Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-23 / 146. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1984. JÜNIUS 23., SZOMBAT Nem semmiért, bitért A természet törvényei diktálnak A közértben száz vagy akár ötszáz bitért nem adnak semmit és nem jegyzik az árfolyamát a Magyar Nemzeti Bankban sem. A bit a számítógép alapegysége, s a róla elnevezett pénzt a világon egyetlen helyen fogadják el törvényes fizetőeszközként: a Nagykőrösi Konzervgyár nyári építőtáborában, ahol munka után a komputereket vallatják a diákok. Tizenhatos számrendszerben Pergel Zsuzsa táborvezető kulcsra zárja a fiókját, százezer bit van benne. — Délután lesz rá ismét szükség, amikor elismerjük a napi teljesítményeket — mondja, miközben végigkalauzol az élelmiszer- ipari szakközépiskola kollégiumán, a 150 diák szálláshelyén. — A brigádvezetők egy összegben veszik át, azután maguk döntenek, hogy ki mennyit kapjon. Nemcsak a gyári munkával, hanem például a számítógépes feladatok megoldásával vagy kiemelkedő sportteljesítménnyel is lehet keresni. Már megalakultak az első kisvállalkozások is: az egyik társaság plakátok készítésére szövetkezett, a másik gépre akarja vinni a munkaverseny értékelését. Bitben gyarapodó jövedelmük egy részét a heti vásáron költhetik eL Megérkezünk a mini-számítógép terembe. A táblán egy program vázlata, az asztalon HT 1082-es, hazai gyártású iskolai számítógépek. Egy melegítős fiú éppen a komputer memóriaegységét hívja elő a Videoton televízió képernyőjére. Egy pillanat alatt megjelenik a táblázat, tizenhatos számrendszerben. Tétova mozdulatok a billentyűk felett,. a kelletlenség jelei. Vége a játéknak, a délutános csoport munkába indul. Már előállt a nosztalgiabusz — csak így hívják a kivénhedt Ikarust, amely komótosan a gyárba szállítja őket. Bip, bip, halljuk intermezzóként, majd csönd ül a teremre. — Az iménti csipogást a véletlen számok hallható hangjai okozták — lép mellém Törőcsik László, a tábor oktatóinak egyike, aki a műszaki egyetem digitális számítástechnikai szakán végzett. — Ez a gép sok mindent tud, de akadnak korlátái is. A lényeg az, hogy olyan tulajdonságai, jelkészlete van, ami elegendő az alapok elsajátításához. A gyerekek többsége ismeri a BASIC-nyel- vet, amely a programozás legrugalmasabb, legelterjedtebb, s emberközeli formája. Angol kifejezésekre, rövidítésekre épül, amelyet a komputer egy fordító program segítségével áttesz gépi kódra és végrehajtja az utasítást. Akadnak olyan diákok is, akik az iskolai, esetleg az otthoni gyakorlás hatására a gépi kódba is bele tudnak nyúlni. Már most látszik, hogy némelyikből jó elméleti matematikus vagy fizikus válna. Ha rajtam múlna, elküldeném őket az egyetem speciális szakára. De itt értelemszerűen nem az a feladat, hogy a tehetségeket felkaroljuk, hanem az, hogy a különböző tudásszinteket kiegyenlítsük. Néhány megyei középiskolában csupán egyetlen gép van, s azt is elzárják, másutt viszont a tanítás után is lehet velük foglalkozni. Mielőtt a gyárba indulnánk a gyerekek után, bélesünk a művészeti műhelybe. Erre is szükség van, mert a többség ugyan a számítógépek miatt jött el, akadnak más érdeklődésűek is. Az egyik asztalon szövőszék, a padlón monotípiák, lino- és papírmetszetek. A legjobbak felkerülnek a tábori faliújságra. A konzervgyár gáláns volt, a szerződésen felül még tízezer forintot adott anyagok vásárlására. Az is kiderül, hogy délutánonként, esténként sport- és Izgalmas játék, vagy több annál? ERDŐS! ÁGNES FELVÉTELEI kulturális programok sokasága szórakoztatja a fiatalokat. Diszkréten piszkálgatják A délutános műszak már javában dolgozik. Paradicsomitalt rámolnak a szalagra, pucolják, címkézik az üvegeket, majd kartonládákba rakják. A másik csarnokban a holland exportra induló szamóca jókora fémdobozát tisztogatják, csomagolják, míg a harmadikban riasztó mennyiségű üveget mosnak. — Nálunk is van konzervgyár, csak ezért nem jöttem volna ilyen messzire — mondja a dunakeszi Stygár János egy szusszanásnyi szünetben. — Kizárólag a számítógépek vonzanak, nálunk már zárva van az iskola, de itt még két hetet ráverhetek. A BASIC-nyelv már jól megy, de a bonyolultabb gépi kódot még gyakorolnom kell. Alig várom, hogy visszamehessek a kollégiumba. — Az első napi teljesítmény még nem volt az igazi, de ma már több brigád száz százalék felett teljesített — szegődik mellém Szűcs Balázs szállítási osztályvezető, a gyár táborfelelőse. — Nekünk mindenképpen megéri, hiszen nem tudnánk teljesíteni az exporttervet, és nem engedhetjük meg, hogy például a huszonöt forintos meggy ránkrohadjon. A tavalyiak nyolcszázhatvan vagonnyi készárut csomagoltak. Reméljük, hogy a mostaniakban sem csalódunk. Míg a délutánosok dolgoznak, a délelőttösök már a számítógépet bűvölik. Mari László, a közeli Arany János Gimnázium tanára nem sokkal idősebb diákjainál, éppen a gép leikéről, a processzorokról magyaráz. Megannyi szempár mered rá, de nem tudják megállni, hogy közben diszkréten ne piszkálják, nyomogassák a billentyűket. Feltűnő, hogy a haladók csoportjában csupán egyetlen lány akad. A tanár úr .szünetet rendel el, hogy jusson egy kis idő a hallottak megemésztésére. — A BASIC-nyelvezet nem követeli meg a processzorok ismeretét, de ha valaki a szórakozásnak már egyáltalán nem mondható gépi kódú programozásra kíváncsi, ahhoz meg kell tanulni a komputer működését — mondja. — Ebben a rendszerben a gép hétszázhatvanszor gyorsabban számol, mint egyébként. A szünet után erre is mutatok néhány gyakorlati példát. A gyerekek meglepően fogékonyak, hiszen ez tulajdonképpen izgalmas játék, lehetőség az alkotásra, szemben a természetükkel szögesen ellenkező kötött iskolai elfoglaltsággal. Találkoztam olyan fiúval, aki egy másodfokú egyenletet sem tud megoldani, a programozással mégis szépen boldogul. Ha most kapna egy matek példát, kiszaladna a kollégiumból. Cakkos vonal a képernyőn A szünetben kis csoportok gyülekeznek egy-egy gép köré. A legtöbben a monoriak mögött állnak, náluk jó tanárok, gépek vannak, s az első nap inkább úszni mentek, mert kevesellték a színvonalat. Bár ez a gép más kifejezésekre hallgat, mint az otthoni, mégis hamar szót értenek. Rajzprogramot táplálnak be, s egy vonal indul el cikcakkban a képernyőn. Hamar kiderül', hogy rossz a program, elölről kell kezdeni az egészet. Vége a szünetnek, folytatódik a foglalkozás. Serceg a kréta a táblán, fogyatkoznak a lapok a jegyzetfüzetekben, zizeg a számítógép. A szemközti falra erősített táblán Galilei gondolatai adják meg az alaphangot: a természet törvényei a matematika nyelvén vannak megírva. KÖVESS LÁSZLÓ A cím fölötti képeinken: gyorsan meg lehet tanulni a BA,SIC-nyelvet (balra). Tisztára kell suviclColni az exportra induló konzerv dobozát (jobbra). Takaréklángra állítani Végül mindenki fél jár... Takaréklángon — teljes üzemmenetben. Meghökkentő gondolattársítás, ám ami Pest megye hetven termelőszövetkezetének energiafelhasználását jellemzi, ez az igazság. Mert a drágább energia- hordozókkal éppúgy jól sáfárkodtak a gazdaságok tavaly — az előző évivel összehasonlítva —, mint a valamivel olcsóbbakkal. Céltudatosabb gépkihasználás, átgondoltabb fuvarszervezés Jellemezte munkájukat. No, persze messze még a legoptimálisabb megoldás — csak elindulni sikerült afelé. A tények, az arányok változtak a felhasználásban, de ebbe az aszály is belejátszott. Kisebb volt a termés, kevesebb üzemanyag fogyott a betakarításnál, a termények szárításánál. Tapasztalatok sora fűződik a tavalyi energiafelhasználáshoz. Egyike-másika jól jöhet most, a betakarítás előtt, ötletet adva, megoldást kínálva. termelőszövetkezetek ipari ágazatai.) A szakember nemcsak a fénycsővilágítás alkalmazásának számszerű növelésére utal ilyenkor, hanem az úgynevezett teljesítményillesztésre, a meddő energiával való gazdálkodás fokozására is. Kevesebbet „ettek” a gépek A lista precíz és pontos. Csakúgy, mint az a felsorolás, amelyből kiderül, hogy hatvanhat tonnával kevesebb benzin fogyott tavaly, mint egy évvel korábban. A megoldás egyszerű, célravezető volt: úgynevezett benzinüzemű járműveiket lecserélték a gazdaságok. Ugyanakkor szállító-, erő- és betakarítógépeiket műszakilag alaposan karbantartották, s ezzel is megakadályozták a túlfogyasztásokat. Keveset ettek a gépek például a túrái, a péceli, a gyáli szövetkezetben. Így jött hát össze gázolajból a megtakarított mennyiség. Tüzelőolajból meg azért is esett vissza a fogyasztás, mert új megoldásokat alkalmaztak a gazdaságok a technológiai sorban. Az aszály is hatott. A szárítók kevesebb üzemanyaggal is beérték. Viszont a tápióbicskeik, a tápiószent- mártoniak energiatakarékosra alakították át szárítóikat. A hernádiaknak, a gombaiaknak, az alsónéme- dieknek, meg az állatartási technológiáknál bevezetett újabb műszaki, s szervezési megoldások segítettek a spórolásban. A földgázt felhasználók köre bővült, s ezzel arányosan a fogyasztás is. összességében mintegy 3,3 millió köbméterrel több földgázt égettek el a gazdaságok 1983-ban, mint 1982-ben. Érdekesek ezek a kimutatások, adatok, tények azért is, mert ugyancsak regisztrálják, hogy a tsz-ek 51 százalékában nőtt,- 49- ben pedig csökkent a gáz felhasználása. Ez pedig arra a korántsem elhamarkodott megállapításra ösztönzi az embert: az energiával csínján bánnak a közös gazdaságok. Legalábbis ahhoz képest, ahogy a hetvenes évek elején, közepén bántak ... Van, aki az olajról nem gázra tér át, hanem szénre, brikettre, kokszra. S azt mondják, nagyon is megéri. Pedig a szilárd tüzelőanyagokra való fokozatos visszatérés számottevő anyagi terheket, környezetvédelmi kötelezettségeket ró az üzemekre. Ennek ellenére a dunabogdányiak, a csemőiek automata szénüzemű kazánokat állítottak munkába. Ügy látszik, addig számoltak, míg kiderítették: nekik megéri... Alapos buktató ez Forog a villanyóra. Mégpedig igen sebesen. Fogaskerekeinek minden egyes rezdülése pénzt visz el a háztól, azaz a gazdaságtól. S nem is keveset. S mégis: tavaly, ha csak kissé is. de nőtt a villamos energia felhasználása a megye szövetkezeteiben. ötmillió kilówattórával. Egy háztartás, egy lakótelep ebbe tönkremenne. ám a szakemberek úgy fogalmaznak: minimális a növekedés. Mégpedig a korszerű technológiák alkalmazása, bevezetése hozta, hozza magával ezt. Pedig a fajlagos villamos energia megtakarítását célzó eljárások sorát vezették be az üzem. (Azaz a ÉPÍTŐTÁBOR •VNAGYKÖRÖS Bitben gyűlik a jövedelem, a heti vásáron lehet elkölteni. Van, aki a villanyórát kikapcsolja — mármint képié lesen —, s a Különféle, úgynevezett melléktermékek eiegetéseDol nyeri azt az energiát, ami munkájához elengedhetetlenül szükséges. Énhez az alapanyag, a mezőgazdasági és a faipari meiléKtermen adott. A megoiaást pedig jói, s célravezetőén alkalmazza például az öcsai, az abonyi József Attila, a csepeli Duna, az al- bertirsai Micsurin, a törteit Dózsa, s a lorevi gazdaság is. A hulladékokért nem kell a szomszédba menni, mégis úgy tűnik, a módszer nehezen terjed. Hogy miért? Az oka nagyon is egyszerű — mint a megyei pártbizottság mellett működő energetikai, társadalmi bizottság elemzésével feltárta: — A berendezések újszerűek, éppen ezért egy sor hibalehetőség, a szabályozásukhoz fűződő pontatlansag természetes kísérőjük. S teljesítő- képességükhöz mérten magas a fajlagos értékesítési ár, s az összetett technológiák is esetenként hiányoznak a gép adottságaiból. Alapos buktató ez ... Eltérő teljesítmények Mi tagadás, senkinek sem kínálják tálcán a legjobb megoldásokat, a legcélravezetőbb eljárásokat, s az ezek bevezetéséhez, a takarékossághoz legtöbb segítséget adó kazánokat, gepeket, berendezéseket. Pedig a megyei energetikai bizottság egész munkája, sokrétű, mindenre kiterjedő elemzései — melyek nem ritkán már-már tudományos fokozatot, minősítést érő tanulmányok — a gazdaságok szolgálatában állnak. Módszert, kínálva, módszervásárt tartva jó néhány ötletre irányították már rá a figyelmet ajánlásaikkal. Ám alkalmazni, a helyi sajátosságokra senki helyett sem tudják az ötletek sorát. Ezt kinek-kinek magának kell. Éppúgy, ahogy pályázni is az energiaracionalizáláshoz adható, azért járó forintokért. S van mire figyelni, mit adaptálni. Például az energiát megtakarító eljárások közül a nedves kukorica, s a zúzalék tárolásához kapcsolódott. A technológiát már továbbfejlesztették a kiskunlacházi Kiskun Tsz- ben. Mégpedig úgy, hogy a minőség megint javult, a költségek pedig csökkentek... Tény, hogy a termelőszövetkezetek értek el eredményt az energiatakarékosságban. Jó az összkép. Am ha ezen belül a részeredményeket — kinek-kinek a sajátját, melyből a nagy egész összeáll — vallatjuk, kiderül: igen eltérőek a teljesítmények. Éppen ezért — ahogy az energetikai bizottság is megfogalmazta —, a munka célszerűbb szervezésével, a kapacitások még jobb kihasználásával, a költségek alaposabb elemzésével tovább lehet lépni. Mert jó sok szárítót kell még Pest megyében takarékosabb üzemelési rendszerre átállítani, s a növényházakban azokat az eljárásokat alkalmazni, melyek kevesebbe kerülnek. Nemcsak azért, mert nagyon szegények vagyunk energia- hordozókban. Ha ezekből a költségekből módszeresen lefaragunk, csökkennek netán a ráfordítás forintjai is. S ennek a népgazdaság, a vevő, a fogyasztó látja hasznát, s a gazdaság, amelyik olcsóbban termel, s hamarabb talál vevőt — még külföldit is —, termékeire. VARGA EDIT
