Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

XXVIII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1984., JÜNIUS 13., SZERDA Toraa az egészségért Tizenhatodik évfolyamát zárta a Harmos Béiáné gyógytestne- velő által vezetett nők kondicionáló tornája a Sztáron Sándor Gimnáziumban. Lelkesedésükre jellemző, hogy a Lakótelepi Sportegyesület három tornázó hölgyet jutalmazott azért, mert egész évben egyetlen foglalkozásról sem hiányzott. Ké­pünk az utolsó órán készült. Zárdái István felvétele KonyveMcoiött A szobi iskolások A hónap elején nyitották meg a szobi könyvtár új ön­álló részlegét, ahol a gyer­mek- és ifjúsági irodalom áll a kis olvasók rendelkezésére. Elkülönítve találhatók a me­sekönyvek, a kalandos, szóra­koztató művek és az ismeret­terjesztő kiadványok, hogy a gyermekek számára könnyebb legyen a tájékozódás. — Nagyon fontos területe munkánknak, hogy a kisko­rúakat hozzászoktassuk a rendszeres könyvhasználathoz, hogy az olvasás már ideje­korán belső igénnyé váljék — mondta Mándli Gyula, a könyvtár vezetője. Sok múlott a fenntartó ta­nács vezetőinek segítőkészsé­gén is, akik biztosították mindazokat, akiknek szívügye a könyv, az irodalom terjesz­tése, hogy ezután is minden támogatást megadnak a mun­kához. Sokszor kísért a gondolat, hogy egy-egy jól sikerült meg­hívó fotóját közre kellene ad­ni az újságban. A jó reklám alapja a jó ízlés, a mutatós külső, rövid, de világos köz­lendő. Szerencsére szaporod­nak az ilyen kiadványok, s ezekre már figyelünk. Nem úgy, mint a sablonos, bár gyakran drágán készített, se­matikus szövegű nyomtatvá­nyokra. Nem a babér fontos A természet- és környe­zetvédelmi napok rendezői a nagy siker okai között a mű­velődési központ sokszorosító­jában készült szórólapokat is számon tarthatják. Nemcsak azt, hanem még sok más egye­bet, ami alkotóeleme volt a nagy munkának, s a részek egymással szerves egészet al­kotva hozták meg az ered­ményt. A város művelődéstör­ténetében kiemelt szerepet kell kapnia ennek az ese­ménysorozatnak. Társadalmi szervezet es hivatásos népmű­velők közös fegyverténye, a látható siker minden közre­működőt lelkesített, s ezer meg ezer, gyakran megkérdőjele­zett dologra adott bizonyító választ. Az értelmes dolgok iránt fogékonyak, hálásak az emberek. A Madách Imre Művelődé­si Központ igazgatói szobájá­ban még érződik az esemé­nyek hangulata. Az emlékek frissek, meglehetősen derűsek a sorozat kigondölói és egy­ben kivitelezői is. — Kié volt az ötlet, ki kez­deményezte? A kérdezettek egymásra mutogatnak, s azt érzékelem, nogy végre elenceztünii almoz a ponthoz, amikor nem a ba- oér a fontos, hanem az ered­mény. Mindenesetre Uüoiicsa- nyi Lórantra mutatnak a leg- toobet, aki a Hazafias Nép­front városi bizottsága kör- nyezetvedeimi munkaoizottsá- ganak vezetője. Nyugdíjas­ként, társadalmi munkában adta agrármérnöki ismereteit, s ha nem mondaná, nem is hinném, fiatalos lendületét, ragyogó kedvét látva, hogy már nem aktív munkatársa valamelyik nagy mezőgazda­sági üzemnek. Nem puszta udvariasságból hangsúlyozza a művelődési központ munka­társainak szerepét, a rendez­vény közös jellegét, amit azzal is alá akart húzni, hogy a rög­tönzött értékelésre sem volt hajlandó a jelenlétük nélkül Gál Anna, a művelődési köz­pont igazgatóhelyettese. Szé­kely István munkatárs, a ren­dezvénysorozat volt felelőse is a sikerélmények hangulatában érezte még magát ezen a be­szélgetésen, s abbeli meggyő­ződésben mindketten, hogy ezt folytatni kell, mert szép fel­adat volt, megérte a fáradsá­got. Az persze mindenki szá­mára érthető, s kerülik azo­kat a szólamokat, amelyekkel ugyan élhetnének azt hang­súlyozva: miért kellett a kör­nyezetvédelemről beszélni, ez­zel foglalkozni ennyit és ilyen mélységig itt, most, az ezred­forduló előtt 16 esztendővel Mindenekelőtt arra gondoltak: Minden réteghez szólva kell egy bizonyos szemléletet meg­határozó alapot teremteni, amely magatartást befolyásol, s aki meghallgatta az előadó­kat, meggyőzték a logikus ér­vek, bizonyítások, az formálni fog másokat is. Ebben mind­annyian hisznek. Dr. Gonda György állam­titkár S. Hegedűs László, a HNF Országos Bizottsága tit­kára és Weisz György tanács­elnök volt a környezetvédelmi napok védnöke, s olyan szak- tekintélyek az előadók, mint például Kopasz Margit, az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal budapesti és Pest megyei igazgatója, dr. Legány András, a Besse­nyei György Tanárképző Főis­kola — Nyíregyháza — tanúi a, Tatár József, a kertbarátkö­rök Pest megyei elnöke, s itt volt Rakonczai Zoltán, az OKTH általános, Császár Jó­zsef, az OVH munkatársa, el­nökhelyettese. Azt, hogy mi mindent lehet csinálni egy- egy témával összefüggésben, éppen a változatosság és igé­nyesség érdekében, bizonyítja Muray Róbert festőművész ál­latképeinek, Péchy Tamás fo­tóinak kiállítása, Gánti Tibor író, főszerkesztő találkozása az olvasókkal Deákváron, a Vox Humana énekkar, a Mu- síea Humana kamarazenekar fellépése. Minden előadó, kiál­lító és fellépő együttes sokáig maradandó emléket hagyott a résztvevők tudatában, akinek megint széles köréről számol­nak be a rendezők. Híre járt Az üzemek környezetvédel­mi felelősei februártól kezdve heti két órára jöttek össze, hogy előadásokat hallgassa­nak elméleti és módszertani anyagot gyűjtsenek munká­jukhoz. A záró foglalkozáson már az igazgatók többsége is jelen volt. Időnk hiányában sajnálhattuk, ha nem jutot­tunk el a Börzsöny-sétára, meiyet Saskó István, a Bör­zsöny természetvédelmi terü­let gazdája vezetett. Hasznos ismereteket nyújtott az új termelési módszerekről szóló, mérgek nélküli, biotermelést bemutató előadás és annyi más téma. Az eseménysoro­zatnak többek között Jászbe­Történetünk nagyon egy­szerűnek látszik. Ártatlannak tűnő vízszivárgással kezdődik, ami később emberek életét keseríti meg. Simon Józsefné a Mária u. 4. számú házban lakik, s kér­te, látogassuk meg őt, mert összedől a házuk. A megadott címen egy idős asszony nyit ajtót, azaz nyit­na, mivel az csak többszöri rángatás után engedelmeske­dik. Kívülről hosszú repedést látni a falon, ami a szobában és a konyhában is folytatódik. A válaszfal középtájon, mint­egy két méter hosszan meg­repedt, a szemközti sarokban is méteres repedés éktelenke­dik, a mennyezetig is felhú­zódik. A szoba ablaka elde­formálódott, az ablakszárnyak mintegy három centimétert elcsúsztak. — Már tavaly bejelentet­tem, hogy állandóan folyik a szomszéd fürdőszobájából a víz és színültig megtelt az emésztőgödör. Kijött egy szippantókocsi, de rövid csö­vet hoztak, így nem csináltak semmit. Ezt többször is beje­lentettem. Most legutóbb szer­dán — május 30-án — vol­tam a hibabejelentőnél, és mondtam a hölgynek; jöjje­nek ki, mert folyik a víz és megrepedtek a falak. De az­óta sem jött ki senki. Ezért fordultam önökhöz — mondta Simon Józsefné. rénybe is eljutott a híre. A virágkiállításra három autó­busszal érkeztek. Jöttek ven­dégek Püspökladányból, Szol­nokról, Csepelről. Voltak, akiknek csak útba esett a mű­velődési központ, hát benéz­tek. Mások felüdülést keres­tek, menekülve az egy időben zajló váci búcsú zajából, hul­lámzó tömegéből, többet re­mélve annál, amit ott kaptak, s emitt nem csalódtak. Jöttek a váciak, jöttek az iskolások. A látogatók száma közel 10 nap alatt elérte a hatezret. Országos központ Némi vita kerekedik, mert Okolicsányi Lóránt azt mond­ja: legyünk önkritikusak is. A Musica Humana hangver­senyen kevesen voltak, le kell vonni a tanulságot. Ám az igazgató ennek nem tulajdonít jelentőséget. Ha az egészet te­kintjük, igaza van. Nem von le semmit munkájuk értéké­ből. Ám a környezetvédelem felelős embere jövőre is emlé­kezni akar erre, hogy ami el­kerülhető, azt elkerülhessék, s még azt is hozzáteszi: Egy kicsit mégis visszafogott volt a propaganda, azt is merészeb­ben kell terjeszteni. Tud ez a város szépet, érté­keset nyújtani a vendégeinek, saját lakóinak, ha alapos mű­veltségű, széles látókörű em­berek, jó szervezők kapnak bizalmat. Olyanok, akik érzés­sel dolgoznak szűkebb pátriá­jukért. Az ENSZ környezetvédelmi világnapja június 5-e. Ez idő tájt szeretnék jövőre is meg­ismételni, még szebbé, tartal­masabbá tenni ezt a progra­mot. Szó van arról is, hogy az idei siker alapján komoly megbízást kap a város, a mű­velődési központ, amely az OKTH által anyagilag támo­gatott természetvédelmi okta­tóbázisa lesz az északi ország­résznek. Kovács T. István Szeptembertől már csak ketten Búcsú az óvodától Kedves házi ünnepség helye volt minap Vácott az Eötvös utcai napközi otthonos óvoda. Szülők, kisgyermekek köszön­tötték Almás Zoltánná vezető óvónőt, aki az utolsó tanévet fejezte be a középvárosi gyer­mekkertben. Prohászka József - né tolmácsolta a szülői munka- közösség köszönetét fáradságot nem ismerő tevékenységéért. A pedagógusnapon vette át a Pedagógus szolgálati emlék­érem kitüntetést-. A régi munkahelytől való búcsúzás mindenki számára nehéz perceket jelent. Almás Zoltánná 1963 óta vezette a két utcára nyíló, L-alakú, ba­rátságos épületben elhelyezett intézményt. Külsőleg is fejlő­dött a város — felszabadulás utáni első — napközi otthonos óvodája. Zárt folyosórendszert alakítottak ki az udvar felé eső részen, bevezették a köz­ponti fűtést, nagyobb lett az utcára néző játszókért. A most záruló tanévben 94 kisgyermeket neveltek, gon­doztak itt. Az összehangolt, jó munkát bizonyítja, hogy 1978- ban miniszteri dicséretet ka­pott az Eötvös utcai nevelő- kolle&tíva. Almás Zoltánná ugyanabban az évben Kiváló munkáért miniszteri kitünte­tésben részesült, előzőleg az Oktatásügy kiváló dolgozója lett. 36 évvel ezelőtt, egy Észak- Pest megyei községben kezdte el a munkát, melyet élethi­vatásának érzett. Hat évvel később Vácra került, de magá­val hozta a lelkesedését, hi­vatásérzetét. A vezető óvónők munkaközössége irányítója­ként átadta tudását, tapaszta­latait kollégáinak. Férje tanár a gépipari szakközépiskolában, lánya a közgázdasági szakkö­zépiskolában oktat. A nyári vakációt együtt töltik, de szep­tembertől már csak ketten in­dulnak a Mályva utcai otthon­ból, hogy tanítsanak, nevelje­nek. P. R. Hangverseny Vendégek Amerikából Június 15-én 19 órakor a Madách Imre Művelődési Köz­pontban Youth Great Orchest­ra of Fort Worth (Texas). Vezényel: George Del Gobbo. A műsorban Beethoven, Bar­tók és Howard Hanson művei szerepelnek. A belépés díjtalan. A Közlekedés Biztonsági Ta­nács váci elnöksége a közel­múltban tárgyalta meg az ez évi feladatok első félévi végre­hajtását. Meghatározta a to­vábbi tennivalókat, a végre­hajtás ütemtervét. Dr. Kiss Imre rendőr őrnagy, a KBT elnöke köszöntötte az értekezlet résztvevőit, majd Méhész Pál, nyugalmazott rendőr alezredes adott tájékoz­tatást a feladatok időarányos Végrehajtásáról. Beszámolójá­ban elmondotta, hogy a KBT által meghirdetett brigádvetél­kedők igen eredményesen zaj­lottak le. A felhívásra 21 vál­lalat, intézmény jelentkezett és több mint 200 brigád vetélke­dett. A városi döntőben több mint 30 brigád mérte össze tu­dását, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában rendezett vetélkedőn. Kiemelkedett ezek szervezésében a Vízmű és Forte gyár, de több vállalat nem is válaszolt a felhívásra. Az elmúlt félévben lezajlot­tak a Nemzetközi Iskola Kupa Hétköznapi történet Simon Józsefné nyugalma — A vízvezetékszerelő gár­dát éppen azért erősítettük meg, hogy az ilyen gondokat elkerüljük. Hiszen egy csőre­pedés komoly kárt tud okozni. Ezért kételkedem, hogy a né­ni bejelentette volna, de mindjárt kikeressük a hiba­felvevőnél — mondta Marti­kán Gyula, a Váci Városgaz­dálkodási Vállalat osztályve­zetője. 1983. október 13-án szenny­vízszippantást kértek. Ezt rneg is rendeltük. 1984. május 30- án a hibafelvevőnél ismét csak szennyvízszippantás sze­repel. Ezek szerint a néni nem szólt sem cső-, sem falrepe­désről. Most már tudunk ró­la, s egy órán belül kime­gyünk — ígérte az osztályve­zető. — Képzelje! Itt volt két ember, néhány perce mentek el. Megnézték a lakást, közöl­ték, hogy majd visszajönnek. De nem mondtak semmit a falakról, meg hogy mi lesz a házunkkal. Ezt olyan hang­súllyal kérdezte Simon Jó­zsefné, hogy abban benne volt minden; félelem, aggó­dás, bizonytalanság. A beszélgetést Blaha Attila igazgató irodájában folytat­juk. Simon Józsefné elmeséli az egész történetet. Van mit mondania, hiszen hosszú ide­je húzódik már az ügy. — A múlt héten szerdán a hibabejelentőnél szóltam a hölgynek, hogy jöjjenek ki, mert tele van az emésztő és megrepedtek a jalak. Ez miért nincs felírva? Hiszen azért jöttem be — panaszkodik fel­háborodva Simon Józsefné. — Nézze, asszonyom! Az elektromos hiba, tetőbeázás, vízvezeték ez a három dolog, ami végett azonnal intézke­dünk. Ez nekünk is érdekünk. Lehet, hogy a hibabejelentő­nél sokat tetszett beszélgetni, és a szippantást beírták, a lényeg pedig elsikkadt. Tes­sék megnyugodni. Mindjárt kimegyünk, és ha életveszé­lyes a ház, akkor feldúcoljuk. — En feldúcolt házban nem fogok lakni,, inkább temesse­nek be a téglák — vág az igazgató szavába Simon Jó­zsefné, majd így folytatja! — Sokáig laktunk feldúcolt, élet- veszélyes házban, négy gyer­mekkel, mire ezt a lakást megkaptuk, örültünk neki, pedig nem volt sokkal jobb Tíz évvel ezelőtt ki kellett köl töznünk, amikor önök felújí tották az épületet. Azóta < férjem mindig kifesti, rend ben tartja a házat. Néhán; hónap múlva ő is nyugdíjb; megy, s nem akarjuk őre; napjainkat feldúcolt lakásbar leélni! Nézem a megtört asszony­kát, amint sovány, ráncos ke­zeit morzsolja izgalmában. Ke­zein minden ránc keménj munkáról árulkodik. S mosi életének célja, a nehezer megszerzett, szép lakás vesz­ni látszik. Mindez egy vízszi­várgás miatt. Ernst Miklós főmérnökkel és Marti kán Gyula osztály- vezetővel megyünk megnézni a lakást. — Szerencsére nem a tar­tófalak repedtek meg, így közvetlen életveszély nincs. Inkább esztétikai hiba van. Megszüntetjük a víz szivárgá­sát, csak utána tudjuk helyre­állítani az épületet — hang­zik a szakemberek véleménye. Simon Józsefné azonban nem nyugodott meg. A hosszú évtizedek keserű tapasztalatai bizalmatlanná tették. — Meg­szüntetik a szivárgást, de a falon sokáig ott maradnak a repedések. Az már nem érde­kel senkit — mondogatja szo­morúan. Reméljük, nem lesz igaza. Dénes János versenyek, melyeket általános iskolásoknak hirdettek meg. A legjobban szereplők kö­zül két turnusban 16 ta­nuló táborozhat jutalomból a Bánki Úttörőtáborban. Méhész Pál beszámolójában elmondotta, hogy a KBT és az MHSZ tárgyalásokat folytat á középiskolások 3—4. osztályo­sainak a jogosítvány megszer­zésében. Ezt követően Varga László rendőr alhadnagy, a KBT titkára adott tájékoztatót az év első négy hónapjának baleseteiről. Az előző év hasonló idősza­kához képest javult a helyzet, de Vácott és környékén még így is 37 sérüléses baleset történt. A tavalyi 42-vel szemben csökkent a súlyos és könnyű sérüléses balesetek száma. Az akkori 13-mal szemben az idén 4-gyel kevesebb gyalogost ütöt­tek el. A személyautók vezetnek to­vábbra is a baleseti statiszti­kában, mivel az összes bal­esetek 70 százalékát ők okoz­zák. Ezt követik a segédmo­torkerékpárokkal és a motor- kerékpárokkal közlekedők. A hivatásos gépkocsivezetők na­gyon kevés balesetet okoznak. Az okok között elsősorban a gyorshajtás szerepel, mely az összes baleset 33 százalékát teszi ki. A 37 sérülés közül 22 Vácott történt. Jelentős javulást hozott a Földváry téren elhelyezett köz­lekedési lámpa, melynek fel­szerelése óta nem történt bal­eset. Az előző évek statisztiká­jában ez a csomópont előkelő helyen szerepelt. A közlekedési szakember tájékoztatója után a KBT elnöksége egyéb ügye­ket és javaslatokat tárgyalt meg és fogadott el. Többek kö­zött Gréts László elnökségi tagnak azt a javaslatát, hogy az általános iskolákban szervezzenek közlekedési úttörőrajokat, ezzel is elő­segítve az iskolákban a közlekedési ismeretek el­sajátítását. Kis Imre zárószavában el­mondotta, hogy a KBT aktivis­tái hivatástudattal, lelkesedés­sel dolgoznak, s a jövőben még jobban kell dolgozniuk azért, hogy közútjainkon egyre ke­vesebb baleset történjen. Papp László ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap» Kevesebb, de még mindig sok Biztonságos közlekedés A hivatásos vezetők jobban vigyáznak Aki iff fórt, emlékezni fog Széles látókör, alapos felkészülés Az elmirlf évek legnagyobb sikere 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom