a beszélgetéshez Léner Péter, a nyíregyházi színház rendezője. — A darab és helyszín találkozása itt tökéletes. Amikor a zsámbéki művelődési házból megkerestek az elképzeléssel, hogy színházat szeretnének ide hozni, azonnal erre a műre gondoltunk. Egész héten itt próbáltunk, s egyre inkább elragadott a környék, a romtemplom hangulata. Élmény Az utóbbi néhány esztendőben egyre több szabadtéri színházi helyszínt fedeznek fel a rendezők, a szakma avatottjai, a népművelők. Eddig azon csodálkoztunk: vajon miért nem találtak rá Zsámbékra? Most bebizonyosodott; az elképzelések kedvező visszhangra találtak. Az elmúlt esztendei szárnypróbálkozás után a nyíregyházi színház hétvégi előadásai igényességet tükröznek. Telitalálat volt a darabválasztás. Léner Péter rendezői elképzelései. Szigeti András, Bárány Frigyes, Gerbár Tibor és a társulat többi tagjának alakítása és lelkesedése egyaránt magával ragadta a közönséget. Élményeket, benyomásokat szeretnénk tükrözni, éppen ezért az előadás elemzése helyett megpróbáljuk felvillantani a zsámbéki hétvége többi eseményét is. — Szabolcs-Szatmár megye átruccant Zsámbékra — mondja mosolyogva Mátyás Irén, a művelődési ház igazgatója. — Nem csupán a színház mutatkozott be. A nyírbátori képzőművész stúdió kiállítása július közepéig tart a házban. A mindennapi kultúra részeiként a Törökkút csárdában nyírségi étalkülönlegess; geket tálaltak fal. — Volt keletje a nyírség' gombáclevesnek, még éjfé után is hordtuk a juhász lap- csánkát, a szirap ócskát — mondotta másnap Czakó Péter a csárda vezetője. — Ennek a községnek most alakulnak k a hagyományai. Jó lenne, ha a kulturális kezdeményezések meg is honosodnának. — A kirándulók és a Budapestről érkezők éjszakai szállásra is lelnek nálunk — folytatta a beszélgetést Fehér József, a főiskolai kollégium gondnoka. — A kollégiumot most átépítik, de a szobák java része már lakható. Mintha pillanatnyilag kívülről nagyobb lenne az érdeklődés, sokan jelentkeztek telefonon. Vonzás Sok mindenről szólhatnánk még: a szombat délutáni gyerekműsortól a másnapi kirakodó vásárig. Való igaz, hogy az esti esemény mintha a fővárosiakat és az ország más tájegységéről érkezőket vonzotta volna. Az értékek felismerése, a hagyományok meg- gyökerezése hosszú folyamat. A helybéliek még csupán érzik, de számukra ezután tudatosul: fontos dolgok történnek Zsámbékon, ami mindannyiunk szívügye. Erdősi Katalin
