Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1984. JÜNIUS 16., SZOMBAT Szezon előtti hangulat A konzervtelep a gyárat segíti Dobozok, zúrógyíírűk Monyból A Nagykőrösi Konzervgyár termelésének igen fontos segítői, kiegészítői a vidéki telepek. Tevékenységük jobbára nyersanyagok előkészítésére, tisztázására korlátozódik. Abanyban is kezdettől fogva ez a munka érvényesül. Esztendeje, hogy a fémcsomagoló anyagok gyártásával bővítették tevékenységüket. A körösi dobozüzemet ugyanis túlnőtték a feladatok, a 7/2-es dobozokhoz pedig optimális körülményt nyertek az abonyi telepen, ahová áttelepítették a gépeket. Befőttet magoznak Jelenleg két műszakban dolgoznak, 150 ezer doboz kei! itthoni, saját felhasználásra, ugyanannyi a Nyíregyházi Konzervgyárnak. Emellett még 900 ezer 5/1-es zárógarnitúra is a vállalásaik között szerepel. Tavaly sem szűkölködtek megrendelésekben, akkor Békéscsaba és Nagyatád is vevőik közé tartozott. Az előkészítő telepen a munka java nyárra tevődik, fő feladatuk végül is, hogy a központi gyárat megfelelően kiszolgálják. Tavaly 40 tonna őszi-, 90 tonna sárgabarackot, 320 tonna cecei paprikát, 580 topna..pm'nc! icsomi, tjsztítatr tak, magoztak, illetve tartósítottak télire. Az idei terveket hasonló nagyságrendben irányozták elő befőttekhez, za- kuszkához. Most még amolyan szezon előtti hangulattal találkozik a látogató, az említett dobozgyártáson kívül 5/1-es körtebefőttet bontanak, magoznak. A férfiak a konténereket javítják, a lakatosok pedig a vonalakat készítik fel az induláshoz. A telep léte a nagyközség szempontjából ‘sem közömbös, hiszen sokaknak, főként nőknek ad állandó és idényjellegű munkalehetőséget. Most 115-en vannak, s közel háromnegyed részben női dolgozók. Kár, hogy kevés szakmunkás akad közöttük. Bejáró nincsen, mindannyian helybeliek. Vajon a gazdasági ténykedésen kívül köti-e még valami a telepieket Nagykőröshöz, a központhoz? A benti szák- szervezeti bizottsággal meglehetősen élénk a kapcsolatuk. $ azon túl? Látszólag semmi. A párt- és KISZ-szervezeteik a községhez tartoznak. Igen ám, de politikai közéletük figyelemmel kísérése legalább olyan fontos a benti munkahely számára is. — A tájékozódást mindkét részről igen fontosnak tartjuk. A gyár párt- és szakszervezeti titkára gyakori látogatók a telepen. Elbeszélgetnek az emberekkel, ha lehet, a felszínre kerülő gondokra azonmód megoldást keresnek. Éppúgy minket is tájékoztatnak a benti eseményekről, körülményekről. A rendszeres információcsere társadalmi és politikai vonalon nélkülözhetetlen — mondja Trepák Istvánná abonyi telepvezető. Egy fedél alatt — Valamely munkahely közéletéről jó képet adhat a brigádmozgalom is. Ezzel mi a helyzet? — Hat szocialista brigádunk van 68 fővel, ők képviselik a törzsgárdát. Arany fokozatosak, egy pedig a vállalat kiváló brigádja címet nyert el tavalyi munkája alapján. Ügy hiszem, nehéz határvonalat húzni, külön értékelni a brigádokat, elvonatkoztatva azokat a többi szervezettől. Egy fedél alatt egybeolvad ténykedésük, főleg, ha ugyanazon dolgozók alkotják a brigádokat, vagy mondjuk a KISZ-t. A napi munkán túl gyakorta egybeesnek a külön vállalások is. — A szép brigáderedményeket minek tulajdonítják? — Amivel másutt is magyarázzák ugyanezt. De tudni kell, hogy az összhangot nálunk sajátos körülmények is elősegítik. A mozgalomban részt vevők jelentős hányada — s ez gondot is jelent — harminc éven felüli vagy még idősebb. Talán életkorukból eredően mozgalmi munkájuk is közös. Ügy érzem — anélkül, hogy a tizenéveseket lebecsülném — kitartóbbak, felelősebbek a munkájuk iránt. Trepák Istvánná 14 éve él Abonyban. Adminisztrátorként kezdte, művezetőként folytatta, végül első embere lett a telepnek. El kell fogadnunk, hogy nála jobban kevesen ismerik munkatársait. Vajon azok meg is kapnak minden elvárhatót? — A mindennapos előírt, vagy íratlan dolgokra talán kár szót vesztegetnünk, azok nem jönnek eseményszámba. Nálunk is van néhány nehéz helyzetű ember, akikre odafigyelünk, segítjük őket, javaslatunkra pedig a nagyközségtől is, ha lehet, anyagi juttatásban részesülnek. Közös rasvsző — Ne higgye senki, hogy ezzel megoldottuk a gondot — de ez is egy gesztus, hogy tudják, érezzék hovatartozásukat. Azután itt van a kismamák kérdése. Zavartalan munkába járásukat megoldottuk, 8-től 16 óráig dolgozhatnak. A munkahely és család érdekeit is lehet közös nevezőre hozni. Miklay Jenő Sorok a sörről Szomjoltóból lesz elég Lesz elég sör a boltokban M4kW,,.ü;. — nyugtatott Csanád László, a Kőbányai Sörgyár ceglédi palackozóüzemének vezetője. Az elmúlt .év nagy hiánysorozata nem, ismétlődhet meg. Eddig még minden megrendelést kielégítették, sőt túl is teljesítették. Nemcsak import sörökből nagy a választék — kapni NDK-s, lengyel, jugoszláv és cseh márkákat —, de lesz végig a legkedveltebből, a Kőbányai világosból is. A folyékony kenyér árának rendezése nem csökkentette a vásárlókedvet, így a meleg nyári napokon bizonyára gazdára talál minden palack. Nagy gondot fordítanak a lakótelepi ABC-áruházak hét végi ellátására. Az idén először talán nem is a sörért, hanem az üdítő italok némelyikéért verekedhetünk majd az üzletekben. Ugyanis csökken a devizáért beszerezhető alapanyagú üdítő italok: a Pepsi-Cola, a Co- cg-Cola és az Orange mennyisége. Ezt a kiesést hazai üdítőink szélesebb választékával pótolják, bár ez sovány vigasz azoknak, akik a kólát vagy a narancsot kedvelik. Újdonságok után érdeklődve kiderült, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a 4 literes magyar dobozos Jubileumi sör, amihez nagymértékben hozzájárult a magas ára is. Talán nagyobb sikerre számíthat megfelelő ár esetén a kisdobozos változat, ami előreláthatólag a negyedik negyedévben jelenik meg á boltokban. Az üdítő italok hasonlóan praktikus csomagolása sajnos még várat magára. Mindent egybevetve: reméljük, hogy kicsik és nagyok, fiatalok és öregek nem maradnak szomjasak a kánikulai napokban. Mit lehet ehhez még hozzáfűzni? Egészségünkre! Dary Ildikó Az ötletek kamatoznak Zsűrizni a vásárlókat hívják Szinte majdnem azonos időben nyílt meg Ceglédber célén a modern, minden igényt kielégítő ABC-áruház, s jött létre a Dél-Pest megyei Áfész, 1979-ben. Az ezt követő időszak gondjairól és ered ményeiről kérdezem Tűrt Sándort, a Dél-Pest megyei Áfész ceglédberceli ügyvezetőjét. Helyben a primőr — Szövetkezetünk sok bajjal küszködött az átállás évében. A megnövekedett terület, a milliárdos nagyságrendű forgalom és 90 ezer ember ellátása nagy felelősséggel jár. Mindezt úgy kellett megszervezni, hogy az ellátási szint ne csökkenjen. Az elmúlt évek forgalmi dinamikája, a beruházások összpontosítása igazolta az egyesülés helyességét. A kezdeti időkben alakították ki a helyi és területi ügyvezetőségeket. Ez a rendszer tette lehetővé a közvetlen kapcsolatot a helyi párt- és tanácsi vezetéssel, a tagsággal és a vásárlókkal, valamint a kereskedelmi egységek dolgozóival. A ceglédberceli ügyvezető 20 kereskedelmi és vendéglátóipari egységért felelős. A húsz egység 1984. évi tervezett árbevétele 90 millió forint. Az ügyvezetőség legnagyobb forgalmú, élelmiszerrel foglalkozó egysége a 364-es számú ABC-áruház, melynek készlete, választéka magas színvonalon elégíti ki a vásárlói igényeket. Igen sokféle árut talál az üzletbe lépő vásárló polcokon: élelmiszer és tőkehús, vegyi, üveg- és porcelánáruk, mélyhűtött és mirelitáruk — mindaz megtalálható ebben az üzletben, ami könnyebbé, egyszerűbbé teszi háziasszonyok munkáját. A helyi szakcsoportok tagjai látják el primőr áruval az üzletet. A mind jobb ellátás érdekében igen gyakori a személyes és megyén kívüli áru- beszerzés. — Ev elején új vezetőt kapott az áruház. Milyen változást hozott ez? — Nyugodtan mondhatom, hogy igen hasznos lépés \volt ez, úgy morálisan, mint az áruellátás tekintetében. Nem hogy visszaesett volna, de nőtt a forgalom és a választék. Udvariasabbak a dolgozók, kulturáltabb a kiszolgálás, teljesen megszűnt a korábbi állandó létszámmozgás. A napokban látogatta meg üzletünket Nagy Gábor, a MÉSZÖV Pest megyei titkára, valamint Szendrődi László elnökhelyettes, akik elismeréssel szóltak a bőséges választékról, a rendről, tisztaságról. — Ezek szerint a jelenlegi vezető rászolgált az előlegezett bizalomra? — Igen, ez határozottan így van! Remélem, mindezt meg fogja erősíteni az esedékes leltári elszámolás eredménye is. A sokszoros aranykoszorús szocialista brigád szinte naponta lépi meg új szolgáltatással, ötlettel vásárlóit. Szeretnék elnyerni a Dél-Pest megyei Áfész kiváló szocialista brigádja kitüntető címet. Felajánlásukban érződik a tenni- akarás, gyakorlati munkájukban pedig igyekeznek mindezt megvalósítani. Megszervezték az előmegrendeléses vásárlást, a helyi tsz-ben dolgozók, valamint a községből eljárók érdekében. A megrendelést munkába menet kell leadni, és amikor este hazafelé tartanak, soron kívül fizethetnek a pénztárnál. Mondanom sem kell, hogy ez a szolgáltatás hamar népszerű lett a községben, ezért a brigád elhatározta, hogy felhívással fordul az Áfész valamennyi ABC-áruházához, hogy kapcsolódjanak be ebbe az új és rendkívül hasznos kezdeményezésbe. Udvariasság A brigád másik ötlete is igen célravezető, a jobb és kellemesebb vásárlást segítheti elő. Udvariassági versenyt hirdettek. Zsűrinek a vásárlókat kérték fel, akik észrevételeiket, javaslataikat levelezőlapon tudathatják. Az értékelés negyedévente fog történni. Az üzlet dolgozói közül többen fontos társadalmi tisztséget töltenek be. Aktívan vesznek részt a községpoli* ikal. szövetkezetpolitikai és társadalmi munkavégzésben egyaránt. Szocialista együttműködési szerződést kötöttek » ceglédberceli öregek napközi otthonával — ezt anyagilag is támogatják. Egyedi ötleteik közé tartozik az a békefelhí- vás, melyet május 9-én, a győzelem napján küldtek az Országos Béketanács címére. Esélyesek A szívélyes házigazdák búcsúzóul körbevezetnek birodalmukon. A felületes szemlélőnek is feltűnik az ízlésesen díszített, mindig tiszta üzletben a célszerűen és nagyon mutatósán tárolt áruk gazdag választéka. Minden esélye megvan az Üj élet szocialista brigádnak arra, hogy a Pest megyei MÉSZÖV által hirdetett legtakarékosabb ABC versenymozgalomban előkelő helyezést érjenek el. Sági Erzsébet Olvasónk levele Vdsnatúj út épült itt Permeflé készíti kártevőiknek így is lehet dolgozni! A Ceglédi Hírlapban több ízben szó esett már a Dohány utcai szeméttelepről, nem kevés panasz érte a hatalmas elhanyagolt területet, Most végre jó hírt szeretnék tudatni az olvasókkal. A Dohány utcát a Szolnoki úttal egy sáros, gidres-gödrös földsáv kötötte össze. Ez azonban már a múlté. Gyors ütemben, pár hét alatt korszerű betonút épült itt. Igaz, nem sokan dolgoztak rajta, s csak egy-két munkagépet láttunk, az út mégis szépen gyarapodott Elcsodálkoztunk: így is lehet dolgozni? Lehet. Dicséret a becsületes munkáért. A másik hírem örömébe némi üröm is vegyül. Ott, ahol a Dohány és a Vak Bottyán utca találkozik, egy délelölt szorgos kisdiákok több száz facsemetét ültettek el abban a reményben, hogy ha majd megnő, apró erdősáv lesz belőle. Az itt lakók valameny- nyien örömmel szemlélték a friss ültetvényt. Sokan öntöz- gették a fácskákat, s bőven volt eső is, de hiába vártuk, a csemeték mégsem zöldültek ki. Nem tudjuk, mi lehet az oka. Talán megsérültek a vékony derekú fák, esetleg már az ültetés előtt kiszáradtak? Nagyon sajnáljuk őket. Ferenczvári Tibonté Kora tavasz óta folyamatosan permetezik, védik a kártevőktől az almáskerteket a Ceglédi Állami Tangazdaságban. Képünkön: a Dienes- tanyán Sikora Pál és Meggyesi István az épp esedékes permetezéshez keveri — szigorú előírások szerint — a vegyszert. A hatóanyagot Zakar Károly KEKTITOX típusú géppel juttatja a fákra. Apáti-Tóth Sándor felvétele jegyzet Két kőpont között Lehajlik és homlokon legyint a diófalomb. A csimpaszkodó zöld ) gumócska szúrós illata orromba ül, ágáról lepattintom, megforgatom, megroppantam, leve csordul, sebe barnul, benn ott fészkel a még tejesen duzzadó, lágy dióbél. Az esővíz kovászolta bo- rozda fürtösödö szőlővesz- szók között ballag, elsiet a bordóra érett cseresznyék alatt, s a kút körüli laposnál balra vezet. Egészen a szomszéd földjéig, melyben ég felé igyekszik a kukorica. A tőkékkel tartó homokmederben alacsony barackfák sorakoznak. Az ötödik vagy tán a hatodik, törzsön apró ovális ablak nyílik, s folytatódik is, sötét, zsákszerű szobában. Lakását vájta ki itt a feketerigó. Most épp nincs otthon, megkopogtatom hát a fa oldalát, s az odúba pillantok. Röpke pittyegés után hatalmasra tátott narancssárga száj nyoma leszik a nyíláshoz, torkából kérő karattyolást hallat az éhes rigógyerek. Az élelemért járó feketerigó már észrevett, harsog, jajveszékel, zaklatottan köröz a levegőben. Odébb suhan, vibrálva csapkod az egyik fától a másikig, kétségbeesetten szórja szét a hírt a madár- népnek : idegen, idegen... Bánkódom már a riadalomért, s mint kit elküldték, kedvtelen léptekkel keresek utat a körte meg a cigányalma lombjai között. A földet kémlelem, s lám, egy kő, ott sunyit a tőke tövénél, megállt. Kőpont, a földbe vert cövek homloka, rajta a jel, egy iksz, az ismeretlen földmérők nyoma. A kőikszek épp oly idegenül állnak itt, a Csengeri-szél művelt kertjeiben, mint jómagam a rigó odújánál. Idegenek. Nem csoda, hogy a hivatal értetlenül szemlélte csak ennek meg annak a karónak a hűit helyét. Mert kihúztak s eltüntettek néhányat. A földápoló parasztok, kik életük valameny- nyi verítékcseppét ebbe a homokba hullatták, s kiknek szép apái is e földbe mélyesztették a horolót. Nem kétlem, jól tudták ők, kövéredik a város, kell a hely portának, háznak, villanynak, víznek, útnak. Nyilván azt sem hitték, hogy a kiráncigált karók megsemmisíthetik a döntést, amit a kőpontok képviselnek. Más járhatott eszükben. Tálán a még föl sem mért veszteség, talán megjelent lelki szemeik előtt a pillanat, iáikor kifordulnak a gyantás törzsű fa gyökerei ... A szőlő, az alma, a körte, a krumpli, a zöldség, a hagyma, a sárgarépa, a paprika, a paradicsom, a cseresznye, a meggy, az őszibarack, a ringlószilva, a borsó, a bab. mind-mind, mik innen vándoroltak a ceglédi piacra már emberemlékezet óta. Onnan meg az ismeretien földmérők és hivatalbeliek asztalára. Mondom, nem a karót, de a tüskét húzták ki a föld testéből, mellyel már régesrég eggyé váltak. Csak a feketerigót sajnálom. Fészke két kőpont közé esik. Sorsa előre látható. (varga) ISSN 0133 26(10 (Ceglédi Hírlap)
