Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-24 / 147. szám
mr « 1984. JtNIUS 24., VASÄRNAP Ami lehetséges, megteszik Nyári ígéretek Ráckevén Autóparkoló és vízibicikli A nyolc és félezer lakosú Ráckeve lélekszáma nyáron — főleg a hétvégeken — megkétszereződik. Ez a néhány ezer ember természetesen lakni, étkezni is akar. Hogyan készül fel erre a nagyközség? Egy hektárnyi területen pihenhetnek a látogatók Az új tanácsházán beszélgettünk minderről Bukovszky látván műszaki főelőadóval. — Gondjaink voltak a megnövekedett gépkocsi-áradattal — mondja. — Ezért elsősorban parkolóra volV szükség. Az István téren épült parkírozó sem képes azonban megoldani ezt a problémát. A község déli részén, a kenyérgyárhoz tervezünk egy másikat, ez 750 ezer forintba kerülne, de 400 ezer még hiányzik. Szeretnénk a Tókert soron egy pihenőparkot létrehozni, ami. egymillió forintot igényelte, de tisztában vagyunk a lehetőségeinkkel, ezért reálisan gondolkodtunk: a rendelkezésre álló 110 ezer forintból a terület egy részét — sok társadalmi mun ka-hoz- zájárulással — úgy „rendeztük be”, hogy értéke megnégyszereződött. — Az üdülök idejük nagyobb részét a víz mellett töltik. Mi várja ott a vendégeket? — Egy egész évben nyitva tartó, fedett résszel is rendelkező strandunk van egy dunai, nyárra. Egy hektárnyi területen pihenhetnek a látogatók, 27 kabin áll rendelkezésre. Tudom, ez nem sok, de az érdeklődés sem túl nagy iránta. A vendégek vagy az autóban öltöznék át, vagy eleve fürdőruháiban érkeznek. Értékmegőrző természetesen van. A zuhanyozó és a WC sem hiányzik. A kölcsönző öt csónakot tart. Idei újdonságuk három vízibicikli. Bővítik » vendégszoba-hálózatot — Zsúfolt lehet ilyenkor ez nz egy szabadstrand. Nem okoznak gondot a tiltott helyen fürdőzők? — Sajnos, igen. Meg a vadkempingezők, mert nincs ki- éoitett kempingünk. Az legalább 15 milliós beruházást igényelne. — Akkor milyen szállásle- hetőséaelc vannak? — Négy kilométerre innen, Budakeszin Ősi játék budakeszi fiatalok alaposan leglepődtek a minap. A tánc- iten váratlanul a cirkuszmű- eszet ősi játékát kapták aján- ékba. Egy borzas hajú fiatal- nber idézte a régmúlt artis- iinak fő látványosságát: tüzet yelt és tüzet fújt, aztán szö- es ágyak közé feküdt. A pro- ukció Rózsa György Leg ... g ... leg ... című műsorából merős, ott 237 kilót tartott a asára fordított szöges ágyon, gy mondja: „Akaraterő és :mmi más”. Neve: Németh Tibor. Foglalkozása: fakir... Trencsényi Zoltán felvétele Szigetbecsén épült nemrég a Keve Hotel. — Gondolom, ezt inkább a külföldiek és a tehetősebbek veszik igénybe. — Olcsóbb a fizetővendégszoba. Azon vagyunk, hogy ezt a hálózatot tovább bővítsük. — Tudomásom szerint sok hétvégi telek van itt, kisebb- nagyobb épületekkel. Tulajdonosaikat nem érinti a szállás gondja. Annál inkább az élelmiszerellátás. — Május közepén összehívtuk az érintett intézményeket, köztük a szállító, ellátó és forgalmazó vállalatok képviselőit, de néhány gyártó vállalattól is jöttek. Előzetesen felmértük a várható keresletet, s ez alapján kértünk nyilatkozatot tőlük. Az Aranykalász Tsz felajánlotta, hogy hűtőházából közvetlenül is rendelhetnek a boltvezetők. A Húsipari Vállalattól Máté Jánosné új termékeket ajánlott: ilyen lesz az aromás májas, a sörkolbász és a nyelves. ✓ Számítanak a magánkereskedőkre A söripar dömsödi kirendeltségének vezetője, Szigeti Bálint Ígérete szerint lesz elég sör, de nem a közkedvelt Kőbányai világosból, hanem elsősorban külföldi termékekből. A kenyérellátás zökkenőmentesnek ígérkezik. Péksütemény viszont most sem lesz elegendő. A tejfelhozatal várhatóan zarvartalan lesz, a dabasi tejüzemnek köszönhetően. A tej- termékválaszték 15—20 féle lesz, csupán a boltvezetők igényétől függ, mennyit látunk belőlük a hűtőpultokban. A kereskedelemben viszont nem szűnnek a gondok. Az élelmiszerüzletek nagy része továbbra is létszámhiánnyal küzd; dolgozóik kilencven százaléka nő, s a táppénzes napok száma-is magas:-A tavaly átadott Bercsényi utcai ÁBC és a felújított üzletek sem tudják kielégíteni maradéktalanul a megnövekedett nyári igényeket. Kísérleteztek már mozgó boltokkal, de ráfizettek, azért idén nem is próbálkozunk ezekkel. A vendéglátásban két nagyobb étterem vesz részt: a Fekete Holló, és a Duna. — Hogyan pótolják akkor a meglevő hézagokat? — A fejlesztési lehetőségek hiányában főleg a magánkereskedőktől várjuk a megoldást. Dudás Zoltán Solymári fürdőszobák — dísznek Vitatkozásból nem fakad víz Négyesben ülünk a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat szentendrei igazgatóságán Kisérdi Józseffel, a vállalat főmérnökével, Bocheim Istvánnal, a DMRVV pilisszentiváni telepének üzemvezetőjével, Horváth Tiborral, a solymári nagyközségi tanács költségvetési üzemének építésvezetőjével. Szóval, ülünk és vitatkozunk már másfél órája. Nem tudjuk eldönteni a kérdést: ki a hibás azért, hogy Solymáron a Bocskai utca lakóinak egy része tavaly ősz óta víz nélkül van- A történetet a kezdetektől ismertetjük, mert a kívülálló nem értheti mi is a probléma. Először a vezetéképítést (bővítést) megrendeli, a helyi (ez esetben a solymári) társulat. A tanács költségvetési üzeme, — de bármely cég amelynek ez a profilja — kivitelezi, a DMRVV átveszi üzemelésre és beköti a lakóházakat. Tolakodó kérdés sajátos vezeték A Bocskai utcában helyzet alakult ki. A a 40-es számig évek óta kész, nincs vele gond. A solymári víztársulat megrendelt még zázötven méter bővítést, a költségvetési üzem annak rendje és módja szerint elkészítette, s összekapcsolta a régivel, mondván, a lakosságnak mielőbb szüksége van az egészséges ivóvízre. Tavaly őszszel már néhány lakóházat rákötöttek a vezetékre. Hogy a költségvetési üzem, vagy a DMRVV emberei — ma már nehéz volna kideríteni. Horváth Tibor állítja, hogy ők nem kötöttek be semmit, Bocheim István óvatosabb: a csoportvezetőnk kiment a helyszínre, nem tudta, hogy a régi vezeték meddig ér, elképzelhető, hogy az újra kapcsolt rá néhány lakást. Most az olvasóban joggal tolakodik elő a kérdés: nem mindegy, hogy me'yik cég juttatja vízhez a la'kót? Nem. Mert a törvény — s ez rendjén való — úgy követeli meg, hogy az elkészült vezetéket csak nyomáspróba és KÖJÁL-vizs- gálat után veszi át a DMRVV, az otthonok rácsatlakoztatására csak aztán kerülhet sor. A bomba tavaly decemberben robbant, öt lakó, kiépítette a saját csőrendszerét, s kérte a bekötést. Szentendréről megkapták a hivatalos értesítést, amelyben a DMRVV közölte, mikor érkeznek a szakemberek. A munka, már javában folyt, amikor megjelent Bocheim István a pilisszentiváni üzemegység vezetője, s leállította a további munkát. Máig sem tisztázott hogyan, de megtudta; nyomáspróba és KÖJÁL-engedély nélküli vezetékről fogyasztanak a lakók. Kisérdi József mutatja a jegyzőkönyvet, amelyet a solymári nagyközségi tanács elnöVASÁRNAPI GONDOLATOK RÁDIÓHANG •« ól aludtam éjszaka. Kellemes a hajnal, a reggel, J halk neszezés a domboldal. A rádióban a Color együttes köszönti a névnapjukat ünneplőket. Közbeszól egy hang a stúdióból — a Mester utca és a Ferenc körút környékén csőtrepedés van, valaki telefonált, de már a Vízművek is felvonult a helyszínre. Rockoperáé a terep, mintha egyszerre hallanám a Jézus Krisztus szupersztár és István, a király dallamait. Bombahír szárnyal a következő percben: egy japán ösztöndíjas megtalálta Kossuth Lajos japán kapcsolatainak dokumentumait, a róla írt regényt, melynek 1880 körül nagy hatása volt a szigetországban. Űjabb zene áramlik lágyan, harmóniát sugároz az Omega és egy népdal a Tisza vidékéről. Az időjárásjelentés esőről, napsütésről számol be, és a hírek se szorongatóak — csönd van a világban. Űjabb zene következik a reggeli műsorban, újabb kisriport. Ezúttal a Vas utcai csecsemőinitézetből. Olyan gyerekekről halljuk a nővérke, az orvos hangját, akiknek nincs édesanyjuk, vagy akik elhagyták a kis Erzsikét, Zoltánt... Sír a hangjuk a rádióban, de ez á sírás -nem tud belekapaszkodni az anya simogatásába, békéltetőén dallamos csitításába. Tárgyilagos hang összegez; hazánkban kétezer körül vannak azok a gyerekek, akiket évente állami gondozásba vesznek. Óriási szám. Óriási, s bár nosztalgikus muzsika enyhíti e drámát, nyugtalanságomon már nem segít. Motyogom magamban, ha már a szülők ilyen felelőtlenek olykor, akkor legalább nekünk szükséges érző, tiszta hátteret biztosítanunk e kedves, ártatlan jövevényeknek. Nemcsak az államnak, hanem a társadalomnak, nemcsak az intézményeknek, hanem .minden felnőttnek, hiszen e be nem fogadottak mindannyiunk gyermekei. Azt, hogy e súlyos igazságot tudom, egy szigorú, névtelen nevelőnek köszönhetem, a rádiónak. Kikapcsolom, hiszen a hang már bennem folytatódik türelmetlen áramlással. Kinézek az ablakon, süt a remény; a sárga forzícia. Losonci Miklós ke is megkapott. Ebben elmarasztalják Horváth Tibor építésvezetőt, aki szabálytalanságot követett el. Nevezett azzal védekezik, hogy ismeri az előírásokat, de utcákat, vezetékszakaszokat tudna mutatni, amelyeket a DMRVV a KÖJÁL jóváhagyása nélkül állított üzembe. Lehet, vagy nem? — A gyakorlat eddig is az volt — erősködik az építésvezető, hogy az új vezetéken a költségvetési üzem megcsinálta a nyomáspróbát, összekötötte a régivel, s el volt intézve a dolog. A vízműtől vagy volt valaki, vagy nem. A Bocskai utcában jelen volt Gróf Tibor solymári vízműkezelő. A költségvetési üzem ezzel rendjén valónak találta a dolgot. Kisérdi József tiltakozik. — Horváth Tibor állítása nem felel meg a valóságnak. A DMRVV mindig szigorúan betartja a szabályokat. A vitától függetlenül, a tizennégy, víz nélkül maradt lakás ügye nem mozdul előre. A tulajdonosak nem értik. Előttük a vezeték, ők megcsinálták a fürdőszobát, néhá- nyuknak bekötötték a vizet, a többieknél pedig leállították az akciót. A Bocskai út 78-ban Szegő Erzsébeték tavaly november 27. óta várnak a be- rkötésre. — Mi csak' azt ■ ’lát-' tűk, hogy szerelik a mérőórákat, s aztán eltűnnék — mondják. A meddő vitából a kivezető utat a közős nevező megtalálása jelenti. Abban egyetértenek a felek, hogy a lakosságnak mielőbb vízre van szüksége. Horváth Tibor kijelenti, hogy megcsinálják a nyomáspróbát. A bekötések miatt nem lesz ugyan nyolc bar, de ha a DMRVV elfogad kisebb értéket is, rendben van. A tárgyalás óta három hét telt el. Megkerestük Horváth Tibort és érdeklődtünk: mi újság a Bocskai utcában? — Lecsillapodtak a kedélyek. Túl vagyunk a nyomáspróbán és a KÖJÁL-mintavé- telen. Amint megérkezik az eredmény, a DMRVV megkezdi a bekötést. Néhány nap az egész. Veszélyes játék A sokéves gyakorlatban írott malaszt a nyomáspróba, a KÖJÁL-minta, az átvétel üzemelésre — sematikus rutinná vált. Ez vezetett odáig, hogy a solymári tanács költségvetési üzeme — a lakosság sürgetésére szabálytalanul lerövidítette az ügymenetet. Veszélyes játék volt. A kialakult vitának a felek is, a lakosság is kárát látta. Az eddig egymással elégedett cégek bizalma megingott. Meggyőződésünk, hogy lehetett volna szabályosan, gyorsan, a fertőzés veszélye nélkül is hálózatot bővíteni Solymáron, a Bocskai utcában. Az ügy több tanulsága mellett talán ez a legfontosabb. Vicsotka Mihály Konyhákért A zt mindenki tudja, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalatnál az olajból különféle energiahordozókat, vegyi, gyógyszer- és élelmiszeripari alapanyagokat termelnek. S aki még sohasem járt Százhalombattán, az is maga elé tudja képzelni a hatalmas olajvárost, betonútjaival, csőkígyóival, hidegséget árasztó tornyaival. De vajon néhány ott dolgozón kívül mások tudják-e azt, hogy a DIIV-ban friss hagymát, zöldséget is termelnek? Na nem sokat, s nem is hivatalosan, éppen csak annyit, amennyi két tucat embernek a mindennapi zsíros kenyerére kell. A gázolaj-kénmentesítő I. bejárata előtt láttam a néhány négyzetméternyi kis konyhakertet. Az üzemben dolgozó férfiak egymásra kacsintva mondják: nekik ugyan semmi közük ahhoz a kerthez, éppencsak annyi, hogy ők maguk csinálták, gondozzák. Nem tudták elviselni lábuk előtt a kopársá- got, s egy-egy eredményes, közös horgászat után, milyen jól jön a friss zöldség! Az irányítóteremben műszereken figyelik a berendezések működését. Állandó figyelemre, ha baj van, gyors és határozott döntésekre van szükség. Egy csendes műszak alatt, ebédidőben, vacsoraidőben — hiszen folyamatos három műszakban dolgoznak — olykor megengednek maguknak egy kis fő- zőcskézést is. A csípős halpaprikástól valamennyiüknek jobb kedve lesz. Férfiak. EL E. Kedvezőbb menetidő Befejeződött a felújítás A nyári megnövekedett utasforgalom kezdetére befejeződött a vágányhálózat felújítása és bővítése a Kelenföldi pályaudvaron. Elkészültek az utasok biztonságát szolgáló peronok, és a kétszázhúsz méteres aluljáró, a tájékoztató rendszer, az állomás hangosítása stb. Ezután a pályaudvaron —, ahol naponta 35—40 ezer utas fordul meg — több szerelvény haladhat át, mint korábban, ami az utasok nem kis örömére kedvezően befolyásolja a vonatok menetidejét. Mint a képen is látható, minden peront lépcső köt össze az aluljáróval. Válogsfcff a gárda Ärafis elüt a Tápfóságban ELKÉPZELNI SEM LEHETNE szeDb gépjavító műhelyt, mint amilyen a farmo- si Tápiómente Termelőszövetkezeté. A tápiósági emberekre jellemző szorgalommal dolgoznak, valóságos szikraesőben, kalapácsdöngés közepette hajtanak, hogy aratásira valamennyi kombájn, pótkocsi, traktor munkába állhasson. Miskolci Mihály szerelő régi motorosnak számít a gazdaságban. Mint mondja, ez előny is, meg hátrány is. Előny, mert 12 év alatt, mióta a szövetkezetben dolgozom, kiismertem az egész tsz-t. Hátrány, mert ennyi idő után is csak 23 forint az órabérem. Ha többször odébb- álltam volna, biztos több lenne. Most különösen kellene a pénz, mert a lányom után a két fiamnak segítek saját otthonunk megteremtésében. S nemcsak munkával... Ezért azután szombat-vasárnap is dolgozom és úgy tervezem, hogy hét év után, az ősszel, ismét traktorra szállók. A szántás ugyanis többet hoz a konyhára, mint a műhelymunka. — Azt még meg is kell érni — élcelődik Csillik József gépszerelő. — Előbb az aratáson kell túllenni — fűzi hozzá Sztari László segéd- üzemág-vezető —, mert náluk a kombájnok nyergébe is azok ülnek, akik javították. Aki nem tette rendbe a gépét, az bizony bajlódhat vele majd eleget. Meg a pénztárcája is bánja. — Miattam biztos nem kell állni egy percet sem — néz fel Adamecz János hegesztő —, aki éppenhogy túljutott 20. életévén. — Én úgy megvarrom az elszakadt vasat, hogy abba senki nem találhat kivetnivalót. A kissé magabiztos szöveg, valóban jó munkát takar. Ezt a szerelőcsarnokban dolgozó •idősebb szakemberek is elismerik. — Válogatott gárda dolgozik itt — veszi vissza a szót Miskolci Mihály. — Ezt nézze meg — fordul hozzám —, hiánycikknek számit az E—516-os kombájnok úgynevezett bedobó perselye. Na- mármost, egy kis ötletért, mi sem megyünk a szomszédba. Metamidból, ami ugyan nem olcsó, elkészítjük a hiányzó darabokat. Ezek jobban bírják a strapát, így végső soron a drágább az olcsóbb, mert az üzembiztos gép mindenné: többet ér. Szerencsére, soka: javult az alkatrészellátás, nagyobb gondjaink nincsenek. — Űj ötleteken is törjük a fejünket. Mit, hogy lehetne célszerűbben megcsinálni? — fűzi tovább a szót Sztár. László. Például olyan gyűrűs- hengerhúzót készítettünk amellyel a korábbi három helyett kilenc művelő eszközt kapcsolhatunk fel az MTZ— 80-as traktorra. Vagy ott van nak a Hamsterek. Ezeken a szálastakarmány-'betakarító gépeken a sima csapágyak két nap alatt tönkremennek. Mi 3000-res zárt csapágyakkal helyettesítettük, azóta kevesebb problémát okoznak. VALÓBAN SZÉP a két éve átadott gépjavító bázis. Bele is került néhány millióba. Kár, hogy arra már nem gondoltak; a fehér üveg jobban átengedi a fényt, mint a zöld. Pedig kitűnő a szakember- gárda is, kár ilyen aprósággal rontani a munkakörülményeket, s ezzel együtt a kollektíva hangulatát. Bóna Zoltán
