Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-19 / 142. szám

NAGawOROSI K^/cítia A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1984. JÚNIUS 19., KEDD Kaitadália szánják a salátát Esztétikus megoldással kelendőbb A konzervgyár raktárai mostanára jócskán megürül­tek, s ez kétszeres öröm az ottaniaknak, hatalmas árutö­meg értékesült, aminek foly­tán az új termékek fogadásá­ra is kellő, tárolótér áll ren­delkezésre. Néhány nap múl­va a konzervüzemek időlege­sen csomagolásra beosztott dolgozói visszatérhetnek mun­kahelyükre, rájuk a friss gyümölcs feldolgozásánál lesz igazán nagy szükség. Változatos cikklista Helyükbe mintegy 80—100 fő építő táborozó fiatal lép új erősítésként, mint hallom örömmel várják őket, a tava­lyiak példás munkájukkal az új vendégeknek is megszerez­ték a bizalmat, tekintélyt. Szinte valamennyi tároló- egységben csomagolnak vala­mit belföldi, de leginkább exportmegrendelések teljesí­tése van soron, az ötös rak­tárban pedig a honvédség ré­szére komplett élelmiszer egy­ségcsomagokat készítenek, amit a héten befejeznek. Ugyanitt két műszakban kis egységű dobozok címkézése folyik tőkés megrendelésre. A. nyolcas raktárban 5/4-es csemegeuborkát, Balaton-salá- tát raknak kartonokba —Ka­nadába szánják —» a dzseme­ket meg osztrák megrendelés­re csomagolják. A hazai üz­letek is innen kapnak árut, a lehívásoknak megfelelően igen változatos a cikklista, mit naponként összeállítanak. Az NSZK ötkilós paprikasa­látát rendelt legutóbb, Hol­landia 5/1-es dobozos paradi­csomot, és dunsztmeggyet kért, így tehát a hetes rak­tár nagyegység csomagoló vo­nala sem tétlen. az áru A négyes raktár két zsu­gorfóliázó vonala együttesen — csomagoló egységektől füg­gően — műszakonként 70—90 A gárda: közösségformáló erő Akarat, ügyesség kell Mentek, láttak, győztek A közelmúltban tartották a megyei ifjúgárda szakági szemléjét, éppen városunkban. Ezen a nagykőrösi Latinka Sándor szakalegység is részt vett, méghozzá nem is akár­hogyan, hanem ment, látott és győzött, a honvédelmi szakal­egységek versengésében. Most erről kérdeztük Busa Sándort, a területi szakasz parancsno­kát. Alaki baki — Hozzáállás, akarat, ügyes­ség — ezek mind-mind döntő tényezői voltak a sikernek. Amire máskülönben nem szá­mítottunk, és nemcsak afféle győzelem utáni állapot, hanem inkább reális értékelést jelen­tő szándék. De természetesen nagyon örültünk a sikernek. — Mikor jött közeibe? — Sokat segített a helyszín­maga a város légköre, ami egyfajta elszántságot kölcsön­zött mindenkinek. A részered­mények megsejtése után foko­zott ambícióval láttunk neki a következő feladatoknak, és — a végén elsők lettünk. .. — A felkészülés titka? — Ez sem egyszerű dolog, hiszen különböző területről jövünk össze. Van, aki három műszak után, más a tanmű­helyből, az a—b váltakozó ciklusú tanításból siet a fog­lalkozásokra. — Van-e sok jelentkező? — Éppenséggel nincs okunk panaszra, de az is igaz, hogy a jó felkészültségű fiatalokat szívesen fogadjuk. Nem kell megijedni, már csak azért sem, mert senki sem ifjúgár­distának született — és aki részt vett a kiképzésen, egé­szen másként tudja majd ma­gára venni a katonaruhát, nem bakizik az alakinál. Márpedig, hogy ez mekkora előny, az tudja csak igazán értékelni, aki már bevonult. Egész másként — És a lányok? — Itt vannak például a gimnazisták, ök a polgári vé­delmi szakalegységet alkotják. Ne kerüljünk olyan helyzetbe, de egész másként tudnak bi­zonyos esetekben helytállni, mint azok, akik nem csinálták ezt végig. És akkor még nem is szóltunk a közösségformáló erőről... — S kik a siker közvetlen kovácsolói? — Nehéz bárkit is kiemelni, mégis Vadnay István tevé­kenysége, szerepe sokat segí­tett mindenben. B. O. C^rantált eredmény Űf módszerek szigetelésre Speciális vasrúd a falban Sok kellemetlenséget és bosszúságot okoznak a házak nedves, nepiesen salétromos falai. Ezért‘jó hírt jelent az ilyen házak tulajdonosának, hogy olyan töltéskompozíciós eljárást találtak fel, mellyel a nedves falakat szárazzá le­het tenni. Az eljárást szabadalmaztat­ták, de néhány magyar építész­technikus-kőművesmester en­gedélyt szerzett arra, hogy el­végezze, amire a Magyar Épí­téstudományi intézet is jogo­sítást adott. Az ilyen szigeteléseket Bu­dapesten és több magyar vá­rosban végzik. Nagykőrösön tudomásunk szerint a múlt hé­ten csinálták az elsőt a Kecs­keméti utcai Kispipa vendéglő falán. A ház tudajdonosa, Muraközy István csináltatta ezt a szige­telést, melynek során a ház fa­lának alsó részébe kétméte- renként tíz centiméterre ■ egy­mástól 80 centiméter hosszú preparált vasrudat véstek, s azokat vékonyan bevakolták. Ez pár hónapig így marad, majd rendes vakolatot húznak rá. így a fal természetes úton kiszárad és nedvességtartalma garantáltan öt súlyszázalék alatt marad. A szigetelési eljárást Haász István budapesti építész-kő­művesmester végezte. ezer darabos kapacitással mű­ködik. 5/4-es vegyesbefőtt és 5/8-as dzsemek a Szovjet­unió lehívásait képezik, de ma már tőkés piacra is egy­re több jut az ízléses cso­magolású árukból. Sőt a dobo­zos főzelékek és az 1/1-es uborka fóliázásánál újdonsá­got is láthatunk. — A zsugortálcás csomago­lás az elmúlt évben került be­vezetésre nálunk, a nyugati vásárlók ragaszkodnak e kor­szerű, esztétikus megoldáshoz — tájékoztat Faragó Istvánná, a palettizáló gép kezelője, aki napjában 44—45 ezer félkilós dobozból képezi a tetszetős egységrakományokat. — Az export szó nekünk nemcsak kereskedelmi fogal­mat jelent, lassan ott tar­tunk, hogy a külcsínt épp­olyan fontosnak tartja a ve­vő. -mint a beltartalmi érté­ket. pláne fokozottabb gond­dal kell dolgoznunk, amikor a jól fizető külföldi vevőnek ké­szül az áru. — Amint látom, most sincs hiba, úgy tűnik régen össze­szokott már a géppel. — A raktáriban másfél éve dolgozom, de a gyárban ma­gam is a termelőüzemben kezdtem. A gyes után itt adó­dott lehetőség, igaz szokatlan volt eleinte az új munkahely, de azóta a többi gépet is meg­ismertem, kezelésüket kita­nultam. Valamivel kevesebb — Persze, a jó közérzethez ilyen jó kollektíva sem hiá­nyozhat, mint a miénk. Ke­reset? Nem mondom, itt va­lamivel kevesebb, de nem panaszkodom. Két műszakra járok, a múlt hónapban volt egy vasárnapom, ezzel együtt ötezerre jött össze a pénz. Miklay Jenő Sokan pénzzé tennék régi, megunt holmijukat Egyre fontosabb cikk lesz Jó csomó önbizalommal meg­áldott ember az, ki stabil és nem éppen megvetendő kere­seti forrását nem féli feladni a bizonytalanért. Ráadásul a kereskedői érzék sem lehet idegen tőle, amikor a múlt­ból előkapart kétes hasznú vállalkozásba kezd, vagyis egy szép napon mondjuk éppen tolikereskedést nyit. Persze aggodalmunkat rögtön fel is adjuk mihelyt belegondolunk, miszerint egy 30 ezer lakosú városnak kell, hogy szüksége legyen egy felvásárlóhelyre, ahol az emberek jó pénzért megszabadulhatnak az öreg ciha bélésétől, vagy a kacsák, libák frissen lekopasztott pi­tiéitől. Eddig ugyan hová tették? Jó esetben elégették, vagy kiöntötték a szemétbe, ahonnan meg a szél vitte az­tán világnak. Szabó Jenőné 10 éven át a kecskeméti BRG gyár megbe­csült dolgozója volt a műsze­rész-tekercselő szakmában, kapott kiváló dolgozó kitün­tetést, három éve pedig, mi­kor kilépett ennyi volt a kí­sérőszöveg: „ha megbánta csak jöjjön, bátran, a gyárkapu nyitva áll”. — Még ma sem gondoltam meg magam, pedig ott sem kerestem rosszul. Családi örökségként maradt bennem a kereskedővér. Húsz évig dol­goztam édesanyám mellett, aki 40 esztendőn át szintén a to^l- kereskedéssel foglalkozott. Igaz, mégsem a megszokás ho­zott vissza, annyi idő után Kőrösre, inkább a szükséget használtam ki. Valahányszor ismerősökkel találkoztam, min­dig mondták, mennyire hiány­zik a bolt, mert azóta nincs hol értékesíteni helyben a tollat. Szóval elgondolkodtam ezen, aztán meglett az ipar- engedély is. Hosszú ideig a Biczó Géza utcai lakásomon fogadtam, tároltam az árut, alig néhány hete rendeztem be ezt a Kossuth Lajos utcai üzletet. Ami azt illeti a helyiség kiépítése nem járt nagy gond­dal, íróasztal, néhány szék, egy tizedesmérleg minden kellék, szép tapéta a falakon, a hófehérre meszelt csöppnyi raktárban összestószolva a toli­tól duzzadó cihák. Éppen csak elég a hely. — Hetente 3-4 mázsa hasz­nált ágytoll gyűlik össze, ami jön azt rögtön adom tovább, a kecskeméti áfésszel vagyok szerződésben, bár az üzletet magánkereskedőként bér­iem. Ügy tűnik az eladók so­sem fogynak el, a forgalom jórészét a hagyatéki áruk te­szik ki, a baromfitenyésztők meg állandó kuncsaftjaim lettek, ha kell a vennivalóért házhoz is szívesen megyek. — A gyakorlott szem mit állapít meg a pihékről? — A kora határozza meg a további használat: értékét, en­nek alapján 20 forinttól 150 forintig terjed a felvásárlási árskála. Molyette, hasznave­hetetlen áruval nemigen ta­lálkoztam, amit hoznak álta­lában a felső értéket képvise­lik, 50 forintnál kevesebbet még egyik tételért sem fizet­tem eddig. A toll nagy érték, s egyre fontosabb cikk lesz, a hagyományos és újabb célok­ra az ipar kéri, keresi, a friss áru meg exportra megy és dollárt jövedelmez. Kereskedőnek lehetne-e megnyugtatóbb érzése abban a tudatban, hogy nincs kon­kurenciája? — Ne gondolja, hogy a há­zalóktól féltem az üzletet. Vannak néhányan a város­ban‘is, tudom, élniü-k kell valamiből, a baj az, hogy rendszerint becsapják az em­bereket — főleg az időseket — fillérekért veszik meg azt, amiért a kereskedő esetleg jó pénzt adna. — Beszélhetünk a múltról, a jelenről, vajon a tolikeres­kedőnek milyen tervei lehet­nek? — Nagyon hiányzik egy olyan használtcikk kereske­dés, ahol bútorokat is for­galmaznának. A másik meg­látásom, hogy a használt ru- haneműekben is éppúgy lehet még fantáziát találni. Éi sem hisszük, mi minden kikerül a szemétbe, pedig ha tehetnék, sokan pénzzé tennék inkább megunt holmijukat. Példa lehet Még mindig beszélnek a városban a gyermeknapról, ami jól jelzi: ha valamit rendesen csinálnak, annak van foganatja is. Kétségte­len tény, hogy a gyermek­nap sikere csak aláhúzza ezt, hiszen a vélemények szinte kivétel nélkül elis­merik a gördülékenységet, a látványosságot, az ötlete­ket. Kevesen tudják viszont, micsoda szervező apparátus állt (szinte szó szerint is) a színfalak mögött, irányítva a tevékenységet, s az sem eléggé köztudott, hogy vá­rosunk intézményei, válla­latai, gazdasági egységei jelentős pénzbeli meg egyéb segítséget is adtak a siker­hez, A szervezést a városi út­törőelnökség fogta össze, de a művelődési osztályba könyvtár, a TŰRI, a műve­lődési ház ifjúsági klubja mind-mind hozzájárult a maradandó élményhez. Pénzügyileg a Gépgyártó Ktsz, az Áfész, a konzerv­gyár, a 21. Volán, az Arany János Termelőszövetkezet, a városi szakmaközi bizott­ság, a NEFAG, a TRAKISZ segítette a vállalkozást, de a tejüzem például ingyen tejet adott, a VGV díjtalan strandlátogatást engedett, a DÁV meg hangosítást vég­zett. Mindez jó példája az összefogásnak! Gyónás gyilkosság után. Szí­nes, szinkronizált amerikai film. (Csak 16- éven felüliek­nek!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Vészjelzés a tenger alól. Színes szovjet film, fél G-kor. Nemzetközi birkózás Nagyon erős mezőny gyűlt össze Cegléden, a „Győzelem Napja” elnevezésű, kétnapos nemzetközi ■ serdülő kötöttfo­gású birkózó-emlékversenyen. A romániai nagyváradiak, a csehszlovákiai osztravaiak és a jugoszláviai zentaiak mellett több neves hazai sportegyesü­let is elindította fiataljait. A 180 induló között voltak a Nagykőrösi Kinizsi sportolói is, akik a következő eredmé­nyeket érték el a népes rr zőnyökben. A 45 kilogrammosok súly­csoportjában (15 induló kö­zül): 6. Törőcsik Zoltán. 57 kg-ban (14 fő): 5. Péli László (második versenyén is döntős lett). 62 kg (22): 4. Tóthpál László. 67 kg (10): 5. Faros Az igazgató után az első ember Összeforrott kollektívában Az ember útja során gya­korta hall érdekes munkakö­rökről, beosztásokról. Meg­esik, hogy hirtelenjében nem tud mit kezdeni a névvel, a fogalommal. Felülkerekedik tehát az ösztönös kíváncsiság, s utánajár, vajon mit takar, mondjuk, egy szállító vállala­ton belül, a forgalomvezető feladata? — A fejlődésre. Hiszen nagy változások történtek nálunk azóta. Valamikor egyetlen irodánk volt a mostani TRA- KlSZ-telep helyén, gépkocsi­jaink meg a Tormásban vol­tak. Az új környezetben egy- csapásra teljesült minden ad­digi kívánság. Idővel itt is kisebb-nagyobb átalakítások történtek, dhogy változtak, alakultak igényeink. — Gondolom, a munkatár­sakról is tud újat mondani. — Hogyne. De bizonyára nem helyi sajátosság, hogy öntudatban, magatartásban, embertartási viszony tekinte­tében az ő életük is formáló­dott. Tíz, de akár tizenöt esz­tendőt kitevő ez mindenkép­pen meglátszik. Érzik, hogy amit tesznek, az ő sajátjuk, de a telep eredményeit sem felejtik el. Ez pedig komoly tartalmat is ad életüknek. Szívesen — A vezetésnek sem lehet e folyamatban kevés szerepe... — Nem tagadja ezt senki. De a kollektíva összetartó ereje nélkül kevés babért arathatnánk ... Ahhoz, hogy az emberek szeressék helyü­ket, a megbecsülést is min­dig érezniük kell, s úgy gon­dolom, ebben mindenkinek ré­sze van. A konkrét anyagi segítség sem marad el soha. A fiata­lok elsősorban a lakásépítés­hez kérnek és kapnak támo­gatást. A jó vezető azonban csupán a szaktudásból, helyes politi­kai látásmód nélkül, nehezen tudna megélni, ha viszont hiányzik hozzá az ismeret, azt meg kell szereznie min den áron. Szépe Györgyné is ezért vállalkozott felnőtt fej­jel az iskolára. — A marxista—leninista középiskolát végzem most, nem mondom, a család mel­lett ez nagyobb teher, de a tanuláshoz végül is mindig kell több-kevesebb áldozat. Fiam első osztályos, férjem meg itt dolgozik. Persze, ezen túl is akad mindig valami, amit az ember szívesen elvégez. A szakszervezetben a nőfelelős reszortját bízták rám. Ennek már hat éve. Egyenrangúan is Sajátjuk Nagyon is sokat! Hiszen a gépjárműtelep összes jármű­ve, pilótájának irányítása az ő kezében fut össze. Beosz­tottjait közvetlenül ellenőrzi, a forgalmistákat, vezénylőket, egyszóval, az igazgató után ő az első ember a telepen. Nos, Szépe Györgyné tevé­kenysége is valahogy így fog­lalható össze. De hosszú út volt idáig, hiszen éppen ti­zenöt esztendeje kezdődött munkája itt, a Volán 1. számú Vállalatnál, s azt sem titkol­ja, annak idején minden elő­zetes cél nélkül indult el raj­ta. — Az érettségi után adó­dott ez a munkahely. Akkor még nemigen hittem, hogy a ranglétrákon mennyi sok és bizony nehéz kapaszkodó van ... Forgalmi szolgálatte­vőként kezdtem, öt év múlva lettem vezénylő, majd a sike­res forgalomtiszti vizsga után kerültem e posztra. De ennek is már öt éve. — Visszatekintve: mire em­lékszik a legszívesebben? — Látszólag e terület sok érdekességet ígér, de a munkás összetételből adódóan kevésbé látványos, mint má­sutt. Mindössze tizennyolc nő dolgozik itt, az összlétszám- hoz viszonyítva igen kevés. A női problémák nem érződnek annyira, mint más munkahe­lyeken. Szokásos gondjaikra azonban mindig figyelünk, s fontosnak tartjuk, hogy azo­kat oldjuk meg legelőbb. — Munkánkról jó összképet kapni csak úgy tudunk, ha az elenyészőnek tűnő problémá­kat a nagyobb feladatokhoz hasonlóan lelkiismeretesen in­tézzük. My. J, György. 78 kg (10): 4. Pusztai Imre (hosszabb kihagyás után jól versenyzett), -j-78 kg (10): 6. Koselák Zsolt. Dunaújvárosban 130 induló­ja volt az ifjúsági kötöttfogá­sú vidéki egyéni bajnokság­nak. Az Nk. Kinizsiből négy fő volt ott. Az erős mezőny­ben közülük ketten csoportne­gyedikként közvetlenül a dön­tők előtt estek ki. Áfészes nők A FIN Kupa megyei döntő­jét Vácott rendezték, ahol a megrendezett 6 sportág verse­nyeiből négyben indultak kö­rösi fiatalok. Kispályás labdarúgásban az Nk. Mészáros Tsz-nek nem ment a játék úgy, ahogy szo­kott. Tizenegy csapat mérkő­zött. A selejtezőben a körösiek a végső győztes váci taná­csiaktól 1-0-ra vesztettek, majd 4-1-re győztek a duna- kesziek ellen, de nem jutot­tak be a hármas döntőbe. Nőt kézilabdában tíz csapat vetélkedett. A Nagykőrös és Vidéke Áfész Sipos Teréz csa­patkapitány irányításával jól játszott, 10-0-ás, 8-2-es és 11-1-es győzelem után a dön­tőben az abonyiak ellen 7-4-es vereség következett, de a kö­rösi lányok így is a második helyen végeztek. Asztaliteniszben és sakkban népes volt a mezőny. A kevés városunkbeü induló a selejte­zőben kiesett. Hajómodellezők A motoros hajómodellek vá­rosi úttörőversenyét sok ér­deklődő előtt a strandfürdő­ben rendezték. Az MHSZ Nagykőrösi Kinizsi Modellező Klub hét tagja vetélkedett. A technikai sportágban három startja lehetett minden részt­vevőnek. A legjobbaknak a következő pajtások bizonyultak: 1. Dan- ka Attila 280; 2. Szűcs Balázs 250; 3. Balanyi Krisztián 220 ponttal. Végül ifj. Székelyhídi József manőverekkel bőven tarkított, nagy sikerű rádiós hajómuüel- lező-bemutatót tartott. Űjabb teniszsiker Nagykőrösi Kinizsi—Dabasi Tsz SE 5-1. Nagykőrösiek: dr. Szakáll, Zsikla (1), Ruzsinszki (1), Pallai (1) és dr. Szakáll— B, Tóth (1), Zsikla—Pallai (1). A körösi teniszezők idegenben vívták második csapatbajnoki mérkőzésüket a megyei I. osz­tályban és jó játékkal ott is biztos győzelmet arattak. S. Z. ISSN 0133-2708 (NagykgrBsl Hírfái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom