Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-17 / 141. szám

tegyen teljes a lista Elismerés a jó munkáért A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIll. Évfolyamául szám 1984. JÚNIUS 17., VASÄRNAP Hogyan juthatnak ma lakás­hoz a fiatalok? Mennyibe ke­rül az építkezés? Bárkit meg­kérdeznénk az utcán, kapásból zúdítaná ránk a válaszok özö­nét. A nem éppen biztató le­hetőségeket, az építkezésre vállalkozók elkeserítő problé­máit. A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség már évek óta keresi a megfelelő megoldást a fiatalok otthonteremtéséhez Ezt a különböző sikeres és ke­vésbé sikeres próbálkozások sora bizonyítja. Az elismeré­sek, biztatások mellett olyan vélemények is elhangzottak, hogy ez a téma nem tartozik a KISZ feladatai közé.. A városi KISZ-bizottság tag­jai minderről másképpen vé­lekednek. Három évvel ezelőtt olyan vállalkozásba kezdtek, amely már országosan is is­mertté tette őket. — Ma a fiatalok egyik leg­nagyobb gondja a lakáshoz ju­tás — mondja Iványi Károly, a bizottság titkára. — 1981-ben a városi tanácsnál nyilvántar­tott közel ezerháromszáz la- kásigénylőnek több mint két­harmada volt harminc éven aluli. Ügy éreztük, ezt nem nézhetjük tétlenül. Támogatá­suk része kell hogy legyen ifjúságpolitikánknak. Azzal, hogy megalakítottuk a KISZ lakásépítő közösséget, nem la­káshivatallá alakultunk át. Így nem vállaltuk át más hivata­lok feladatait.' csupán a fészek- rakóknak segítünk. A Szélső soron. A kezdeményezés jó vissz­hangra és nagy érdeklődésre talált a fiatalok körében. A ta­gok a KISZ-alapszervezetek véleménye alapján kerülnek be az építők sorába. A legfon­tosabb szempontok egyike, hogy a jelentkező alapszerve­zete és természetesen ő maga is kiváló mozgalmi munkát vé­gezzen. Az építkezők ezer óra társadalmi munkát vállalnak, amit pénzben nem válthatnak meg. A lakások hagyományos mó­don készülnek. Á kivitelezés időtartama egy év. A tervezett költség hétezerötszáz forint négyzetméterenként. Ez lénye­gesen olcsóbb az építőipar kö­zel tizennégyezer forintjával szemben. Az önerőből épülő lakások kétszintesek. A kisebb lakások ötvenhét, a nagyobbak hetven­hét négyzetméter alapterüle- tűek. Eddig két akció fejező­dött be. összesen ötvenhat fiatal jutott lakáshoz. Az eredmények és a tapasz­talatok azt bizonyítják, hogvez az építkezési forma életkéves és a fiatalok anyagi lehetősé­geihez méretezett. A bizottság énben ezért úgy döntött, ho«v folytatja a megkezdett akciót. Hosszt! távú tervet dolgoztunk ki. Ebben évente harminc- negyven lakás építését irá­nyoztuk elő. A tájékoztatás után azt ajánlja a .titkár, hogy szemlél­jük meg a deákvári építkezést. Az új városnegyed utcáin ka­nyargó autóból szebbnél szebb családi házakat látunk. Ebbe a valóságba nehéz beleálmodni a KISZ-lakásokat. Aztán kelle­mes meglepetés fogad a Szél­ső soron. 1983-ban itt adták át az első huszonnégy lakást. Tulajdonosok Rendezett környezet, tágas belső udvar, hintákkal, mászó- kákkal a gyerekeknek. Az egyik épület első emeletén Karmán Istvánékhoz csönget­tünk be. Az ízlésesen beren­dezett szobában puha, süppe- dős padlószőnyeg, a falakon tapéta. Tágas a konyha, a für­dőszoba. — Az építkezés befejezése után lakásfenntartó közösség­gé alakultunk át — mondja a boldog tulajdonos, aki elnöke a lakóközösségnek. — Havon­ta háromszáz forintot fizetnek a lakók és ebből oldjuk meg a szükséges javításokat. A laká­sok átadása után akad még munka bőven. Többek között mi magunk építettük a gázve­zetéket. Tavasszal parkosítot­tunk és mintegy nyolcvan fa­csemetét ültettünk el. Itt még akad tennivaló, de már ter­vezzük, hogy garázsokat épí­tünk. A lakások elhelyezése, a bel­ső tér szinte kínálja a közös­ségi élet lehetőségeit. — Mennyivel más itt az élet, mint a nagy lakótelepeken? — A munkák során baráti (közösségek alakultak ki, ami azóta is megmaradt. Ez szám­talan olyan előnnyel jár, amit szerintem például a Földváry téren el sem tudnak képzelni az ott élők. Egy másik lakásban Czine- ge Andrásné nyit ajtót, karjai­ban sírdogáló csöppséggel. — A pici második gyere­künk — mondja. — Mielőtt ide költöztünk, a szülőknél laktunk. Nagyon örültünk en­nek a lehetőségnek. Igaz, ne­künk elég sokat kellett befi­zetnünk. de ez még így is jó­val kevesebb volt, mint az OTP-lakások ára. Mivel a munkahelyről sem kaptunk anyagi segítséget, így különbö­ző kölcsönökből jött össze a beugró, de megérte. A harmadik építőközösség tagjai március elején kezdték a munkákat. Az épületek több­sége már tető alatt van. Most is körülbelül húszán szorgos- kodnak: betonoznak, falaznak, csere peznek. — Nem veszhet semmiféle anyag kárba — mondja Tóth Pál építésvezető. — Jó ütem­ben haladnak a munkálatok. Anyagellátási gondjaink első­sorban a nyílászárók beszer­zésénél voltak. Végül is egy soproni ktsz vállalta a szüksé­ges mennyiség legyártását. Na­A leendő tulajdonosokra sok munka vár. meg gyobb problémát jelent az, hogy a kivitelezőknek ígért vállalati kölcsönöket még sok helyről nem kaptuk meg. Nem értem, miért késnek az átutalások, ha már egyszer úgyis odaítélték azt a fiatal dolgozóiknak. Ösztönző — A KISZ-lakások építése óta egyes anyagok árai több­ször is emelkedtek. Ilyen fel­tételek mellett mennyire tud­ják tartani a tervezett költsé­geket? — Több szervező munkával, nagyobb körültekintéssel. Az árak mellett az egyéves határ­időt is be tudjuk tartani. Most is azon iparkodunk, hogy tő­késítjük az épületeket. A bel­ső munkákat már a hidegben is el tudjuk végezni. — Mekkora a túljelentkezés egy-egy építőközösség meg­hirdetésekor? — kérdezem Iványi Károlyt. — Három-, négyszeres. A város KISZ-alapszervezetei kapnak egy keretszámot. Azt már ők döntik el, hogy kié le­gyen az elsőbbség. Surányi János Mint arról tudósításunk­ban már beszámoltunk, dr. Olajos Mihály', a városi párt- bizottság első titkára a városi strand és tanuszoda átadása után oklevelet adott át a ki­váló munkát végzett kollék- tíváknak és személyeknek. Ezek sorába tartoznak; a Duna menti Regionális Víz­mű- és Vízgazdálkodási Válla­lat, a Mélyépítő Vállalat, az Országos Szakipari Vállalat, a Mélyépítési Tervező Válla­lat, a Fémmunkás Vállalat, a városi tanács költségvetési üze­me, a Vízgépészeti Szövetke­zet, az Elektromos Szövetke­zet, a ROLLYKON Kisszövet­kezet, a kemencei Vegyesipari Szövetkezet, az Ybl Miklós Ipari Szolgáltató Szakcso­port. A város vállalatai és üzemei közül példamutató anyagi hozzájárulásáért és a kivitele­zés segítéséért: A Cement- és Mészművek váci gyára a Tungsram Rt. váci Fényforrás Gyára, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár váci gyára, a Forte Fotokémiai Ipar, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, a váci Ma­gasépítő Közös Vállalat, a váci Városgazdálkodási Válla­lat, a KAEV 7. számú gyára, az MN 4123 számú alakulata, a Közgazdasági Szakközép- iskola. Az építés során sokan vé­geztek kiemelkedő, példamu­tató munkát. Többek szerepe és közreműködése meghatáro­zó volt a létesítmény határ­időre történő átadásában. Pél­damutató munkájukért a párt- bizottság és a városi tanács el­ismerését és köszönetét fejez te ki; Fehér Lászlónak, Ko­vács Istvánnak, Péchy Imré­nek, F. Szabó Endrének, Zol­ler Józsefnek, Palotai György­nek, Kolozsvári Sándornak , Császár Lászlónak, Mikes Istvánnak, Holicza Pálnak, Czeglédi Istvánnak, Takács Károlynak, Szeghő Tamásnak, Kondér Lászlónak. Funkció . Kapunyitás a táborokban A vakáció beköszönte egy­ben a kapunyitást is jelenti a különböző úttörőtáborokban. Hétfőn a Buki-szigeti MHSZ- lőteret közel negyven pajtás veszi birtokba. A hatodik, he­tedik és nyolcadik osztályos úttörőknek az idén első alka­lommal rendez honvédelmi tá­bort az MHSZ városi szerveze­te. A június 18-i megnyitóün­nepség bizonyára valamennyi Kenyérkérdés az Ipoly mentén Csak a frisset Szeretik résztvevőnek kedves emlék marad. A háromhónapos táborozás során a honvédelmi sporttal ismerkednek meg a gyerekek Az úttörőgárdistákat felkészí­tik: a mozgalmi munkára is. Minden napra jut egy érde­kes program. Többek között fegyver- és lőismeret, aka­dályverseny, búvárúszás, lák- tanyalátogatás szerepel a ren­dezvények között. Itt a nyár, az iskolai szü net, az idegenforgalom, málna- és a ribizliszedés Lesz-e elég kenyér? Ez a kér­dés foglalkoztatott, amikor meglátogattam a vámosmikolai pékséget. Innen Vámosmiko- lán kívül még hat környező községet látnak el kenyérrel, ami az elmúlt években sok gondot okozott. Fenyővári Jó­zsef, a pékség vezetője el­mondta, hogy ha a régi gár­da marad az üzemben, a hely­zet most sem változott volna. Az új dolgozók mind fiata­lok, de akik maradtak a ré­giek közül már régebben pékségben dolgoznak becsüle­tesen. Rájuk számíthatott vezető. Az év elejétől tanulták meg, hogyan kell jó kenyeret és péksüteményt készíteni Sajnos, szakmunkás egy sincs rajta kívül, így az ő feladata volt a betanítás. A péküzem termelő létszáma 8. Négy-négy tagú brigádban két műszak ban dolgoznak. A teljes lét­szám a vezetővel és gépkocsi vezetőkkel 14, velük kell megoldani a kenyérellátást. Az esős idő hatására Késik a szénabetakarítás A kis Czinege András már az új lakásban született. Az utóbbi hetekben lehul­lott kiadós csapadék hatására szépen fejlődnek a kalászosok és a különböző kapásnövé­nyek. Közöttük azonban mind több a gyom is. A párás idő igen kedvező a gombakártevők terjedésének, így elengedhetet­lenül sürgőssé vált egyes nö­vények vegyszeres kezelése Ezek m ed lett igen fontos ten­nivaló a napokban a szálas takarmányok begyűjtése. A fóti Vörösmarty Terme­lőszövetkezet váci kerületinek időszerű mezőgazdasági mun­kálatairól Fehér Benjamin, a növénytermesztési főágazat vezetője tájékoztatta lapunkat. — Területünkön körülbelül százharminc milliméter csa­padék esett átlagban. Ez a víz- mennyiség az elmúlt két esz­tendő aszálykárait teljesen el­tüntette. Közel egy méter mélységben beázott a talaj. Eddig is próbáltunk a csa­padékos időjáráshoz alkalmaz­kodni. Ennek ellenére egyes növényvédelmi munkákat csak megkésve tudtunk elvégezni. Az esőzések hatására ugrás­szerűen megnyúltak a növé­nyek. Sokkal kiegyenlítettebb lett az állomány, mint a ko­rábbi évek hasonló időszaká­ban. Különösen tapasztalható ez a százhetven hektárnyi nap­raforgó-ültetvénynél. Gondunk viszont a szálas takarmány betakarítása. Most kaszáljuk a réti szénát. Ezt kö­rülbelül egy hét múlva fejez­zük be. A több napos késés, itt szin tén minőségromlást idézett elő. Az esőzések valószínűleg lehetővé teszik, hogy a növe- déket még egyszer le tudjuk majd kaszálni. Ez talán pótol­ná a jelenlegi szálastakar- mány-veszteségünket. S. J. Orvosi ügyelet Gyermekorvosi ügyelet va­sárnap; Dr. Hetényi Katalin. Június 18-tól, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjsza­kai ügyeletet a városban: hét­főn: dr. Kreiner Lenke; ked­den: dr. Pataki László; szer­dán: dr. Tóth Mária; csütör­tökön: dr. Karádi Katalin; pénteken: dr. Füredi Gyula; szombaton és vasárnap: dr. Kiss Péter. Az ügyelet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.), telefon: 11—525. A beosztás hétközben meg­változhat. Egy nap alatt, 15—16 má­zsa kenyeret, s ezer kif­lit és dupla zsemlét, 250 zsemleveknit sütnek. Ezenfelül még ha idejük van, fonott kalácsot és pe­recet is,,^ Elmondta a pékség vezetője azt is, hogy az üzemet jelen­leg csak 70 százalékig hasz­nálják ki, pedig ez a mun­kásgárda tudná biztosítani a 100 százalékot is. Ez a bizto­síték arra, hogy még nyáron is teljes egészében el tudjak látni kenyérrel és más pék­áruval á hozzájuk tartozó községeket (ez már a keres­kedelmen is múlik). Itt meg­jegyezte, hogy a másnapra megmaradt kenyeret nem ve­szik meg a boltokban, min denki frisset akar, pedig a délutáni sütés még másnap is jó. Az ellátás zökkenőmentes biztosítása érdekében az Áfész egyik dolgozójával Ve­res Ferenccel végigjárták környező községeket, ahol be­széltek a boltvezetőkkel. Azt akarták elérni, hogy a délután sütött kenyeret vegyék át másnap a boltokban. Ezt a boltvezetők helyesnek tarta­nák, azonban azt is elmond ták, a lakosság ezt sajnos, nem vásárolja. Az emberek inkább várnak a bolt előtt a friss sütésű kenyérre. A bolt vezetők a jelenlegi szállítás­sal elégedettek, csak ahogy mondják, a málna- és a ri­bizliszedés idején lesz gond­juk, mert akkor mindenki ko­rán szeretne friss kenyeret kapni, ezt pedig nem lehet megoldani. A kenyérellátás nem a pékeken múlik, az új munkások betanultak, a minőség sokat javult, a lakosság részéről egyre kevesebb a panasz. Az is ejőfordul már, azt hal­lani; tessék megnézni milyen szép kenyér érkezett. A pékség vezetője a be­szélgetés végén megjegyezte: legalább két szakmunkás kel­lene még, mert így mind­egyik műszakban lenne egy fe­lelős irányító. A dagasztó jelenleg 5500, a többiek 4000—4500 forintot keresnek, a vezető fizetése 4600 forint. A munkakörül­ményeket figyelembe véve, ez bizony nem sok — ezt már én teszem hozzá. A kereskedelem és a pékség között az összhang és a szer­vezés jó. A kenyérellátás min­denkor megoldható, a sok hu­zavonának. az egymásra va­ló hivatkozásoknak talán vé­ge lesz. A nyáron majd meg^.. látjuk. Koroknál Gábor ­Állítólag nehezedett a társadalmi élet szervezői­nek dolga, s ezt sokan an­nak tulajdonítják, hogy ke­vesebben érnek rá manap­ság a közügyekre figyelni. Ki-ki a maga módján igyekszik a fizetéséhez még valamennyit hozzákeresni, s ahogy ezt tréfásan szokás mondani: a többlet nem ke­nyérre kell. Inkább arról van szó, hogy a fokozato­san megnőtt igények ma­radtak, vagy némely csalá­dok esetében még nőttek is, míg az árak, mint tud­juk, meglehetősen mozgé­konyak. A pénzkereseti lehetősé gek szerencsére nem szü kültek be. Sok az olyan szolgáltatási fehér folt is, ahová keresve keresik a szakembert, s meg is fize tik becsületesen. Fizet a vállalat is. Túlóráért, gaz­dasági munkaközösségben végzett munkáért, rendkí vüli ügyeletért. Míg egy korábbi időszakban rossz szemmel néztek a mellék állást vállaló, főnöki enge­délyért kilincselő munka­társra, addig ma már a munkahelyen is lehet ilyet vállalni, s erre akad is em­ber. Az viszont tény, hogy elfogultabbak vagyunk, mint a korábbi évtizedek­ben, s aki nem gmk-ban, túlórában tölti a hét végét, az a kertjében foglalatos­kodik, s ott sem mindig puszta szórakozásból. Ez lenne tehát az oka annak is, hogy sokkal ke­vesebben vállalnak ma köz­életi szereplést, mint en­nek előtte? Kevesebben, de még mindig nem keve­sen. Ffangot kap az az ag­godalom is; hogy mi lesz a társadalmi funkciót viselők utánpótlásával? Mert mint mondják: a fiatalok a leg­kevésbé aktívak, vállalkozó szelleműek. Mi lesz, ha a társadalmi élet területén nem szereznek tapasztala­tot addig, amíg van kitől elfogadni a segítséget. Szükséges ez? Egészen biztos. Még a nálunk sok­kal gazdagabb országokban sem engedheti meg magá­nak a társadalom, hogy minden közéleti funkciót és feladatot függetlenített vezetőkkel töltsön be, old­jon meg. Nehéz lenne megállapí­tani, hogy keli-e, szüksé­ges-e aggodalmaskodni, vagy a dolgok maguktól oldódnak majd meg, egy­fajta stílusváltás hatására is. Az ugyanis teljesen vi­lágos, hogy az a fajta ér­dek nélkül való aktivitás nem létezik, melyet arra a feltételezésre alapoznak, miszerint vannak, akik az elveket, a programokat ki­gondolják, mások pedig a végrehajtó szerepét vállal­ják magukra. önzetlenül és lelkesedés­sel dolgozni csak meggyő­ződésből lehet, s ennek for­rása pedig nem más, mint a vitában születő közös elha­tározás. Más kérdés, hogy a kisebbségben maradás, a többség vita utáni döntését is elfogadó képesség kifej­lesztése magunkban és má­sokban, szintén a demok­rácia egyik fontos feltétele, s e téren bőven van még mit tennünk. Mint ahogy a társadalmi munkát és mun­kást is többre kell becsül­nünk. Ha valóban kevesebb fia­tal vállal közéleti funkciót, mint amennyi szükséges, vizsgáljuk meg közelebbről az okokat. Formálisan mű­ködő bizottságok, sablonos feladatok, unalmas értekez­letek bizonyára nem vonz­zák őket. Mint általában senkit sem, csak az, ami érdekükben áll. Az érdekek között az anyagiakon kívül például az önmegvalósítás és tapasztalatszerzés is sze­repelhet. A tisztségviselő kény ér kér eső foglalkozás mellett egy másik hivatást is gyakorol, koncepciót al­kothat, felfedezheti a közös munka szép örömeit. A közéleti munka egyfajta művelődési forrás, tapasz­talatszerzési lehetőség, a képesség próbája is. Erköl­csi értéke pénzben ki sém fejezhető. Kovács T. István ISSN 0133—175# (Váci Hírlapi Ezer óra a lakásért\ \ Folytatjuk a megkezdett akciót

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom