Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

Szarvas, vaddisznó kés al att Előfordul olyan nap, hogy 600 darab nyúzott őzet dolgoznak fel a MAVAD vecsési telepén. Május végéig tartott ,a szezon, ennek során sok szarvas és vaddisznó is kés alá került, a fel­dolgozás után nyugati exportra szállították. Képünkön: Veress Lászlóné és Vajda Imréné csomagolja a feldolgozott vadhús­féleségeket Cseregyereksk és felnőttek Pénzzel mm mérhető érték A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1984. JÚNIUS 1., PÉNTEK Tavaszi katárszesnlék ids jóst Felmentési nem kaphat senki Ütaáest talpalatnyi Tálú megművelhető {• A népgazdaság tervszerű fejlődése, a mezőgazdasággal ^ szemben is egyre fokozódó igényeket támaszt. A növek- ^ vő elvárásokat — a terméshozamok állandó emelése ^ mellett — csak akkor lehet teljesíteni, ha minden mező- ^ gazdaságilag hasznosítható terület a termelést szolgálja. ^ A földek termőképessége az ésszerűbb gazdálkodással 2 fokozódhat csak. Hazánkban, így Monoron és környé- ^ kén is növekszik a mezőgazdaságilag hasznosított földek ^ területe. Természetesen ez alapkövetelmény, hiszen a ^ föld nemzeti kincs, annak védelme, megművelése min- á denkinek kötelessége. Testvérmegyéből — az NDK-beli Suhlból — és a test­vérszövetkezetből — Felsdorf- ból — érkeztek kedves vendé­gei a napokban a pilisi Arany­kalász Tsz-nek. A küldöttség egy délutánt töltött a házigaz­dáknál, majd továbbutaztak Hajdúszoboszlóra, ahol egy hetet pihennek. A két közös gazdaság kap­csolata hétéves múltra tekint vissza. Azóta minden eszten­dőben 20—20 dolgozójuk nya­ralt a partner szövetkezet vendégeként Magyarországon, illetve az NDK-ban. Költsé­geiket kölcsönösen a házigaz­dák fedezik, s ők gondoskod­nak a programokról is. Ezek­ben rendszerint szerepel szak­mai tapasztalatcsere, kirándu­lás, s egymás fővárosainak ne­vezetességeivel való ismerke­dés is. Pénzzel aligha mérhető an­nak jelentősége, hogy olyan Vasárnap legördül a füg­göny, befejeződik a megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokság 1983/84-es idénye. Szűkebb pátriánkat három csapat kép­viseli az' A-csoportban, együt­teseink helyezései a finálé előtt: 5. Pilis 25 11 5 9 48-40 27 6. Gyömrő 25 11 5 9 37-35 27 8. Üllő 25 -7 11 7 33-30 25 A fentiekből is kitűnik, hogy csapataink meglehetősen sze­szélyesen szerepeltek ebben a bajnokságban. A sor elejére kívánkozik a gyömrőiek furcsa teljesítmé­nye. ősszel több héten át ve­zették a tabellát, s csak az utoreó néhány fordulóban szo­rultak a második helyre. Ti­zennyolc pontot gyűjtöttek eb­ben az időszakban, ragyogó teljesítményükre a megye egész futballszerető társadal­ma felfigyelt. Annál keserűbb napokat hozott a tavasz, mert az eddig lejátszott 12 mérkő­zésen mindössze kilenc pontot gyűjtöttek, s rohamosan zu­hantak lefelé a táblázaton. A kívülállók értetlenül fogadták a harmatos gyenge tavaszi produkciót, de akik közelebb állnak a csapathoz, azok jól tudják, hogy nagyon is nyo­mós oka van a szerény pont­gyűjtésnek.' Kevesen vettek részt az alapozáson a téli idő­szakban, a foglalkozások in­tenzitása is hagyott kívánni valót maga után. Mindezért drága árat fizettek a gyöm­rőiek, a meccsek túlnyomó többségén elfogyott a szufla, nem engedelmeskedtek a ref­lexek. ennek egyenes követ­kezményei voltak a veresé­gek. A pilisiek gyenge ősz után remek tavaszt produkáltak. Az első félidőben még kiesési gondokról beszéltek Pilisen, azóta minden, szebb lett. Bebi­zonyosodott, hogy ez a játé­kosállomány többre képes, mindenki megértette a csapa­ton belül, hogy a sikereket nem adják ingven, azért ke­ményen meg kell dolgozni. A termelőszövetkezeti dolgozók is világot láthatnak a csere­üdültetés révén, akik önma- guktól itthon is nehezen szán­ják rá magukat a hosszabb pihenésre, kikapcsolódásra. Eddig már 155 helybeli járt Felsdorfban, de mivel tartós baráti, családi kapcsolatok is kialakultak, sokan önállóan is útnak indulnak. A két szövetkezet legújabb közös kezdeményezése azon­ban talán még az eddigieknél is népszerűbbnek ígérkezik. Megállapodtak ugyanis abban, hogy ezentúl gyerekeket is „cserélnek” egy-egy nyári tur­nusra. A tíztagú csoportokban már nemcsak termelőszövet­kezeti dolgozók gyermekei, hanem olyan iskolások is he­lyet kapnak, akik élenjárnak a tanulásban, a közösségi munkában. A pilisiek első küldöttsége július 27-én indul az NDK-ba. pilisiek erre az útra léptek, s az eredmény nem maradt el. Üllőn is volt elég gond ta­vasszal. Néhány régi tapasztalt játékos egyszerűen hátat for­dított a csapatnak, közömbö­sen szemlélte a vergődést. Az utóbbi néhány hétben megem­berelték magukat, sikerült a veszélyes zónából elkerülniük. Ez a gárda is sokkal többre képes, de ehhez valamennyi játékos odaadó lelkes munkája szükséges. Vasárnap lesz az utolsó for­duló, a Pilis a bajnok Dány otthonába, a Gyömrő Bugyira látogat, az üllőiek otthonuk­ban fogadják a Kakuos együt­tesét. Szomorú gyömrői édesanya panaszkodott a minap a szer­kesztőségben. Elmondta, hogy 13 éves fiúgyermeke a kere- pestarcsai kórház ifjúsági pszichiátriai osztályán fek­szik. A napokban hiába ment látogatóba, szalmoneilás fer­tőzés miatt sem őt, sem a töb­bi látogatót nem engedték be a kórterembe. — Képzelje csak el, milyen csalódás érhette a fiamat, aki nagyon várt bennünket — mondta keserűen az asszony. — Sajnos, már többször fe­küdt ezen az osztályon, de ilyen még nem fordult elő ve­lünk. Ügy érezzük, hogy a pa­naszkodó édesanyának igaza van. A kórháznak — valami­lyen úton-módon — illett vol­na a hozzátartozók tudomására hozni a látogatási tilalmat. Felesleges utazástól, költsé­gektől kímélték volna meg őket. De még ennél is jelentő­sebb az erkölcsi kár, mert azt nem vitathatja senki, hogy ekként is felfoghatjuk a dol­got. Tartós használat A monori földhivatal mun­katársai nagy munkában van­nak ezekben a napokban, megkezdődtek ugyanis a tava­szi határszemlék, amelyeken minden talpalatnyi földet át­vizsgálnak a szakemberek. El­sőként a tanácsok kezelésében levő, valamint a magántulaj­dont képező földeket vették számba, illetve szemügyre. Száznyolcvan tulajdonosnál 35 hektár műveletlen parlagföl­det találtak, és ez kevesebb a korábbi évekénél. A községi tanácsok szakigazgatási szer­vei írásban hívták fel a mu­lasztók figyelmét, hogy művel­jék meg földjeiket. A felhí­vások megértésre találtak a tulajdonosok zöménél. Ezt bi­zonyítja az is, hogy csaknem százan azonnal reagáltak, be­jelentették, hogy az adott ha­táridőig megművelik a terüle­tet. Fontos érdekük fűződik ehhez, hiszen ha elmulasztják, földjüket állami tulajdonba veszik. Tavaly 15 hektár föl­det vettek állami tulajdonba, kisebb része a mezőgazdasági üzemekhez, nagyobb hányada a tanácsokhoz került. A gom­bai községi közös tanács tulaj­donában 8 hektár parlagföld van, a pilisi tanácséban 6 hek­tár. Ezek általában zártkertek, így lehetőség van tartós hasz­nálatba adásukra. Akiket ér­dekel ez a lehetőség, igényei­ket az illetékes tanácsoknál ; elenthetik be. Május 7-től 11-ig zajlott le Monor vonzáskörzetében az első határszemle-sorozat, az utóellenőrzésekre június 20-ig kerül sor. A második szemle során már szigorúbbak lesznek a szakemberek, felmentést nem adnak senkinek sem, aki addig parlagon hagyja föld­Huszonegy éve már annak, hogy az emlékezetes 1963. szeptember 8-i belvíz jelentős károkat okozott Monoron és környékén. Gyomron például a Táncsics Mihály utca leg­eleje óriási teknóre hasonlí­tott akkoriban. Azóta a taná­csok — felsőbb támogatással — jelentős beruházásokat valósítottak meg a belvízrende­zés során. Gyomron is sor ke­rült erre, de a tervezők, úgy látszik, kifelejtették a Mendei utat és környékét. Az elmúlt hetek, napok gya­kori zivatarai nyomán az er­dő felől hatalmas mennyisé­gű víz áradt át az úttesten, s folyt alá a lakott részek felé. Vízben állt a kerítés, máshol az egész ház, elárasztotta a vízaknákat meg a szennyvíz- tárolókat. A kár jelentős, úgy véljük, pótmunkával sürgősen meg kellene oldani errefelé is a belvíz elvezetését. . ★ Erezni már a vakáció előtti jó hangulatot az autóbuszon is. A Gyömrőről induló jára­tokon reggelente a diákok jét attól elveszik, s állami tu­lajdonba sorolják. Érdemes te­hát igyekezni s ez nemcsak az egyén, hanem a nagyobb kö­zösség érdekével is megegye­zik. Bérbe edhatják Június 11. és 15. között ke­rül sor a mezőgazdasági üze­mekben a határszemlékre. Az elmúlt években nem volt kü­lönösebb gond ezekkel a terü­letekkel, a tsz-ek többsége igyekszik, termelésbe vonni a legkisebb parcellákat is. Ahol erre nincs mód, ezeket a terü­leteket bérbe adják saját tag­jaiknak, vagy kívülállóknak. Többek között az ecseri Rá­kosmezeje, a pilisi Aranyka­lász és a sülysápi Tápióvölgye tsz élt ezzel a lehetőséggel, adott bérbe kisebb területeket egytől öt évig terjedő időtar­tamra. A mostani határszemlék so­rán 25 romos, elhagyott és la­katlan tanyára bukkantak a földhivatal dolgozói, elsősor­ban Nyáregyházán, Csévha- raszton, Monoron, Pilisen, Va­sadon. Értesítették a területen működő termelőszövetkezete­ket, hogy gondoskodjanak azok lebontásáról, a terepren­dezésről, a tanyák és környé­kük művelésbe vonásáról. Eh­hez a közös gazdaságok állami pénztámogatást is kaphatnak. Általában kedvezőek a ta­pasztalatok a mostani határ­szemléken. Növekedett a föld ázsiója, egyre jobban megér­tik a tulajdonosok a művelés fontosságát, s azt, hogy ez népgazdasági érdek. Jó példa erre Ecser, Maglód, Gyömrő, Űri, Káva. Péteri, Üllő, Vecsés ahol egyáltalán nem találtak az ellenőrzést végző szakem­berek parlagot. Bevált a tar­tós használatba adás is, bár vannak túlsúlyban, akik már a nyárra gondolnak. Ez tűnik ki az ellesett beszélgetésekből. Mindenki elmondja, merre ve­zet az útja a nyári szünidő­ben, hogyan fogja tölteni a vakációt, önfeledtek ezek a beszélgetések. Nyoma sincs bennük annak, hogy a tanév­ből még jó két hét hátravan. Hiába, régen volt már szep­tember ... ★ Nemrégiben megdicsértük az egyik gyömrői vendéglátó egységet a közétkezés jó szín­vonaláért. Akkor még nem gondoltuk, hogy ezzel felka­varjuk az állóvizet. Megtud­tuk, hogy egy idős asszony előfizetési kérelmét az üzlet­vezető elutasította, mert betelt a létszám. Pedig rászorult volna, hiszen idős, beteg édes­apjáról is ő gondoskodik. Az említett vendéglátó egy­ség konyhai kapacitása vé­ges, de azért tényleg nem ár­tana az ebédre előfizetők gondosabb kiválasztása. G. J. még mindig vannak kiakná­zatlan lehetőségek. Egyre gyakoribb, hogy a ta­nácsok fővárosi üzemeket ke­resnek meg, s közlik velük ezeket a lehetőségeket. A jö­vőben még nagyobb propa­gandát szükséges kifejteni ezen a téren — ez a szakem­berek véleménye. Törekedni kell az ellent­mondások feloldására. Előfor­dul ugyanis, hogy olyan terü­leteken fásítanak a mezőgaz­dasági üzemek, amelyek még egyéb művelésre is alkalmasak lennének. Ugyanakkor a gyengébb minőségű, úgyneve­zett kisebb pontszámú földek, domboldalak. kimaradnak, semmiféle hasznot nem hoz­nak. E gondok megoldására egyelőre nincs megfelelő intéz­kedés, először is a szemléleten illene változtatni. Érvényt szerezni Mindezek ellenére a monori földhivatal továbbra is ki­emelt feladatának tartja, hogy érvényt szerezzen a földvédel­mi törvénynek, szűkebb pát­riánkban is megvalósuljanak a földhasznosítási elképzelések, betartsák az ide vonatkozó jogszabályokat az üzemek és JaZ állampolgárok egyaránt. Gér József A gyorsan végrehajtott csí­pődobás után nagyot puffan az aprócska Maja Jancsi, aztán gyorsan átfordul, s már a kis Hernádit próbálja a szőnyeg­be passzírozni. Persze, az sem hagyja magát. Egyhangúan Az Üllői Sportegyesület bir­kózószakosztályának edzésén látjuk mindezt, ahol az álta­lános iskola alsó tagozatosai­nak több mint 25 birkózópa­lántája gyakorol. A nagyob­bak edzése már befejeződött, indulnak csoportosan, kissé fáradtan haza, kétórás izomla­zító, rugalmassági gyakorlatok után, párokra oszolva, a sport­ág alapfogalmaival ismerked­tek. Érthető a fáradtság. A 70 kilós Juhász János és a 60 kilós Karancsi Zoltán még az apróbbak között re- petázik egy ideig, tinikorban vannak mind a ketten, úgy gyűrik, gyömöszölik egymást, mintha aranyéremért küzde- nének. Náluk már nemcsak a testi erő dominál a párharc­ban, ennek a nemes sportnak a szépségét is bemutatják. Persze még csak amolyan kö­zépiskolás fokon. A magyar bajnokságig meg sem állunk — hangoztatják egyhangúan —, még az olim­pián is részt szeretnénk venni néhány év múlva. De nem ám mint fizető nézők, hanem, mint versenyzők. — Nagyon tehetséges gye­rekek, ha nem lanyhul a ked­vük, hamarosan a Ganz- MÁVAG Kőbányai úti csar­nokában a többszörös Európa-, világ- és olimpiai bajnok Ko­csis, Tóth és Nagy József tár­saságában gyakorolhatnak Kiss Ferenc vezető edző irá­nyítása mellett — jegyzi meg Lubszky Pál, a nagy múltú vállalat úttörő birkózóinak fő­foglalkozású edzője, aki he­tente kétszer foglalkozik Ül­lőn is a fiúkkal. Kialudt i tagadás — bármeny­nyire is szomorú — bennünket már nem ren­dít meg a hír, ami tegnap­előtt is házhoz jött: megint nem lehet kenyeret kapni Monoron, kora délelőtt. Igaz-e? — kérdezzük azért először, és a sütőüzem vezetője ezúttal is kész a magyarázattal. Kiderül, rossz volt az olajégőjük, s ezért éjjel egy órától reg­gelig állt a kemencéjük. Persze megpróbáltak gyor­san intézkedni, Vecsésről például harminc mázsa ke­nyeret hoztak át a Forrás­ba. A boltokba üzentek a szállítókkal, hogy késni fognak a kocsik, s déli egy órára állítólag be is fejez­ték a terítést. Csakhogy ez az információ a vásárlók többségéhez nem jutott el. JZ ialudt valahol útköz- ben, mint a jelzőtűz. Pontosabban, mint az olaj­égő. V. J. Mától r Uj menetrend Mától érvénybe lépett a MÁV és a Volán új menet­rendje, amely Monoron és kör­nyékén nem hozott különö­sebb változásokat. Az illetéke­sek szórólapokon, hirdetmé­nyeken értesítették az utazó­kat a menetrendek változá­sairól, újdonságairól. Kirándulás Nyugdíjasoknak Autóbuszkirándulásra invi­tálja a Dunakanyarba az ér­deklődőket a monori nyugdí­jasklub vezetősége. Június 29-re, péntekre szer­vezték az egynapos kirándu­lást, melyre a részvételi díj igen kedvező, személyenként mindössze 220 forint. Jelentkezni a klub vezető­ségénél lehet június 10-ig, na­ponta 17 óráig a monori nyug­díjasok klubházában. Különben a községben szü­letett és itt is lakik családjá­val. A kötöttfogás 82 kilós súlycsoportjában nyert magyar bajnokságot, s annak idején a válogatott keretben állandó edzőpartnere volt az olimpiai bajnokságot nyert Hegedűs Csabának. Már a felszabadulás előtt is a birkózósport fellegvárának számító nagyvállalat számára ebben a községben is szeretné kialakítani, megteremteni az utánpótlás bázisát. Azonos kor Bátrabbak, erősebbek ezek a gyerekek, mint akik a pesti aszfalton nevelkedtek — szögezi le az általános megál­lapítást a neves sportember. ötven, majd azonos korú gyerekkel foglalkozik itt a galambepéjű mester. A fiúk között nagyon tehetséges Má­tyás Gábor, a két Hernádi fiú, Balázs László és még jó né- hányan. Persze, ez a nagyobb fizikai erőt kívánó ősi sportág életmód- és magatartás-vál­tozással is jár, kiegyensúlyo­zottabb életritmust kíván, gondolkodásra és gyors elha­tározásra is késztet, fejlődik a mozgáskultúra. Ezek a ténye­zők^ még a szellemi képesség fejlődésére is jótékonyan ki­hatnak. Igazi cél A gyerekek közül persze nem szerez mind aranyérmet, az értékes szőnyeget adomá­nyozó és edzőt biztosító nagy- vállalat vállalja a hosszú időn túl megtérülő áldozatot, hi­szen nemcsak bajnokokat akar nevelni, hanem egészséges embereket. Az igazi cél nem is lehet más. Kiss Sándor (ISSN 0133-2651 (Monori Hírlap) Bajnoki finálé előtt A tabella közepén állnak A sikereket nem adják ingyen Keresztapák Látogatás, belvíz, vakáció, ebéd Ép testben ép lélek Embert gyúrnak belőlük

Next

/
Oldalképek
Tartalom