Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-23 / 119. szám
Sms'veTßjPßr JW <3HMman 1984. MÁJUS 23., SZERDA £ &mrn ZENEI PANORÁMA Zongorahangverseny Vácott m Kiállítótér me kb ől — Mezőgazdaságunk diákszemmel Pénteken este a kiharmóniai bérletben Ránki Dezső zongorázott Vácott. A koncertet a nagy érdeklődésre való tekintettel a művelődési központ lombikra emlékeztető színháztermében rendezték meg. A fülledt és bágyasztó meleg ellenére a szólista mindvégig lekötötte hallgatóságát a zsúfolt teremben, a figyelem lankadatlan volt műsora alatt. Bánkiról sokszor megírták, hogy költői alkat, amellett virtuóza hangszerének. Színpadra lépésében van valami jól- neveltség. Megjelenésével vonzza a szemet: jelenség. Zongorázásával személyiséggé változik. A váci hangverseny rendkívül érdekes volt a hangszer fényeinek a bemutatásában. Ránki ezúttal elfo- gódottan kezdett, lámpaláza- san. Nehéz tetten érni a reprodukálásnak azt a pillanatát, amikor már nem egyszerűen csak tolmácsolásról van szó, hanem az előadó mintegy újraértelmezi, újjáalkotja a darabot. Ez most a mi jelenlétünkben valósult meg, öltött testet. A bevezetőül játszott opusz 126-os Hat bagatell amolyan ujjgyakorlat volt, ötlethalmaz, apróságok gyűjteménye. Persze, játsszon a szólista bármit Beethoventől, egyik művét sem lehet félvállról venni. Ez a villanásgyűjtemény is _ inkább villámlások sorozatának tűnik, amelynek egyre inkább kinyílik a színkezelési palettája. Nyomon követhetjük benne a Beethoven-zongora- mövekre annyira jellemző hangszeres gondolkodásmódot. S ezalatt nemcsak a zongorát kell értenünk, hanem a vonós hangszereket is. A mű szólamvezetése az első, második, negyedik és hatodik , tételben — akárcsak a szünet előtt interpretált E-dúr szonátában (op. 14. No. 1.), melyet Prométheusz-könyvek címmel új sorozatot indít útjára a Helikon Kiadó az ünnepi könyvhétre. A görög titán nevével fémjelzett könyvi üzér egyes kötetei Prométheusz világába, az egykori vagy a ma is élő vallások, szekták és az ezeket képviselő gondolkodók világába kalauzolják az olvasókat. Egy-egy mű nemcsak a legkülönbözőbb vallási irányzatok tanaival, rítusaival, szokásaival és intézményeivel | foglalkozik, hanem a vallások közötti vitákkal is, megszólaltatva az egymással feleselő érveket. Misztikum és ráció, népszokás, fojklorisztiküs hiedelem és filozófiai elemzés, hit, kétely és tagadás, klasszikum és egzotikum egyaránt szóhoz jut a sorozat egyes köteteiben. A szerkesztők a szöveg kiválasztásában a legszélesebb — tematikus, időbeli, földrajzi és nyelvi — egyetemességre törekszenek, azzal a fenntartással, hogy a sorozat minden kötete forrásértékű, eredeti és műfajában hiteles alkotás legyen. A sorozat nyitó kötete a IV. század első felében élt szerző. Firmicus Maternus Asztrológia és a Pogány vallások tévelygéséről című munkáit tartalmazza. Az asztrológiában kifejti: a csillagok állásától függ az, hogy ki milyen. miként viselkedik és cselekszik. A másik írásban a szerző sorra veszi azokat a vallásokat, amelyek az ördög su- galmazására az egyes elemeket, a vizet, a földet, a levegőt vagy a tüzet emelték isteni rangra. A sorozat — ugyancsak az ünnepi könyvhétre megjelenő — második kötete Nami király megtérése címmel Dzsai- na-legendákat ad közre. A kötetben olvasható hat legenda az egyik legrégibb fennmaradt Dzsaina vallásos szökeletkezése után négy esztendővel (1802) Beethoven átírt vonósnégyessé — több irányú, hangzattömbjei négy szólamban mozognak. Ezekben a darabjaiban a zeneszerzés műhelytitkaiba, az alkotás folyamatába, még inkább az életmű kialakulásának, gyarapodásának rejtelmeibe vezet el A másodikként előadott G- dúr szonátát (op. 79.) bevallása szerint Beethoven is köny- nyed műnek szánta. Látszólag az is az első tétel nyolcad- menetes fő témájával,- a játékos melléktémával, a kakuk- kos díszítésekkel, a bal kéz keresztezett játékmódjával, ám ember legyen a talpán, azaz a zongoránál, aki hitelesen akarja megszólaltatni. Az első félidő műsora valójában nem * a nagy ' opuszok sorából kerekedett ki. Mégis csak az vállalkozhat előadásukra, akinek a kisebb léptékű művekről is van mondanivalója. Nem tévedünk, ha azt hangsúlyozzuk, hogy ezeknek a megszólaltatása nagyobb jártasságot, maximális stílusbiztonságot igényel, mint a heroikus gondolatokat közlő legjelentősebb szonáták. Ránki Dezső lekötötte hallgatóságát. Elfogódottságát fokozatosan levetkőzte. A G-dúr szonáta, lassú tétele már pompás fénnyel szólalt meg, a Vivace technikailag szikrázóan kemény állásait játszi könnyedséggel oldotta meg. Ebben a részben különben az E-dúr szonáta jelentette a legnagyobb élményt. A bravúros első tétel furioso tempója, a lassú tétel költészete, a Scherzo bölcs derűje, a záró Rondo oktávmozgásai alatt dübörgő triolák az előttünk meditáló zongoristát állították reflektorfénybe. . Szünet után Robert Schumann Gyermekjelenetekje és vegéből származik. Költői szépségű történetekben ismertetik a dzsainizmus — a hinduizmus és a buddhizmus mellett a harmadik nagy indiai vallás — tanításait. A Helikon Kiadó az ünnepi könyvhétre további három kötettel is jelentkezik. ÁRFÓRUM. Ha tetszik, ha nem, sok* millió magyar képezi át magát közgazdásszá. Családok sokaságában gyakorolják a rövid és hosszú távú tervezés bűvészmutatványait, ismerkednek olyan szakkifejezésekkel, mint reálbér és reáljövedelem, kamatláb, lejárati idő. Hasonló közfigyelem kíséri az árak alakulását is. Ezt az érdeklődést kielégítendő jelentkezik időről időre az Árfórum, Tárnái Gizella műsora. Ha egy műsor sikerét a hallgatottságán lehetne, lemérni, az Árfórum pályázhatna az első díjak egyikére. Jól tudjuk azonban, az érdeklődést ez esetben más mércével kell mérni. Aggodalmak ültetnek százezreket a rádiókészülékek mellé, a hallgatók valójában azt szeretnék, ha az elhangzó válaszok azt bizonyítanák, végefelé tartunk a hét szűk esztendőnek. Lehetetlent kívánunk a vendég szakértőktől, a számok embereitől, az Országos Anyag- és Árhivatal munkatársaitól. ők maguk ugyanis nem döntenek áremelésről vagy -csökkentésről. A gazdasági folyamatok, közös munkánk eredményei diktálják az árak alakulását, melyeknek csupán a végrehaitása tartozik erre az ok nélkül népszerűtlen hivatalra. Ezért tulajdonképpen sajnálom a mikroaz opusz 22-es g-moll szonáta következett. Ránki Schumann- specialista. Ezt elsősorban értelmezésére vonatkoztathatjuk. Ha kell, álmodozó, ha kell, vágtató vad csikó, aki száguldásai közben is képes röpke sóhajokra. A szerző csodálatosnak, bolondosnak, ünnepélyesnek tartotta az egész kötetre való opusz 15-ös Gyermekjeleneteket. Hangsúlyozta az öröm mivoltát, s Ránki előadásában ezért vált lélek- megállítóvá'. És most ne csak a közismert (és számos átiratból kedvelt) Álmodozásra gondoljunk, amely ezúttal is az egymás után következő hangok egyik csodájának bizonyult, hanem az olyan tételekre is, mint a Teljes boldogság, A vesszőparipán, Csaknem túl komoly, vagy a filozófiai kinyilatkoztatásnak is tűnő A költő szóL A szólista varázslatos perceket szerzett. Az írás sosem képes megidézni a tűnő idő pompáját, csak kullog utána. Most is így van. A friss szépség (John Ogdont megidézve), ma is úgy hat, mint keletkezése pillanatában. A Gyermekjelenetekben a kezdőtéma átalakulási folyamata rejtett művészettel valósult meg. Mint egy helyét és mozgását állandóan változtató búgócsiga, úgy áradtak a hangok, hol elhalkulva, hol újabb erőre, dinamizmusra kapva. A nosztalgiák nem mint emlékképek és -tárgyak jelentek meg, hanem nagyon is áttételes és elvotot konstrukciókként, amelyek egy életmódban és művészi hitvallásban nyilvánulnak meg. A záró g-moll szonáta megkoronázta az estet. Elég, ha csak a beköszöntő tételt említjük, amelynek már a szerzői instrukciója is szokatlan: amilyen gyorsan csak lehet. — írta Schumann, hogy aztán hozzátégye: gyorsabban, majd még gyorsabban. Ebben a műben volt minden. Olyan, tizenhatod mozgások, amelyekre csak kivételes csukló- izomzattal rendelkezők képesek. Az áriarészben ismét a költő dalolt, s a záró negyedik tételben, a Rondóban ismét a virtuózé volt a főszerep. Ránki rendkívül egyszerűen, egy-egy fejbiccentéssel köszönte meg a vastapsot. Szinte csak jelezte, hogy zongorázott. Játéka azóta is csodálatra készteti a váci szíveket és fejeket fon előtt izzadó közgazdászokat, de sajnálom azokat is, akik a rádiókészülékek mellé ülve valamiféle csodát várnak. SZÜLETÉSEK TITKAI. Bizonyára a véletlen hozta úgy, hogy egy nap eltéréssel két műsort is hallhattunk a szülésről, a születésről. Az első, a vasárnapi Szivárványban hangzott el, s Pásztor Magdolna volt a riporter. A hétfőn este lényegesen bővebb terjedelemben elhangzott összeállítás szerzője Barát József. Az összehasonlításra az is módot kínál, hogy bár a mikrofon mindkét esetben végigkísérte a szülés perceit, de a főszereplő egyikben sem a kisbaba, még csak nem is a kismama, hanem a fontos pillanatok kívülrekedtje, az újdonsült atya volt. Mint e szerepkört immár tizenkét éve gyakorló családtag, mindkét riportázst nagv figyelemmel hallgattam. Szívem az előbbihez állt közelebb, mert úgy mutatta be a történteket, amilyenek azok valójában. Nem emelt szentélyt a szülőágy fölé, s képes volt azt is érzékeltetni, hogy a zavarában butaságokat is beszélő, a várakozás közben körmét rágó apa sem kívülállója a történteknek. Érdekfeszítő, jól szerkesz,. Hazánk mezőgazdasága gyer- í mekszemmel címmel tizenne- gyedszer rendezik meg azt a j nagyszabású gyermekraiztárla- $ tot, mely június végéig tekint- í hető meg a Mezőgazdasági Mú- v. zeumban Budapesten. Ezen a seregszemlén részt vesznek a Pest megyei isiko- lák tanulói. Az elmúlt években díjazottak voltak a budaörsi. szokolyai, gödi, váci gyerekek, tavaly és idén előretörtek a gyáli, túrái, ceglédi, százhalombattai általános iskolások. Arról van szó ugyanis, hogy ' a gyerek mindenütt tehetséges, csak legyen tanár, aki észreveszi és gondozza képességeiket. Ahol ez megtörténik, ott a lendület mozgásba hozza a valós rajzi energiákat és új térnyerés kezdődik. Tehetségápolás Pest megyében E tény felismerése- késztette a Mezőgazdasági Múzeumot arra, hogy 1970 óta teret ad az új korosztályok rajzi jelentkezésének és egyúttal a mező- gazdaság irányába kormányozza országos, Pest megyei körben is a felnövekvő nemzedéket. E figyelmesség jegyében jutalmazta meg az idén azokat a festőművész rajztanárokat, akik az egyéni ambíciók érlelése mellett a 7—14 éves gyerekek vizuális kultúrájának ápolását is küldetésüknek tekintik. Így többek között a gyáli Fegyó Bélát, a túrái Pataki Tibort, a fóti Sebestyén J. Andrást, a ceglédi Írházi Emőkét. Megyénk pedagógusai közül ők tették a legtöbbet a rajzi tehetségápolásban és annak nyilvánossá tételében. Ebből következik, hogy a mintegy 27 kiállító Pest megyei iskolás közül a monoriak, budakalásziak és százhalom- battaiak mellett a gyáli, ceglédi, fóti, túrái gyerekek vannak túlsúlyban az idén is. Az egész tárlatra jellemző a frisseség, a témák bővülése az élmény szintjén, a bátor és egyre bátrabb képi fogalma- sás és az, hogy egyre nagyobb a részvételi arány. Jellemző a műfaji gazdagodás is. Az elmúlt években a vízfestmény és a batik határozta meg a képzőművészeti műfajokat, most lendületesen társult e két vizuális ágazathoz a plasztika, a különböző festői és grafikai technikák. Szorgalom és elmélyülés Ebben a sokrétűségben kiemelkednek a gyáli tanulók, akik akvarelleket, batikokat, metszeteket és szobrokat küldtett összeállítás volt a családi eseményt afféle dokumentumjáték formájában feldolgozó riport, Barát József munkája. Igazi újságírói teljesítmény is, hiszen sokan e szakma művelői közül — közéjük számítom magamat is — úgy vélik, igenis vannak az életnek olyan intim pillanatai, amelyek csak a mi magánügyünk, amelyek nem tartoznak a nagy nyilvánosság elé. De másképpen gondolkodom arról is, hogy a szülés történéseiben aktívabban kellene részt vennie a férfiaknak. A javaslat szerint a kórházak szülészeti osztályain kétszemélyessé alakított sze- parékban várhatnák a nagy pillanatot a jövendőbeli apukák és anyukák. Együtt kellene átélniük a vajúdás kínjait s végignéznünk nekünk, férfiaknak a gyermek világrajövetelét. Eltekintve attól, hogy kórházaink aligha felkészültek ilyen ötletek megvalósítására, nem hiszem, hogy bárkinek hasznára lenne ez a megoldás. A mamáknak nem csökkentené a kínját, az orvosok a szülés levezetése helyett ápolhatnák az ájuldozó férjet. Ha mindez nem történné meg, a tudomány mai állása szerint mi, férfiak megszülni -ezután sem tudnánk a gyereket. Csulák András tek az országos tárlatra. Közülük Balogh Krisztina, Kazi Krisztina, Habara Hedvig, Balogh András díjat is kapott. Ez pompás, kiemelkedő eredmény, ugyanúgy, mint a túrái Seres Melinda és a százhalombattai Fazekas Emese díja — valamennyien 10—13 éves gyerekek. A csoportos rajz díjat Pest megye iskolái közül egyedül a gyáli diákok kapták meg valóban árnyalt és egyenletes teljesítményükért. Abony- ból a 10 éves Helling Attila lovakról készült színes rajza emelkedik ki a jó átlagból, de figyelemre méltó a gyáli Sándor Csaba traktora, az ugyancsak gyáli Windberg Zsolt, Szőts István, Benkö Károly. Bottlik István, Tankó Tímea, Boáó János, Magony Zsolt, Szabó Zoltán, Balogh András rajza, kerámiája, metszete. Öröm azt szemlélni, hogy mezőgazdaságunk munkáshétköznapjai élményt jelentenek a gyerekeknek, s azok minden fázisa: halászat, szántás, vetés, méhészet, sőt az ipari jelleg is: szállítás, gépek jelenléte, permetező repülőgépek. Az almaszedés is, amely a túrái Demetrovics Juditot serkentette pompás, színekre, aki mindössze nyolc éves. Oláh György Százhalombattáról madárharmóniáról számol be színes batik.ián. A túrái Tóth Ákos szellemes megoldásban fogalmazza meg a halászattal kapcsolatos megfigyeléseit. A mónori Vári Zoltán lovakra összpontosít, az ugyancsak díjazott gyáli Kovács Irén esti mezőt örökít meg mezőgazdasági géppel. Radován Andrea és Danes Sándor rajzai azt jelzik, hogy Budakalászon is gondos a vizuális nevelés, de a túrái Meleg Zoltánra, Meleg Erzsébetre, a százhalombattai Sebők Anettre, a fóti Imre Márkra is szép jövő vár, tanáraik jól pallérozzák szándékaikat, képességeiket. Inven- ciózusak ezek á művek, egészséges a szemléletük és ügyes, leleményes a formai kidolgozásuk. Dolgozatokat is díjazuk A Mezőgazdasági Múzeum pályázata dolgozatokat is kért a gyerekektől. Ebben a kategóriában a ceglédi Erdélyi Gabriella III. díjat kapott, a fóti Vass Szilvia és a szentendrei Szeidl Erika jutalmat. Teendőnek csak az marad, hogy megyénk általános iskolái közül a gyáli, monori, fóti. ceglédi; százhalombattai, túrái, budakalászi, abonyi példa nyomán egyre többen kapcsolódjanak a közös munkába, a középiskolásokról nem is beszélve. hiszen a részükre indítványozott írásos pályázatból mindössze két váci szakközép- iskolás vett részt Pest megyéből, ami a létszámot tekintve rendkívül kevés. Az eredmények arra köteleznek, hogy erősebben gondoljunk az egyenletes intenzitásra Ráckeve, Dabas, Érd térségében is. Losonci Miklós MOZIMŰSOR MÁJUS 24-TÖL 30-IG ABONY 24—25: Vámpír négy keréken* 26—27: ... és megint dühbe jövünk 28—29: Apokalipszis, most ___ BU DAÖRS 24—27: Kéjnő Kaliforniába készül** 28—29: Spagetti-ház* CEGLÉD, Kamaraterem 24—30: Sértés 26—27: Csalogány (du.) CEGLÉD, Szabadság 24—30: 101 kiskutya (du.) 24— 27: A 3. számú űrbázis** (este) 25— 26: Kéj utazás Las Palmasba (éjjel) 28—30: Földrengés Tokióban (este) DABAS 24—25: Forróvérű kísértet 26— 27: Veronika visszatér (du.) Nőrablás** (este) 28: Adj, király, katonát!** DABAS, Autós kertmozi 24-^0: Bye, bye, Brasil! DUMAHARASZTI 24—25: A kobra napja** 26—27: Hurrikán* 27: Mese Szalíán cárról (du.) 28—29: Újra szól a hatlövetű DUNAKESZI, Vörös Csillag 24—29: István, a király 26— 27: Repülés az űrhajóssal (du.) DUNAKESZI, József Attila 24: öld meg a sogunt!** 27— 28: Az elveszett kutya (du.) 27: Bombanő** (este) 28: Kisvárosi fojtogató** (este) 30: Meztelen bosszú** ÉRD 24—25 és 27: Kincs, ami nincs 28— 29: Hair* FÓT 24—25: Gyertek el a névnapomra* 26—27: Kisvárosi fojtogató** 27: Várkastély a Kárpátokban (úu.) 28—29: Az óriás GÖDÖLLŐ, Petőfi 24—27: Suli-buli (du.) Harmadik típusú találkozások I—II.* (este) 28—30: Elveszett egy kékszemű (du.) Napló gyermekeimnek* ‘ (este) GYAL 24: Adj, király, katonát !•• 25: Szerelem receptre 26—29: Forróvérű kísértet KEPEPE5TARCSA 24—25: Kramer kontra Kramer* 26—27: Napló gyermekeiűlnek* 28—29: Cicák és titkárnők LEÁNYFALU, Kertmozi 24—25: A francia hadnagy szeretője** 26—27: Egy szoknya, egy nadrág 28—29: Ez igen!* MONOR 24—25: ... és megint dühbe jövünk 26—27: Az óriás (du.) Földrengés Tokióban (este) 28—29: Az álarcos lovas legendája MONOR, Kertmezl 24—25: Óvakodj a törpétől !•• 26—27: Dutyi-dili 28—291 Egy zsaru bőréért* NAGYKATA ...... 24 —25: Felhőjáték* 23— 27: Rohanj velem! (du.) 26—29: Amit tudni akarsz a szexről.. .*•• NAGYKŐRÖS, Arany János 24— 27: Apokalipszis, most I—II.** 28—30: Üldözők** NAGYKŐRÖS, Stűdiómozl 24—27: Britannia Gyógyintézet 26— 27: Noé bárkái (du.) 28—30: Gyilkosságok ok nélkül* PILISVÖRÖSVÁR 24—25: Szamurájok és banditák I—II.** 27— 28: Szupermodell** 27: Szegény Dzsoni és Arnika (du.) POMÁZ 24—25: Naplő gyermekeimnek* 26—27: A vadnyugat hőskora I—II.» 28: Klapka légió RÁCKEVE 24—25: A matróz, a kozák és a hamiskártyás 26—27: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** 27: A fekete varázsló ajándéka (du.) 28— 29: Jób lázadása* SZENTENDRE 24—27: Klapka légió (du.) Hair* (estei 28—30: Hyppolit, a lakáj (du.) i Kéjnő Kaliforniába ké- | szül** (este) SZENTENDRE, Autós leertmozi 24—30: Túl nagy rizikó SZIGETSZENTMIKLÓS 24—25: Feketeszakáll szelleme j 26—27: Tintin és a Cápák tava (du.) Hazatérés (este) 28—29: Kincs, ami nincs TAPIÖSZELE 24— 25: Amit tudni akarsz a szexről • • .*** 26—27: Csillagok háborúja I—II. 28: Felhőjáték* • VÁZ, Madách Imre 25: Hyppolit, a lakáj 30: Katasztrófa földön-égen I—H. VÁC. Kultúr 24—27: Boszorkányszombat (du.) Bizonyítási eljárás* (este) 28—30: A XX. század kalózai (du.) Gyertek el a névnapom, ra* (este) VECSÉS 25: Kenyér, arany, fegyver 26—27: Feketeszakáll szelleme 27: Elveszett egy kékszemű (du.) 28—30: Te, rongyos élet* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felüleknek. ••• Csak 18 éven felüleknek. Misztikum, ráció, népszokás Új sorozat a könyvhétre M. Zs. Rádiófigyelő
