Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-22 / 145. szám

Gyerünk egy moziba be — autóval A vonzáskörzetben az első A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1984. JÚNIUS 22., PÉNTEK Aki meglátja a monori Ipar utcában a MÉH-tele- $ pet, óhatatlan, hogy eszébe ne jusson a régi felvevő- ^ hely a vásártéren, s az összehasonlításban az új men- 2 ten megkapja a minősítést: ez egy nagyüzem. A vas- $ kapun tiltó táblák, hogy mit nem szabad a kerítésen f belül — egyebek között például 10 éven aluli gyerme- % két bevinni —, s van portásfülke, vannak irodák, kívül- ről ismeretlen rendeltetésű csarnokok, s hatalmas szür- $ kefehér hegyek. Utóbbiak puszta látványukkal gyönyör- JÍ ködtetnek is, hiszen nem mindennapi dolog háromezer % tonna műanyag fóliát mint hegyvonulatot szemlélni, de % egyszersmind ijesztőek is, hiszen tudja az ember: ez 4 csak egy töredéke annak, amit műanyagból elhaszná- $ lünk, s a többi óhatatlanul környezetszennyező Miyaggá Í válik. Vízsokkof k&p ii foSSa ! Kislakul a törzsközönség A tanácstagok értékelik A Pest megyei tanácstagok monori körzeti csoportja jú­nius 26-án, kedden tartja so­ron következő ülését. A plénum elé ezúttal is há­rom közérdeklődésre számot tartó téma kerül. Dr. Csernus J. Alán, a kör­zetközpont rendelőintézetének főorvosa az egészségügyi alap­ellátás helyzetéről, tennivalói­ról tájékoztatja a csoport tag­jait. Ehhez a napirendhez szoro­san kapcsolódik'a második is: dr. Bihari Ágnes, a KÖJÁL monori állomásának vezető főorvosa a közegészségügyi és járványügyi helyzetről fest kié­pet. A harmadikként a közigaz­gatási körzet ivóvízellátásának eredményei, gondjai, lehetsé­ges fejlődése kerül terítékre. Vizsgálat tárgya Lakásgazdálkodás A tanácsi rendelkezésű la­kásokkal való gazdálkodást vizsgálták a közelmúltban a népi ellenőrök Monoton, Ve- csésen, Dabason és Alsóné- medin. Az elemzés tapaszta­latairól, a hiányosságokról, a szükséges intézkedésekről szá­molnak be a csoport tagjai a Monori Népi Ellenőrzési Bi­zottság június 27-i, szerdai ülésén. A vizsgálatot végző népi ellenőrök több hasznosnak ígérkező javaslatot is megfo­galmaznak. Rockkoncert A Torzió együttes ad kon­certet Monoton, a művelődési központban június 23-án, szombaton, 18 órakor. Jegyek a helyszínen, 30 forintért válthatók. A rendkívül gyengén sike­rűit őszi idény után a bajno­ki táblázat hátsó régióiban helyet foglaló pilisiek nosz­talgiával gondolhattak az egy­kori szebb időkre. Hiszen a pilisi pálya jó termőtalaja volt a tehetségeknek. A teljesség igénye nélkül: Csemai, Toldi, Ubrankovics, Holánszki, Kuszenda, Oroshá­zi, Rózsavölgyi — máris egy NB I-es csapatra való kitűnő játékos — itt bontogatta va­lamikor — később ívelő szár­nyait. A tavasz azután bebi­zonyította, hogy a tehetségek nem tűntek el a pilisi pálya környékéről. Alaposan javuló játékkal egyre feljebb küzdöt­tek magukat a bajnoki táblá­zaton, és végül: 5. Pilis 26 11 5 10 53-43 27 A kiegyensúlyozott mezőnyű megyei II. osztályban ez nem lebecsülendő eredmény, de nem is szabad túlértékelni. Öt 27 pontos csapat volt a mezőnyben, és a pilisiek csak ificsapatuk jobb helyezése ré­vén előzték meg a többi négy csapatot. Ificsapatunk kiegyensúlyo­zottságát bizonyítja, hogy az Országos Ifjúsági Kupában vasárnap 6-2-re verték a kar- taliakat (és meglepetésre a bajnokságban gyengélkedő serdülők is. nyertek 2-1-re). Utánpótlás tehát van. De a Kocsér—Dánszentmiklós 4-2, Kocsér, vezette: Szalontai A. A remekül játszó hazaiak biztos győzelmet arattak a fáradtan mozgó bronzérmes ellen. Góllövők: Kalmár (11-esből), Rupperl (11-esből), Király, Köszönet« mondunk mindazok­nak a rokonoknak, lő barátoknak, ismerősöknek a nagyközségi párt- bizottságnak, a vecsési Ferihegy Tsz Sportkörnek, a monori társa­dalmi ünnepeket rendező irodá­nak, Hégeiy Gábor és Szlahó Jó­zsef tanároknak, akik életútját, s a közösségért végzett munkásságát méltatták és mindazoknak, akik drága halottunk — Geringer János (volt tanácstitkárnak) ravatalát körülvették, utolsó útjára elkísér­ték, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek, fájdalmunkban vetünk éreztek. A gyászoló család. Változó hevességgel ugyan, de tovább tart a vita a mozi és a televízió hívei között Az utóbbiak szerint a film­színházak kora bealkonyult, egyre csökken a műsoruk iránti érdeklődés. A mozik nézőszáma hol igazolja, hol cáfolja ezt az álLítást. Annyit mindenesetre a filmek gyár­tói, forgalmazói is elismertek, hogy keresni kell az újabb, vonzóbb programokat, mód­szereket. Az autósmozik száma pél­dául hazánkban csak az utób­bi években szaporodott el, s népszerűek is lettek. A me­gyében Szentendrén, Dabason, Bagón működik ilyen. A mo­nori vonzáskörzet első autós kertmozija Gombán nyílik, alig két hét múlva, július 5-én. Az ötletet az adta, hogy gyakran szóba került: miért kihasználatlan a körzet egyik legszebb környezetben talál­ható művelődési házának háta mögötti park? Épült ugyan ott egy KRESZ-pálya, a fia­talok sportcélokra is haszno­sítják, a de a szép gesztenye- fasorral övezett terület több­re hivatott. ~ Az említett helyen 40—50 autó fér el. de a művelődési ház vezetői úgy tervezik, szék­sorokat helyeznek el a sza­badtéri színpadon s a füves részeken is. Így körülbelül 200 A panaszos leragasztott homlokkal kopogtatott szer­kesztőségünkben., Nem, nem ütötték le — mondta —, nem támadták meg sem a Gyors­büfé, sem a Vigadó környé­kén. Mindössze egy, a szó szo­ros értelmében „figyelemfel­keltő” hirdetőtáblával talál­jeíent nem szabad szégyellni. Tavasszal már jó néhány mér­kőzésen megmutatkoztak egy jó csapat körvonalai. A csapat kétségtelenül Gaj­dos-centrikus. A kitűnő adott­ságú labdarúgó egymaga ké­pes mérkőzéseket eldönteni — (jó néhányszor megtette), de hangulata ellenkező irányiba is befolyásolhatja. Rendkívüli gólérzékenysége a mai gólsze­gény világban roppant nagy kincs. A társak egyre jobban fel­nőnek a gólkirályhoz. Miklós- di, Haluszka és a többiek a tavasszal egyre többször bi­zonyították: a pilisi labdarú­gókat félvállról venni több mint könnyelműség. A szak­vezetés jó munkáját jelzi az, hogy a jó szereplés nyomán kezd visszatérni a közönség. Az új bajnoki évben a vé­delem megerősítése látszik a fő célnak, a 43 kapott gól na­gyon sok. Ha az ötletes táma­dójáték — ami mindig eré­nye volt a pilisieknek — ha­tározott védőjátékkal párosul, akkor újból magasabbra emel­hetik a mércét. Olyan magasra, amelyet a nagyszerű elődök még annak idején biztosan vittek, és ami­re Pilisen már olyan régen várnak. Szalontai Attila Romanek, illetve Korcsolyái (11-esből) és Csorba. Maglód—Mende 4-1, Mag­lód, vezette: P. Szabó. Jó mérkőzésen biztos hazai győ­zelem született. Góllövők: Lesti (2), Józsa, Kollár, illetve Bakó. Albertirsa—Ceglédbercel 4-2, Albertirsa, vezette: Kása. Vál­tozatos mérkőzésen 4-0-ról szépített a lelkesen küzdő vendégcsapat. Góllövők: Oswalda (2), Petrás (2), illetve Lenkei (2). Nyáregyháza—Úri 2-0, Nyár­egyháza, vezette: Schiller. A helyzeteit jobban kihasználó csapat győzött. A visszavágókra a hét vé­gén kerül sor. személy válthat egyszerre je­gyet a vetítésekre. (A belépő­díj egyébként egységesen 15 forint lesz.) Mivel az autós kertmozi az idén még kísérleti jelleggel működik majd. egyelőre kes- kenyfilmeket vetítenek. Kár­pótolhatja azonban az érdek­lődőket, hogy a budapesti mo­zikkal egy időben mutatják be a legújabb filmeket, sőt sze­repel a programban olyan al­kotás is, amelyet a főváros­ban még nem láthattak a né­zők. A gombai autós kertmozi a hét utolsó négy napján tart nyitva. A jegyeket 20 órától árulják, a vetítések 21.30-kor kezdődnek. Csütörtökön és pénteken, valamint szombat­vasárnap ugyanazt a filmet pörgetik le. Előzetes a júliusi program­ból: A nyitás napján és másnap a D. B. Cooper üldözése, 7—8-án a Kincs, ami nincs, 12—13-án a Balfácán. 14—15- én a Kelly hősei 1—11., 19— 20-án a 101 kiskutya, 21—22- én a Forróvérű kísértet, 28— 27-én A kicsi kocsi újra szá­guld, 28—29-én a Piszkos tizenkettő I—11. című filme­ket vetítik. Az autós kertmozi a tervek szerint szeptember 23-ig üze­mel majd. kozott Monor központjában, a Hangulat eszpresszó előtt. — Több mint egy hete tör­tént az eset, de nem jöhettem előbb, mert agyrázkódás miatt feküdnöm kellett — mesélte, miközben személyi igazolványát kereste, hogy bizonyítsa sza­vai hitelességét. — Édes­anyám sajnos, kórházba ke­rült, a Fészek vendéglőből hordom az ételt. Akkor is on­nan, a kapualjból fordultam ki, kicsit elgondolkodva. Ki kellett kerülnöm egy, a presz- szó előtti csoportosulást. Le is hajoltam, mégis beleütöttem a fejem a táblába. Nem aka­rok én senkit vádolni, csak azt szeretném megkérdezni, nem lehetne-e azt a táblát úgy elhelyezni, hogy ne za­varja a közlekedést? Esetleg magasabbra helyezni? Olvasónk távozása után mi is megnéztük a mozi szóban forgó hirdetőtábláját. Ameny- nyire szemmel megállapítható, nem lóg be a kiépített járda fölé. Kétségtelen azonban, ha valaki figyelmetlenül kel fel a mellette levő pádról, szin­tén póruljárhat. Az is igaz, gyakori, hogy kamaszok vagy felnőttek trécselnek az emlí­tett helyen, nemcsak a presz- szóba való bejárást, hanem a járdán való közlekedést is akadályozva. Az utóbbiakat is ajánljuk az illetékesek figyel­mébe. Érzelmesebb szemlélődésre azonban itt a telepen nemigen van idő, egyetlen kérdés, s azonnal előkerül a műanyag­hulladék-feldolgozó üzem ve­zetője, Árvái János. Még egy engedély a „nyilatkozathoz” a telepvezetőtől, Nagy István­tól, s máris nyitva előttem a kísérleti üzem ajtaja, ahol az országban elsőként próbálják újra használhatóvá tenni a kiszolgált fóliát. Szót értenek A csarnokban csend van. Akadálytalan a szemlélődés, a munkások megint éppen hi­bát keresnek, a gépsor áll. — Az az igazság, hogy a félévvel ezelőtti átadás ,óta még talán egyszer sem volt, hogy az üzem folyamatosan végigdolgozzon egy napot. Most kerülnek elő a hibák, az osztrák cég, amelyikkel közö­sen létrehoztuk a hulladék- feldolgozót, itt tanult építeni ilyen berendezést, s most kö­zösen tanuljuk használni. Így hát egyelőre a kísérleti mű­ködés stádiumában vagyunk. Ha beindul a dolog, napi 16 tonna műanyaghulladékot te­szünk felhasználhatóvá, s há­rom műszakban üzemel majd a gépsor. Így némán is sokat mond a berendezés: ásító torka még a csarnokon kívül várja a be­táplálandó fóliát, amely előbb válogatásra kerül. Csak egy­színű fehér — tehát kék vagy vörös — nem kerülhet vele, s vigyázni kell az idegen anyag jelenlétére is, mert egyetlen kődarab már eltörné a ma­lom kését. Erre egyébként egy mágneses szalag is ügyel: azonnal leáll, ha vashulladé­kot „érez”, még mielőtt az őrlőbe továbbítaná terhét. Árvái János sorra mutogat­ja a centrifugákat, a silót, a tartályokat, ahol újra átdarál­ja egy kés a már egyébként is piheszerű anyagot, amely azután egy másik tartályba forrón kerülve „vízsokkot” kap, s végül az extruderekből kikerül a pici, kőkemény tar­honyaszemekhez hasonló vég­termék, a granulátum, amely azután újbóli feldolgozásra alkalmas. Ezzel a végtermék­kel fizetnek a gépsorért az osztrák cégnek. Míg Árvái János kalauzol, sűrűn hallani német szót, pe­dig jelenleg csak egyetlen osztrák szakember tartózko­dik a csarnokban, éppen fű­téshibát keres. A többiek már lecserélődtek, hazautaz­tak, épperi a napokban érkez­nek majd helyettük az újak. Az az egyetlen, aki már fél éve itt van, még nem tud ma­gyarul, a magyar munkások­tól azonban azt hallom egy el­romlott szerszám felett: — Ez nem gut! — A „szakszöveget” tolmá­csolás nélkül is megértjük — mosolyog Árvái János —, hi­szen a sróf, a szimering min­denütt ugyanazt jelenti. ^lem veszik kárba Mint később véletlenül ta­pasztalom, az újabbkori hul­ladékunkkal kapcsolatos szál­lítás lebonyolítása sem okoz különösebb nehézséget. A tol­mács ugyan éppen házon kí­vül van, amikor egy osztrák kamion érkezük, ám Árvái János csak egy percig van gondban, hogy ugyan mit akarhat. Lezajlik egy párbe­széd valahogy így: — Mit akar vinni? — Fólia! — mondja a ka- mionos. — Igen, de ... Fólia vagy kész granulátum? — Nein granulátum, fólia! — Hát igen, ez az üzem sok tekintetben mindegyikünknek iskola... — folytatjuk a be­szélgetést a telepvezető irodá­jában, amelyre korántsem le­het azt mondani, hogy nyu­galmas, elszigetelt hely lenne. Telefon nincs, így aztán min­denki személyesen kopoj mindenért, s megtudhatom: a telep forgalma egy népszerű kereskedelmi cégéhez hason­latos. — Mindennel foglalkozunk, sok ember megfordul itt, di­vatba jött a „harmadik gaz­daság” — mondja Nagy Ist­ván. — Vállalatunknak egyéb­ként is a monori lett a leg­szebb telepe, a szociális kö­rülményeket s a területi adottságokat is figyelembe véve. Mi pedig igyekszünk ki­használni a lehetőségeinket. Mint az előbbi beszélgetésből is hallhatta, olcsó tapétát kí­nálunk például, ha lesz ele­gendő megrendelés rá, mert kicsiben ez nem érné meg. De a „kicsi” is népszerű. Vannak visszatérő törzsvendégeink, jönnek gépalkatrészért, van, aki csak egy darab csövet fű­részel ki, mert épp arra van szüksége. Tavaly így 60 ezer kiló vasat adtunk el! Ez az úgynevezett „értéknövelő te­vékenység” könnyen bonyolít­ható: miért ne álljon itt egy hétig az, amivel hiányt pótol­hatunk? Profilunkhoz tarto­zik, hogy nem küldjük a be­érkező anyagot azonnal ipari hasznosításra, hanem váloga­tunk, s engedünk belőle válo­gatni. — S miből lehet válogatni? — Rosszkor jött, most a készletbeállás idején nem so­rolhatok túl sokat, de most is van például rendkívül olcsón olyan zománcfestékünk, amely keresett áru, s az üzletben sokszoros árán juthatna hozzá a vásárló. Egyébként pedig a csempétől a szög- és idomva­sig mindent megtalál, aki ke­res valamit, s a törzsíátogatók már azt is tudják, hogy ha ma vagy holnap még nincs, hát egy hét múlva már lesz. A gyártás során különböző, még jól hasznosítható anyagok ke­letkeznek, ezekért is érdemes idelátogatni. Júliusban pedig új szolgáltatást1 kapcsolunk be: kilós áron adunk textil­hulladékot, vagyis télikabáttól a pulóverig mindenféle hol­mihoz juthat hozzá rendkívül olcsón a szerényebb igényű vevő. Tejeszacskók is Ha már beszélgetünk, nem hagyhatom ki a környékbeli lakók — pontosabban a Lu­xemburg utcaiak — panaszát, melyet a közelmúltban szer­kesztőségünkben mondtak el: átoknak érzik a MÉH-telep szomszédságát. Utcájukban közlekednek a műanyaghulla­dékot szállító kocsik, s egy- egy zökkenőnél beterítik az út két oldalát szeméttel. — Nemrég valóban össze­szedettem e.z utcán a hulladé­kot — mondja a telepvezető —, mert előfordul a szóródás. De azt is meg kell monda­nom, hogy az összegyűjtött szemétnek 70 százaléka a la­kóktól származott, mert tejes­zacskók például meg sem for­dulnak nálunk. Ügy látszik, néhányan úgy vannak vele, hogy műanyag — műanyag. Koblencz Zsuzsa (ISSN 0133—2651 (Monori Hütap) Szorgos kezek szezon előtt Az igazi szezon még csak ezután kezdődik a földeken, de a vecsési Ferihegy Tsz zöldség- feldolgozó üzemében mindig akad munkájuk az asszonyoknak. Hol pasztinákot, hol répát, zöld­séget, káposztát tisztítanak, szeletelnek. A kézi munka persze itt már csak kiegészítő tevékeny­ségnek számít, a javát elvégzik a gépek. Hancsovszki János felvétele idény végi sporijegyzet Csapataink a mérlegen MNK-mérkczések Hazai győzelmek születtek Igazi figyelemfelkeltő?

Next

/
Oldalképek
Tartalom