Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-10 / 135. szám

1984. JÚNIUS 10., VASÁRNAP 3 A rendezvényt Jam László nyitotta meg Honvédelmi imp Gödöllőn Látvány földön, levegőben Az irányzó műszer testközelben Szél duzzasztja a földön is az ejtőernyőt Harckocsi a fiatalok gyűrűjében Nem is olyan egyszerű szabályosan felvenni a gázálarcot Bár erős szél fújt, s reggel az eső is csepergett, nem bánta meg az a több ezer résztvevő és néző, hogy eljött és tanúja lehetett a Pest me­gyei honvédelmi nap esemé­nyeinek a gödöllői repülőté­ren. A rendezvényt Jant Lász­ló, az MHSZ megyei titkára nyitotta meg, majd Török Sán­dor ezredes, Pest megye pol­gári védelmi törzsparancsno­ka mondott rövid beszédet, méltatva a honvédelmi felké­Vezényszóra várnak a kutyák Felsorakoztak a versenyeken, bemutatókon részt vevő csapatok Erdősi Agnes felvételei LEJTéWÉ^ Q Megalakult az Országos Társadalombiztosítási Tanács. O A Magyar Kereskedelmi Kamara fórumot rendezett a vállalati stratégiáról. @ Az Építőipari Tu­dományos Egyesületben vitaülés témája volt, merre tart Európa építőipara. © Kiállítás nyílt Mosonma­gyaróváron a Nagykunság népművészete címmel. 0 A hét híre az is, hogy nemzetközi bűnmegelőzési konferenciának adott otthont Budapest. A KBT vetélkedőjén főszereplő a kerékpár volt Ilyen a légvédelmi géppuska szítás jelentőségét. Ott volt a megnyitó elnökségében dr. II- csik Sándor, rendőr alezredes, megyei főkapitány, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizott­ságának tagja és Lörincz András, a megyei pártbizott­ság osztályvezető helyettese. Az ideális, tágas helyszínen számtalan látnivaló akadt, mindig történt valami. Folya­matosan zajlott a Pest megyei tanács ipari osztályának fel­ügyelete alá tartozó üzemek honvédelmi és polgári védel­mi versenye, a KBT vetélke­dője. A fiatalabbak a néphad­sereg és a rendőrség techni­kai bemutatóján kiállított esz­közöket rajzották körül. Meg­tekinthették az érdeklődők az MHSZ és a polgári védelem te­vékenységét tükörző kiállítást, működés közben láthattak egy radiológiai, vegyi és biológiai harcanyagok hatástalanítására szolgáló komplett mentesítő állomást. Nagy taps fogadta a BM. Kutya vezető képző iskola hallgatóinak produkcióját. Ér­deklődés kísérte a vízügy, az MHSZ és a rendőrség gépei­nek légibemutatóját. A sokszínű program a ver­senyek eredményhirdetésével zárult. Keserves, kemény tapaszta­latokat sűrítettek elődeink az ítéletbe, amelyből azután a közmondás lett, a lejtőn ne­héz megállni. Azaz már ők úgy gondolták, hogy nehéz, de nem lehetetlen, bár vajmi keveset tudtak arról, amit ma a bűnmegelőzés bonyolult, mert pszichológiai, szocioló­giai, jogi tényezőket felölelő feladatköre átfog, kellene, hogy átfogjon. A mondat be­fejező része érzékelteti, a bűnmegelőzésben sok minden inkább még csak kívánalom, mintsem valóság. Mert hiszen miilyen jó lenne társadalom­nak, egyénnek, ha a kezdet kezdeténél útját lehetne állni a bűnnek, akkor, amikor még nem bűn, csak botlás, csak közelítése a törvénytelennek, amikor — főként a fiatalok esetében — a határozott szó, a következetes fellépés is visszatarthatna a lejtőtől, amelyen azután már nehéz a megállás. Mert sajnos, évek óta folyamatosan emelkedik a megyében azoknak a fiatalko- rúaknak a száma, akiket jog­erősen elítélnek a bíróságok, holott meglehet, a felső lejtő­végen, azaz a lejtőre való lé­pés, jutás előtt még lehetett volna visszát mondani. Lehe­tett volna, de ki mondja?! Kézenfekvő a válasz: a megállj, a vissza elsőként a családban, a szűk környezet­ben kellene, hogy elhangoz­zék. A gond ott van, hogy a megye gyermekvédelmi szak­embereinek tapasztalatai sze­rint — és ezt a Fóti Gyermek- városba kerülők sorsa is iga­zolja — az ún. veszélyeztetett környezetben élő kiskorúak egy része szinte törvénysze­rűen jut a lejtőre; a család taszítja oda. A büntetőeljárás alá vont fiatalkorúak több mint a felének a háta mögött felbomlott vagy rendezetlen családi élet áll, nem ritkaság, hogy maga a szülő vezeti be gyermekét a bűn birodalmá­ba... Ha nem vesszük figye­lembe a tizennégy év alattia­kat, akkor 1983-ban minden százezer lakosra 1783 felderí­tett bűncselekmény jutott, azaz folytatódik a kedvezőtlen irányzat: évek óta emelkedik — a nemzetközi átlagtól ugyan elmaradva — a bűn- cselekmények száma. Ennek tudatában nem reménytelen, nem sziszifuszi munka-e, hogy — például — Szentendrén, Dunakeszin ifjúságvédelmi őr­járatokat szervez a népfront­bizottság, hogy a Csepel Autó­gyárban szállást, munkát kí­nálnak a börtönből szabadul'«, taknak, hogy Jászkarajenőn a pedagógusok egy csoportja megkülönböztetett figyelem-« mel követi nyomon azoknak a cigánycsaládoknak a maga-* tartását, amelyekben nem megnyugtató a kiskorú hely­zete, sorsa? Nem reménytelen igyekezet ez! Az apró tettek serege kínálja fel a haladást, mert soha nem a bűn ellen általában kell hadakozni helyben, egy-egy településen,, egv-egy közösségben, hanem bűn és egyén kapcsolata, vi­szonya kell, hogy középpontba kerüljön, mert csakis így ítél­hető meg reálisan a baj és a gyógymód, amint a megelőzés sem tűri a sematizmust, sőt, a legváltozatosabb módszere­ket, eszközöket igényli. Ami­ket majd keretbe foglak a most készülő jogszabály, ám e módszerek, eszközök konkrét hasznosítása azokon múlik, akik hivatalból és tiszteletet érdemlő társadalmi munka­ként a lejtő felső végét szeret­nék . elrekeszteni, hogy minél kevesebben induljanak lefelé. Esztendők Óta hatezer íalsii van a megyében azoknak a száma, akik jogerősen befeje­zett ügyekben bíróság előtt álltak, döntő részük — kilenc­venöt százalékuk — ún. köz­vádas bűncselekmények sze­replője. A megye rendőri, ügyészi szervei egy-egy év­ben több mint 12 ezer ismert­té vált bűncselekményben jár­nak el, azaz e néhány szám segítségével is világossá vál­hat, mennyire fontos a lejtő másik, felső vége, mert az al­só már nem más, mint az íté­let, a társadalom érdekében hozott ítélet Khorgasztott fő­vel vy.ló meghallgatása ... Nem dédelgetünk illúziókat, vannak konok, megrögzött bű­nözők, ám tudjuk, mert ta­pasztaljuk a megye büntetés­végrehajtási intézeteiben is, hogy az elítéltek egy része végképp elszakítható a bűn világától, azaz nevelhető, rá­ébreszthető a felelősségére. Ezért nem mindegy, melyik lejtővégnél áll ott kellő erély- lyel a társadalom. Mészáros Ottó 8 • • 8 KÖRÜLTEKINTŐEN A KÓRHÁZAK baleseti osztályain általában a sé­rültek háromnegyedét me­zőgazdasági munkában érte szerencsétlenség. Orvosok a megmondhatói, hogy ebben mennyire ludas az alkohol, amit a kiskertekben bocsá­natos bűnnek számít kor­tyolgatni a meleg — vagy a hideg ellen. Kortyolgatni tényleg nem nagy vétek. Csak túlzásba vinni. Mert mi történhet? A második liter után tompulnak a ref­lexek, de ugyanolyan éles marad a kapa. Könnyen összetéveszthető a koráb­ban kiürült sörösüvegbe töltött permetezőszer a va­lóságos komlólével, s csak akkor derül ki. hogy itt a baj, amikor már jót húzott belőle a gazda. Kérdezhetnék: hogyan kerülhet sörösüvegbe vegy­szer? Miért kerül oda? Azért, mert nagyon sokan csereberélnek egymás kö­zött a kiskertekben ilyen­olyan anyagokat, amelye­ket aztán fölhasználnak a növényvédelemben. Igen ám, de ezek nem eredeti csomagolásban jutnak el egyik gazdától a másikig, nincs is hát rajtuk a fel­irat: vigyázat, méreg! Ára e házilagosan pancsolt és ajánlgatott vegyszerek nem kizárólag úgy árthat­nak, hogy megissza azokat a gyanútlan szomjúzó. Ve­szélyesek azért is, mert fel­használójuk nem ismeri minden esetben alkalmazá­suknak feltételeit, szabá­lyait. A nagyüzemben — ahonnan rendszerint kike­rülnek baráti szívességből — a növényvédelmi szak­munkások felkészülten bánnak e permetezőszerek­kel. Az esetleges haveri, szóbeli használati utasítás nem pótolhatja e szakértel­met, a felhasználáshoz szükséges munkavédelmi eszközök is hiányoznak a kiskertek művelőinél. nem Általánosítha­tó persze mindaz, amit itt leírtunk, mert szép szám­mal akadnak — sőt több­ségben vannak — azok a kertművelők, akik önma­guk továbbképzésével, vagy a kertbarátklubokban pon­tos ismereteket szereztek a növényvédő szerek haszná­latáról. Mégis érdemesnek tartjuk a figyelmeztetést: önmagunk védelméről se feledkezzünk meg ezekben a napokban, amikor a jó idő — vagy éppen az eső — kertünkbe vezérel ben­nünket. Az önvédelem leg­alább olyan fontos — a népgazdaságnak is —, mint az, hogy műveljük kert­jeinket. Legyünk hát kö­rültekintőbbek. B. I. \ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom