Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-20 / 143. szám

r (f jjószervesik az együttest Egy neves volt kórus jövőjéért A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1984. JÚNIUS SO., SZERDA Jobb kedvű szakemberek \ Nagy sürgés, forgás a határban 2 Itt-ott újra porol a határ a gépek nyomában. Sze- í rencsére a talaj víztartaléka már csaknem mindenütt ? elegendő ahhoz, hogy a szakemberek is nyugodtan örül- $ hessenek a napsütéses időnek. $ Zsendülnek a gabonák, zöldell, virágzik a burgonya, $ erősödnek a szőlőfürtök, egyre magasabbra nyújtózik a í napraforgó. \ Vecsésen a kórusmozgalom­nak szép hagyományai vannak Az évszázad elejétől találni feljegyzéseket, híradásokat ar­ról, hogy a kották világa, a magyar és német népdalok ér­tő fülekre találtak a helyi értelmiségiek, munkások, pa- rasztfjatalok körében. Erre a hagyományra alapozva a felszabadulás után új lendüle­tet vett a vecsési kórusmozga­lom fejlődése. ....... 1 ■ :: :::: Igaz — mint minden amatőr népművelési, kulturális mun­kának — a dalosok munkájá­nak, közösségi összetartozásá­nak már a Sok generációvál­tás miatt is voltak Vecsésen hullámvölgyei, de szép sikerei is S attól függően, hogy a község vezetőitől, üzemeitől és lakosságától milyen figyelmet, támogatást kaptak, mindig voltak lelkes elkötelezettek, akik sohasem hagyták a szik­rát teljesen kialudni. Közöttük is kiemelkedő szerepet töl­tött be Valentsik István karnagy, általános iskolai ta­nár, aki áldozatot, fáradtságot nem ismerve munkálkodott a vecsési énekkar összekovácso­lásán, tartalmi munkájának fejlesztésén. Tevékenysége, az általa ve­zetett énekkar nélkül sok vecsési, sőt központi ünnepség, társadalmi rendezvény szín­vonala szegényebb lett volna. Évekig küzdöttek azért, hogy a kórus próbáját zavaró ti­Az elmúlt húsz év leggyen­gébb vecsési csapata az elmúlt két évtized leggyengébb pont­termését gyűjtötte be tavasz- szal. Summázni így is lehetne a tavasszal történteket, de ezeknek mélyrehatóbb okai is vannak. A vecsési együttes ez­zel a három ponttal is beni- maradt és ennek, nem tudom, örüljön-e a vecsési szurkoló, vagy sírjon. A Ferihegy gár­dája ugyánis messze nem úti meg a megyei I. osztály szint­jét, jószerivel a II.,osztályban szereplő csapatok nagy részét sem. A megfelelően erősített gárda nagy része ugyanis ilyen vagy olyan okokból (de nevez­zük főleg anyaginak) leállt. Tudomásul kell vennünk azt, hogy a megyei I. osztály min­den tiltó MLSZ-rendelkezésé- re „félprofi” osztály. Zámbó, Juhász Péter, Megyesi, Pogács és a többiek bizonyára nem a Göd, a VOSE, a PSC nagy rajongói és nem zsíros kenyé­rért játszanak. Szlahó József vecsési sportköri elnökkel a közelmúltban egy atlétikai versenyen vettünk részt Ceg­léden. Déli egy órakor a CVSE valamennyi labdarúgója a pá­lyán volt és edzett! Ez a csapat- a megyei I. osztály középme­zőnyéhez tartozik. Ezeket a feltételeket, úgy tűnik, nem tudják Vecsésen biztosítani, és ha nem, a versenyfutást sem bírják. A 600 nézőből így lett 10, a 12 pontból három. Szakmunkások! Kiemelt kísérleti bérezési rendszert alkalmazó VÁLLALAT feSvesz gépszerelőt, motorszerelőt, lakatost, hegesztőt, esztergályost, kovácsot, asztalost, villanyszerelőt, autóvillamossági szerelőt, valamint technológust, műszaki előkészitőt és műszaki rajzolót Je'entkezni lehet: a VIZÉP földmunkagép-javító és -gyártó üzemben Vecsés, Dózsa György út 82. Telefon- 343-780 vagy Vecsés, 60. vornyázók a kocsmával együtt kikerüljenek az immár 23 ezres agglomerációs nagyköz­ség meglehetősen szerény mű­velődési házából, míg végül ez a törekvésük a nagyközség ve­zetőinél is megértésre talált. A nyugodtabb körülmények­nek, a helyi tanács és nép­frontbizottság, valamint a VERUSZÖV, a Ferroelektrika és a Ferihegy Tsz támogatásá­nak, s nem utolsósorban a dalosok zeneszeretetének tud­ható be, hogy alig nyolc év­vel ezelőtt a szocialista kul­túráért kitüntetést kapott, s a tévészerepléshez, nemzetközi fellépéshez is rutint szerzett az együttes. Ma már nincs értelme arra keresni a választ, hogy a kitüntetés után rövid­del miért oszlott fel a nagy hagyományú, nívós énekkar. Annál inkább figyelmet érde­mel, hogy nyolc év után ismét elkezdődött az újjászervező munka. Igaz, a jelenlegi gazdaságilag nehezebb körülmények, a gmk-k, túlórák, háztáji mun­kák nem kedveznek nekik. A vitorlákat ennek ellenére június 11-én ismét felvonták, s ha nem is szelet, de leg­alább az elinduláshoz elegen­dő szellőt meg is próbálták munkára, közösségi tevékeny­ségre bírni. r:::i H::1Í Jelen lévén az alakuló ösz- szejövetelen Csányi János ta­nácselnöktől, ősz Béla nép­Akik tavasszal játszottak, a három pont ellenére minden dicséretet megérdemelnek. Hajtottak, küzdöttek, de hát ennyi van... 1 A régóta ta­lonba tett Bajkó, a fáradha­tatlanul küzdő Bende, Veres, Lovas, a csapat legjobbjai, az „egyszemélyes csatársor” Szé- csényi hajtottak, .tették, amit tudtak. Voltak, akik nem... És itt érdemes megemlíteni megint egy gondolatot. Vecsésen egy­re többen felvetik: vajon azok, akiknek a sportkör biztosított jólmenő üzleteket, miért nem játszanak? Ha játszanak, miért állítják ki őket az első mérkőzésen? Jól gazdálko­dik-e a sportkör ezzel a sze­rény lehetőséggel? Félreértés rie essék, tudjuk, egy vendéglőben vagy egy zöldségesboltban sokat kell dolgozni. Na, de jóval átlag feletti keresetért! És nem olyan egyszerű dolog ma üz­lethez jutni! Vajon meghálál­ják-e ezek a játékosok ezt? Az ősz, úgy tűnik, még baljósabbnak ígérkezik. Töb­ben bejelentették visszavonu­lási, távozási szándékukat. Deésy edző, aki úgy tűnik, marad, és aki éppen a tavasz- szal történtek miatt edzői kva­litását eddig nem nagyon bi­zonyíthatta, nehéz helyzetbe kerül. Némi vigasz, hogy Krausz István és Palotai Pál munkája kezd beérni, sokat javult az ifi- és a serdülőcsa­pat. Az első csapathoz azon­ban nagyon kevesen kerülnek. Érdemes, és végig kell gon­dolni a Vecsésen történteket, a várható fejleményeket. A kö­zönség, de a játékosok érdeke is az, hogy a megyei I. osz­tályban csak megyei I. osztá­lyú szintű csapattal, vezetéssel és feltételekkel induljunk. Ne tegyük ki magunkat egy ki­sebb becsületsértéssel is felérő 3 pontos szezonnak, ne tegyük ki az egyébként becsületes játékosokat még egy Canossa- j árásnak! Szalontai Attila ICuSfisTális program Gyömrőn, 16.30-tól filmvetí­tés: Röpke éjszaka, 18 órától: a nyugdíjasklub összejövetele. Monoron, a nyitvatartási időben — 9-től 12-ig és 15-től 20 óráig — sakkal, asztalifo­cikkal, rex- és pingpongaszta­lokkal, társasjátékokkal, szí­nes televízióval várják az ér­deklődőket. frohtbizottsági titkártól és Va. lentsik István karnagytól tudtam meg, hogy 150 meg­hívót küldtek szét a nagy­község lakosainak, tanárainak, régi énekkari tagnak azzal, hogy barátaikkal, ismerőseik­kel együtt szívesen várják őket. Igaz, alig másfél tucat­nyian jöttek csak el az első próbára, de minden bizónnyal később gyarapodik ez a lét­szám. Mint a karnagy emlí­tette, elképzelhetetlen — még az ingázás, az agyonhajszolt életmód mellett is —, hogy 23 ezer ember között ne akadna 50-80 férfi és nő, akik kedvet éreznének az indulók, népda­lok, zeneművek előadásához. Nem tévedés: férfiakra is szüksége van a kórusnak, mert ezúttal vegyeskar megalakítá­sa a cél. Ezért várják szeretet­tel a zenéhez, daloláshoz ked­vet érző nőket és férfiakat minden hétfőn este hat óra­kor a művelődési házi próbák­ra. — Nem adjuk fel a küzdel­met a kórus újjáalakításáért. Támogatnak a község vezetői is bennünket, s a művelődési ház igaz csak Delülről — sze­rencsére kulturáltabb lett. A VERUSZÖV vezetői úgy nyi­latkoztak, ha látják értelmét, most is hajlandók lesznek a kórusért áldozatot hozni. Úgy terveztük, hogy — augusztus­ban szünetet tartva — novem­berre összekovácsoljuk a leen­dő közösséget. Még az év vé­géig a pilisi Kriskó tanár úr segítségével szlovákiai turnéra készülnénk fel, néhány szlo­vák népdalt is megtanulva. Tavasszal a községi ünnepé­lyeken túl a vonzáskörzetben dalesteken vennénk részt, s terveink között szerepel egy csereakció valamelyik szlová­kiai kórussal. •XSbf. m A nyitó rendezvény után hazafelé tartva töprengtem a közösség célkitűzésein. Rövid számvetést végeztem. Vecsé­sen van négy általános isko­la, mintegy másfétszáz peda­gógussal, hat óvoda, a tanács és féltucatnyi kisebb-nagyobb termelő üzem. Vajon lesz-e a kiküldött meghívóknak, a köz­ség és a kórus vezetőinek any. nyi tekintélye, hogy hívó sza­vukra eljöjjenek a nótázás- hoz, daloláshoz kedvet érzők? Kétségtelen, hogy' a befeléfor- dultság ellen nehéz jó mód­szert találni, különösen akkor, amikor a tanteremhiány, a gázvezeték építés, napközi ott­honi körülmények és útviszo­nyok javítása és ki tudná még mennyi, az állampolgárok hangulatát így vagy úgy be­folyásoló fontos feladat áll a község előtt. Mégis úgy gondo. lom, valami elmozdult a holt­pontról Vecsésen, s ez már ön­magában biztató. Orosz Károly Frissebb géppark — Szép ám a mi dinnyénk is — mondja Mészáros György, a vasadi Kossuth Szakszövet­kezet elnöke elégedetten. — Nagy a sürgés-forgás most azon a negyvennyblc hektáron ugyanúgy, mint minden közös területünkön. Éppen a nö­vényápolási és -védelmi mun­kákat igyekeztek elvégezni a dinnyések. Velünk együtt most ők is nagyon bíznak benne, hogy a szedésig jobb lesz az időjárás a tavalyinál, s akkor több jut a zsebünkbe is ... A szákszövetkezet határában — más célra nem hasznosít­ható talajon — jelentős er­dőterületek találhatóik. Ezek összege meghaladja a 630 hek­tárt. Ezen belül 78 hektárnyi az új telepítés, amelyben a ko­rábbi esők után erősödött a gyomosodás, ott is van tehát dolguk a gépeknek és az em­bereknek. Persze, a gazdák gondola­ta ilyenkor június második felében már előbbre kalando­zik. Szorgalmasan készülnek az aratásra Vasadon is. Szor­galmasan és tervszerűen, — Körülbelül hárommillió forintot költöttünk a géppar­kunk felújítására, korszerű­sítésére — büszkélkedik az el­nök. — Ránk is fért már na­gyon ez a frissítés, mert jó­részt leírt, gazdaságtalanul üzemelő gépeink voltak. Vet­tünk három NDK-gyártmá- nyú kombájnt, két Zetor trak­tort, de más munkagépeket is. Ä kalász a fontos — De hogyan boldogulnak a szerelők a régiekkel? — Nálunk július 3-án lesz az aratási gépszemle, de már most körülbelül kilencven százalékos a felkészültségünk. A szerelőink nagyon, ügyesek, lelkiismeretesek, ezt a tavalyi értékelés is bizonyította. Kü­lönösebb alkatrészgondjaink azért sincsenek, mert a szer­számkészítő részlegünkben mindent meg tudnak csinálni a fiúk, amire szükség van. Persze, az aratás igazi har­ci terepe a határ, végül is ott vizsgázik az ember és a gép, a gyakorlati és az elméleti tu­dás. — Milyenek a gabonatáb­lák? — kérdezem az elnököt. — Most már szépek — mondja vidáman Mészáros György. — A kora tavaszon gyengének ítéltük meg a vár­ható termést, de azóta sokat javultak a kilátásaink. Ez a bú­Vác, Gyömrő, Iklad. Ez a három első osztályú férficsapat esélyes az 1984. évi bajnokság megnyerésére. Külön öröm, hogy vonzáskörzetünk csapata, Gyömrő is ott van az esélye­sek között. Meg kell jegyez­nünk, nem meglepetés előkelő helyezésük. Bőven benne van — már második éve — az együttesben a dobogós helye­zés lehetősége. Ami azonban eddig — ahogy mondani szok­ták — nem jött össze, most a tavaszi idényben összejött. Egyetlen vereség Vácon, s az­tán csak győzelmek. Nagyma­roson ugyan egy góllal kikap­tak, ám a mérkőzést Gyömrő az elfogult játékvezetés és bí­rói műhiba miatt megóvta. El­sőfokon a versenybizottság a találkozó újrajátszását rendel­te el, amit Nagymaros termé­szetesen megfellebbezett. Most a szövetség elnökségén a sor, hogy döntsön, ami nem lehet más, mint a mérkőzés megis­métlése. Akkor pedig pártatlan bíráskodás mellett aligha kér­déses a gyömrőiek győzelme. Az egyéni teljesítményekről szólva: két kiváló kapus ker­gette olykor őrületbe az ellen­feleket. Szabó István és Vé­kony János egyenletesen, meg­bízhatóan, néhány mérkőzésen kifejezetten bravúrosan védett. Nagy kár, hogy a harmadik kapus, Hevesi G. kedvét vesz­tette, s leállt. Pedig tudnia kell, hogy rá is nagy szükség van. Bízni lehet abban, hogy ősszel visszatér. Szabó Imre külön szám, különleges klasz- szis. Viszonylag alacsony ter­metét kompenzálni tudja rend­kívüli gyorsaságával, helyzet- felismerésével. Novák I&tván olykor maga viszi a csapatot, olykor erőtlennek tűnik. Gyen­gébb mérkőzései ellenére is a csapat kulcsembere, erőssége a jobb átlövő posztján. Nagy Józsefről tudott dolog, hogy ha megy neki a játék, feltartóz­tathatatlan. Tavasszal megál­líthatatlan volt, pedig szinte végig sérült kezére vigyáznia kellett. Kiss Zsolt az eszes, gondolkodó kézilabdás megtes­tesítője. Több poszton használ­ható, remekül védekezik. Kiss Zoltán kezdi azt nyújtani, ami tőle elvárható. Nagyon erős fizikailag. Ha lehiggad, tovább javulhat. Veres Gábor az a játékos,, aki — ha kell — fel­szántja a pályát. <5 sem ma­gas, mégis ki tud kapcsolni nagy termetű ellenfeleket, szél­ről történő kanyarodásaival pedig egyre-másra teremti a helyzeteket társainak. Szél Szilárd a tavasz nagy talánya. zára, rozsra egyformán érvé­nyes. Igaz, a szárazság kisebb, mint az utóbbi években meg­szoktuk, de mégiscsak az számít, mi van a kalászban. Bízunk most már, hogy a ter­vezett hozamot megadják a táblák. Közös gond Az elnök és munkatársai Vasadon tehát eredményes ét­gyors aratásra számítanak. Ügy tervezik, nyóle-tíz nap alatt a 680 hektárnyi közös te­rületről magtárakba kerül az aratni való. Persze, nem vethetik el az úgynevezett tagi gazdaságok gondját sem, mert csak olyan emberekkel lehet jól együtt dolgozni a közös érdekében, akik egyéni javaik, jövedel­mük felől is nyugodtak. Vereszki János Iszonyatos erővel tud küzde­ni, . gólhelyzetekbe kerülni. Ha minden helyzetét kihasz­nálná, ott lenne a góllövőlista élén. Védekezése elsőrangú. Kriskó Andráts egy év kihagyás után tért vissza. Jó, hogy visz- szatért. Higanymozgásával, technikájával rendkívül nagy zavarokat keltett az ellenfe­lek soraiban. Erős József mun­kahelyi elfoglaltsága miatt ke­veset játszott. Amikor játszott, nagy hasznára volt a csapat­nak. Szellő János Abonyban mutatta meg, hogy szükség van rá. Érsek Tibor elég keveset volt a pályán. Rá ősszel számít igazán az együttes. összességében elmondhat­juk: a nágymarosi mérkőzést leszámítva, szép tavaszt zártak a gyömrői kézilabdások. Ha a folytatás is ilyen lesz — és miért ne lenne ilyen — a do­bogó szinte biztos, s a dobo­gónak első foka is van ... Az ifistákról is szólni kell, mert csak így teljes az érté­kelés. Ez a remek kis gárda második éve van együtt, s még mindig csak tizenöt év az át­lagéletkor. Somogyi Károly iskolaigazgató indította útjára a csapatot, s most Kiss Zsolt testnevelő tanár alakítja, for­málja őket, nagy hozzáértés­sel. Nem sok babér termett ed­dig a fiúknak, ami teljesen érthető, hisz, két, három, négy évvel idősebb, fizikailag lénye­gesen erősebb csapatokkal ta­lálkoztak, s találkoznak. Még­is ők a gyömrői kézilabdasport reménységei. Ma már kevés a technika, a szép játék, hiány­zik a fizikai erő. Ez azonban idő kérdése csupán, s ezek­nek a gyerekeknek bőven van idejük. Néhány kivételes te­hetség bontogatja szárnyait, akik nagyon messzire eljut­hatnak. Kár lenne azonban ne­veket emlegetni. A csapat: To- ronicza Tibor, Márki József, Túróczi Károly, Somogyi Gá­bor, Benkó József, Szellő Zol­tán, Barabás Miklós, Murvai László, Kovács Ferenc, Káplár István, Baranyai Pál, Major Bfya, Cziráki Róbert, Matyó László — így csapat, ahogy van. Bárki lépjen is a pá­lyára. G. L. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik férjem, édes- aoám, Illés László temetésén Ül­lőn megjelentek, mély fájdalmun­kat részvétükkel enyhíteni igye­keztek. A gyászoló család. ffSSN 0133—2651 (Monorl Hírlap) Csőbe szállhat a gáz Az utóbbi hónapokban sokat tettek az Ipari Szcrelvény- és Gépgyár maglódi járműgyárában a munkavédelem érdeké­ben. A dolgozók egészségét védi az a korszerű elszívőbe- rendezés, amelyet a közelmúltban szereltek fel. A légrugók he­gesztésénél keletkező egészségre ártalmas gázokat is elszívja a berendezés. Képünkön: Farkas Pál az úgynevezett CO védő- gázas készülékben hegeszt. Idény végi sportjegyzet Csapataink a mérlegen-Kézilabda Nincs magasan a dobogó

Next

/
Oldalképek
Tartalom