Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-09 / 107. szám
1984. MÁJUS 9., SZERDA Jogi TANÁCSOK A bérlő és az albérlő szerződéses viszonya • Anyagi vita kontármunka esetében • Volt házastársak részesedése, ha az ingatlant kisajátították • Az albérletről és az albérleti dijakról. Olvasónk lakásába albérlőt akar fogadni, és az ezzel kapcsolatom szabályokat kéri, hogy ismertessük. Egyik kérdése az, hogy lehet-e meghatározott időre kikötni, és mi történik olyan esetben, ha az albérlő a szerződés lejártakor nem költözik ki a lakásból. Egy másik olvasónk, szintén az albérlettel kapcsolatban azt kérdezi, hogy mennyi lehet az albérleti díj összege. Arra nem vállalkozhatunk, hogy az albérlettel kapcsolatos összes jogszabályt ismertessük. Felhívjuk azonban a figyelmet egyes szabályokra, és közöljük azok számát is. Lehet kötni albérleti szerződést meghatározott időre is. A jogszabály az albérleti szerződés megkötését feltételekhez kötheti, egyébként az albérleti jogviszonyt a bérlő és az albérlő szerződése hozza létre. Ha meghatározatlan időre kötik az albérleti szerződést, a bérlő minden olyan esetben felmondhatja az albérleti jogviszonyt, amelyekben a bérbeadónak is van felmondási joga. A Polgári Törvénykönyv 448. § (1) bekezdése még tovább bővíti a felmondási okokat. Ilyen például az az eset is, ha valakinek megváltoznak a csáládi vagy egészségi körülményei, és az albérlet megszüntetését ez indokolttá teszi. A felmondás mindig a következő hónap utolsó napjáig szólhat. Ha az albérlő meghatározott idő eltelte után a lakásból i)em költözik ki, a bíróság kötelezheti a lakásból baló kiköltözésre, mindenféle felmondás nélkül, pusztán azon az alapon, hogy a szerződés lejárt. Az albérleti díjra vonatkozóan a 45/1982. (X. 7.) MT számú rendelet és a végrehajtására kiadott 19/1982. (X. 7.) ÉVM számú rendelet akként intézkedik, hogy az albérleti díjat az e rendelet keretei között, a felék megállapodása határozza meg. A havi alapdíj legfeljebb a kizárólagosan használt helyiségekre jutó lakbérhányad kétszerese lehet. A bútor és az ágynemű használatáért személyenként és havonta legfeljebb 200 forint számítható fel. Ha nincs ágyneműhasználat biztosítva az albérlő részére, akkor bútorhasználat címén személyenként és havonta a bérbeadó 150 Ft-ot követelhet. Az ágyneműhasználat díja a mosás költségeit is magában foglalja. • Mit követelhet a kontár, ha az elszámolás során a felek között vita merül fel 7 Kőművesmunkát végeztettem — írja P. Z. ócsai olvasónk — egy olyan személlyel, aki kisiparosnak mondta magát. A munkát hanyagul és rosszul végezte ej, ezért a hátralékos összeget nem fizettem ki, sőt az előleget is vissza akarom követelni. Mit tehetek jelen esetben? — kérdezi olvasónk. Ha ipar jogosítványhoz kötött építőipari munka' teljesítésére anélkül vállalkozik va^ laki, hogy iparjogosítvánnyal rendelkezne, akkor — a köz- használatú szóval megjelölve tevékenysége kontárkodás. Ha a munkát rosszul végzi el, vele szemben nem a vállalkozási szerződés szabályainak megfelelően; és az így kikötött díjazást lehet alapul venni, hanem a ténylegesen felmerült költségeken és bizonyított kiadásain felül, a kontár csak olyan munkadíjra tarthat igényt, amely egy szakmunkás munkakörének és átlag órabérének felel meg. Egyébként olvasónknak a kontárral kötött vállalkozási szerződése semmis, és a Ptk. értelmében az eredeti állapotot kell visszaállítani. Ha ez nem lehetséges, a fentiek szerint kell elszámolni. Természetesen, ha a kontár nem vállalja a hiba kijavítását, vagy ha az ki sem javítható"' ikkor olvasónknak még kártérítés is járhat. • Ha közös tulajdonban álló ingatlant kisajátítanak, az egy családhoz nem tartozó tulajdo- nos társak at külön-Viiltfn kell számításba venni. Háromezer négyzetméter külterületi . földet kisajátítottak' olvasónktól. Helyette hét- százötfss- .négyzetméter nagyságút adtak csereingatlanként, a töbhftv:pénzben fizették ki. Így tulajdonképpen olvasónkat nem is érte volna kár, de mégis hiba történt a kártalanításnál. Ugyanis olvasónk-elvált házastársának l/2 arányban tulajdoni része van ezen a területen, amit azonban a hatóságok figyelmen kívül hagytak. Nyilván a hatóságok nem tudtak arról, hogy elváltak, és önálló családot alapítottak újból a volt házastársak, és ezért egy családként szerepeltek a kisajátítás szempontjából. Olvasónknak vagy talán volt házastársának is az egyezségi eljárás során lett volna alkalma a fentieket előadni, és ebben az esetben jogi véleményünk szerint már két'cseretelekként lehetett volna a kártalanítást igényelni. Mivel az államigazgatási határozatok jogerőre emelkedtek, nincs más hátra, a bíróságon kell kérni az ál- larpigazgatási határozat hatályon kívül helyezését. Dr. M. J. ■ Tíz NAP ~ | ■ Rendeletéiből! A helyiséggazdálKOtíásról a 19/1984. (IV. 15.) MT sz. rendelet rendelkezik, a végrehajtási utasítást pedig a 8/1984. (IV. 15.) ÉVM számú rendelet tartalmazza. (Magyar Közlöny 16. száma.) A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM sz. rendelet módosításáról a 2/1984. (IV. 15.) IM sz. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 16. szám.) Ugyanebben a hivatalos lapban jelent meg a szövetkezeti leányvállalat alapításának és működésének pénzügyi feltételeiről kiadott 18/1 1984. (IV. 15.) PM számú rendelkezés. Elkésett nyugdíjigény Egy asszonyt rokkant állományba helyeztek. Nyugdíj- igényét azonban csak kilenc hónappal később jelentette be a Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságnak, amely viszont csak hat hónapra visszamenőleg állapította meg nyugdíját. A határozat ellen az asszony felszólamlással élt, de a Társadalombiztosítási Bizottság elutasította/ Ezíek után a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósági ellen a nyugdíjfolyósítás kezdő időpontjának megállapításáért pert indított. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott. Megállapította, hogy a rokkant a bejelentéssel önhibáján kívül késett, ezért igénye alapos. A jogerős ítélet ellen emelj; törvényességi : óvásra a Legfelsőbb Bíróság a kersetet elutasította. A'határozat indoklása sze-’ rint a nyugdíj megállapítása iránti kérelem előterjesztésére a társadalombiztosítási jogszabályok határidőt nem szabnak meg. Csupán afelől intézkednek, hogy ha azt nem nyomban akkor jelentik be, amikor az igény jogosultság kezdődik, visszamenőleg meddig érvényesíthető. A társadalombiztosításról szóló törvény értelmében erre csak a bejelentéstől számított hat hónappal korábbi időre van mód. Az elkésett bejelentés kimentésére nincs lehetőség. Mindebből következik, hogy az asszony a bejelentését megelőző hat hónapon túli időre a nyugdíjra vonatkozó igényét elvesztette. A Legfelsőbb Bíróság döntése A Bizományi felelőssége A szavatossági jog érvényesítése A Bizományi Aruház Vállalatnak az üzletébeh eladott árukért való felelősségről, valamint a kifogás érvényesítéséről hangzott el állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Egy vállalat a Bizományi Áruházban 144 ezer forintért importból származó képmagnót és nyolc hangszalagot vásárolt. Mint később a Bizományi ellen indított perében előadta, a készüléket a Gelka Az öröklési szerződésről A gondoskodás biztosítása Akinek van háza, kertje, netán értékes ingóságai, gondoskodhat öreg napjairól. Idős embereknek gyakran fejtörést okoz: hogyan s miként biztosítsák a maguk számára gyermekük, más rokonuk vagy egy megbízható idegen gondoskodását. Készítsenek-e végrendeletet vagy kössenek öröklési szerződést. Mindkettő végintézkedési forma. Egyoldalú Mi közöttük a különbség? A végrendelet egyoldalú nyilatkozat, amellyel az örökhagyó egész vagy részbeni vagyonát arra hagyja, akinek a javára végrendelkezik. Mindketten tudják, hogy mi a mögöttes tartalom: az, hogy aki majd a javakban részesül, gondozásra, tartásra köteles. De nyilatkozatot csak az örökhagyó tesz. Természetesen nem szükséges a tanácsi jóváhagyás sem, hiszen a végrendeletre vonatkozó kellékeknek kell csak meglenniük ahhoz, hogy később az örökös jelentkezhessen az örökségéért. Legfeljebb, ha közben az örökhagyó csalódik benne, készít egy másik végrendeletet vagy egyszerűen érvényteleníti a meglevőt. Ezzel az ügy le van zárva. Az öröklési szerződés nem egyoldalú jognyilatkozat, hanem az egymással szerződő feleknek közösen tett nyilatkozata. Az egyik fél arra kötelezi magát, hogy a másir.at halála esetére vagyonában részesíti. A másik fél is kötelezi magát egyidejűleg, hogy az örökhagyót eltartja — vagv élete végéig életjáradékot fizet neki. Más tartalmú szerződés ebben a körben érvénytelen. Az érvényességhez egyébként hatósági jóváhagyás is kell. A helyi tanács szakigazgatási szervét kell ez ügyben felkeresni. Kétféle mód Eltartás fejében kétféle módon hagyhatja valaki a vagyonát másra. A tartási szerződés megkötésével a tartás ellenértékeként kikötött vagyontárgy nyomban az eltartók tulajdonába kerül, ha azonban nem tartási, hanem öröklési szerződést kötöttek, a tulajdonjog csak az örökhagyó halálakor száll át. A szerződés teljesítésének ellenőrzése és vita esetén a békéltetés megkísérlése annak a szakigazgatási szervnek a feladata, amely az öröklési szerződés jóváhagyása mellett döntött. Az öröklési szerződés tartós jogviszony, ezért, gyakran előfordul, hogy a szerződés megkötése' után olyan körülmények következnek be. amelyek a szerződés módosítását teszik szükségessé. Az öröklési szerződést a felek közös megegyezéssel módosíthatják. A módosítás véglegesen’ vagy időlegesen jöhet létre. Például, ha a szerződéses örökös beteg, és nem tudja ellátni gondozottját. kérheti, hogy időszakosan életjáradékot fizethessen vagy a gondozás, ápolás ellátásához harmadik személyt vehessen igénybe. Esetleg ne, saját készítésű étéit adjon, hanem előfizetéses étkezés igénybevételével oldja meg eltartottja kosztolását. A szerződés módosítását is be kell jelenteni a szakigazgatási szervnek. Előnyös Az örök'ési szerződést — mindkét fél érdekeinek a figyelembevételével — a bíróság is módosíthatja. A módosítás eredménye ilyenkor gyakran az, hogy a természetbeni szolgáltatást átváltoztatják életjáradék fizetésére. De csakis akkor, ha a szerződés ezzel betölti eredeti célját. Hiszen egv elesett, idős ember a pénzzel aligha ér valamit. Ha viszont a kanott járadékból megfelelő gondozót tud fizetni, ez megoldás lehet, számára. Az öröklési szerződéseknek. rendkívüli előnyük, hogv a tartást nem feltétlenül együttlakással ke'l teljesíteni, mint például a tanácsi bérlakásokra kötött szerződések esetén. Dr. Kertész Éva nem tudta üzembe helyezni és tíz-tizenöt perc után a szinkronból kiesett. Később kapcsolási rajzot kapott a Bizományitól, de a magnót ennek álapján sem lehetett megjavítani. Még közvetítő láncot is építettek ki, de így sem tudták használni. Ezért a vállalat az üzlettől elállt és a vételárat visszakövetelte. A Bizományi arra hivatkozott, hogy szavatossági felelőssége elévült, mert a vállalat az igényt a vásárlás után hat hónap elteltével jelentette be, holott saját állítása szerint a hiba nyomban a vétel után jelentkezett. Az első fokon ítélkező bíróság az áruházat a képmagnó visszavételére és a vételár kifizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra, valamint újabb határozat hozatalára utasította. Végzését azzal indokolta, hogy elsősorban tisztázni kell: a vállal,at kellő időben érvényesítette-e szavatossági jogait. Ezért bizonyítania kell, hogy a magnót mikor helyezte üzembe, és akkor vagy később milyen hibát észleltek, ennek elhárítására mikor, mit tettek és a javítás mennyi időt vett igénybe. Amennyiben“ az lenne megállapítható, hogy a :vállalat az igényét menthető okból hat hónapon belül nem tudta érvényesíteni, akkor — esetleg szakértő bevonásával — tisztázni kell, vajon a készülék a vásárláskor megfelelt-e ß törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Azt is vizsgálni kell, hogy az importból származó magnó a hazai üzemeltetési feltételek mellett, átalakítás nélkül, vagy azzal üzemeltethető-e, és hogy az eladáskor a készülék minden tulajdonságáról a vevőt tájékoztatták-e. Végül azt is el kell dönteni, mi a hiba oka, és ez olyan jellegű-e, ami a vételtől való elállás indoka lehet. Csak ennek a széles körű bizonyítási eljárásnak lefolytatása után lehet az ügyben megnyugtató határozatot hozni. K S Tallózás • • Üzemi lapokban olvastuk Sok-sok eseményről, a vállalatok brigádvezetőinek tanácskozásairól, KISZ-küldötígyűIésekről, kitüntetések átadásairól, neves személyiségek látogatásairól számolnak be az üzemi lapok. Az ünnepi tudósítások mellett azonban mindig helyet kel! kapniuk a hétköznapoknak is. Annak bizonyítására, hogy ezek a hétköznapok sem szükségszerűen szürkék, válogattunk a vállalatok, üzemek életét bemutató írásokból. kellett magyaráznom: az, hogy ismerjük egymást, nem jogosít fel sem engem, sem őket a szabálytalanságok elnézésére. — ... a szószólónak tapintatosan elmondom: nézze kérem, maga erős, egészséges ember, számomra, viszont már. ez is megterhelő... Ha ez sem elég, akkor hozzáteszem még: ne tessék azt képzelni, hogy mi feltételezzük magáról, képes lenne akárcsak' egy tűt is eltulajdonítani a gyárból. Tudnia kell viszont, hogy akadnak még megtévedt emberek .'.. — Nekem az a véleményem, hogy a dolgozókkal könnyebb megtalálni az összhangot, mint egyes művezetőkkel vagy akár egyes! üzemvezetőkkel. Egy alkalommal jelentettem az igazgatási osztálynak, hogy az egyik dolgozónk munkaidő befejezése előtt hagyta el a gyárat, távozását megakadályozni nem tudtam, sőt különböző szitkokat voltam kénytelen eltűrni... A fegyelmi vizsgálat során a felelősségre vonásra hivatott felettes vezető hozzáállása döbbentett meg a legjobban. Nem arra törekedett, hogy a szabálytalanság tényét tisztázza, hanem különböző tanúk felsorakoztatását követelte, mintha ez is a portás feladata lenne. Kérdem: miféle összhang ez?... Bizony ma, amikor a legkülönfélébb fórumokon hangsúlyozzuk a munkahelyi fegyelem szükségességét, érdemes elgondolkozni —- nemcsaß** a 'Csapágygyár dolgozóinak — a fenti sorokon. „Öröm a szép munka” mondják a Csepel Autógyár művelődési házában kedvtelésből szövögető lányok, asz- szonyok. Az ifjúsági klubban felállított tíz szövőszéken nagyon szép alkotások láthatók, persze egyelőre még befejezetlenül. Szerdánként gyűlnek össze az érdeklődők, hogy elsajátítsák Mihályfi Mária festőművésztől a szövészet tudományát, titkait. A tanfolyam beindulásakor először megismerkednek a szövőszékkel, a fonalakkal, majd egyre bonyolultabb feladatok következnek. Mint például" a minta utáni szövés, a színkeverés. Először a torontáli szőnyeg szövéséhez fogtak hozzá az asszonyok, majd a francia gobelin technikával folytatták. Van aki olyan aktív, hogy a tanfolyam ideje alatt három szőnyeggel is elkészül, amelyek azután kikerülhetnek a falra vagy a földre. A legszebb munkákból június közepén kiállítást is rendeznek. AZ IPARI SZERELVÉNY- ÉS GÉPGYÁR DOLGOZÓINAK LAPJA Szinte valamennyi forgácsolószerszámot gyártó vállalatnál létezik úgynevezett forgácsoló labor, ahol laboratóriumi körülmények között azt .vizsgálják, megfelelnek-e a termékek az előírt minőségi követelményeknek. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár üzemi lapjában erről a munkáról olvashatunk. A labor és" fejlesztési osztály keretén beiül dolgozik a forgácsoló áilfé^iás. Mi szükséges a forgácsölű vizsgálatok elvégzéséhez? Elsősorban modern, nagy teljesítményű számítógépek.- Rendelkeznek egy FU 630 fokozatmentes hajtóműves esztergával, valamint egy NDK gyártmányú, nagy teljesítményű vertikál-maró- géppel. Digitális kijelzésű, optikai fordulatszámmérő méri a pad fordulatszámát. A forgácsolt anyag mennyiségét hordozható digitális kijelzésű keménységmérővel. határozzák meg. A további — például helyben nem végezhető vizsgálatok elvégzésére — az ISG, a Gépipari Technológiai Intézettel kötött kutatási-fejlesztési szerződést. , viUfi molimkjm Miiem. ír SüráijiasEiasBVj A diósdi gyár üzembiztonsági csoportja 17 dolgozóból áll. Tíz nő, és hét férfi. Közülük heten csökkent munkaképességűek, öten pedig már nyugdíjasok. — Velük beszélgetett a Gördülőcsapágy munkatársa, annak ürügyén, hogy a januári termelési tanácskozáson többször is szóba került, az üzembiztonsági szolgálattevők * megbecsülésének hiánya. A dolgozók név nélkül nyilatkoztak — a személyeskedés látszatának elkerülése érdekében. — Nézzék, én már 35 évet lehúztam a termelőmunkában. Voltam szövőnő is és több mint 25 évet dolgoztam a diósdi gyárban gépek mellett. Az egészségi állapotom megromlott, és orvosi javaslatra kerültem az üzembiztonsági csoporthoz. Bizony az első időben sok kei'emetlen inzultusnak voltam kitéve. Akikkel együtt dalgo/tam azelőtt, még csak megértették, hogy én az előírt feladatomnak, munkaköri kötelességemnek teszek eleget; szép számmal akadtak viszont olyanok is, akiknek el A VlZOGYI ÉPÍTŐ VÁLLALAT 07EMI U?3A „Munkás hétköznapok Ve- csesen.” Ezt a címet adta riportjának a Vízügyi Építővállalat újságírója. A megnehezedett országos, sőt világgazdasági árapály hullámai a VlZGEP-nél talán leginkább a Földmunkagép Javító és Gyártó üzemet sújtják. Hiszen a beruházások számának visszaesése a legtermelékenyebb munkák (csőgyártás, szigetelés) iránti keresletet csökkentették. Az üzem az idén 103 millió forint árbevételt tervez, ami korábbi eredményeikhez képest nem túl sok. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban ez — az üzem vezetője szerint — reális igény. Az 1974-es évet még háromszázan kezdték, ma 130-an dolgoznak a vecsési üzembén. A 14 szocialista brigádból 9 arany-, 2 bronz- és. 2 zöldkoszorús. Többen érték el a Kiváló brigád címet is. Több mint 1700 társadalmi- munkaórát teljesítettek — egy szombatjukat a Nemzeti Színház építésére ajánlották fel —, kiválóan üzeméi a KISZ-klub, és megyeszerte híres tűzoltócsapatuk. A közösség összetartozását jelzi az is, hogy a szinte negyedszázados törzsgárdisták mellett ott dolgoznak az újak. a fiatalok is — nem kevesebb odaadással. Hír: a Motorüzem szerelde részlegében dolgozó Zrínyi Ilona és Ságvári Endre brigád tagjai színházlátogatáson vettek részt Budapesten, Hazafelé menet betértek a Csin- toványi csárdába. A vidámság még ezzél sem ért véget, Bércéire érve még késői pói^zil- vesztert is tartottak. Szürkék-e a hétköznapok? EL E. I
