Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-09 / 134. szám

Új helyen a vas-műszaki Tegnaptól új helyen — a városi tanács épületében, a mozi mel­lett — várja a vásárlókat a Gödöllő és Vidéke Áfész Áruház vas- és műszaki osztálya. A csaknem felére zsugorodott eladó­térben valamennyi eddig is forgalmazott áru megtalálható a jól áttekinthetően berendezett polcokon. A tartós fogyasztási cikkekből egy-egy darabot bemutatnak az üzletben, s a vevő által kiválasztott árut a közeli raktárban vehetik át. A költö­zésre az áruház alsó szintjének korszerűsítése miatt került sor. A felső szinten valamennyi osztályán továbbra is árusítanak. Barcza Zsolt felvétele Nyári szórakozás gyerekeknek Robinsonok és teniszezők LUOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1984. JÜNIUS 9., SZOMBAT Várják a cstsllsikozóka* Az érdekérvényesítés módozatai ikf alakították a KiSZ-vezetok klubját A tavalyi sikeres játék után Ismét várják a kalandot ked­velő 10—14 éves gyermekeket, akik részt akarnak venni a Robinson környezetjátékban, amely az idén Ácsán lesz jú­nius 20. és 30. között. A játék lényege és feltétele Defoe Ro­binson című híres könyvének elolvasása, hiszen többé-kevés- bé áz abban foglaltak szerint alakítják életüket a játék idején a gyerekek. Azért csak többé-kevésbé, mert nem ra­gaszkodnak mereven a könyv­höz, szárnyalhat a fantázia, jöhetnek az ötletek. A lényeg a természetes anyagokkal va­ló megismerkedés, azoknak a használata. A részvételi díj ezer forint, ha testvér is jön, akkor 50 százalékos kedvezmény. Az összeg fedezi a napi három­szori ^étkezést, a különféle kölcsöndíjakat. A színhely az acsai kastély,, elhelyezés sát­rakban. Bővebb felvilágosítás Született: Bacsa Imre -és Petneházi Ilona: Andrea; Deák Csaba és Tolmácsi Katalin: Norbert; Kurucz János és Sonkütán Ágnes: Ágnes; Braun József és Halcsik Er­zsébet: Zoltán nevű gyermeke. Névadót tartott. Jáger Ti­bor és Hagyó Rita: Viktor ne­vű gyermekének. Házasságot kötött: Mayer Pál és Hevesi Ida. Elhunyt: Király János, Do­mony, Ságvári út 5.; Paly a Bé­la, Domony, Fő út 93., Deme Az elmúlt napok egyikén azt próbáltam kiszámítani, hogy érezhetően anyagiasodó vilá­gunkban szabad idejéből hány órát tölt el fóliasátrai alatt egy-egy dolgozó, s rövidíti meg pihenésre, kultúrálódásra for­dítható óráinak .számát. Nem sikerült, még hozzávetőleges eredményhez sem eljutnom. Másik kérdés ötlött agyam­ba: hány órát tölt el a próbá­kon, szerepléseken egy népi együttes vagy népdalköri tag. Ijesztően magas számot kap­tam. Próbáljanak olvasóink velem számolni. Hetenként van egy háromórás felkészü­lés, amit ha ötvenkét héttel szorzunk, akkor évenként százötvenkét órát tesz ki. Nyu­godtan számíthatunk átlagosan tizenkét fellépést, alkalman­ként tíz óra igénybevételével. Az így kapott órák száma százhúsz. Vállveregetés összesen tehát az öntevé­keny műkedvelő művészeti csoportban tevékenykedő sze­mély harminchat és fél nyolc­órás munkanapot, vagyis Kapuszta Zsuzsánál, a műve­lődési központban. Ugyancsak gyerekeknek, de tágabb korhatárral, 10 és 16 év közöttieknek indítanak te- nisztanfolyamot, az Agrártu­dományi Egyetem pályáin, két turnusban, júniustól augusztu­sig. Turnusonkint 14X1,5 órás foglalkozásokat tartanak. Az edzések hétfői, szerdai és pén­teki napokon. Jelentkezési lap a művelődési ház portáján. Részvételi díj 700 forint, fel- szérelést mindenkinek hozriia kell. S végül szóljunk' a játékos előkészítő tanfolyamról orosz nyelvből, amelyet augusztus­ban tartanak. Erre azokat a gyerekeket várják, akik a kö­vetkező tanévben mennek ne­gyedikbe, s akkor kezdik ta­nulni az orosz nyelvet. Játé­kokkal, dalokkal, versekkel igyekeznek segíteni a jelentke- zőknek a tanfolyamon az ide­gen nyelvvel való ismerkedést. Részvételi díj 300 forint. Pálné, Aszód, Deák Ferenc út 4.; Nemes Józsefné, Aszód, Kossuth Lajos út 56.; Kollár József, Aszód, Bethlen Gábor út 42.; Tolmácsi István, Aszód, Rákóczi út 31.; Mikó Zoltán­ná Pirinyi Mária, Aszód, Falu- járók útja 5/23. SST Műim Kelly hősei. Kétrészes, szí­nes szinkronizált . amerikai filmvígjáték. 4 és 7 órakor! majdnem másfél hónapot tölt el felkészüléssel, szerepléssel. Ha anyagiakról beszélünk, fel­tehetjük a kérdést: mit kap mindezért az erre vállalkozó? Jó szót, köszönetét, tapsot, em­beri közösséget, szakemberek és barátok elismerését. Nem pénzt, nem anyagiakat, csak vállveregetést, biztatást, pedig a mai falu napszámosai­nak órabére lassan megköze­líti az ötven forintot, de ma­radjunk a minimális harminc­nál. A tánccsoport vagy nép­dalkor tagja ilyen órabérrel-is minden esztendőben 13 800 fo­rint értékű társadalmi munkát végez falujáért, tájegységéért, a magyar népi kultúráért. Eíkötclezettság És akik ezt vállalták, öröm­mel, szeretettel, lelkesedéssel végzik, eszükbe sem jut az anyagi térítés. Pedig eszükbe 'juthatna! Van előttük példa ezernyi, ám addig jó, amíg ezek nem válnak ragadóssá, követendővé. Arról is szólni kell, hány­szor szükséges a munkahelyről illetmény nélkül távolmaradni — Na, milyen volt? — kér­dezték a régiek az újakat. S hangjukban volt valami leki­csinylő. A kérdezettek viszont még most sem érzik helyén­valónak a hangsúlyt. Ők úgy vélik, számukra hasznos volt a kéthetes sződligetl vezető­képző tábor. Hasznos volt, mert komolyan vették. Ne gondoljuk persze, hogy csupa morc vezető beszélge­tett a minap a Városgazdál­kodási Vállalat pinceklubjá­ban. A tizenhét táborozóból tíz vidám fiatal találkozott a megbeszélt helyen, a városi művelődési központ előtt, hogy onnan igyekezzenek a kis zug­ba. t-lem hivatalosan A házigazda dr. Tátrainé Szentkuti Andrea volt. A ven­dégek a ganzos Árvái Mariann és Tóth László, a veresegyhá­zi Kovács Ildikó, az isaszegi Sebján Mihályné, Gulyásné Kolesza Mariann és Szénást Ágnes hévízgyörki pedagógu­sok, a Latiból érkezett Rácz Judit, az egyesített egészség- ügyi intézményből jött Sebes­tyén Julianna és Lóránth Ti­bor, az Agronovo KISZ-titkára voltak. — Megszokottak az egyes KISZ-szervezetek közötti kap­csolatok — mondta Somogyi Lívia, a városi KISZ-bizottság politikai munkatársa, akivel együtt vendége voltam az ösz- szejövetelnek —, de ritka, hogy mindenféle hivatalos jelleg nélkül, pusztán baráti alapon találkozzanak különböző he­lyeken dolgozó KISZ-vezetők. A sződligeti táborozok pedig nem másra, mint titkári klub alakítására szövetkeztek. Végül is miről volt szó Sződligeten? A hallgatók, fő­leg újonnan megválasztott alapszervezeti titkárok érdek­érvényesítési lehetőségeikkel ismerkedtek. De nem csak ar­ról szereztek tudomást, hogy milyen jogaik vannak, hanem a közszereplés fogásait is igyekeztek elsajátítani. Pé>­munkája vagy a rendes évi szabadságot a fellépésekre elaprózni, s pi­henés, strandolás helyett a tű­ző napon kilométeres menet­táncot járni s utána a színpa­don vidáman mosolyogni. Néptáncosok állítják, hogy egy-egy próbán két kilót is veszítenek testsúlyukból. És itt nincs kalóriapénz, mint a sportolóknál, nincs közpénzből fizetett üdítő. Megszállottnak, az igaz ügy, a néphagyományok tisztelőjé­nek, szeretőjének kell annak lennie, aki mindezt önként, társadalmi munkában vállal­ja, s hosszú éveken, évtizede­ken át végzi. Konkrét példa Van arra, hogy nem minden munkahelyen örülnek dolgo­zójuk ilyen irányú elkötele­zettségének. Szabadságon Széphalmi Pálné, a bagi Muharay Elemér népi együttes vezetője levelet írt a MÁV Északi Járműjavító Vállalat osztályvezetőjének, s május 31-re kérte Lados László elen­gedését, mert az együttes ezen a napon a Kerepéstarcsán ren­déül volt egy olyan feladat, hogy megadott fogalomról öl percig beszéljenek. Sikk nélkül A KISZ-vezetők felkészült­ségének kérdése egyik alapve­tő témája volt a tavasszal le­zajlott különböző szintű kül­döttértekezleteknek. Például a Ganz Árammérőgyárban, ahol Kovács Katalin, a KlSZ-bizoti- ság titkára beszámolója kiegé­szítésében így szólt: — Tavaly, hagyományaink­hoz híven, Balatonalmádiban házi vezetőképzőn vett részt a KISZ-esek egy része. Amiért ezt most megemlítem, az az. hogy az előadásokon túl a ki­alakult hangulat és összetar­tás is azt a célt szolgálta, hogy jobban megfeleljünk tisz­tünknek. — Ma már nem sikk lelke­sedni. nem szeretünk nagy len­dülettel, mást is magunkkal ragadva dolgozni, örülni, ha valami sikerül,, neheztelni, ha a sok munka, tervezés hiába­való. Ezért marad az a pár nap nemcsak fényképen, de a szívekben is szép emlék. ■ A városi küldöttértekezleten ugyanő szállt síkra azért, hogy mind többen vehessenek részt vezetőképző tanfolyamokon,- táborokon. Az Árammérőgyár­ban g 12 alapszerve^eti titkár­ból 7 most először van ezen A v ácszentlászlói gyerekek évek óta szerettek volna egy játszóteret, de mindig közbe­jött valami, ami mialt ezt csak az idei tanévben sikerült megvalósítani. Az Arany Já­nos Művelődési Ház parkja ki­való helynek bizonyult, hogy a helybeli Zöldmező Termelőszö­vetkezet dolgozói elkészítsék a sokunk örömét, szórakozását szolgáló játszóteret. dezett kiemelt pedagógusnapi ünnepségen szerepelt, s mű­sorral köszöntötte gyerme­keink, a jövő zálogának neve­lőit. A kikérőre a következőket írta az osztályvezető: Lados László dolgozónk részére biz­tosítjuk, hogy május 31-én fi­zetett szabadságot vegyen ki. A szöveg után aláírás. Volt olyan eset is, amikor a munkahelyi vezető a követ­kező megjegyzést fűzte a ki­kérőt felmutató dolgozó sze­mélyesen is elmondott kérésé­hez: — Csak nem gondolod, hogy azért fizetnek, mert te énekelsz? Érdekek Biztos, más az érdeke az üzemnek, a hivatalnak, mint a közművelődésnek s az önte­vékeny művészeti csoportok­nak. Az országgyűlés megal­kotta a közművelődési tör­vényt. Az MSZMP határozatai hosszú évekre megszabták a teendőket. Azon töprengek a számok- meg a mindennapi gyakorlatban tapasztalható jelenségek ismeretében: nem lehetne-e, nem kellene-e a kél fél érdekeit úgy egyeztetni, hogy a többletet végző, na­gyobbat, szebbet és neme­sebbet akaró és ezért áldoza­tot is vállaló embert ne érje károsodás? Tercsik Mihály a poszton. Nem csoda, hogy egy kisiany képtelen volt el­mondani véleményét, amikor a vállalati küldöttgyűlés kö­zönsége elé kellett lépnie. Nem feleslegesek tehát az előbb említett beszédgyakorlatok sem. A titkári klub tagjai el­mondták, hogy még a kezdő KISZ-vezetónek is fel kell mu­tatni valami tehetséget felada­ta elvégzésére. Ugyanakkor a tagság sok helyütt nem képes kiválasztani ■ maga közül azt, akit megbízhat érdekei képvi­seletével. Azt a tapasztalatot is meg­osztották egymással, hogy több munkahelyi vezető úgy véli, az képtelenség, hogy ne legyen KISZ-szervezet az üzemben, vagy a termelőszövetkezetben, de elég, ha csak van, igazá­ból nem tartanak igényt a munkájára. Ä repülőiére«! Ezért nem elegendő önma­gában a sződligeti ismeret- anyag, mint ahogy az önmű­velés sem értékesül, h^i nem hasznosítjuk. A titkári klub havonta tervezett összejövete­lein lesz tehát miről beszélget­niük a fiataloknak, akik vár­ják a csatlakozókat is. Elő­ször június Í7-én a repülőtéri juniálison találkoznak. Balázs Gusztáv Az átadásra az ünnepélyes csapatgyűlésen, az úttörő- és kisdobosavatás után került sor. A csapatvezető baráti szavak­kal adta át a munkájuk elis­meréséül készített oklevelet a tsz dolgozóit képviselő Kákái Andrásnak. Azt hiszem, a legnagyobb ajándék nekik mégis az, hogy a kedves, mosolygó gyermek­arcok, hálás tekintetek ke­reszttüzében az ő munkájuk gyümölcse állt. Ezúton is sze­retnénk nekik köszönetét mon­dani a 938. sz. II. Rákóczi Fe­renc úttörőcsapat vezetői, út­törői és Kisdobosai nevében! Takács Melinda úttörőtanácstitkár Aszód r HszofaitfoSyasti Az aszódi művelődési ház sajátos szolgáltatással lép a nagyközség közönsége elé. A következő hetekben három, egyenként tizenegy napos úszó- tanfolvamot tartanak az érdek­lődő 6—14 évesek számára. A helyi tanuszoda még csak épül, ezért a közeli városba, Hatvanba szállítják a gyereke­ket, autóbuszon. A hatvani strand egyébként is nagy népszerűségnek örvend a Gal- ga menti fiatalok körében. A jelentkezéseket iúnius 15-ig fogadják el. H lisp programja Gödöllő, művelődési központ: Szocialista brigádok klub­estje, 20 órakor. Bábvilág, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Domony, művelődési ház: Nyitott ház. Egész napos sport- és játékprogramok, 10 órakor. ■jzOMBÁTYJEGYZET S3 Öröm Mostanában nagyon so­kat töprengek .rajta: va­jon mikor jön újra meg a kis munkák becsülete. Mit is értek alatta? Hiszen maga a munka — bármi­lyen természetű, fizikai vagy szellemi —, nem egy hirtelen nagy mozdulat, nem egyetlen cselekvés: sokkal inkább apró lépé­sekből, olykor csupán je­lentéktelennek látszó gem- dolatokból áll össze valami mutatós, érdemleges, ha­tásos egésszé. Áz apró munkán — az iméntiből talán kitűnik, te­hát nem egy kisebb ház összerakását értem, ennél jóval kevesebbet. Olyat, ami a szolgáltatáson belül is kicsiny, de legalább olyan f ontos, mint egy több ezer forintot érő. Hogy ne beszéljek példa nélkül, itt van egy eset. Gépkocsim­ban a minap elszakadt az agyonhasznált indítóhuzal. A fortélyát ismerem, ho­gyan lehet ilyenkor is be­ugratni a kis országúti pattogó motorját. Kétség­beesve tehát néhány napig nem voltam. Sőt, azt is tudtam, mi a teendőm, ha jót akarok, vegyek egy in- dítóbovdent, aztán menjek a szerelőmhöz, hozza rend­be. Begördülve udvarára, elpanaszolva, mi a gond, első kérdése az volt: az­tán van-e indítóhuzal, mert különben nem tudja vállalni. Szerencsére kaptam a boltban, de hát az ügynek — akár maszeknál, akár államiban vagy szövetkeze­ti javítóban szereltet az ember —, mindenképpen van tanulsága. Az említett végtelen egyszerű alkat­résznek ugyanis a szaka­dás után minden eleme megvolt, csak azokat egy megfelelő méretű madzag­ra kellett volna átrakni. Bz volna az igazi javítás! Az elromlott szerkezet rendbetétele, s nem a cse­réje úgy, hogy közben még jó gépelemeket eldobunk. Hány, de hány géppel, szerkezettel vagyunk így. Ránéz a magát mesternek mondó, és azt jelenti ki- Ugyan, vágja a francba az egeszet! Vegyen újat. Hja! — mondom én, ebben ez­tán hamar átvettük az ele­gáns stílust. Elhajítani, ki­dobni nagyon könnyű, ám­bár vele gyakran értékeket veszejtünk el. Ahelyett, hogy valaki egyszer már elkezdené megmenteni a használtat. Elismerem, az effajta sziszifusziságnak tűnő cse­lekedetek talán nem a mi korunkba valók. A kor persze nem annyival más, mint a régi. Az ember — Gödöllőn, Gyulán, Har­kányban. vagy Zuglóban — abból él könnyebben, boldogabbon, gondtalannb- bul, amit egyszer már meg­termelt, létrehozott. Van egy nem is olyan régi aprópénznek való er­szényem. Űj volt, jól né­zett ki, bőre, ha egy kissé meg is bámult a haszná­lattól. még szinte ép, a varrása azonban körbe el­szakadt, a lyukas erszény tehát alapjában hasznave­hetetlen. Dobjam el" £ adjak egy újért nyolcvan- száz forintot, mikor a ré­git valaki egy tízesért, hú­szasért megvarrhatná? De ki? A félperces munkának mintha nem volna becsüle­te. Ezt mutatja kísérlete­zésem. A műbőrös, a ci­pész kicsiny munkát nem vállal, talán, mert kifize­tődőbb számára, ha újat készíthet, s adhat el. Hát, valahogy így va­gyunk a kis tennivalókkal. Á nem látványos, a szol­gaszerű munkával, az iga­zi szolgálattal, amikkel égyszer-egyszer talán na­gyobb örömet szerezhet­nénk egymásnak, mint a nagyabbakkal, amiért ép­penséggel ellenszolgálta­tást is várnak sokan. Oly­kor éppen azt nehéz ugyan­is belátni, ami pedig rop­pant- egyszerű, mondhat­nám logikus: a kis öröm is öröm! Fehér István ISSN MM-tfrlT <0öd»lM!i Hírlap) aa Anyakönyvi h Ibik mi Másfél kém$ az évből limesek társadalmi Glvesóűtk fóruma Játszétér Vácszentlászlón

Next

/
Oldalképek
Tartalom