Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-17 / 141. szám
Nemcsak a párflfagek ügye Iparpolitikai feladataink A Ganz Árammérőgyár^ párt-végrehajtóbizottsága a közelmúltban megtárgyalta az időszerű iparpolitikai célkitűzéseinkről és feladatainkról szóló jelentést. A kommunisták legfelsőbb vállalati testületé elé — a gazdaságpolitikai bizottság aktív közreműködésével — igen tartalmas és hosszú távú cselekvésre ösztönző anyag került. Árammórőgyári példák Az MSZMP Központi Bizottságának 1983. július 6-i, a Pest megyei pártbizottság november 29-i, a gödöllői városi pártbizottság 1984. március 22-i határozatainak figyelem- bevételével, az árammérőgyári tennivalók alapos elemzésével készült dokumentumot a vállalati pártbizottság június 4-i ülése véglegesítette. Napjaink információ-áradatában hajlamosak vagyunk arra, hogy azokat a fontos kifejezéseket, amelyeket ipar- politikánk megfogalmazásakor hallunk, olvasunk, olyan közhelynek tekintsük, amely „már a könyökünkön jön ki”. Pedig igen komoly dolgokról van szó! A termelés jövedelmezőségének javítása, a műszaki fejlesztés meggyorsítása, az új termékek adaptálása, gyártásba vétele ma már nem szólam. hanem sürgető feladat. Fogalmazhatunk úgy is: létkérdés. Nézzünk egy-két árammérőgyári példát! Az élőmunka termelékenységének emelését olyan körülmények között kell megoldanunk, amikor a termelés szempontjából legfontosabb munkahelyek létszámhiánnyal küszködnek, másutt meg a hatékony foglalkoztatás okoz gondot. Sokat tettünk már eddig is a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentéséért, de feladataink nem bevégzet- tek, további racionalizálásokra van szükség. A jelentés megállapította, hogy termékeink műszaki színvonalát a fejlett ipari országokéhoz kell közelíteni. A hozzászólások egészséges türelmetlensége és az élet realitása bátrabb, erőteljesebb megfogalmazást sürget. Nekünk jó minőségű, a nyugati gyártmányokkal egyenértékű, vagy még korszerűbb termékek kellenek. Olyanok, amelyek a világ bármely táján versenyképesek. Gyárunknak és a népgazdaságnak egyaránt nagyon fontos, hogy gazdaságosan exportáljunk, javítsuk piackutató munkánkat. Az integrált áramkörök és ,csippek” világában a mikroelektronika előtt még szélesebbre kell tárni az Árammérőgyár kapuit. Az elektronikus alkatrészek felhasználása termékeinkben egyre nagyobb mennyiségű, s ez beláthatatlan perspektívákat nyújthat fejlesztőink, konstruktőreink előtt. A nem rubel elszámolású exportunk és alkalmazkodóképességünk fokozása ugyancsak nagyon fontos feladatunk. Mindehhez persze a háttéripartól is exportképesebb, jó műszaki paraméterekkel rendelkező termékek kellenek. A jelenleginél pontosabb, fegyelmezettebb munkára, modernebb gyártási technológiákra van szükség. Megkülönböztetett figyelmet érdemel az új profil megteremtése, a gazdaságosan gyártható termékek mielőbbi gyártásba vitele, amelynek eredményesen kell elősegítenie vállalatunk hosszú távú piaci stabilitását és a kedvező jövedelmezőségi szint fenntartását. Korszerű termék Még hatékonyabban kell szorgalmazni a jó fninőségű munkavégzést, a kiemelkedően jó és eredményes módszerek propagálását, szélesebb körben való elterjesztését. Érdekeltségi rendszerünket tovább szükséges finomítani, hogy még jobban ösztönzzön a jobb minőségű termékek gyártására. Az emberi tényezők középpontba állításával is a minőségi követelményeknek kell érvényt szereznünk. Ezt is szolgálja többek között az új munkaverseny-szabályzat, amelynek megismerésére és megismertetésére fokozott 'fegyelmet kell fordítanunk. Az irányítási rendszer korszerűsítése jó alapot adhat munkánk továbbfejlesztéséhez. Fontos azonban tudatosítanunk, hogy a különböző szinteken megnövekedett önállóság újabb követelményeket is támaszt. Ezért szükséges, hogy a vezetés minden szintién igényeljék és támogassák a vállalat egészét átfogó kezdeményezéseket és programokat. Ér-szerű kockázat Pártszervezetünk továbbra is támogatni fogja a kezdeményező, ésszerű kockázatot vállaló gazdasági vezetést, a tervek sikeres megvalósítása érdekében. Iparpolitikai célkitűzésünk sikeres teljesítése azonban nemcsak a kommunisták ügye. Párttagok és pártonkívüliek, harmonikus együttmunkálko- dására, munkasikereikre tö- rekszünk a jövőben is. Sződi Sándor pártbizottsági titkár Műszercsaládos ajánlat Az év elején MÉM Műszaki Intézet, a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet és a Labor Műszeripari Művek megalapította az Infrapid Betéti Társulást, amely műszercsaládot ajánl a különféle mezőgazdasági és élelmiszeripari termények beltartalmi értékeinek gyors, pontos vizsgálatához. Képünkön: Hegyvári Katalin, a MÉMMI agrokémiai laboratóriumában szójából vett minták, fehérje- és nedvességtartalmát .vizsgálja a .mikroprocesszoros Infrapid műszerrel. Hancsovszki János felvétele LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1984. JÚNIUS 17., VASÁRNAP Fontosságával semmi sem vetekszik Kész a szállás, bővült az óvoda HéSíény jjó lépést már megtettek Gondoskodás. Törődés. Szelíd, szép szavak. Megvalósítani tartalmukat, értelmük valóságát megteremteni azonban főképpen az ember tudja. Legalábbis ezt érezhetjük közeli, meleg emberi cselekedetnek. A szavaknál azonban fontosabbak a tettek. Elérni i munkás ember életfeltételei nek, körülményeinek jobbítását, valóságos szociálpolitikai, politikai ügy. Fontossá gával semrhi sem vetekszik, hiszen az emberről való gon doskodás mindig egy kicsit a jelene és a holnapja, a jövője megteremtését is szolgálja. Óvoda a gyárudvaron Ilyennek érzem azt a figyelmet, amelyet a Hazai Fésűs fonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárában fordítanak a termelés derékhadára — az asszo nyokra, a lányokra — az utóbbi években. A tudósító bizony, olykor elfelejti, hogy pontosan mikor is történt egy esemény a sok közül egy gyár, intézmény, üzem életében, amelynél maga Is ott lehetett, így jártam a kerepestarcsai fésűsfonósok óvodájának átadásával .kapcsolatban. — Bizony már hat éve annak, hogy 1978-ban elhatároztuk: bölcsődét és egy új óvodát építünk a gyárudvaron belül, aztán rá egy évre, 1979-ben meg is nyithattuk a kis gyermekintézményünket, az itt dolgozó asszonyok örömére — emlékeztet a számukra valóban jeles dátumra dr. Takács Éva, a gyár igazgatója. — A főútról, a bölcsőde és az óvoda épületéhez csatolva egy vakolatlan rész is látszik. — Azt valóban mostanában építettük hozzá. Egy újabb foglalkoztatóval bővítettük az óvodát. Két dolog is indokolta ezt. A bölcsődés korúak Tóth Imre tanár úr kezdeményezése Csiilközö lányok, főző fiúk Szombaton délelőtt kirándulni támadt kedvem. Trabantommal körútra indultam. Calgahévízen több új lakóház alapozásánál szorgoskodtak rokonok, ismerősök, különben csendes, kihalt volt a falu. Túrán a piactéren épülő pavilonok körül volt sürgés-forgás. Néhány férfi permetezővel a hátán kerékpáron igyekezett a szőlőbe. Vácszentlászló felé vettem az irányt. A falu Túrái latjából nyíló egyik mellékutcában csülköző lányok csoportját fedeztem fel. Kíváncsian néztem a bakfisok felszabadult játékát, s az éppen kiesett kislányt megszólítottam, azt tudakolván, honnan ismerik a népi szórakozásnak, falusi sportnak ezt a régi formáját. — Édesanyám, Szabó Jó- zsefné tanította meg velünk ezt játékot — felelte Anikó. Társainak idegennek tűntem, gyorsan körbefogtak. — Ma szabad szombat van, s ilyenkor mindig más családnál töltjük az időt. Mi vagyunk a Vük őrs tagjai, s most éppen Szabóék a vendéglátók. Szabóné közben szendvicscsel kínál. — Tóth Imre tanár bácsié volt az ötlet — mondja —, hogy a szabad szombatokon mindig más és más családnál jöjjenek össze a gyerekek, s töltsék hasznosan a szabad idejüket. Bevallom, először elleneztem a kezdeményezést. Féltem a felfordulástól, meg az is visszatartott, hogy a családok esetleg egymást akarják túllicitálni a vendéglátásban. Nem így történt. A szülők csak egy dologban versenyeznek, ki tudja hasznosabbá, vidámabbá tenni a gyerekek szabad idejét. Az édesanya szavai után a gyerekek mesélnek, s mondják kérdezetlenül, kinél mit játszottak. Kreisz Erikáéknál például igazi cirkuszt rendeztek. Volt kötéltáncos, bűvész, légtornász, de még állatmutatvány is. Lukács Marika alakította az oroszlánt, Kövics Marika pedig az idomítót. — Manézst építettünk az udvar közepén — dicsekszik Tusor Edit őrsvezető. Hiányolom a fiúkat. — Azokat két utcával odébb találja meg — mondják nevetve. — Ök Juhász Tamáséknál töltik együtt az időt. Biztatni sem kell, indulok a fiúkhoz. Éppen magasugró versenyre készülnek, de előbb még megmutatják, hogy a délelőtti együttlétüknek volt nagyon hasznos elfoglaltsága is. — A múlt héten tartottuk a madarak és fák napját. Ezért határoztuk el, hogy madáretetőket készítünk — mondja Varga László. — Ezt tessék megkóstolni! — hív a bográcshoz Szabó Zsolt és Horváth István. Gulyást készítenek. Nem véletlenül vállalták ezt a munkát, mindketten szakácsok szeretnének lenni. A gulyás illata, színe és íze egyaránt bizonyítja, hogy ezek a gyerekek nem lesznek pályatévesztett felnőttek. Bori Misi az eddigi összejövetelek programjáról ad rövid áttekintést. — Minden háznál mást csinálunk. Volt hely, ahol megtanultunk kukoricát pattogatni, volt, ahol báboz- tunk, vagy hunyót játszottunk, de az biztos, sehol nem unatkoztunk. Juhász Tamás megkérdezi: — Tetszik tudni, hogy már a rádióban is szerepeltünk? Március 20-án az MR 10—14 című ifjúsági műsor a vác- szentlászlói gyerekek szabad szombatos foglalkozásairól készített riportot sugározta. A riporter beszámolt arról, hogy ebben a kis faluban Tóth Imre tanár úr kezdeményezésére a szülők közreműködésével hosszú évek óta szervezik a hétvégek kulturális eltöltésére a szabad szombatos foglalkozásokat. A lányok közül nyilatkozott Pető Marianna és édesanyja, valamint Szira Erzsébet, és Tusor Edit. A fiúk foglalkozásán Bori Misi édesanyja, Juhász Tamás, Smikál Gyula és Szabó Zsolt beszélt a kétéves munkáról. Látom a gyerekeken, szeretnék elkezdeni a magasugró versenyt. Kérésemre elmagyarázzák, hol találom meg Tóth Imre tanár urat. — A háza előtt két szép fenyőfa magaslik — mondják. Könnyű bejutnom. A nagykapu és a lakás ajtaja is nyitva, szinte hivogatóan várja a vendégeket. Tóth Imre otthonát a könyvek uralják. — Kétezer kötetes könyvtáram van — mondja nem kis büszkeséggel a lassan nyugdíjhoz közeledő, de fiatalos mozgású pedagógus, aki húsz éve él Vácszentlászlón, s ez alatt a két évtized alatt vezetett színjátszó csoportot, táncegyüttest, s magára vállalta sok hozzáforduló kisebb-nagyobb gondját. Nem tudunk hosszan beszélgetni, mert indul a gyerekeihez. nn — Semmiség. Nem nagy találmány. Csak azt szerettem volna elérni, hogy a szülők, meg a gyerekek közösen és hasznosan töltsék együtt a szabad hétvégeket. Hogy az édesanyák legyenek a pedagógusok partnerei gyermekük nevelésében. A látottak alapján úgy érzem, Tóth Imre tanár úr kezdeményezése a szülők segítségével sikeresen megvalósult. Fcrcsik Mihály száma ugyan most egy kicsit csökkent, de növekedett az óvodásoké, másrészt volt nekünk egy régi óvodánk is a gyár közelében. — Az az épület valamikor az 1950-es évek elején készült. Most már abból véglegesen kiköltözhettek a gyerekek, hiszen az imént említett óvodaszárny elkészült, így ma már pyolcvan-száz gyereket is el tudunk helyezni. — S mi lesz a sorsa a régi épületnek? — Abban leányszállót rendezünk be — mondja Cserháti Józsefné, a gyár munkásellátási és szociálpolitikai csoport- vezetője, akivel egy kis körútra indulunk. Előbb az óvodát nézzük meg. Az ajtón belépve nevetgélő apróságokkal találkozunk legelőbb, akik örülve az idegennek, nyomatékkai köszönnek vissza. Tisztaság, rend — Az egyik szoba felől Drukk Rezsőné dajka jön, a kis zsúrkocsifélén a gyerekek evőeszközeit, ételmaradékát viszi a mosogató felé. Itt van Lengyelné Jankovics Mária a vezető óvónő helyettese, aki elmondja: — Reggel negyed hattól délután fél hat óráig latjuk el a gyerekeket, nézze meg az új szobánkat, huszonöt gyerek fér el abban is kényelmesen. Valóban szépen kialakított, jól berendezett az a helyiség is, s csakúgy abban, mint másutt nagy a tisztaság. — Éppen ezért kaptunk dicséretet a minap — idézi föl Cserhátiné —, amikor a megyei szakszervezetektől voltak itt váratlanul és megnézték gyermekintézményeinket. Ezután átmegyünk a régi épülethez, kísérőm mindent apránként elmagyaráz. A leányszállón húsz személyt, saját leendő dolgozójukat tudják majd elhelyezni, viszonylag kedvező havi térítési díj ellenében. Kialakítottak természetesen gondnoki lakást is, azután, ami kötelező, egy kétszemélyes betegszobát. A belső felújítási munkálatokkal lényegében készen vannak. Megérkezett a bútorok nagyobb része. A háznak tágas kertje, szinte az üdülőkéhez hasonló parkja, vagy inkább nagy udvara van. — S kiket helyeznek majd el itt? — Az egyik csepeli szakmunkásképző-intézetnek kihelyezett tagozata van nálunk három évfolyammal. A harmadik évesekből — akiknek a tablóját irodánk falán láthatta — hamarosan szakmunkások, s a mi dolgozóink lesznek. Éppen húszán végeznek az idén, s valamennyiőjüket el tudjuk helyezni, — mondja Cserháti Józsefné. A fiatalok is Bizony nagy dolog ez is, gondolom végig újra a Kere- pestarcsán látottakat. A fésűsfonó sem dicsekedhet vele, hogy annyi munkása, szakmunkása volna, mint kellene. De hát, egy-két jó lépést megtettek azért, hogy akik náluk dolgoznak jól, jobban érezzék a gondoskodást, a törődést a jövőben is. A fiatalok is hálásak lesznek ezért. F. I. Aszed és társközségei Fcgaúéérák Aszódon és társközségeiben tart fogadóórákat hétfőn és kedden Vágvölgyi József, a megyei tanács általános elnök- helyettese. Az aszódi tanács elnöki irodáiban hétfőn 18 és 19.30 között, Ikladon kedden 17 és 13.45, Domonyban 19 és 20 óra között várja az érdeklődőket. Utóbbi két helyen a tanácsi kirendeltség a színhely. Lakótelepek Nyári sorozat Holnap a Szabadság téren kezdődik a művelődési központ idei lakótelepi sorozata, színes, vidám programmal felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Délután 5 órától vándorjátszó várja a gyerekeket. Lesz gyöngyfűzés, papírhajtogatás, s készíthetnek pókbábot. Egy órával később Prém Kati és Lévai Péter zenés-verses műsorát nézhetik, hallgathatják. Este hétre ügyességi versenyre _ hívják a jelentkezőket, majd 21 órakor kezdődik a sámlimozi. r Évadzáró Dányban Kiosztották az érmeket Félmillió forint társadalmi munka A Dányi Tsz SK labdarúgószakosztálya megtartotta évzáró összejövetelét. A több mint száz meghívott vendéget Gádor Lajos elnök köszöntötte. Megjelentek a Pest megyei Labdarúgó Szövetség vezetői is. többek között Saiga Lajos főtitkár. Gódor Lajos ismertette az év eredményeit, és megköszönte azok támogatását, munkáját, akik elősegítették a községi sportélet eddigi legnagyobb sikerét. A megyei első osztályba került a csapat! Litkey Miklós tsz-elnök a község sportszerető táborának azt a két és fél millió forintos társadalmi munkáját köszönte meg, amely lehetővé tette az új sporttelep kialakítását. Dr. Fabó István tanácselnök további lelkes ösz- szefogást kérve kívánt jó szereplést az egyesület minden szakosztályának. i Az est fénypontjaként kiosztották a megyei II. A-osz- tály aranyérmeit a 18 játékosnak és az edzőnek. a Mozi Vasárnap: A tizedes meg a többiek. Magyar filmvígjáték. Csak 4 órakor! Sok pénznél jobb a több. Színes, szinkronizált francia film. Csak 16 éven felülieknek. 6 és 8 .órakor. Hétfő: Paci Manci frizurája. Színes magyar mesesorozat. Csak 4 órakor! Mexikó lángokban. Kétrészes, színes szovjet film. Csak 6 órakor. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlapi 1
