Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

1984., JÜNIUS 13., SZERDA Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Fcrencsik János fő- tencigazgató, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész, életének 78. évében, hosszas szenvedés után június 12-én elhunyt. Te­metése június 25-én, 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Művelődési Minisztérium, Magyar Álllami Operaház, Országos Filharmónia, Magyar Zeneművészek Szövetsége, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Gyóni centenárium Dabason Honismereti találkozó menyét, elismerve: az alkotók szellemileg méltón kapcsolód­tak a lírikus életművéhez. Felhívta a figyelmet a tárla­ton látható személyes tár­gyakra, Gyóni Géza eredeti könyveire, a kéziratmásola- tokra, a fényképekre. A meg­nyitón átnyújtották a Gyóni Géza emlékplakettet Király Istvánnak. Egyben sor került a képzőművészeti pályázat dí­jainak átadására. Éremsorozatáért, torzójáért és büszjéért első díjat kapott Eöry Emil szobrászművész. A második díjat hárman kap­ták: Somogyi György, Pál Aranka és Kéri Mihály. A honismereti találkozó résztve­vői délutáni programként megtekintették a Gyóni Géza emléktáblát és látogatást tet­tek a dabasi nyomdában. A centenáriumi rendez­vénysorozat a születésnapon, június 25-én folytatódik, ugyancsak a tanács nagyter­mében. Ezen a napon a ma­gyar rádió nyilvános hang- felvételt is készít Dabason. Király István tartalmas, elemző előadással emlékezett Gyónt Gá­zára. Trencsényi Zoltán felvétele A Gyóni Géza centenáriumi rendezvénysorozat keretében tegnap Dél-Pest megyei hon­ismereti találkozót tartottak Dabason. A tanács nagyter­mében szép számmal gyűltek össze a költő tisztelői — kö­zöttük Platthy Iván, a Mű­velődési Minisztérium önálló osztályának vezetője, dr. Pál­mai Kálmán, a Magyar Iro­dalomtörténeti Társaság fő­titkára, dr. Lakatos Ernő, a HNF megyei honismereti bi­zottságának elnöke, Hernádi Lászlóné, az MSZMP Dabas városi jogú nagyközségi bi­zottságának titkára, dr. Palo­tai Sándor, a Gyóni Géza Ba­ráti Kör elnöke. A beköszöntő szavak után Király István akadémikus, egyetemi tanszékvezető tanár tartott előadást Gyóni Gézá­ról. a Költő és szülőföldje címmel. Elemezte az ellent­mondások költőjének életút­ját, munkásságát, kötődését a tájhoz. Hangoztatta: Gyóni Géza lírájának is van aurate­remtő ereje. A haza ugyanis ott kezdődik, amikor lélekkel telítődik meg a táj, s Gyóni a maga szintjén képes volt ennek a megfogalmazására. Ezt követően került sor a centenárium alkalmából ren­dezett képzőművészeti és em­lékkiállítás megnyitására. Bi­hari József, a Pest megyei múzeumok igazgatója értékel­te a Nagy István képzőmű­vész csoport tagjai között meghirdetett pályázat ered­És a köny vtárak? Amióta vége az ünnepi könyv­hétnek, egyre toboszur Hang­zottak eV utalások arról, hogy ez megsém volt az igazi! Ezek a megjegyzések jórészt arra vonatkoznak, hogy a kiadók kónyvdoánpinget zúdítottak az olvasókra, másrészt a megje­lent müvek sokszor újabb ki­adások voltak igazi szenzáció néikúl — szóval, szerényen zaj­lott le a könyvhét. Ez persze elsősorban a könyv­kiadók és könyvterjesztők te­vékenységére (gondjaira1.') utal. Mert egyvalami viszont szóba sem került a könyv ünnepen: a könyvtárak. Pedig a könyv­tárak évtizedek óta szervezői a könyvhéti akcióknak, író—olva­só találkozóknak, egyeb ren­dezvényeknek, sőt, sok helyütt még árusítják is a könyveket. Holott a könyvtárak megvál­tozott szerepükkel igyekeznek lépést tartani, mi több: elébe menni a növekvő igényeknek. Erre utal az is, hogy — bár ebben az évben csupán két he­lyen: Székesfehérvárott és Hat­vanban — az idei könyvhetet bővítették könyvtári és infor­mációs napokkal. Egy héten keresztül e két település lakos­sága legnagyobb szakkönyvtá­raink (Országos Műszaki In­formációs Központ és Könyv­tár, AGROINFORM, Országos Pedagógiai Könyvtár és Mú­zeum) szolgáltatásaival ismer­kedhetett meg, és számos könyvtári vonatkozású video­filmét is megtekinthettek. Azon­kívül, hogy a könyvtárak ma már képesek tájékoztatási és információs feladatok ellátásá­ra, képesek közérdekű fórum­ként helyi információk közve­títésére is. Legalábbis erre utal az, hogy a két említett városban a könyvhét sikeréhez kiadvá­nyokkal járult hozzá a könyv­tár. Székesfenérvárott erre az alkalomra jelentette meg a me­gyei könyvtár a Csongor és Tünde (1831-ben ugyanott nyomtatott) hasonmás kiadását. Vörösmarty színjátékához Ke- resztury Dezső írt utószót. S ugyancsak a könyvtár kiadvá­nyaként jelent meg a Fejér megyei Irodalmi Füzetek első köteteként Sobor Antal: Vidé­ki városban című novella°ryűj- telnénye, s megyei műsorfüze­tet is kiadtak az ünnepi könyvhéten. A másik városban Hatvani Hírmondó címmel 16 oldalas alkalmi újságot jelen­tettek meg és árusítottak. Eb­ben a sok könyvescikk mel­let: szó volt a közigazgatási át­szervezésről, a helytörténeti gyűjteményről, de még a MÁV- és Volán-menetrendekről is, tehát mindarról, ami a hatva­niakat érdekli. Ezek a törekvések azt jelzik» hogy a könyvtárak tevékenysé­gükkel a hagyományosnál gaz­dagabb programok megszerve­zéséra is képesek. Jelzik azt, hogy a könyvtár segítője és befolyásolója lehet mindazok­nak a várospolitikai elképzelé­sek megvalósításának, amelyek elválaszthatatlanok használói­tól — egyszersmind fenntartói- tóL Harmat Béla Sokan látták Vük győzelme Több milliós nézőtábor ér­tékelte a Szovjetunióban Bulgária, Csehszlovákia, Jugo­szlávia. a Koreai NDK, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és Vietnam mintegy 68 játékfilmjét. A Szovjetszkij Ekran című film- szaklap által meghirdetett verseny Vük új győzelmével ért véget. IALLITOTERMEKBOL Világot szépítő alkotások A A Szépművészeti Múzeum- 2 ban június 18-ig tekinthető meg í három évszázad európai tájáb­ól rázolása grafikai lapokon. A ^ városligeti Műjégpálya díszter- ^ mében az 1982—83. évi Ezüstge- Vj rely-pályázat alkotásai láthatók 7. szintén június 18-ig. A Pest r, megyei egészségügyi hónap ke- 4 rétében június 15-ig Kiss Agnes 4 feftményel várják a közönséget v Pomázon, a művelődési házban. Részletekig ható megszállottság Kétszáznál több rézkarc, hi­degtű, rézmetszet villantja fel az 1500-tól ISOO-íg terjedő idő­szak grafikái tájábrázolásait. Valamennyi mű a Szépművé­szeti Múzeum tulajdona. Ta­nulságokkal telített ez a be­mutató, hiszen azt a kivételes technikai felkészültséget, azt a tudást megszerző lelkiisme­retességet érzékelteti, amely nemcsak Dürer, Rembrandt, Lucas Cranach magatartása volt, hanem minden kismes­teré. E kismesterek bizony na­gyok, tudásban, invencióban. Az is nyilvánvaló, hogy ezen időszak itáliai és németalföl­di rajzírása jelentette a mér­téket minőségben és tematiká­ban, hiszen általános az em­beri történés és a táj összefüg­gése, a természeti közeg fel­tételezi és igényli egyben a humánus tartalmat. Dürer arra példa, hogy a ki­vételes tudás lelkiismeretes­séggel párosulva eredményezi a mestermű magaslatát. Rembrandt arra, hogy a ma­radandó alkotáshoz egyszerre igényeltetik pontosság és nagyvonalúság. Altdorfer az aprólékosság különlegességé­ben válik monumentálissá. Mindhárman az optimum hiánytalanságát érték el mű­vészetükben. de Canaletto és Tiepolo újabb meglepetés, hi­szen rajzaik, metszeteik gon- dolatgazdagabbák és finomab­bak festményeiknél. Szemrevételezhetjük Lucas Cranach figurákkal nyüzsgő Szent Antal megkisértése cí­mű lapját, Jan van Dvetlecum nagy aipesi táját. Jacob van Ruisdael nagy bükkfája Csont- váry előzménye, csak a XVII. század vált huszadikra, az Al- pesekből lesz Magas-Tátra, Taormina és a bükkfából céd­rus — az ámulat megdöbbe­nése és a megoldás részletekig ható megszállottsága közös. A rajz elementáris bejelentése William Woollett 1777-es réz­metszete a Húsvét-sziget kő­emlékeiről. Felkészültség és lelemény Régóta hiányzik képzőművé­szetünkben a méltó sport­ábrázolás. Igaá, Myron re­KABARÉ. Bizonyára nagyon sok család várja minden hó­nap első hétfőjén érdeklődés­sel a rádió kabarészínházá­nak soron következő bemuta­tóját. Olyan program ez, amelyben ritkán csalódik a rádióhallgató. Természetes hát, hogy a jubileumi kabarét megkülön­böztetett figyelem kísérte. A csalódás nem ezért volt nagy. A hosszúra nyúlt ünneplés kissé szürkére, unalmasra si­keredett. A hallgató gyakran úgy érezhette magát, mint amikor két régi isko’atárs be­szélgetését hallgatja. Olyano­két, akik félszavakból értik egymást és elég nekik egyet­len szó vagy kézmozdulat, hogy visszaemlékezzenek évekkel azelőtt történt ese­tekre, mókás epizódokra. Mintha zavarban lett volna a kabarészínház stábja, mi­ként emlékezzen vissza az el­telt tizenöt évre. A közönség valószínűleg jobban örült vol­na, ha nagy sikerű számaikból adnak egyveleget, vagy ha — már mindenképpen — új programmal jelentkeznek, ak­kor a iegjobbakbói adtak vol­na egy csokorral. Ismétlem, lehet, hogy zavarban voltak a kabarészínház alkotói; ami a háromrészes ünneplésből ki­sült, az mégsem erről tanús­kodott. Kínosan pontos jelen­léti ív volt ez a kabarészer­zőkről és szereplőkről, amely­ből még az elhunytak sem hiányoztak. így azután a Le­nyomtunk tizenöt évet párbe­szédei közben a megszokott­nál jóval ritkábban harsant fel a kacagás. Mindenképpen jót tett volna a műsornak, ha a montírozóasztalnál vissza­hallgatva, a közönség reagálá­saira figyelve, ollóval kurtí­tottak volna az anyagon. Ak­kor a proíokollár's három óra helyett a megszokott színvo­nalú egv órát kaptuk volna. FALURÁDIÓ. Hetek óta ér­deklődéssel várom Lakatos Pál oknyomozó riportjait. E fiatalember észrevétlenül — illetve nagyon is észrevehe­tően — a reggeli adás egyik kitűnőségévé nőtte ki magát. őszinte, szókimondó és követ­kezetes okkutatása valószínű­leg nincs egyesek ínyére. Ezt éreztük tegnap reggel, amikor a Szentendrei-sziget gyümölcs­termesztő szakszövetkezeti tag­jai panaszkodtak mikrofonja előtt az alacsony felvásárlási árakra — tizenkét forintot fi­zet nekik a Zöldért felvásárló ja egykilónyi cseresznyéért, meggyért, — akkor, amikor a főváros vagy a közeli Vác és Szentendre piacain még 40-70 forintért árulják a gyümölcs kilóját a kiskereskedők és a tsz-ek, Áfészek standjain. A felvásárló, akit meginvi­tált a termesztők közé, bizony igencsak bizonytalanul vála- szolgatott a kérdésekre és a Zöldérttel szerződéses kapcso­latban álló termelők kifaka- dásaira. Arra például, hogy mennyibe kerül majd ez a gyümölcs, amit ő tizenkét fo­rintért vett meg, nem tudott — vagy nem akart? — vála­szolni. A kívülálló hallgatva a szó- párbajt, valószínűleg igazat adott annak az idős asszony­nak, aki ezt a szezon elejei felvásárlási árat alamizsnának nevezte. Mert ha igaz, amit a zöldértes mondott, hogy a mindenkori gyümölcsfelvásár­lási árakat a piaci kereslet­kínálat szabályozza, akkor bi. zony ezeket a nagyon alacsony árakat — amit a termelők­nek fizetnek — nemigen lehet megmagyarázni, különösen, ha arra gondolunk, hogy mi mit fizetünk érte. M. K. — B. H. mekműve vagy Kisfaludi Stróbl Zsigmond íjásza olyan magaslat, melynek elérése ko­moly gondot jelent mesterség­beli felkészültségben, lele­ményben. Annál is inkább, mivel a sport speciális ága­zatainak mozgáskombinációja kivételes tudást és képzelő­erőt igényel festőtől, szobrász­tól. Világjelenség, hogy kevés a sportról festett, mintázott ké­pek, szobrok száma és az ér­tékrend elég vegyes. Mint a Műjégpályán látható, kiállí­táson is. Éppen ezért fontos az Ezüstgerely-pályázat meghir­detése, díjazása a képző- és iparművészet, az irodalom és a rádió, sportíilm kategóriá­ban. Annál is inkább, mert mivel ez a háttér figyelem­felkeltés a sporttal kivívható egészséges, harmónikus élet­módra. Méltán kapott díjat Veress Sándor, Riger Tibor, Kiss György, Topor András. Műveik korrekt fogalmazással közelí­tik a megoldást. Külön öröm, hogy széles a tematika. Szap­pan Irén, Garabuczy Agnes, Kalcsó József, Nyíró Gyula, Pantl Mihály, Szentgyörgyi Kornél, Miró Eszter, Szabó Iván, Zöld Anikó, Wagner Já­nos és mások révén a küz­dő, játszó ember látható: a ho­ki, atlétika, vitorlázás, birkó­zás, tenisz, ökölvívás, salak­motor, korcsolyázás, síelés. Kiss Agnes a pomázi Mun­katerápiás Intézetben él. Bá­tor képzelettel, belső ökonó­miával ér el meglepő hatást. Képei igazolják, hogy aki szé­píti a világot, az gyógyítja is, s hogy minden ember, minden alkotó pályája színes tégla a jövő építményéhez. Losonci Miklós Veress László Sándor: A bedobás (olaj). Az Ezilstgerely-díJ 1. helyezett műve MOZIMŰSOR JÜNIUS 14- TÖL 20-IG ASONY 14—15: Napló gyermekeimnek* 1G—17: Ké.inő Kaliforniába ké­szül** 18—19: Futásod véget ér* BUDAÖRS 14—15: A profi** 16—17: A Birodalom visszavág 13— 19: Egy zseni két haver, egy balek CEGLÉD, Szabadság 14— 17: Ordasok között (du.) Gyónás gyilkosság után** (este) 15— 16: Bronco Billy (éjjel) 18—20: Fotó Häber (du.) Roncspalota** (este) CEGLÉD, Kamaraterem 14—20: Hé, élet!** 1G—17: Terülj, terülj, asztal. kám! (du.) DABAS 14—15: Az óriás 16— 17: A macska rejtélyes ha­lála* 18: Aranygyapjú DABAS, Autós kertmozi 14—20: A kicsi kocsi újra szá­guld DUNAHARASZTI 14—17: István, a király J8—19: Három fivér* DUNAKESZI, Vörös Csillag 14—17: Szelíd motorosok»» 17: A korona elrablása ,., (du) 18— 19: Malmok bolygóia* DUNAKESZI, József Attila 14: Családi összeesküvés* 17: Harmadik típusú talál­kozások I—II.* 18: Ezermilliárd dollár* 29: Vabank ÉRD 14— 15: Bizonyítási eljárás» 17: Gyertek el a névnapom, ra» 15— 19: Piedone Egyiptomban FÓT 14—15: Vámpír négy keréken* IC—17: Eszkimó asszony fázik** 17: Röpke éjszaka (du.) 19— 19: Szelíd motorosok*• GÖDÖLLŐ . 14—17: A tizedes meg a töb­biek (du.) Sok pénznél jobb a több** (este) 18—20: Paci Manci frizurája (du.) Mexikó lángokban I—II. (este) GYÁl 14—19: Kinos, ami nincs KEREPESTARCSA 14— 15: Gyertek el a névnapom. ra* 16— 17: Hurrikán* 15— 19: Forróvérű kísértet 20: Baracktolvaj* LEÁNYFALU, Kertmozi 14—15: Szuperzsaru 18—17: Feketeszakáll szelleme 18—19: Te. rongyos élet* MONOR 14—15: KAtrö Kaliforniába ké­szül*» 16— 17: Vészjelzés a tenger alOl (du.) Naplő gyermekeimnek* (este) 18—19: Vámoír négy keréken» 89: Languszta reggelire» MONOR, Kertmozi 14—15: Flór asszony és két fér­je* 16—17: Elcserélt szerelem 18—19: Apokalipszis, most I— NAGYKATA 14—17: Csl'Iagok háborúja I—II. 17: Boszorkányszombat (du.) 18—19: Akiket forró szenvedély hevít»» NAGYKŐRÖS, Arany Jáno* 14—17: Koncspalota»» 18—19: Gyónás gyilkosság után»» NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 14—17: A seriff és az idegenek 16—17: Hófehérke és a hét tör­pe (du.) 18—20: Vészjelzés a tenger alól PILISVOROSVAR 14—15: A profi»» 15: Az út (este) 17: Feketeszakáll szenemé 18: Megbilincseltek POMÁZ 14—15: A holdlakók titka 16—17: Bizonyítási eljárás* 18: A XX. század kalózai RÁCKEVE 14—15: Három fivér* lfi—17: Ben Hur I—II. 18—19: Klaoka légió SZENTENDRE 14—17: A XX. század kalózai (du.) Egy zseni, két haver, egy balek (este) 18—20: Eok pénznél jobb a több** SZENTENDRE, Autós kertmozi 14—20: Aitatódal nászágyon SZIGET5ZENTMIKLÓS 14—15: Ben Hur I—II. 16—17: Vük (du.) Három fivér (este) 18—19: István, a király TAPiÓSZELE 14—15: Ellopták Jupiter fene­két 16—17: Tndlinkaland Ontarió- ban» 18: Tintln és a Cápák tava VÁC, Kertmozi 14—17: Eredének 18—19: A lator 2«: Piedone Egyiptomban VÁC, Kultúr 14—20: 101 ldskutya (du.) 14— 17: Egymilllárd dollár» (es­te) 18—19: Eszkimó asszony fázik»» (este) 20: Dögkeselyű* (este) VÁC. Madách Imre 15: Üzenet az űrből 20: Üjra szól a hatlövetű VECSÉS 15— 17: Mexlkö lángokban I—II. (este) 16— 17: Rztrogof Mihály (du.) 18—20: Gyertek cl a névnapom­ra» VECSÉS, Kertmozi 14—15 és 17: Jobb ma egy nő, mint tegnap három»» 18—20: A Birodalom visszavág • 14 éven' aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. 1 Huszonnégy órája mindez csak emlék. Ferencsik János immár félreérthetetlenül múl­tunkban él, amit semmiféle je­len nem tud elfelejtetni. A vi­lágon mindenütt szeretve tisz­telték, de leginkább hazájában, Magyarországon. Muzsikxts- nemzedékek nőttek fel a keze alatt. A felszabadulás után há­rom évtizeden át a Magyar Állami Operaház első karmes­tere, haláláig az Operaház és az Állami Hangversenyzenekar fözeneigazgatója volt. Muzsi­kustársai kedvelték és kíván­ták elemző próbáit. Vasárnap délután még vele együtt hall­gathattuk visszaemlékezését a rádióban, pályájáról. Ezúttal már csak az archívumban szó­lal meg, de szófűzései tovább­ra is életteliek lesznek. Mi így őrizzük meg Ferencsik Jánost. Egy olyan embernek, akit a karmesterek között is a leg­nagyobbak között emlegetünk, s aki emberként is gyógyírt tu­dott találni és adni a hétköz­napok néha embertelen kínjai­ra. Ünnepnapnak számított, ha az utóbbi időben vezényelt. Most, hogy az alattomos kór végleg kivette kezéből a pál­cát, vele egy legendás korszak ' utolsó mestere távozott el e hazából. Ritka titkok tudója volt. Ifjú korában Toscanini- től, Bruno Waltertól, Furt- wünglertól leshette el mes­terségének rejtelmeit, miként kell a zenetörténet nagy­jait tolmácsolni, a kortársak müveit vezényelni. Bartóktól elsajátíthatta az elementáris erőt és általa is gyakorolhat­ta a hazaszeretet példáját. Ko­dály szálfaegyenes tartásával és zenei tisztaságával hatott rá. Aztán következtek az el­maradhatatlan repertoárdara­bok, a bécsi klasszikusok — Haydn, Mozart és Beethoven — az ő előadásában mindig megcsodált remekművei. A ze­nét újjáalkotva vezényelt Wag­nert, de Verdihez is éppúgy kapcsolódott, mint Gluckhoz, Erkelhez, Liszthez és Brahms- hoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom