Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-23 / 146. szám
« A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1984. JCNUjS 23., SZOMBAT 7_LOI ESerepesfcmai változásai Utak, árkok és a lakosság A folyamatos üzemért Aki csak végigrobog autópályáinkon, nem sokszor gondol rá: az út karbantartása folyamatos üzemének biztosítása sok munkát ad a fenntartóknak. így van ez az M3-as autópálya esetében is, amelynek megfelelő műszaki állapotáért a gödöllői autópályamérnökség szakemberei a felelősek. Munkájukat persze megfelelő géppark is segíti, amelynek értéke jelenleg csaknem nyolcvanmillió forint. Jobb oldali felvételünkön: Orbán Ferenc és Sárközi Béla szerelők az út takarítására szolgáló önfelszedő IFÁ-t készítik elő műszaki vizsgára. Alsó képünkön: Pásztor Sándor egy IFA-gépkocsi fékdobját szabályozza esztergán. Hanrsov^zUi János (elvételei Most HÉV-vel és különjáratú, azaz HÉV-pótló autóbusz- szal érkeztem Kerepestarcsára. Nem véletlen ez, hiszen néhány napja pályafelújítási munkálatok folynak a vonal mindkét sínpárján a nagyközség térségében. Ügy tűnik: a három kékkel győzik is csúcsforgalmi időn kívül továbbításunkat. Viszonylag flottul, zökkenőmentesen. Hosszú kátyú Nem véletlen említettem — hiszen közlekedésről lesz szó ezután is —, hogy ahol csak lehet, figyelmesek legyünk, A kerepestarcsai nagyközségi tanácshoz érve éppen indulóban találtam Vassné Nyéki Ilona tanácselnököt. Azt mondta, halaszthatatlan, hogy kimenjen az útépítőkhöz, mert ha fordítva rakják le a betonelemeket, akkor újabb darut kell majd szerezni, hogy a hibát helyrehozzák. Nosza, induljunk. Különben is a dolgok sokkal jobban néznek ki utcáról, mint négy fal közül, ablakon át. — Nézze, valóban szép a mi községünk fekvése — mondja az elnökasszony, miközben hirtelen fékez, majd egy kombájnkeréknyi gödröt kerül ki, de amott még óvatosabb, nehogy a friss vízmosás okózta hosszú kátyúba csússzon á Zsiguli: — Tehát látja:1 sók /utat, szeretnénk épí- •tení, de nem győzzük. Egy jelentős része pedig ilyen annak a száztizenhét, kilométernek, ami tanácsunkhoz tartozik. A Petz-tanyához vezető útra érünk. Az út elején van Balázs János tüzelőanyagkereskedő lerakata. A férj és a feleség is hozzánk jön. Mondják: a nagy esőzés alatt kis híján elöntötte telepüket, házukat a víz, mert a közeli árok nem vezette le mindet. Döntés születik: az árkot, amely különben ki van betonozva, hamarosan kitisztítják. Amíg beszélünk két hatalmas betonlapot emelnek le egy-egy teherautóról, a költségvetési üzem hozatta budapesti útbontásoktól. Száz évig is megoldhatják vele a környék közlekedését. Nagy szorgalom — A Sallai és ez, a Petz-tanyai út kapott, illetve kap hamarosan szilárd burkolatot — mondja a tanácselnöknő. — A tavalyi augusztusi megbeszélésre hívtuk az Előd utcaiakat is, de ők nem jöttek el. A másik két utcában lakók vállalták, hogy az ötezer forintot kifizetik, aki nem bírta, az ledolgozhatta. — Ügy érzem, mindenképpen azok jártak jól, akik bíztak tanácsunk kezdeményezésében. — Nem mindig sikerül központi pénzből előre produkálni valamit, márpedig sokan úgy vélekednek: ha látunk valamit, akkor hiszünk. Itt vi- szónt a Rudas László utca lakossága: ők a tettrekészségre szavaztak, vállalnák az út rendbehozatalát, de most éppen nincs, ami oda kell, zúzott kő Persze a Sallai utcában is van még mit megoldani a lakóknak. Hiányzik >a padka, a Zenekarok verse^ya Cigányzenekarok versengenek ma, szombaton este 8 órától Veresegyházon, a Váci Mihály Művelődési Központban. Az estet a helybeli népdalkor nyitja meg műsorával, majd ifjabb Oláh Kálmán és Tabá- nyi Árnál budapesti, valamint Berki Béla veresegyházi zenekara lép a pódiumra. A vetélkedőn egy palotást kell eljátszaniuk, utána táncosokat kísérnek, akik csárdást, botolót és cigánytáncokat adnak elő. A kötelező program után mindhárom együttes tíztíz perces szabadon választott műsort ad elő. valamint énekeseket kísérnek. A verseny után a közönség szavazatai alapján legjobbnak ítélt zenekar húzza majd a talpalávalót az éjjel két óráig tartó bálon. De még mielőtt táncra perdülnének az egybegyűltek, a versengő zenekarok együtt is muzsikálnak. A ma esti veresegyházi műsorban közreműködnek a Nyílik a rózsa elnevezésű nótaénekesek versenyének győztesei: Pataki István, D ucza Zsuzsa, Lovai László, valamint az Állami Népi Együttes szó- lótáncosai. vízelvezető árok és az Udvari bekötőút. Viszont az úttest olyan, hogy azzal mostanában nem lesz gondjuk. A beion- taipfák szinte örökéletűek, amiket itt nagy szorgalommal, szakszerűen raktak le. Már a kátyús, gödrös Árok utcában járunk. Ezt hiába is javítják, mondja Vassné Nyéki Ilona tanácselnök. A traktorokkal összevágják, ám szerencse, hogy a Szilasmenti Tsz-szel egyre gyümölcsözőbb a kapcsolatuk, s bár nehézségeiket ismerik, a gazdaság előzetes megbeszélésben vállalta ennek az útnak a rendszeres karbantartását is. A tanács meg, hiszen sok iskolás jár errefelé, méteres széles járdalapokat Takunk le hamarosan. Mező utca. — Tavaly még sártenger volt. Az utcagyűlésen házanként 3 ezer forintot kértünk, bár az út alapja készen volt, csak tízen fizették be. A félig kész utat befejeztük, de ekkor már 4 ezer 500 forint közműfejlesztést kellett kivetnünk. Sajnáltuk azokat, akik később hitték, hogy lesz jó útjuk. Ötletes, egyszerű A Rét és a Tavasz utca találkozásánál levő játszótérnél állunk meg. Nézelődésünket tanácstalanságnak látja egy közeledő nyugdíjas korú asz- szony. Csak közelebb érve.=ismeri fel az elnöknőt. — Lakodalom volt az egyik szomszédban nemrégen. Nekem kellett hát megóvni a játszótér kis hintáit, hogy a nagyobb gyerekek kárt ne tegyenek bennük — mondja Forró Józsefné, aki valódi háziasszonyként, barátságosan invitál házukba. De előbb még megmutatja a nemrég készült játszóteret, annak környékét, s saját portájuk előterét is látnom kell. Fákat, virágokat ültettek a tavaszon. Barna László tanácstagjukat, azután Hiripi András BKV-dolgozót és Michalik Mihályt említi hirtele- nében, akik a környék szépítésében, megőrzésében sokat tettek. Aztán dicséri a tanácsiakat is, mondván, a nagy esőzés alatt milyen jól szuperéit a Tavasz utcai modern árok. Az, amelyik kimustrált betontalpfából készült úgy, hogy egy az alja, kettő a partja, ötletes, valóban egyszerű. Fehér István SzssdosO kápsk, emlékek Á fát Székely lertalan ültette Szinte már csak a térkép szerinti határvonal választja el Szadát Gödöllőtől. — Szépen fejlődik a város, de mi sem panaszkodhatunk, nekünk is vannak eredményeink. sőt, aki terveinket ismeri, az tudja, szép jövő előtt áll községünk — mondja Nádaski László szadai tanácselnök. Életet jelent Mielőtt a községbe érünk, hosszú földúton haladva szemlélői lehetünk annak, hogy sok a kis nyaraló, hétvégi pihenő. Kísérőnk, a tanácselnök, örömmel újságolta el, hogy eddig 96 hektár földet oszthattak szét, hozzávetőleg 300 négyszögöles telkeket alakították ki. Ezek az ingatlanok a zártkert fogalmába tartoznak, és bérlőik ötvenéves tartós használatba vehették. Nagyon sokan igényelték a környékről és a fővárosból is. A nyári szabadsagukat sokan töltik itt, s vannak nyugdíjasok, akiknek ezek a kertek az életet jelentik, szívesen dolgoznak, időznek itt. Ezután a Székely Bertalan múzeumba megyünk, ahol rendezett park közepén áll a ház, rajta márványtábla hirdeti. hogy a nagy magyar festőművész és pedagógus egykori műtermét Schulek Frigyes tervei alapján építették meg. Kulcsokkal érkezik Illés András gondnok és ajtót nyit, A terembe lépve a Strobl Alajos által készített Székely-mellszobor fogad. Paraszti témák A falakon most Mészáros László sárvári születésű, budapesti lakos festőművész olajfestményei függnek. A művészt a paraszti témák ihlették: a Viharban, a Párviadal, a Száguldó lovas, az öreg szekér, az Akadályok előtt című képeket nézzük sorra, miközben Nádaski László megjegyzi: ő már többször is elgyönyörködött ezekben az alkotásokban. Fáradkatatí£P.ul A múzeumból kijőve megnéztük a képzőművészeti tábort, amelyben három turnusban ötven-ötven embert fogadnak itt július 1-től. A szemközti épületbe indulunk, miközben a park zöldjében levő, kettétört eperfára esik 'tekintetünk, Megcsodáljuk, hogy súlyos sérülése ellenére sem pusztult ki. Ezt még Székely Bertalan ültette, aki itt nyugszik a szadai temetőben. ütszüi&da ligy gólarányú győzelem A múlt héten kellemetlen esemény történt az IM Vasas kézilabdácsapatával. Űt közben elromlott az autóbuszuk és így nem tudtak elmenni a nagymarosi mérkőzésre. Hosz- szú idő után ez volt az első ilyen sajnálatos eset. Kérték a szövetség és a nagymarosi csapat hozzájárulását ahhoz, hogy új. időpontban játsszák le a '• találkozót. Mindeddig ez nem törtéht meg. A legutóbbi fordulóban a Csepel Autó együttesét láttáik vendégül az ikladiak. A bevonulások miatt a Csepel Autó Ikladra is meggyengült csapattal érkezett. Egyetlen cserét sem hoztak. IM Vasas—Csepel Autó 30-17 (15-8) Vasas: Hévíz — Liszkai (5), Gaál (3), Boldis (2), Sima (1), Elter (4), Basa. Csere: Szalay (7), Raffai (7), Fehér (1), Péter. A vendégek az első percekben jól tartották magukat és a félidő derekán is mindössze 6-5-re vezettek a hazaiak. Az autósok lassították a játékot, kitámadó zavaró védekezéssel igyekeztek megakadályozni a mieinket a gólszerzésben. A 15. perctől csapatunk megtalálta ennek a játékmódomak az ellenszerét és a továbbiakban kilencszer találtak a vendégek hálójába. Pihenőre 15-8- as vezetés birtokában tértek. A második félidőben tovább A világhírű festőművészt a szadaiak nem feledték. A Székely-kultusz fáradhatatlan munkása, Tóth Rezső itt él a községben, és idősen is büszkén beszél falujuk híres emberéről. ' Az utolsó pillanatban A park szélén áll egy hosz- szúkás, régi parasztház, amely néprajzi múzeum. A falakon nagyméretű fényképek Gö- nyei Sándor néprajzkutató 1930-ban készítette azokat a szadaiak életéből, A sorozattól külön van egy kép, László Gyula készítette 1921-ben, címe Anyák és gyermekek. Nagyszerű felvétel, kedves kép. A régi Szada emlékeit idézik azok a hagyatékok, amiket sikerült megmenteni. Volt időszak, amikor a kupe- cek járták a helyi portákat és összevásárolták a népviseleti ruhákat, sok mindent elvittek. Szerencsére az utolsó pillanatban, de sikerült valamit megmenteni előlük. Csiba József nőtt az IM Vasas előnye. Főleg a kitámadások nyomán keletkezett résekbe való egyéni betörések voltak eredményesek. A második játékrész közepétől elsősorban Szalay és Liszkai indításai sikerültek jól. Jellemző a vendéglátók fölényére, hogy a sok gól ellenére is legalább tizenöt biz- 'tos helyzetet kihasználatlanul hagytak. A védekezésben mutatkozó megingások miatt pedig 17-szer lehetett eredményes a Csepel Autó gárdája. Jó: Liszkai, Szalay. Elter, Raffai. Az ifjúságiak nagyon készülnek a Csepel Autó elleni összecsapásra, hiszen azok veretlenül vezetik a bajnoki táblázatot. A mieink ráadásul már öt fordulón át veretlenek voltak, s arra törekedtek, hogy a sorozat ne szakadjon meg. Ez sikerült. IM Vasas ifi—Csepel Autó ifi .29-25 (18-14) Vasas: Szlucska — Tóth (1), Detre (10), Kinka (2), Nyiry (9), Fehér (2), Furák (3). Csere: Katona (2). A vendégek fiataljai sem tudtak teljes csapattal eljönni, végig hatan játszottak. Így is nagyon élvezetes, jó mérkőzést láthattunk. Detre és Nyiry vezérletével fiataljaink végig vezetve, biztosan érték el újabb győzelmüket. A vendégek becsületére legyen mondva, noha eggyel kevesebben voltak, szorossá tudták tenni az összecsapást. Jó: Szlucska, Nyiry, Detre, kinka. S. G. & nap programja Gödöllő, művelődési központ: Az Amatőrszínész Stúdió tábora Gödöllőn, június 23-tól 29-ig. Bábvilág, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga menti múzeumbarátok körének foglalkozása. Téma: A Galga mente műemlékei — filmvetítéssel, 10 órakor. / mm MoYibm Piszkos tizenkettő. Kétrészes, színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. 4 és 7 órakor. ® Szombati jegyzet sa Pemn A veresegyházi tanácselnök hivatali szobájának tárgyai közül egy hosszúkás fiókra, s benne pontosan sorakozó kis lapokra emlékezem először, ha visszaidézem ottjártam perceit. Orvosi rendelőkben, vagy könyvtárakban lát ehhez hasonlót az egyszerű polgár, betegek, illetve kötetek nyilvántartására. A tanácsházi kartotékok a helybeliek társadalmi munkáját dokumentálják, vagyis hogy ki mennyi időt szentelt arra, ami nem csak az övé lesz. Erről a fiókról már másoktól is hallottam, mint ahogy az sem titok, ez a község elöl jár a társadalmi munkában. A krónikás hajlamos minden mögött valami különöset keresni. S feltette a kérdést, ami nem több, mint egy felelet: úgy tűnik, itt nem hivatkoznak a főváros közelségére, a bejárók budapesti bevásárlási lehetőségére. Nem hárítják el a helybeli ellátás feladatát, sőt mindent megtesznek azért, hogy ne kelljen idegenből cipekedni, vagy oda beutazni annak, aki mégis otthon dolgozik, él. Akinek ezt a kérdést szegeztem, talán már unja a meglepődőket, az elismerést, de megérti, hiszen nem látszik még mindenütt e szemlélet és hatása környékünkön. Persze nem maradt válasz nélkül az érdeklődés. Az a célunk — jegyzeteltem a szavakat —, hogy napról napra kellemesebb legyen itt élni. Még nem találták ki azt a pirulát, amelyik kialakítja a tulajdonosi érzést olyan valami iránt, amit nem maga csinál az ember. A munka a legtermészetesebb gyógymód. Az utóbbi két mondat persze nem így hangzott el a beszélgetésen, de azt hiszem, erről van Veresegyházon is szó. Ez volt tehát a válasz a miértre, de hogyan valósulnak meg az elképzelések? Abiit akar az ember, azt meg tudja csinálni. Ebben áll a titok, s nem válogatott nagy szavakban. S ilyen szemlélettel sok rendhagyó dolgot végig lehet vinni. Veresegyházon már régóta kész az állomáson a magasított peron. A fővárosi célállomáson, R.ákospalota-Üj- pesten sokan bosszankodtak azon, hogy főleg az időseknek, a csomaggal utazóknak nehéz, veszélyes a fel- és leszállás. Ezt a gondot egy fórumon felvetették, ám c MÁV nem ígért segítséget. Nosza, akkor mi majd megcsináljuk, vélekedtek a ve-, restek, s bár először visszautasította az ötletet a vasút,. két hónappal később megegyeztek. Két nap különvonatokkal felutaztak Pestre, s kemény munkával elkészítették a magasított peront. A veresegyházi ember már annyi munkát megismert, végzett saját lakása építése, berendezése során, hogy szinte nem ismernek akadályt a közmunkákban sem. A cselekvőképesség kibontakoztatásához viszont tervek, mozgósító elképzelések kellenek. Veresegyházon már a posta építésének befejezése utáni időkre is gondolnak. Mi legyen a főtéren? A régi posta helyén kétszintes szolgáltatóházat szeretnének emelni, amely szervesen kapcsolódna az ABC-áruházhoz. Étteremre, művelődési intézményre is szükség van a központban, s egyszer oda költözik majd a tanács is. A piacot fejleszteni kell. Veresegyházon van a körzet egyik legszebb sporttelepe. A község legcsúnyább ' rét használták fel területül, s a hajdani agyagbánya, amiből a falu építkezett. kellően hasznosult. Nyáron gyakran tartanak itt különböző edzőtáborokat. Már gondolkodnak rajta, hogy megfelelő szállás- lehetőséget is teremtenek a vendégeknek. A lapokon pedig szorgalmasan gyarapodnak a társadalmi munkaórák. Balázs Gusztáv » ISSN f0Bd»Uöi lífrlap) t
