Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1984. JÜNIUS 16., SZOMBAT Szezon előtti hangulat A konzervtelep a gyárat segíti Dobozok, zúrógyíírűk Monyból A Nagykőrösi Konzervgyár termelésének igen fontos se­gítői, kiegészítői a vidéki tele­pek. Tevékenységük jobbára nyersanyagok előkészítésére, tisztázására korlátozódik. Abanyban is kezdettől fogva ez a munka érvényesül. Esz­tendeje, hogy a fémcsomagoló anyagok gyártásával bővítet­ték tevékenységüket. A körösi dobozüzemet ugyanis túlnőt­ték a feladatok, a 7/2-es dobo­zokhoz pedig optimális körül­ményt nyertek az abonyi te­lepen, ahová áttelepítették a gépeket. Befőttet magoznak Jelenleg két műszakban dolgoznak, 150 ezer doboz kei! itthoni, saját felhasználásra, ugyanannyi a Nyíregyházi Konzervgyárnak. Emellett még 900 ezer 5/1-es zárógar­nitúra is a vállalásaik között szerepel. Tavaly sem szűköl­ködtek megrendelésekben, ak­kor Békéscsaba és Nagyatád is vevőik közé tartozott. Az előkészítő telepen a munka java nyárra tevődik, fő feladatuk végül is, hogy a központi gyárat megfelelően kiszolgálják. Tavaly 40 tonna őszi-, 90 tonna sárgabarackot, 320 tonna cecei paprikát, 580 topna..pm'nc! icsomi, tjsztítatr tak, magoztak, illetve tartósí­tottak télire. Az idei terveket hasonló nagyságrendben irá­nyozták elő befőttekhez, za- kuszkához. Most még amolyan szezon előtti hangulattal találkozik a látogató, az említett doboz­gyártáson kívül 5/1-es körte­befőttet bontanak, magoznak. A férfiak a konténereket ja­vítják, a lakatosok pedig a vonalakat készítik fel az in­duláshoz. A telep léte a nagyközség szempontjából ‘sem közömbös, hiszen sokaknak, főként nők­nek ad állandó és idényjelle­gű munkalehetőséget. Most 115-en vannak, s közel há­romnegyed részben női dol­gozók. Kár, hogy kevés szak­munkás akad közöttük. Bejá­ró nincsen, mindannyian hely­beliek. Vajon a gazdasági tényke­désen kívül köti-e még vala­mi a telepieket Nagykőröshöz, a központhoz? A benti szák- szervezeti bizottsággal megle­hetősen élénk a kapcsolatuk. $ azon túl? Látszólag semmi. A párt- és KISZ-szervezeteik a községhez tartoznak. Igen ám, de politikai közéletük fi­gyelemmel kísérése legalább olyan fontos a benti munka­hely számára is. — A tájékozódást mindkét részről igen fontosnak tartjuk. A gyár párt- és szakszervezeti titkára gyakori látogatók a telepen. Elbeszélgetnek az em­berekkel, ha lehet, a felszínre kerülő gondokra azonmód megoldást keresnek. Éppúgy minket is tájékoztatnak a benti eseményekről, körülmé­nyekről. A rendszeres infor­mációcsere társadalmi és poli­tikai vonalon nélkülözhetetlen — mondja Trepák Istvánná abonyi telepvezető. Egy fedél alatt — Valamely munkahely közéletéről jó képet adhat a brigádmozgalom is. Ezzel mi a helyzet? — Hat szocialista brigá­dunk van 68 fővel, ők képvi­selik a törzsgárdát. Arany fokozatosak, egy pedig a vál­lalat kiváló brigádja címet nyert el tavalyi munkája alapján. Ügy hiszem, nehéz határvonalat húzni, külön ér­tékelni a brigádokat, elvonat­koztatva azokat a többi szer­vezettől. Egy fedél alatt egy­beolvad ténykedésük, főleg, ha ugyanazon dolgozók alkot­ják a brigádokat, vagy mond­juk a KISZ-t. A napi munkán túl gyakorta egybeesnek a külön vállalások is. — A szép brigáderedmé­nyeket minek tulajdonítják? — Amivel másutt is magya­rázzák ugyanezt. De tudni kell, hogy az összhangot ná­lunk sajátos körülmények is elősegítik. A mozgalomban részt vevők jelentős hányada — s ez gondot is jelent — harminc éven felüli vagy még idősebb. Talán életkorukból eredően mozgalmi munkájuk is közös. Ügy érzem — anél­kül, hogy a tizenéveseket le­becsülném — kitartóbbak, fe­lelősebbek a munkájuk iránt. Trepák Istvánná 14 éve él Abonyban. Adminisztrátor­ként kezdte, művezetőként folytatta, végül első embere lett a telepnek. El kell fogad­nunk, hogy nála jobban keve­sen ismerik munkatársait. Va­jon azok meg is kapnak min­den elvárhatót? — A mindennapos előírt, vagy íratlan dolgokra talán kár szót vesztegetnünk, azok nem jönnek eseményszámba. Nálunk is van néhány nehéz helyzetű ember, akikre odafi­gyelünk, segítjük őket, javas­latunkra pedig a nagyközség­től is, ha lehet, anyagi jutta­tásban részesülnek. Közös rasvsző — Ne higgye senki, hogy ezzel megoldottuk a gondot — de ez is egy gesztus, hogy tud­ják, érezzék hovatartozásu­kat. Azután itt van a kisma­mák kérdése. Zavartalan munkába járásukat megoldot­tuk, 8-től 16 óráig dolgozhat­nak. A munkahely és család érdekeit is lehet közös neve­zőre hozni. Miklay Jenő Sorok a sörről Szomjoltóból lesz elég Lesz elég sör a boltokban M4kW,,.ü;. — nyugtatott Csanád László, a Kőbányai Sörgyár ceglédi palackozóüze­mének vezetője. Az elmúlt .év nagy hiánysorozata nem, is­métlődhet meg. Eddig még minden megrendelést kielé­gítették, sőt túl is teljesítették. Nemcsak import sörökből nagy a választék — kapni NDK-s, lengyel, jugoszláv és cseh márkákat —, de lesz vé­gig a legkedveltebből, a Kő­bányai világosból is. A folyékony kenyér árának rendezése nem csökkentette a vásárlókedvet, így a meleg nyári napokon bizonyára gaz­dára talál minden palack. Nagy gondot fordítanak a lakótelepi ABC-áruházak hét végi ellátá­sára. Az idén először talán nem is a sörért, hanem az üdítő italok némelyikéért vereked­hetünk majd az üzletekben. Ugyanis csökken a devizáért beszerezhető alapanyagú üdí­tő italok: a Pepsi-Cola, a Co- cg-Cola és az Orange mennyi­sége. Ezt a kiesést hazai üdí­tőink szélesebb választékával pótolják, bár ez sovány vigasz azoknak, akik a kólát vagy a narancsot kedvelik. Újdonságok után érdeklőd­ve kiderült, hogy nem váltot­ta be a hozzá fűzött reménye­ket a 4 literes magyar dobo­zos Jubileumi sör, amihez nagymértékben hozzájárult a magas ára is. Talán nagyobb sikerre számíthat megfelelő ár esetén a kisdobozos változat, ami előreláthatólag a negye­dik negyedévben jelenik meg á boltokban. Az üdítő italok hasonlóan praktikus csomago­lása sajnos még várat magá­ra. Mindent egybevetve: re­méljük, hogy kicsik és na­gyok, fiatalok és öregek nem maradnak szomjasak a ká­nikulai napokban. Mit lehet ehhez még hozzáfűzni? Egész­ségünkre! Dary Ildikó Az ötletek kamatoznak Zsűrizni a vásárlókat hívják Szinte majdnem azonos időben nyílt meg Ceglédber célén a modern, minden igényt kielégítő ABC-áruház, s jött létre a Dél-Pest megyei Áfész, 1979-ben. Az ezt köve­tő időszak gondjairól és ered ményeiről kérdezem Tűrt Sándort, a Dél-Pest megyei Áfész ceglédberceli ügyvezető­jét. Helyben a primőr — Szövetkezetünk sok baj­jal küszködött az átállás évé­ben. A megnövekedett terület, a milliárdos nagyságrendű forgalom és 90 ezer ember el­látása nagy felelősséggel jár. Mindezt úgy kellett megszer­vezni, hogy az ellátási szint ne csökkenjen. Az elmúlt évek forgalmi dinamikája, a beruházások összpontosítása igazolta az egyesülés helyes­ségét. A kezdeti időkben ala­kították ki a helyi és területi ügyvezetőségeket. Ez a rend­szer tette lehetővé a közvet­len kapcsolatot a helyi párt- és tanácsi vezetéssel, a tag­sággal és a vásárlókkal, vala­mint a kereskedelmi egységek dolgozóival. A ceglédberceli ügyvezető 20 kereskedelmi és vendéglátóipari egységért felelős. A húsz egység 1984. évi tervezett árbevétele 90 millió forint. Az ügyvezetőség legnagyobb forgalmú, élelmiszerrel foglal­kozó egysége a 364-es számú ABC-áruház, melynek készle­te, választéka magas színvo­nalon elégíti ki a vásárlói igényeket. Igen sokféle árut talál az üzletbe lépő vásárló polcokon: élelmiszer és tő­kehús, vegyi, üveg- és porce­lánáruk, mélyhűtött és mire­litáruk — mindaz megtalál­ható ebben az üzletben, ami könnyebbé, egyszerűbbé teszi háziasszonyok munkáját. A helyi szakcsoportok tagjai lát­ják el primőr áruval az üzle­tet. A mind jobb ellátás ér­dekében igen gyakori a sze­mélyes és megyén kívüli áru- beszerzés. — Ev elején új vezetőt ka­pott az áruház. Milyen válto­zást hozott ez? — Nyugodtan mondhatom, hogy igen hasznos lépés \volt ez, úgy morálisan, mint az áruellátás tekintetében. Nem hogy visszaesett volna, de nőtt a forgalom és a válasz­ték. Udvariasabbak a dolgo­zók, kulturáltabb a kiszolgá­lás, teljesen megszűnt a ko­rábbi állandó létszámmozgás. A napokban látogatta meg üzletünket Nagy Gábor, a MÉSZÖV Pest megyei titkára, valamint Szendrődi László el­nökhelyettes, akik elismeréssel szóltak a bőséges választék­ról, a rendről, tisztaságról. — Ezek szerint a jelenlegi vezető rászolgált az előlege­zett bizalomra? — Igen, ez határozottan így van! Remélem, mindezt meg fogja erősíteni az esedékes leltári elszámolás eredménye is. A sokszoros aranykoszorús szocialista brigád szinte na­ponta lépi meg új szolgálta­tással, ötlettel vásárlóit. Sze­retnék elnyerni a Dél-Pest me­gyei Áfész kiváló szocialista brigádja kitüntető címet. Fel­ajánlásukban érződik a tenni- akarás, gyakorlati munkájuk­ban pedig igyekeznek mind­ezt megvalósítani. Megszer­vezték az előmegrendeléses vásárlást, a helyi tsz-ben dol­gozók, valamint a községből eljárók érdekében. A megren­delést munkába menet kell leadni, és amikor este haza­felé tartanak, soron kívül fi­zethetnek a pénztárnál. Mon­danom sem kell, hogy ez a szolgáltatás hamar népszerű lett a községben, ezért a bri­gád elhatározta, hogy felhí­vással fordul az Áfész vala­mennyi ABC-áruházához, hogy kapcsolódjanak be ebbe az új és rendkívül hasznos kezdeményezésbe. Udvariasság A brigád másik ötlete is igen célravezető, a jobb és kellemesebb vásárlást segít­heti elő. Udvariassági versenyt hirdettek. Zsűrinek a vásárló­kat kérték fel, akik észrevéte­leiket, javaslataikat levelező­lapon tudathatják. Az értéke­lés negyedévente fog történni. Az üzlet dolgozói közül töb­ben fontos társadalmi tisztsé­get töltenek be. Aktívan vesz­nek részt a községpoli* ikal. szövetkezetpolitikai és társa­dalmi munkavégzésben egy­aránt. Szocialista együttműkö­dési szerződést kötöttek » ceglédberceli öregek napközi otthonával — ezt anyagilag is támogatják. Egyedi ötleteik közé tartozik az a békefelhí- vás, melyet május 9-én, a győzelem napján küldtek az Országos Béketanács címére. Esélyesek A szívélyes házigazdák bú­csúzóul körbevezetnek birodal­mukon. A felületes szemlélő­nek is feltűnik az ízlésesen díszített, mindig tiszta üzlet­ben a célszerűen és nagyon mutatósán tárolt áruk gazdag választéka. Minden esélye megvan az Üj élet szocialista brigádnak arra, hogy a Pest megyei MÉSZÖV által hirde­tett legtakarékosabb ABC versenymozgalomban előkelő helyezést érjenek el. Sági Erzsébet Olvasónk levele Vdsnatúj út épült itt Permeflé készíti kártevőiknek így is lehet dolgozni! A Ceglédi Hírlapban több ízben szó esett már a Dohány utcai szeméttelepről, nem ke­vés panasz érte a hatalmas elhanyagolt területet, Most végre jó hírt szeretnék tu­datni az olvasókkal. A Dohány utcát a Szolnoki úttal egy sáros, gidres-gödrös földsáv kötötte össze. Ez azon­ban már a múlté. Gyors ütem­ben, pár hét alatt korszerű betonút épült itt. Igaz, nem sokan dolgoztak rajta, s csak egy-két munkagépet láttunk, az út mégis szépen gyarapo­dott Elcsodálkoztunk: így is lehet dolgozni? Lehet. Dicsé­ret a becsületes munkáért. A másik hírem örömébe né­mi üröm is vegyül. Ott, ahol a Dohány és a Vak Bottyán utca találkozik, egy délelölt szorgos kisdiákok több száz facsemetét ültettek el abban a reményben, hogy ha majd megnő, apró erdősáv lesz be­lőle. Az itt lakók valameny- nyien örömmel szemlélték a friss ültetvényt. Sokan öntöz- gették a fácskákat, s bőven volt eső is, de hiába vártuk, a csemeték mégsem zöldültek ki. Nem tudjuk, mi lehet az oka. Talán megsérültek a vékony derekú fák, esetleg már az ültetés előtt kiszáradtak? Na­gyon sajnáljuk őket. Ferenczvári Tibonté Kora tavasz óta folyamatosan permetezik, védik a kártevőktől az almáskerteket a Ceglédi Ál­lami Tangazdaságban. Képünkön: a Dienes- tanyán Sikora Pál és Meggyesi István az épp esedékes permetezéshez keveri — szigorú előírások szerint — a vegyszert. A hatóanya­got Zakar Károly KEKTITOX típusú géppel juttatja a fákra. Apáti-Tóth Sándor felvétele jegyzet Két kőpont között Lehajlik és homlokon le­gyint a diófalomb. A csim­paszkodó zöld ) gumócska szúrós illata orromba ül, ágáról lepattintom, megfor­gatom, megroppantam, le­ve csordul, sebe barnul, benn ott fészkel a még te­jesen duzzadó, lágy dióbél. Az esővíz kovászolta bo- rozda fürtösödö szőlővesz- szók között ballag, elsiet a bordóra érett cseresznyék alatt, s a kút körüli lapos­nál balra vezet. Egészen a szomszéd földjéig, melyben ég felé igyekszik a kukori­ca. A tőkékkel tartó ho­mokmederben alacsony ba­rackfák sorakoznak. Az ötödik vagy tán a hatodik, törzsön apró ovális ablak nyílik, s folytatódik is, sö­tét, zsákszerű szobában. Lakását vájta ki itt a feketerigó. Most épp nincs otthon, megkopogtatom hát a fa oldalát, s az odúba pillantok. Röpke pittyegés után hatalmasra tátott na­rancssárga száj nyoma leszik a nyíláshoz, torkából kérő karattyolást hallat az éhes rigógyerek. Az élelemért járó feke­terigó már észrevett, har­sog, jajveszékel, zaklatot­tan köröz a levegőben. Odébb suhan, vibrálva csapkod az egyik fától a másikig, kétségbeesetten szórja szét a hírt a madár- népnek : idegen, idegen... Bánkódom már a riada­lomért, s mint kit elküld­ték, kedvtelen léptekkel keresek utat a körte meg a cigányalma lombjai között. A földet kémlelem, s lám, egy kő, ott sunyit a tőke tövénél, megállt. Kő­pont, a földbe vert cövek homloka, rajta a jel, egy iksz, az ismeretlen földmé­rők nyoma. A kőikszek épp oly idegenül állnak itt, a Csengeri-szél művelt kertjeiben, mint jómagam a rigó odújánál. Idegenek. Nem csoda, hogy a hivatal értetlenül szemlélte csak ennek meg annak a karó­nak a hűit helyét. Mert kihúztak s eltüntettek néhá­nyat. A földápoló parasz­tok, kik életük valameny- nyi verítékcseppét ebbe a homokba hullatták, s kik­nek szép apái is e földbe mélyesztették a horolót. Nem kétlem, jól tudták ők, kövéredik a város, kell a hely portának, háznak, villanynak, víznek, útnak. Nyilván azt sem hitték, hogy a kiráncigált karók megsemmisíthetik a dön­tést, amit a kőpontok kép­viselnek. Más járhatott eszükben. Tálán a még föl sem mért veszteség, talán megjelent lelki szemeik előtt a pillanat, iáikor ki­fordulnak a gyantás törzsű fa gyökerei ... A szőlő, az alma, a körte, a krumpli, a zöldség, a hagyma, a sárgarépa, a paprika, a pa­radicsom, a cseresznye, a meggy, az őszibarack, a ringlószilva, a borsó, a bab. mind-mind, mik innen vándoroltak a ceglédi piac­ra már emberemlékezet óta. Onnan meg az isme­retien földmérők és hiva­talbeliek asztalára. Mondom, nem a karót, de a tüskét húzták ki a föld testéből, mellyel már régesrég eggyé váltak. Csak a feketerigót sajnálom. Fészke két kőpont közé esik. Sorsa előre látható. (varga) ISSN 0133 26(10 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom