Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-20 / 143. szám

^Ífíiía Vajon ki kapja ajándékul? A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1984. JÚNIUS 20., SZERDA Főorvosi fójékoitafós Az egészségügyi ellátásról Simák István elnökletével tartotta legutóbbi ülését a váci szakmaközi bizottság. Dr. Barta Györgyi városi főorvos adott tájékoztatót az egészség- ügyi ellátás helyzetéről, külö­nös tekintettel a járóbetegek, valamint a szociális otthon­ban elhelyezettek helyzetéről. Vác és vonzáskörzete közel 150 ezer ember fekvő- és já­róbeteg-ellátását a 15 éve át­adott Szönyi Tibor Kórház és Intézményei biztosítják. A 476 ággyal kezdő kórház az el­telt másfél évtized alatt dina­mikusan fejlődött, ágylétszá- ma több mint a kétszeresére növekedett, és ma már 1020 ággyal rendelkezik. A váci egészségügyi hálózat szerve­zettségében és működésében további javulást hozott az új rendelőintézet, amely szerves egységben épült a kórházzal és az integráció tárgyi felté­teleit is megteremtette. Az integráció elvi alapjai és megvalósítása az új kórházzal egyidős. Jóval az ezzel kapcsolatos ren­delet megjelenése előtt — Vác úttörőként —, megte­remtette az egységes szakmai irányel­vek érvényesülését, a fekvő- és a járóbetegellátás területén egyaránt, a körzeti orvosi el­látást is beleértve. Az egész­ségügyi ellátás személyi felté­teleit napjainkban 187 orvos, 13 más diplomás és 688 szak­dolgozó biztosítja. Az egész­ségügyi dolgozók képzése és továbbképzése rendszeresen és magas szinten folyik. Ebben a városunkban működő egész­ségügyi szakközépiskola lelkes oktatógárdájának, a kórház tudományos bizottságának, a fiatal szakemberek fórumá­nak, az osztályvezető főorvo­sok szakmai rátermettségé­nek, oktatói készségének nagy szerepe van. Dr. Barta Györgyi tájékoz­tatása szerint, az egészség- ügyi dolgozók etikai magatar­tása összességében jónak ítél­hető meg. Az integráció, a szakmai munka egységesítése sok ered­ményt hozott. A többi között a rendelőintézeti orvosok részt vesznek — forgószínpadsze- rűen —, a kórházi osztályok munkájában és fordítva. Szo­ros szakmai és emberi kapcso­lat alakult ki a körzeti orvo­sok és a kórház osztályait ve­zető főorvosok között. Csök­kent a kórházi kivizsgálásra, illetve kórházi kezelésre szo­ruló betegek várakozási ide­je. Az egészségügyi előnyö­kön túl, az integrációnak je­lentős gazdasági előnyei is vannak. Az erők összpontosí­tásával lehetővé vált az elő­zetesen megfogalmazott célok megvalósítása és az anyagi eszközök hatékonyabb, kon­centráltabb felhasználása. A rendelőintézet tavalyi betegforgalma 588 ezer 986 volt, 1982-hez viszo­nyítva,- 15 százalékkal nö­vekedett. Kiemelkedik a laboratórium munkája, amely a rendelőintézet forgalmának 41 százaléka. A legutóbbi főfelügyeleti vizs­gálat összességében jónak ér­tékelte a járóbeteg-ellátást. Létszámgondok is vannak: tartósan betöltetlen egy rheu- matológiai, egy szemészeti és egy ortopédiai állás. A gyó­gyító-megelőző tevékenység fontos része az alapellátást nyújtó körzeti orvosi szolgá­lat. Itt találkozik sok esetben először a lakosság az egész­ségügyi ellátással, amely a beteg sorsát a továbbiakban nagymértékben meghatározza. Városunkban ezt a feladatot 12 körzeti orvos látja el (eb­ből 4 üzemi körzeti orvos), szeptembertől várható egy újabb körzeti orvos munka­kezdése a deákvári lakótele­pen. A váci rendelőintézethez 12 gyermekkörzeti orvos tar­tozik jelenleg, ennek fele a vonzáskörzetben teljesít szol­gálatot. Az iskolaorvosi szolgálta­tás ismertetése után, a szociális otthoni ellátásról esett szó. A városban Egyesített Szociális Intéz­mény működik. A szociá­lis otthon munkáját ki­egészíti a házi szociális gondozás, valamint a szo­ciális étkeztetés. A beuta­lásra várók száma meg­haladja a befogadó képes­séget. A szociális otthon vezetősége törődik az előrebeutaltakkal is. Meglátogatják őket, figye­lemmel kísérik állapotukat és felkészítik őket a majdani, közösségi életre. Ez a szoros kapcsolat segítséget nyújt ab­ban, hogy a szociális otthoni életbe való beilleszkedés, mi­nél kevesebb megterhelést je­lentsen az idős ember számá­ra. Zoltainé Menyhárt Erzsébet, a váci városi szakmaközi bi­zottság titkára beszámolt a legutóbbi ülést követően vég­zett munkáról és ismertette az MSZMP Vác városi Bizottsá­gának határozatát a szakma­közi bizottság munkájáról. Papp Rezső Alkalmasság vizsgálat is Az év első öt hónapjában több mint 4 millió forint értékű kü­lönféle textiljátékot készítettek a Dunakörnyéke Ruházati- és Háziipari Szövetkezet játékrészlegének asszonyai és lányai. A képen: Goics József né és Rózsa Jánosné meózzák a karton­anyagból készülő különféle állatfigurákat és egyéb játékokat. Hancsovszki János felvétele Ä fogyasztók tanácsülése ifjúsági brigádok Verseny a munkahelyeken A KISZ városi bizottsága évenként mun ka versenyt indít a gazdasági egységek ifjúsági brigádjai között. A termelési munkabizottság legutóbbi ülé­sén értékelte a benevezett ti­zennégy kollektíva munkáját. Külön bírálták el a három éve alakult és a három évnél „fiatalabb” brigádok munká­ját. Mindkét kategóriában első­sorban a termelést segítő vál­lalásokat, az újításokat, a Fiatal Műszakiak és Közgazdá­szok Tanácsában való részvé­telt és az önkéntes munkát vették figyelembe. Az értékelés alapján a há­rom évet elért kategóriában a Híradástechnikai Anyagok Gyárának Lékai János ifjúsá­gi brigádja lett az első. A vállalati kiváló címmel is ki­tünteti kollektíva két újítását fogadta el a gazdasági veze­tés. Közel ezer óra társadal­mi munkát végeztek a terme-, lésben. Iskolásokat, óvodáso­kat patronálnak. Második lett a Forte Gyár „Barátság 79” brigád. Harma­dik a Cement- és Mészmű­vek váci gyárának Kilián György nevét viselő kollektí­vája. A három évet el nem ért brigádok közül a Forte gyári Rosa Luxemburg kapta a vö­rös vándorzászlót. A közgaz­dasági osztályon dolgozó fia­talok termelést segítő tevé­kenységük az „Alkotó ifjúság” pálvaművekben, valamint az FMKT működésének irányí­tásában bontakozott ki. Második helyezett a Tungs­ram Rt. Just Sándor kollek­tívája lett. Ebben a kategó­riában a harmadik díjat nem adtak ki. A helyezésekről szóló okle­velet, jutalmakat Iványi Ká­roly, a KISZ-bizottság titká­ra adta át a brigádvezetők­nek. S. J. A váci fogyasztók tanácsa dr. Nagy Endre né megbízott elnök vezetésével, a napokban ülést tartott a Lenin úti párt- és tömegszervezetek székhá­zában. Teasdale Harold, a városi tanács műszaki és el­látás-felügyeleti osztályának a vezetője tájékoztatást adott a magánipar és a magánkeres­kedelem váci helyzetéről. Bevezetőjében elmondta, hogy városiunkban is sokan éltek a rendeletek adta lehe­tőséggel, iparengedélyt váltot­tak, kiskereskedői engedélyt kértek. Aki az előírt feltéte­leknek megfelelt, annak telje­sítették a kérését. A kezdeti bizonytalankodás után, mind több vendéglátóipar! egység tárt át a bérelt, szerződéses formára. Bár a megyei vendéglátó- egységeknél ez az arány 79 százalék a vállalati központban máig sem csökkent az ügyintézők száma, ennek arányában. Élelmiszerüzletekből mind- .össze öt helyen találkozunk az új formával: ezek koráb­ban mind ráfizetéses üzletek voltak, s ma már rendszere­sen fizetik a szerződésben meg­határozott bérleti díjat. A magánkereskedelem fel­élénkült, de nem egyértelmű ennek az eredménye. Gyü­mölcsből, zöldségféleségekből megnőtt a kínálat, ugyanak­kor magasak az árak. A Zöld­ért szerepét átvevő Áfész ár­mérséklő — diktáló szerepe nem jelentkezik. Butiksort három helyen engedélyeztek: a deákvári Ernst Thalmann téren, a Radnóti úti ABC szomszédságában és a Föld­vári téri buszmegállónál. Ugyanakkor a lakosság egy­értelmű állásfoglalása és az ismert minisztertanácsi hatá­rozat alapján visszavonták egy játékterem engedélyét az alsóvárosban. Tulajdonosa a Pest megyei Tanácshoz felleb­bezett. Háromszáztizenkét kisiparos dolgozik Vácott: 151 önállóan, 104 másodállásban és 57 a nyugdíjasok száma. Hiány­szakma például a tetőfedő, tv-szerelőből is több kellene a városban. Növelni lehetne a cukrászok számát, és szívesen engedélyezné a tanács sütő­ipari kisiparos működését is. Utóbbira egy mozgóárusi en­gedélyt kiadtak. Sok hozzászólás, élénk vita követte Teasdale Harold ér­dekes beszámolóját. Szóvá tet­ték, hogy a meglévő cukrász­üzletek egyszerre tartanak zárva a hónap egyik vasár­napján. A Széchenyi utcai zöldsé­gesholt lejárt szavatossá­gú magvakat árusított: so­kan panaszkodtak, hogy nem keltek ki a vetemé- nyek. Van, ahol jogtala­nul egy forintot tesz a Kőbányai sör árához az üzletvezető. Piacon is, üzletekben is sok­szor hiányzik az ármegjelö­lés. Egy barkácsbolt volt Vá­cott, de az érdeklődés hiánya miatt megszűnt. Javasolták, a tanácsnak, legyen több be­leszólási joga a magánüzletek nyitva tartásába. Dr. Nagy Endréné közölte, hogy — az eredeti kategóriá­kat kiegészítve —, az ötletes kirakatért, udvariasságért a Sasad virágüzlet is oklevelet kapott. P. R. Micsoda emberek Tűrhetetlen Bementem. Oda, ahová az embernek néha nagyon mu­száj. Emberi dolgok ezek. amiről néha kénytelenek va­gyunk beszélni, noha nem szí­vesen. Megesik, hogy a köz­vélemény sürgetésére valakik­től számon kérjük, hogy miért nem tartják nyitva ezeket a kis helyiségeket. Máskor azt sürgetjük, hogy a városnak valamilyen pontjára építsenek is ilyet, s ezt az igényt ér­vekkel. tudjuk alátámasztani, többek között az idegenforga­lomra is hivatkozva. Mert ugye arra büszkék vagyunk, hogy nálunk az is van, A Duna-parti kis épület, lent az Ady Endre sétány vé­gén ilyen, sokszor elhangzott érvek, indoklások hatására épült fel. És meg is nyílt. Nem kerülhetett kevés pénz­be, mert amint elnéztem, drá­ga' csempékkel burkolták a falat, kovácsolt vasrács díszí­ti a bejáratot. Meri ugye még­is a Duna-part meg idegen- forgalom. Szóval tudta azt az építész, hogy ide nem akár­milyen házikó kell, s ez tény­leg nem akármilyen, bár ne­kem egy szerény faház is megtenné, csak tiszta legyen. Hát ez az! Bementem és megbotránkoztam. Megérde­meljük mi ezt? — kérdeztem magamban, a szomorú képet látva. Póréhagyma-csomók hevertek a földön, a papírkö- tegek — mert a fenntartók állami pénzen arról is gon-, doskodtak —, hosszú csíkban kihúzva az ajtóig. A padló­burkolat összerondítva. Gyanítom, hogy a tettesek azonosak a motorokkal vadul átszáguldozó játszótéri ámok- futókkal, a vasúti kocsik ülé­seinek felszabdalóival, tele- fonrongálókkal, az üvegvisz- szaváltáskor sorukat ki nem váró tolakodókkal, a kenő­pénzek elfogadóival, s más hasonszőrűekkel, s cinkosa mind, aki magatartásuknak csak szótlan szemlélője. Az idegenforgalomról jut az eszembe, hogy vannak, akik makacsul állítják, ország, közösség, vagy település kul­túrájáról látványosan árul­kodnak az efféle kis házikók, aszerint, hogy tiszták vagy koszosak. Vigyázat! Ne —en­gedjük torzítani, a képet ma­gunkról. K. T. I. Elismerések is követték — Tudatosan készült a gépész pályára? / — Gyermekkorom óta a technika, a műszaki tudomá­nyok feleltek meg legjobban érdeklődési körömnek — adott választ a feltett kérdés­re Kurucz József, a Cement- és Mészművek Váci Gyárá­nak fiatal gépészmérnöke. — Gépipari technikumba jártam, majd lehetőségem nyílt az NDK-ban, Lipcsében egy főiskolán a továbbtanu­lásra, ahol 1971-ben, üzem­mérnöki diplomát kaptam. 1972-től dolgozom a DCM- ben, most mint gépészeti üzemvezető. 1979-ben a BME Gépészmérnöki Karán leve­lező hallgatóként diplomát szereztem. Életem harminc­négy évéből 21 évet jártam Recept Frissen sütött édesség rieákváron, ahová már el- hallatszik a kiske+ttulaj- donosok gépeinek zakatolása, egy régi, rogyadozó kerítés­re támaszkodik a gond. A he­tedik X-et aprózó fekete ru­hás néniké a kapuból nézi a világ változásait. Míg vakola­tát hullató háza> a régi bács- ka-dűlői szőlők présházaira emlékeztet, körülötte két- háromszintes otthonokat te­remt az emberi akarqt. Az építők között -látok olyano­kat, akik pár hónappal ez­előtt még így győzködtek: — Kettőnk fizetése alig éri el a hétezer forintot, az al­bérlet .több mint ezerbe ke­rül, mikor lesz ebből 300 ezer forint OTP-lakásbeugróra! Most, hogy kérdem „mi­ből a miből”, mosolyogva mondják: — A famíliát meg az OTP adott kölcsönt, két fiatal ke­zünk és erőnk hitelére. Több lesz a visszafizetés, mint az albérlet, de legalább tudjuk, hogy miért. Azért vannak, akik még há- borognak: — Szóljon már a tanácson, hogy hozzák rendbe a mi ut­cánkat is. Látja, csypa gaz, nyáron poros, ősszel meg sá­ros. ■ 1— Nem szólhatok — mon­dom —, mert azt vethetik a szememre, hogy mi közöm hozzá. Meg régi ismerősöm az itteni tanácstag, a körzeti népfrontos, miért haragítanám őket magamra, hogy bele­avatkozom a dolgukba. De azt javasolnám, hogy utcájuk la­kói álljanak össze és menje­nek két utcával odébb, hogy az ott lakók apraja-nagyjo miként szépíti környezetét. A tanács csak műszaki segítsé­get ad, meg kevéske anyagot• a többit ők hozták össze. Per­sze, a világ változik. Még em­lékszem a negyvenes évek vé­gére, amikor a nógrádi pá­lyamunkást „kényszerszabad­ságra” kellett küldeni, hogy a volt hercegi palotából átala­kított üdülőbe, az ingyen át­adott beutalót igénybe vegye. Az üdülőjegyet eltépte és kényszerszabadsága ideje alatt, elment a földjére kapál­ni. llfa mit tenne, hogy a többszörösére nőtt üdü­lőnk bármelyikében pár napot pihenhessen. A társadalmi munkával is így lett. Régen rá kellett beszélni az embere­ket, hogy hozzák rendbe kör­nyezetüket, ma már annyian jelentkeznek, hogy a tanács­nak nincs annyi ereje, hogy a kérésre azonnal műszaki se­gítséget és anyagot adjon> „sorba kell állni”. De azért a küldöttséget ajánlanám. Meg­nézni a hetven-egynéhány éves, idős asszonyt, akinek a kerítésére támaszkodik a gond, házának vakolathullató fala a régi présházakról ál­modik. Mégis, most tálcán vi­szi a frissen sütött édessége­ket az utca társadalmi mun­kás közkatonáinak. Mészáros Gyula iskolákba ebből, 13 év gé­pész jellegű iskola volt. — Tudja kamatoztatni a megszerzett tudását, mint üzemvezető? — Természetesen. Sokan azt állítják, hogy a műszaki tudás­nak csak igen kis része kama­toztatható a gyakorlatban. Ez nem így van, mindig van hasz­nos alkalmazási lehetőség. Leg­feljebb egy kicsit keresni kell ezt, és nem feltétlenül szük­séges utasításra várni. A napi munkában állandóan akad­nak műszaki problémák, ame­lyekkel a beosztott kollégák nem tudnak megbirkózni. A szerkesztő kollégákkal közö­sen vagy egyedül, műszaki terveket is készítettem a gyárnak. Ezek többségét már hasznosították. Ilyen például a gyári gázvezeték, a keszeg! bányaüzem központi fűtés, va­lamint az efeyik szállítóberen­dezésünk portalanításának tervezése. Hogyan látja a fiatal mű­szakiak helyzetét? — A fiatal műszaki számá­ra leginkább az az érvényesü­lési lehetőség, ha vezetővé tud válni. Szakmai téren is csak így tud érvényesülni. Az egyetemen főleg elméleti szakembert, tervezőt képez­nek, de ezek a munkaterüle­tek nagyon elszakadnak a gyakorlattól. Aki egész életé­ben csak ezt csinálja, nem érezheti igazán, mit is tervez. Az a véleményem, hogy a műszaki pálya az elmúlt évek során leértékelődött. Enr*áí gyökerei a gazdaságirányítás gondjaiban keresendők és re­mélem annak megoldódásával a problémák is rendeződnek. Kurucz József, a beszélgetés végén elmondta, hogy mun­káiét elismerések is követték, 1981-ben Kiváló dolgozó, leg­utóbb az építők napja ünnep­ségén Kiváló munkáért mi­niszteri kitüntetésben része­sült. Tóth Gézáné ISSN 013S-I7» (Váci Hírlapi A Híradástechnikai Anyagok Gyárában közel két évtizede van üzemorvosi rendelés. A korszerűen felszerelt rendelőben hetente öt alkalommal tartanak általános orvosi vizsgálatot. Emellett alkalmanként különböző szakrendeléseken is fogad­ják a dolgozókat. Évek óta helyben végzik a munkaköri alkal­massági vizsgálatokat is. N. Hancsovszki János felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom