Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-24 / 120. szám

1984. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK Hol von o kiút? Önálló exportjoggal könnyebb Fontos o nagyobb érdekeltség s$ Ha valaki megkérdezné: ^hogyan alakulnak a város ^és környéke üzemelnek a | külpiaci kapcsolatai, akkor az őszinte válasz, amit ^ a párt-vcgrehajtóbizottság ^legutóbbi ülésén is megfo­rgalmaztak, így hangzana: ^ jelenleg a vállalatok zöme | keresi a lehetőségeket, de í már érzékelhető a fejlődés ^is. Mielőtt azonban belebo- r nyolódnánk ebbe, legyünk ^tisztában néhány adattal. Szentendrén és körzetében tizenegy gazdálkodó egység dolgozik exportra, s ezeknek tavalyi exportbevétele 1 mil­liárd 150 millió forint volt. Ebből tőkés 528, a rubelelszá­molású bevételből 622 millió forint származott. Sajnos azon­ban a tőkés export nem fedez­te az importköltségeket, mert az 794 millió forintra .rúgott. Többszörös áttétel Egy másik tény mellett sem mehetünk el úgy, hogy oda ne figyelnénk. Nyilvánvaló, hogy az önálló exportjoggal rendel­kező, s ezért felelősen kezde­ményező LSZV viszi el e té­ren a pálmát. S ez a tény új­ra felhívja valamire a figyel­met. Arra, hogy óhatatlanul könnyebb a helyzete annak a vállalatnak, amelynek önálló exportjoga van, mint annak, amelyik különféle, néha több­szörös áttételen keresztül tud csak külpiaci tevékenységet folytatni. Válasszunk először egy jó modellt, az LSZV-t, majd vizsgáljuk meg, hogy más vál­lalatoknál miért van máskép­pen. Hiányos információk Az LSZV-nek saját külke­reskedelmi szervezetén keresz­tül közvetlen kapcsolata és in­formációja van a külhoni pia­cokról, partnereiről és ver­senytársairól. A tudatos piac­szerzés és az azzal összefüggő műszaki fejlesztés eredménye, hogy két év alatt 63 százalék­kal növelték tőkés árbevételü­ket és 9,6 százalékkal csökken­tették devizakiadásaikat. Vagyis mutatós eredményeik­nek egy külső és egy belső eredője van: a piaci igények ismeretében eladható árut tud­nak gyártani. Ezzel szemben bizományosi külkereskedelmi kapcsolatokon alapuló értékesítést folytat a Kezdődik a szezon Tiszta a hegyoldal Kezdődik a szezon a Pilisi Parkerdő visegrádi területén is. A felvételünkön látható traktorral vontatott fűnyíró három­hetenként bejárja a Mogyoró-hegyen és környékén a réteket, a < tisztásokat PEVDI, az ICO, a Pilisi Park­erdőgazdaság és az Óbuda Tsz. Ezek a gazdasági egységek két-hat külkereskedelmi vál­lalaton keresztül exportálnak az értékesítés irányától, for­májától és a gyártmányok ágazati besorolásától függően. Ennek a módszernek több hát­ránya is van. Jelentős a forgó­eszközigény, és az áru forint- ellenértékét 60—180 nap múl­va kapják csak kézhez. Hat más kisebb vállalat, il­letve szövetkezet még rosszabb helyzetben dolgozik. Külpiaci kapcsolatuk nagyon korláto­zott, imformációik hiányosak. Külföldi partnerekkel nem ta­lálkoznak, devizaáraikat nem ismerik. Egyesült erővel Nos, mindezek után felvető­dik a kérdés: merre van a kiút? Azt már láttuk az eddi­giekből, hogy az önálló export­jog, ha azzal ügyesen bánnak, sokat jelent a vállalatnak. Per­sze az is kézenfekvő, hogy minden kisebb üzem vagy szö­vetkezet nem rendelkezhet ilyen joggal. Éppen ezért szü­letett az az ötlet, hogy több, kisebb-nagyobb gazdasági egy­ségnek kellene összefognia, s egyesült erővel, közösen vál­lalva a kockázatot és a kiadá­sokat is, kellene elindulni a külpiacok felé vezető nagyon rögös úton. Természetesen akad még bel- honi tevékenység is bőven. Ne­vezetesen, érdekeltté kellene tenni az olyan cégeiket, ame­lyek exportáló vállalatnak gyártanak résztermékeket. Ha ezek késnek ugyanis vagy rossz a minőség, ezzel tönkre­teszik, -tették külpiacra dol­gozó üzemtárspkat................ * És hogyan foglalt állást a végrehajtó bizottság? Ügy, hogy elfogadta a beszámolót, amelyben egyebek között sze­repel: a nagy „mammut” kül­kereskedelmi vállalatoknál ki­sebb, szakosított elszámoló egységeket kell létrehozni, hogy ne csak érdekeltségük, hanem gazdasági kényszerük is legyen a hatékony és rugal­mas exporttevékenységre. Valóban, ez is jó orvosság lehet. SZENTENDREI t/tmop A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Zavaré műszaki nehézségek Változó minőség — Vissza a kézi munkához Mit várhat a fogyasztó? Azt beszélik városszerte, hogy rossz a kenyér minősége. Ezt állítják a fogyasztók, ezt a boltosok, mint ahogy a rádióban is szó volt már róla. Ügy tűnik, örökzöld a téma a városban, s a környékén is. Pedig hányszor írtuk le mi is bizakodva, a háborgó olvasót nyugtatva: majd ha elkészül az új kenyér­gyár ... Elkészült, de a kenyér minősége — állítják sokan — nem javult. Múzeumi csúcsfergahm Mit lehet ilyenkor tenni? Csak egyet. Elmenni a hely­színre, s ott győződni meg a mendemondák igazáról vagy valótlanságáról. Szó, ami szó, az új kenyér gyár korszerű, tiszta és vilá gos. Három új kemence, min denféle egyéb gépek. Vakító fehér, csempézett falak. Hát ez bizony valóban más, nem olyan, mint a régi volt. Akkor vajon miért nem jó a kenye­rük? — Kezdjük az elején — mondja Béres István termeié si osztályvezető. — Az új ke­nyérgyár március 20-a óta próbaüzemei, hogy kiszűrhes­sük a hibákat. Csak egy-lkét példa: eddig sok baj volt a lengyel gyártmányú dagasztó gépekkel. Gyakran előfordult, hogy a háromból csak egy bi­zonyult üzemképesnek. Hason lóan sok problémát okoztak az ÉLGÉP által gyártott s fel­szerelt gépek is. A tésztaosztó és a kúpos gömbölyítőgépek indulás után azonnal elrom­lottak. Vagyis, műszaki ne­hézségek zavarták a technoló­giai menetet, következésképp a kenyér minősége változó volt. — Persze, akadt itt más hi­ba is. Kamrás tésztasütő gépe­ket állítottak -be. Ez a gép pe­dig úgy összetömöríti a tész­tát, hogy károsul a sikérszer- kezet. Ezért visszaálltunk kézi megmunkálásra. Azt vi­szont állíthatom, hogy a pék­süteményeink minősége kifo­gástalan ... Ez igaz is. A vásárlók szin­tén megerősítették. De mit várhat a szentendrei fogyasz­tó a kenyér minőségétől? — Kis türelmet és megértést fl fegyverletétel rke“ lezajlott. Az ágyúk glédában, a puskák gúlában. A tépett hadi lobogók meghajtva. A so- rdk előtt, lovon a két tábor­nok. A győző: Paszkievics, Varsó hercege, a vesztes pe­dig: Görgey Artúr, az egyko­ri vegyész. Az osztrák—orosz túlerő letépte a szabadság bimbóját. Ami ezután követ­kezett: számonkérés. Golyó és kötél. Kinek-kinek, hogy ítél­te a táborszernagy. Aki tehet­te, menekült. Bujkált. Mentet­te életét. Perczel Mór tábor­nok is. A perlaki, a szentta­mási hős ... Talán furcsa, de mindez Szentendre egyik legrégebbi házában, a Vörös Hadsereg út­ján illatos kávét kortyolgatva jutott az eszembe. Ki hinné, hogy ebben a ház­ban, az 1737-ben felhúzott ódon falak között — a mosta­ni Bárczy fogadóban — talán itt lent, a presszó helyén vagy netán az első emeleti étterem valamelyik szobáiéban húzó­dott meg, rejtőzött el a világ szeme elől. s főleg a fehér nadrágos, kék kabátos, min­denhol bujkálókat szimatoló császári köpök elől: a Tábor­nok. A másik ekkor már Kla­genfurtban ette a keserű ke­nyeret ... A mai énület másról is ne­vezetes: jelenlegi berendezése — telitalálat! Rusztikus búto­rok. durva, ám idei llő falfelü­letek. Rajtuk köcsögök, kor­sók, kolompok, busómaszkok. Népi rekvizitumok. És kénye­lem. Lent a presszóban, a szentélvhangulatú boroincé, ben, s fönt az étteremben. A polcokon tizennyolcféle és Délelőtt a Bárczy fogadóban Meghajtott hadi lobogók fajta bor. Csak a Balaton mel- lőL Négy-öt esztendősek. Fe­hér és vörös.' Keleti és nyugati márkás röviditalok. Sörök. Üvegekben és dobozokban. Hozzá Kisfalusi Márta kera­mikusművész égetett mázas agyagkorsói... Aztán a tábornok, egy al­kalmas pillanatban tovább­ment. Viharos, sötét éjszakán. Rejtve a kopók vizslatekinte­te elől... fl századfordulón köszöntött a házra. Falára cé­gér került, s neve is lett: Ven­déglő a gránátvirághoz. Sze­rették is a szentendreiek. Fő­leg a forró nyarakon. Kelle­mesen lehetett hűsölni egy krigli kemény habos ser mel­lett a szőlővel befuttatott ud­varon ... A mostani fogadó része a Hyatt-láncnak. A budapesti szállodából azokat a nyugati vendégeket hozzák ide, akik fogékonyak az érdekes, jelleg­zetes hangulatra. S itt nem is csalatkoznak... A ház története: bőségszaru. Még van róla mit mesélni. Most a közelebbi múltjából. A ház Bárczy János híres­nevezetes kádármester tulaj­dona lett. Olyan hordókat, olyan nemes-veretes előlapo­kat készített, hogy az csoda volt. Két és fél évtizeddel ez­előtt- néhány innen indult messzi útra. Ma is ott szolgál­nak őfelsége, a svéd király pincéjében ... A ház, vagy ha úgy tetszik, a Bárczy fogadó mai hangu­lata is megkapó. S kitűnőek, ízletesek az ételek, elfogadha­tó áron! S egy kellemes régi szokás felelevenítése: a törzs­vendég megbecsülése. íme: „Clubtagunk, a Bárczy Gour­mand Club rendes tagja, törzs­vendége. Számlája végösszegé­ből üzletünkben húsz százalék kedvezményt adunk. Szent­endre, 1984." Kellemes itt üldögélni. A képzelet könnyen szárnyal Vissza az időbe. A két tá­bornok útja különös. Az egyik, Perczel Mór, innen indult tő' rökországi, majd az angliai emigrációba. A másik, 1867- ben, a kiegyezés után, ide tért vissza. Pontosabban Visegrád- ra. S ott, élete végéig, teljes visszavonultságiban élt... A Bárczy fogadó háza 1737-ben épült. Ki tudja, milyen titko­kat rejtegetnek még az ódon falak?... Egy titkot viszont * ^ állítom, én is felfedeztem. Ez az üzlet — idevaló, Szentend­rére. S úgy lehet, rövidesen el­indul legújabb történelmünk ösvényén. A Bárczy fogadó a vendég­látás kellemes, emlékezetes színfoltja lesz. kérünk. Reméljük, hogy minél hamarabb sikerül részben ne­künk, részben garanciális ja­vításokkal rendbehozni és mű­ködőképessé tenni a gépeket, s akkor már nem lesz változó a kenyér minősége, hanem fo­lyamatosan jó és ízletes ter­mékkel látjuk majd el a fo­gyasztókat ... / Bizonyára kevesen kerülték el a Kovács Margit Múzeumot azok közül a turisták közül, akik. az elmúlt hét végén fel­keresték Szentendrét. Hogy ne zavarják egymást az emberek a műélvezetben, nyugodtan, kedvükre gyönyörködhessenek az alkotásokban, negyedórás szünetekkel engedték csak be a csoportokat. Jól tették! JäJL flJflNLATABOL— Szakonyi Ká­roly író, a Szent­endrei Baráti Kör elnöke nyitja meg május 25-én, pén­teken, 15 órakor a Marx téren az ün­nepi könyvvhe- tet. Közreműkö­dik: a Vujicsics együttes. A hely­színen könyvet is árusítanak. De­dikál: Szakonyi Károly és a Vuji­csics együttes. Ugyanezen a na­pon 16 órakor nyitja meg a PMKK olvasó­termében könyv­ei állítását a bécsi Residenz-Ver­lag kiadó. Gregor József közreműködé­sével, május 25- én, pénteken, 19 órakor, a fuldai városi énekkar és a Fővárosi Peda­gógus Szimfonikus zenekar előadja Haydn Évszakok című oratóriu­mát. Vezényel: Jármay Gyula. Belépődíj: 20.— forint. A Pál utcai fiúk című színes ma­gyar—ameri­kai filmet vetítik május 25-én, pén­teken, 14 órakor a Napközi-mozi­ban. Belépődíj: 5.— forint. Gyermeknapi előzetes, május 26- án, szomba­ton, 10 órakor a PMKK parkoló­jában, aszfalt­rajzverseny, 14 órakor mesefilm- turmix. Családi kirán­dulás, évadzázró túra lesz a Gyopár forráshoz, • május 27- én. vasárnap, Napközben tréfás családi verse­nyek. Indulás reggel 8 órakor a PMKK parkoló­jából. Jubileumi ta­lálkozót rendez­nek a Vujicsics Tihamér Állami Zeneiskola gor­donka tanszakán végzett növendé­kei május 27-én, vasárnap 10,30- kor. A találkozón a növendékek hangversenyt is adnak. Belépés díjtalan. A Magyar Rádió irodalmi osztá­lyának ünnepi könyvheti műsora lesz május 30-án, szerdán, 15.45 óra­kor Üdvözlet az olvasónak cím­mel. Ez egyébként élő adás lesz, a Kossuth Rádión hallható majd. Műsorvezető: Rapcsányi László, Szerkesztő-ren­dező: Dorogi Zsigmond. Lindingö Ram- markör svéd ka­marakórus ad mű­sort május 30-án, szerdán, 18 órakor a PMKK színház- termében. Kiállítás. Reis- mann Mariann fo­tóművész kiállí­tása Zavartalan kapcsolat cím­mel május 25-től látható a PMKK- ban. Ä tárgyalóteremből! Harmadszor a bíróság előtt A legutóbb nem mindenna­pi bűnügyet tárgyalt dr. Ju­hász Attila tanácsa. P. M. szentendrei lakos lopás miatt korábban már kétszer össze­ütközött a törvénnyel. Először megértő, javítani akaró szel­lemével, másodszor pedig, amikor ráolvasták a kemény verdiktet. Az utóbbi szabad­ságvesztés büntetéséből 1982. június 2-án szabadult, egy- esztendei pártfogói felügyelet­tel. Ennyi az előzmény. S most újna bíróság előtt állt. Nem újabb lopás, hanem szemérem elleni erőszak bűntettével vá­dolva. P. M. a tárgyaláson ta­gadta a terhére rótt bűncse­lekmény elkövetését, de a sér­tett, egy kiskorú leány szavai­ból. valamint a tanúk vallo­másából kirajzolódott a hite­les történet. P. M.-nek egy évtizeddel ko­rábban kapcsolata volt Z. M.- nével, s ez a viszony 1969-ben megszakadt. Ennek ellenére a vádlott miég azután is, ritkán ugyan, de felkereste az asz- szonyt. Ekkor ismerkedett meg Z. M.-né később, kapcsolatuk befejeződése után született lá­nyával. A múlt esztendő őszén Z. M.-né azzal hagyta egyedül a lakásban kiskorú lányát, hogy csak a kihívott tv-szere- lőt engedje be a lakásba. He­lyette azonban, 'kissé ittas ál­lapotban, P. M. jelent meg* alkinek a kislány, miután már többször látta, ajtót nyitott. A vádlott, miután rájött, hogy kettesben vannak, tüs­tént erőszakoskodni kezdett. A lány sikoltozott, védekezett, s egy óvatlan pillanatban si­került kimenekülnie a lakás­ból. A házfelügyelőhöz sza-t ladt segítségért. Mire azzal visszaért, a lakás már üres volt... A bíróság bűnösnek találta P. M. vádlottat szemérem el­leni erőszak bűntettében, s ezért kiét év. hat hónapi sza­badságvesztésre mint főbün- tetésire és három évre a köz­ügyek gyakorlásától való el­tiltásra mint mellékbüntetés­re ítélte. A vádlott fellebbezett. Az ítélet nem jogerős. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Erdősi Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom