Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

1984. JÚNIUS 1., PÉNTEK Párbeszéd a szakszervezettel Vállalati gmk-tapasztalatok Vállalkozás-e valójában a vállalati gazdasági munkaközösség, vagy csupán a túlórázás egy új formája? Szükséges hosszú távra, vagy csu­pán a goúdok átmeneti megoldását könnyíti? Tapasztalatai hasznosít- hatók-e a nyolcórás főmunkaidőben? Hogyan alakul a vgmk-ban dol­gozók érdekeltsége, jövedelme, szabad ideje? összeegyeztethetö-e a brigádmozgalom a vgmk-val? Megfelelő szakszervezeti tevékenység . kíséri-e a munkaközösségek alakítását, tevékenységét? Viták kísérik A többi között ezekre a kér­désekre választ keresve invi­tálták baráti beszélgetésre a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezetői 19 Pest megyei üzem 22 vgmk-jának immár tapasztalt vezetőit teg­nap. A résztvevőket Fodor Lász­ló, az SZMT titkára köszöntöt­te, s bevezetőben elmondotta: a gazdálkodás hatékonysága növelésének útjait keresve ju­tottunk el a vállalati gazdasá­gi munkaközösségek létrehozá­sáig. Pest megyében 1981. ja­nuár 1-től 540 vgmk alakult, s tevékenykedik ma is, több mint 6400 dolgozó részvételé­vel. A közösségek négyötöde az iparban jött létre. Alakulá­suk vitákat, esetenkint indula­tokat váltott ki. Az egyik szél­sőséges nézet minden — a gaz­dasági munkaközösségekkel kapcsolatos — ellenvetést visz- szautasít azon a címen, hogy ezek csupán az újtól való ide­genkedés jelei, a másik vég­let szerint a munkaközösségek léte ellentétes a szocialista gazdálkodás alapeiveivel. Tény az is, hogy a vgmk-k többsé­ge a vállalati alaptevékenysé­get folytatja a munkaidőn túl, a termelőberendezések jobb kihasználását, a munkaerő­gondok enyhítését segíti, s az erőteljesebb anyagi érdekelt­ség az átlagot meghaladó szer­vezettséget, fegyelmet és ösz- szességében hasznos teljesít­ményeket eredményez. Figye­lemre méltók viszont a véle­kedések, amelyek a munkaidő és a szabad idő viszonyát, • a •bérezés alapflyeit, az esélyek 'egyenlőségét firtatják. A vitában 13-an szólaltak fel, sorrendben: László And­rás (DHV), Hidasi István (ISG), Tavaszi József (Pestvi- tíéki Gépgyár), Horváth László (Mechanikai Művek), Tóth István (Csepel Autógyár), Ko­vács Zoltánná (KKMV), Nyik- sa Gyula (PEMtD, Turóczi Dá­vid (CEMÜ váci gyára), Hesz Józsefné (Híradástechnikai Anyagok Gyára), Molnár An­na (Váci Kötöttárugyár), Pe­tényi Béla (LSZV budakalászi gyára). Póth László (Kiskun- lacházi ÉGSZÖV), Karikás Istvánná (KICMV). A több mint háromórás vi­tában elhangzott vélemények mindegyikének ismertetésére ehelyütt nem vállalkozhatunk, ám figyelemre méltó álláspont ismertetésére igen. Tarka a kép Szembeötlő a vgmk-k kü­lönbözősége. Néhol — mint a Csepel Autógyárban — győz­ködni kellett az embereket, hogy a szalagszerű termelést folytassák munkaidő után a munkaközösségben, másutt (s ez a jellemzőbb). bizony versen gés volt, hogy a dolgozók ta­gok lehessenek, s mert a leg­jobbakat választották, nem volt ritka a kívülrekedtek sér­tődése. A Váci Kötöttár agyár­ban a hulladékanyagok hasz­nosítását a bedolgozói rend­szerhez hasonlatos formában oldják meg, otthon varrnak az asszonyok, lányok. Akad ahol segítik — helyesen felismert vállalati érdekből — a vgmk-t, s akad, ahol arra panaszkod­nak: a vezetőknek nem érde­ke a támogatásuk. Egyöntetű volt a vélemény: aki a munkaközösségben dol­gozik, nem csekély áldozatok árán jut a korábbinál több­nyire kétszeresét kitevő maga­sabb jövedelemhez: a munka­idő után, s a hétvégeken vál­lalt többletfeladat kihat — s kedvezőtlenül ,— a családi életre, a szabad idő kulturál­Csütörtökön Kecskeméten, az Erdei Ferenc*Művelődési Köz- pdhtban tartotta ülését az or­szággyűlés kulturális bizottsá­ga. A képviselők Óvári Miklós elnökletével Bács-Kiskun me­gye művelődéspolitikáját vi­tatták meg Gert Istvánnak, a megyei tanács elnökhelyette­sének tájékoztatója alapján. A beszámolóból kitűnt, hogy ä Szétszórt településű agrárme­gye az elmúlt két évtized alatt fölszámolta évszázados kultu­rális elmaradottságát, megőriz­te és élővé tette sajátos nép­művészetét; a legkisebb tele­pülésen is megvannak a felté­telei az általános műveltség gyarapításának. Nagy gondot fordítanak az e tájon élő né­met, szlovák és délszláv nem­tabb eltöltésére. Igaz, volt aki így fogalmazott: amióta a vgmk-ban dolgozom, drágább színházjegyre is futja, s kül­földi útra is jut. Tény azonban, hogy a több­ség úgy ítéli meg a helyzetet: e vállalkozási forma főleg a családalapítás előtt álló fiata­loké lehet a jövőben, hiszen a havi 80—100 többletmunkaóra hatalmas teher, s hosszú távon nem tartható minden egyes embernél. Ami a szakszerve­zetet illeti: rendszerint segí­tette — s támogatja ma is — a munkaközösségeket, bár szó­vá tették, hogy a kezdeti idő­ben volt némi bizonytalanság, hiszen a dolgozók nézetei kü­lönböztek. Szükség lesz rá A vitát Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára foglalta össze, hangsúlyozva; nemcsak hasznot, sok tapasztalatot is hozott a vgmk. Bár csak a dolgozók viszonylag kis körét fogja át, segítséget adhat ah­hoz, hogy a vállalkozás . más majdan kialakuló formái — például a fő munkaidőben — hatékonyak lehessenek. S jól­lehet a vgmk jövőjét jóné- hányan borúlátóan ítélik meg, vállalkozásokra szükség lesz a jövőben is, hiszen problémáin­kat — a gazdaságiakat — nem az elosztás, hanem a termelés oldalán kell megoldanunk. Végezetül a vitában elhang­zott kérdésekre válaszolt Fo­dor László. V. G. P. zetiségiek anyanyelvi oktatá­sára. A bizottság ülésén a képvi­selők arról is hallhatták, hogy Bács-Kiskun megye mű­velődési intézményei az utób­bi években többcélúvá váltak, nyltottabbak lettek. A Kodáiy- szeminóriumra a világ min­den tájáról érkeznek hallga­tók. A bizottsági ülésen felszó­lalt Gárdái Zoltánná (Komá­rom megye). Baráth Endre (Pest megye), Győri Imre (Csongrád megye) és Gyurkó László (Budapest) országgyű­lési képviselő. A bizottság tag­jai az ülés után megismer­kedtek Kecskemét kulturális és zenei intézményeivel. Bács-Kiskun kultúrája Országgyűlési bizottság ülése I 4 szakmunkásképzés gondjairól tárgyalt tegnapi ülésén p a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Császár Fe- p renc elnökletével. Az írásos jelentés fölötti vitában részt p vet Balogh László, a megyei pártbizottság titkára, Bo- P bős István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnök- p helyettese és Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyet- á tese A demográfiai hullám közbeszólt A jelentés nyugtalanító ké­pet vázolt fel a Pest megyé­ben lolyó szakmunkásképzés feltételeinek alakulásáról. Minthogy á demográfiai hul­lám először az óvodákban, majd az általános iskolákban jelentkezett, ezeket az intéz­ményeket kellett bővíteni még azon az. áron is. hogy az ipari tanulók intézeteinek fejlesz­tésére tervezett pénzösszegek egy részét csökkenteni voltak kénytelenek. Az V. éves terv időszakában a szakmunkás­képzési célú beruházás elő­irányzataiból például nem egé­szen tizennégy százalék való­sult meg, á nagykőrösi és ceg­lédi-ipari, s az Örkényi mező- gazdasági szakmunkásképző fejlesztésére a tervezett ötven­nyolc millió helyett csak nyolc­millió forintot fordítottak. A VI. ötéves terv során sem ke­rült egyensúlyba a lehetőség a szükséglettel, sőt mivel a de­mográfiai hullám most már el­éri a középfokú iskolákat is, a képzés tárgyi feltételei még a jelenleginél is mostohábbak le­hetnek. Pest megyében jelenleg ti­zenhét szakmunkásképző inté­zetben 9301 tanu'ó és tíz szak­munkásképzési célú szakkö­zépiskolában 2088 tanuló is­merkedik a mesterségekkel. Számuk az elkövetkező évek­ben gyorsan szaporodik, ezért egyre több intézményben kell áttérni a két műszakos okta­tásra. Ez a pedagógusok sze­rint már csak azért sem jó, mert a délutáni tanítás haté­konysága — a fiatalok fáradt­sága, valamint a távolsági jár­művek indulásához való kény­szerű alkalmazkodás miatt — alacsonyabb a délelőtti okta­tásénál. Aggodalomra ad okot az is­kolai tanműhelyek gépparkjá­nak elavultsága, kiváltképp annak elhasználtsága. Nem az a fő baj, hogy a gépek nagyon régiek — hiszen ha jó álla­potban vannak, a szakmát azo­kon célszerűbb először tanul­ni —, hanem az, hogy karban­tartásuk, felújításuk évről év­re várat magára. A vállalati tanműhelyek gépparkja ugyan korszerűbb az iskolákénál, de itt meg a tanulókat oktató szakmunkásoknak a terv-telje­sítésben való érdekeltsége akadályozza Időnként a tan­terv betartását. Pest megye, különösen an­nak agglomerációs övezete, A képző vállalatuk térítést A vállalatoknak az iparita- nuló-képzésben való érdekelt­ségét sem tekinthetjük meg­felelőnek. Sokak véleménye szerint ugyanis egyes vállala­tok meg nem érdemelt előny­höz jutnak azáltal, hogy a más vállalatoknál kiképzett fiatal szakembereket magasabb óra­bérért elcsábítják. Az lenne tehát az igazságos, ha a szak­munkásképzés terheit viselő vállalatok valamilyen térítést kapnának ifjú szakembereik után az őket alkalmazó cé­gektől. Nohá csak néhány vonását Pedagégusüiinepség Szentendrén (Folytatás az 1. oldalról.) ben felvázoljuk azokat az elő­remutató elemeket is, ame­lyek folyamatos megteremté­sével intézményeink képesek lesznek az ezredforduló köve­telményeinek, a jövendő kor parancsainak megfelelni. Mun­kánkat ügy fogjiík fel, hogy korszakos dokumentumot kell elkészítenünk — mondotta a művelődési miniszter. Elismerések a legjobbaknak Beszéde után Köpeczi Béla 14 pedagógusnak átadta az Apáczai Csere János-díjat. Százharminc pedagógus átve­hette a Kiváló pedagógus ki­tüntetést, közöttük Bencze Ist­vánná, a dunakeszi 4. számú óvoda vezető óvónője, Borko- vics Józsefné, a ráckevei Ady Endre Gimnázium tanára, Erős Sándorné, a tápiószecsűi általános iskola tanítója, Kel­tái Miklós, a gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola igazgatója, dr. Jancskár Sándorné, a nagy­marosi általános iskola igaz­gatóhelyettese, Kárpáti Fe- rencné, a gyáli 1. számú álta­lános iskola tanára, munkakö­zösségvezető, Kárpáti György, a vecsési 1. számú általános is­kola tanára, vezető szakfel­ügyelő, Mazula Sándor, a ceg­lédi. Török János Mezőgazdá­sági és Egészségügyi Szakkö­zépiskola tanára, Páhán Ist­ván, a nagykőrösi Arany Já­nos Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola tanára, veze­tő szakfelügyelő. A miniszter átnyújtotta dr. Nagy Lászlónak, a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem egyetemi tanárának az Elnöki Tanács által adományozott Szocialista Magyarországért Érdemrendet, amelyet a pro­fesszor kiemelkedő munkája, példamutató oktató-nevelő te­vékenysége elismeréseként ka­pott. Együttes feladat a mennyiségi és minőségi fejlesztés A Pest megyei központi pe- dagágusnapi ünnepséget ugyancsak tegnap tartották Szentendrén, a művelődési központban. Dr. Novák István, a megyei művelődési osztály- vezető köszöntötte a résztve­vőket, közöttük dr. Tóth Al­bertet, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának osztályve­zetőjét, Varga Istvánt, a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsa titkárát, Platthy Ivánt, a Művelődési Minisztérium osztályvezetőjét, Haness Lász­lót,. a Pedagógusok Szakszer­vezete Pest megyei Bizottságá­nak titkárát, Sólymost Sándort, a KISZ Pest megyei Bizottsága titkárát és Hideg Ilonát, a Magyar Úttörők Szövetsége Pest megyei elnöksége titká­rát. Nagy Sándorné, a megyei ta­nács elnökhelyettese köszön­tötte a jelenlévőkön keresztül Pest megye 13 ezer nevelőjét, oktatási dolgozóját. Ez a nap hagyományosan az elismerés ünnepe. — mondotta, — Al­kalmat teremt arra, hogy a legjobbak munkáját az illeté­kes politikai, tanácsi és szak­mai szervek jutalmazzák, ki­tüntetésekkel ismerjék el, de lehetőséget teremt arra is, hogy a szűkebb és tágabb tár­sadalmi környezet ez alkalom­ból kifejezésre juttassa őszinte tiszteletét és megbecsülését az elmúlt esztendőkben végzett nem könnyű, sokszor embert- próbáló munkáért. tapasztalatok azt igazolják, hogy a pedagógusok többsé­ge tisztességesen, szakmasze­retettel és szorgalommal igyek­szik megfelelni a követelmé­nyeknek. A megye pedagógus- társadalmában szép számmal vannak olyanok, akik kezde­ményező, alkotó nevelők. Olya­nok, akik mindent megtesznek a gyerekekért, a korszerű, az oktató-nevelő munka ügyét előbbrevivő megoldások meg­honosítása érdekében. Ezután a megyei törekvések­ről szólt. Elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben az intéz­ményvezetők, nevelők szemlé­letváltozása eredményeként nyitottabbak lettek az iskolák. Beszédében hangsúlyt kapott megyénk közoktatásának kró­nikus gondja, a tartós pedagó­gushiány is. — A megyei é$ a helyi irányítás érzékeli a fel­adatot és igyekszik felkészülni arra, hogy megyénkben még hosszú éveken át egyidejűleg kell megbirkózni az általános és középiskolai hálózat meny- nyiségi és minőségi fejlesztési feladataival. ái Arany Jáfios«áijas®k Dr. Simon Lajos átveszi az Arany János pedagógiai díjat. Trencsényi Zoltán felvételei — A valóságból fakad ez a belső igény — folytatta az el- nökhelyéttes —, hiszen a gya­korlat naponta meggyőzően igazolja, hogy az iskola, a pe­dagógus milyen meghatározó szerepet vállal és teljesít az ifjúsággal való foglalkozás ösz- szetett társadalmi feladatrend­szerében. Pest megyében a alapvetően különbözik az or­szág más területeinek helyze­tétől, ezért a gondok enyhíté­sére az átlagosnál több köz­ponti támogatást érdemelne a szakmunkásképzés tárgyi fel­tételeinek javításához. A népi ellenőrök azt is meg­állapították, hogy a tankönyv­ellátás fogyatékosságai csak­nem tarthatatlan helyzetet idéznek elő az iskolákban. A tanárok gyakran kénytelenek tollba mondani a tananyagot olyan tanulóknak is, akik 02 általános iskolákban alig-alig tanultak meg írni és olvasni. A vitában elhangzott: egy kő­művesjelöltnek 23 tankönyvbc-l kell. tanulnia az okle­vél megszerzéséig. A gyakor­lati tapasztalat azt mutatja, hogy itt is érvényes a mondás: sokat akarunk markolni és ke­veset fogunk. ér«sü’eir.2k villantottuk itt fel a szak­munkásképzéssel összefüggő problémakörnek, de az ennyi­ből is kitűnik, hogy a határo­zott intézkedések egész sorára van és lesz szükség. Oj épü­letek emelése; új szaktanárok és szakoktatók munkába állí­tása; a képzési rendszernek olyan reformja, amely az álta­lános és a speciális ismeret­nyújtás között a jelenleginél célszerűbb arányokat mutat — mind-mind olyan feladat amelynek megoldása most már nem odázható el sokáig. Cseri Sándor A megyei tanács elnökhe­lyettese ezt követően átnyúj­totta a Pest megyei Tanács ál­tal alapított Arany János pe­dagógiai díjat Karai Zsuzsan­nának, a nagykőrösi 3. számú óvoda vezetőjének, óvodai fel­ügyelőnek, dr. Simon Lajos­nak, a pomázi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgató­jának. Ebben az elismerésben részesült Imre Sándor, a szent- lőrinckátai általános iskola igazgatója is. Ezután átadták hetvenöt ok­tatásügyi dolgozónak a Kiváló munkáért kitüntetést. Pest megyében összesen 238-an ér­demelték ki ezt az elismerést. Miniszteri dicséretet Pest me­gyében 111-en «kaptak, közülük 17-en Szentendrén vették át. ■ Gyermekekért Érdemérem­ben részesült dr. Kecskeméti Miklósné, a gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola taná­ra és Kiss Lajosné, a nagyká- tai 2. számú általános iskola tanítója. Tizenketten Úttörő- vezetői Érdemérem, ketten pe­dig Kiváló Üttarővezető ki­tüntetést kaptak. Az ifjúsági szövetség támogatásáért dr. Bognár Gyula, a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola igazgatója If­júságért Érdemérem kitünte­tést kapott. A Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatában hárman részesültek. A kitüntetések átadása után ünnepi műsor következett, amelynek keretében budakalá­szi és szentendrei gyermek művészeti csoportok léptek fel. A tárolás is gond Jé, ha van tartalék A Tungsram váci gyáregy­ségéből kaptuk az információt, hogy a szabad ég alatt hetek óta több százezer darab fény­csőburát tárolnak. Nem talál­tak rá vevőt? — Vagy — bár semmiképpen nem tűnnek annak — selejtesek lennének? Kardos Károly főmérnök-he­lyeit ss igazította helyre a fél­reértésedet. Az említett termékből a Vello rendszerű gépsoron na­ponta 120 ezer darabot készí­tenek. Egész évre 33 millió darab gyártását tervezik, s ebből a belföldi fogyasztók 31 millióra tartanak igényt. A fennmaradó 5 millió darabot exportálni szeretnék. Jugo­szláviából és Ausztriából ér­kezett megrendelés, a szerző­dési feltételekről még tárgyal nak. Úgy tűnik, rövidesén megkezdhetik a szállítást. Az udvaron szakszerűen, rakodő- lopokon, fóliával becsomagol­va raktároznak jelenleg is egy-másfél mühó darab fény­cső üvegburát. Ez a taroló.': forma ugyanis kevesebb költ­séget emészt fel, mint a fe­dett, igaz azonban, ha h^rou; hónapon belül nem cserélődi], a készlet, akkor a termék m: ■ nősége — az üveg fénytelen­né válik — romlik. A vállala. kereskedelmi szakembere szerint ez is csak elvi gont', mert a gyakorlatban jóval i három hónapon belül eladjál a késztermékeket, és helyükbe újabbak kerülnek. — Ez a tartalékkészlet ugyanis nem felesleges — ál­lítja Kardos Károly —, mer' így bárrtiikór. bárhol jelent­kezik igény, azonnal ki tud­ják elégíteni. A raktározott fénycsőburák ugyanis nem egyazon típusúak, a 15 wat­tostól a 60 wattosig gyárta­nak tartalékra —, mivel je­lenleg csak így tudják kihasz­nálni a gépsor kapacitását. Ä szakmunkásképzésről tárgyaltok a népi ellenőrök A feltételeken kei! javítani

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom