Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-06 / 105. szám

1984. MÁJUS 8.. VASÁRNAP 5 M&YElÉrtjr m Traktor és konténer Korszerű és hagyományos Tizenöt esztendeje alakult meg Szigetszentmiklóson a ta­nács építőbrigádjából a költ­ségvetési üzem. Legnagyobb feladatuk a városiasodó nagy­község kommunális gondjai­nak megoldása volt. Ide tarto­zik az örvendetesen gyarapo­dó parkok gondozása, a sze­métszállítás, a köztisztaság. Napjainkra ennek a fel­adatnak a megoldására min­den feltételt megteremtettek, s ebben a legmodernebb tech­nikától a hagyományos mód­szerekig sok minden beletarto­zik. Hiszen a lakótelepen a korszerű erőmű szolgáltatja a meleget, és új típusú tartály­autóval szedik össze a szeme­tet, ugyanakkor vannak utcák Szigetszentmiklóson, ahová eső után csak a traktor von­tatta pótkocsi tud behajtani. itt bizony kézi erővel dobál­ják a platóra a hulladékos csomagokat. Az üdülőterületek forgal­mas pontjaira konténereket helyeztek az üzem feldolgozói, s ezeket rendszeres időközön­ként ürítik. A tartályokat egyébként a jól felszerelt la­katosüzemben gyártják, s ha­marosan ellátják majd a kör­nyező településeket is. Szigetszentmiklóson már hosszú évek óta változatlan a szemétszállítás díja, s már régóta nem fedezi a ráfordítá­si költségeket, ezért július 1- től emelkedik e szolgáltatás ára. Tervkészítő egyetemisták Egyedülálló kezdeményezés Országosan egyedülálló kez­deményezésről kaptunk hírt Zsámbékról. A Kertészeti Egyetem végzős parktervező hallgatói kaptak megbízást Zsámbék és társközsége, Tök teljes zöldfelületi tervének el­készítésére. A zsámbéki tanács négy dí­jat tűzött ki a pályázók ter­veinek rangsorolására. Természetesen a legátgon- doltabb elképzelés seim ér semmit, ha csak papíron él. Az egyetemisták ötleteinek megvalósítására biztosíték Zsámbék lakóinak tettrekész- sége, s az az igyekezet, amely- lyel festői fekvésű, szép mű­emlékekkel rendelkező közsé­güket szeretnék megismertetni mindenkivel. Közeledik a határnap Sikeres próbák után és előtt felkészültek a végleges készreszerefésre Emlékeztetőül: 36 hónappal ezelőtt kezdődött meg Százha­lombattán az ország egyik leg­jelentősebb, 6 és fél milliárd forintos beiuházása. A katali­tikus krakküzemben évente egymillió tonna kőolajat lehet majd feldolgozni, előzetes becslések szerint két év alatt térül meg a befektetés. A beru­házás kivitelezését egy japán ajánlat alapján eredetileg 39 hónapra vállalta a Dunai Kő­olajipari Vállalat, ami önmagá­ban is rekordidő egy ilyen ha­talmas beruházáshoz. Ám a ki­vitelezők végső célul mégis a határidő előtti teljesítést tűzték ki maguk elé, ugyanis minden hónapnyi nyereség 160—170 mil­lió forint többletbevételt jelent. Vízzel, hidegen Június 30-ig (az eredeti ha­táridő) bizony már csak né­hány hét van hátra. Dr. Soko- rai István műszaki vezérigaz­gató-helyettes tájékoztatott a pillanatnyi helyzetről: — ....A ’ katalitikus 'krakk­üz emben a csőszerelési és mű­szerszerelési munkák befeje­ződtek, szaKembereink a hő- szigeteléssel és mázolással is hamarosan elkészülnek. Már a szereléssel párhuzamosan megkezdtük a csövek, vezeté­kek, berendezések kipróbálá­sát, ennek, során az üzembe helyezési műveletek 60 száza­lékát elvégeztük. Ilyen volt ■ például a reaktorgenerátor belső tűzálló falazatának ki­égetése. Most ellenőrizzük az eredményt, és ahol szükséges, ott javítunk. A komplex próbák során vízzel tisztították ki, illetve kimosatták a rendszert és üzembe helyezték a szivaty- tyúkat. A vizes próbákhoz ideiglenesen szerelték készre az üzemet, majd a felszínre került hibákat — nagyberu­házásnál természetes, hogy akad ilyen — kijavították. Megkezdődhetett a végleges készre szerelés. Szénhidrogénné! Az építők számára befejező­dött1 hát az éjjel-nappali, sem vasárnapot, sem ünnepnapot nem ismerő munka, ám az üzemeltetőknek most kezdő­dött meg igazán. A mintegy tizenöt kivitelező vállalat kö­zül már csak az Országos Szakipari Vállalat és a Hő­technika szakemberei láthatók az állványokon, a Vegyépszer néhány dolgozója pedig a pót­munkákat végzi. Rövidesen azonban már ők is összepakol­nak. Csak a próbák során kerülnek felszínre a hibák, Jelentkeznek a hiá­nyosságok. A szakembereknek tudniuk kell, hova nyúlhatnak, hogy a kígyózó csövek- élő*, rendszerré változhassanak. Erdős! Agnes felvétele A komplex próbák — mint már írtuk — eddig vízzel tör­téntek. Megérkezett Százha­lombattára az alapanyag is, s talán nem is véletlen, hogy éppen a munka ünnepnapján próbálták ki a rendszert elő­ször, szénhidrogénnel. Ponto­sabban fogalmazva: ekkor a kőolaj hidegcirkulációjára ke­rült sor, hiszen maga a krak- kolás 600 Celsius-fokon törté­nik, csakhogy a hidegről azon- nak 600 fokra nem lehet, fel­hevíteni a berendezéseket. Befejezés előtt Amennyiben a még hátrale­vő hidegpróbák során nagyobb jelentőségű hibát, műszaki hiányosságot nem észlelnek a szakemberek, akkor május kö­zepére befejeződik a beruhá­zás és megkezdődhet a tényle­ges próbaüzem. El. E. Nem mindig orom a gyarapodás Vízi tanyák - engedély nélkül Minisztertanácsi rendelkezés készül Egyik vasárnap házavatóra invitáltak Dunavarsány- ba. Tavaly ilyenkor még csak deszkából barkácsolt stég volt ott, ahol ma már szoba és veranda szolgálja a há­ziak és vendégeik kényeimét. Napozás közben figyeltük, ahogy hordják a deszkát, ácsolják a tetőt, szorgalmasan dolgoznak. A befejezés késő őszre maradt, így a házava- tóra is csak most került sor. A jól sikerült munka öröme, a pezsgő, és a rockzene sem feledtette azonban a gondokat. Például azt, hogy a kis szigetet csak csónakon lehet megközelíteni, ami fö­löttébb romantikus, de a túlparton tiltakoznak ellene, hogy ott tartsák az átkeléshez nélkülözhetetlen vízi jár­művet. Legyen, ne legyen? Az ellenkezés — mint be­szélgetés közben kiderült — nemcsak és nem is elsősorban a csónak kikötésének, hanem az új építménynek szól. És hogy miért? A házigazda tehetetlenül széttárta a karját: hát én te­hetek róla, hogy itt nem lehet mellékhelyiséget építeni? És a szemetet is el kell valahová helyeznem. Az ember úgy old­ja meg ezeket, a dolgokat, ahogy tudja. Legalább üdülés közben ne legyünk kicsinye­sek. A Ráckevei Duna-ág képéhez ma már elválaszthatatlanul hozzátartoznak a jellegzetes, vízbe cövekelt építmények, amelyeket mindenki úgy is­mer: a stégek. Bajos lenne ki­deríteni, hogy az elsőt mikor és ki ácsolta, barkácsolta, de annyi biztos, hogy horgász le­hetett, és kezdetben követői is e szórakozás gyakorlói voltak. Felismerték, hogy kényelme­sebb, ha szilárd, száraz talajt éreznek a lábuk alatt, mint gumicsizmában, térdig érő vízben várni a halak érkezé­sét. Azután, ahogy telt-múlt az idő, a stégek nemcsak szapo­rodtak, hanem alaposan át is alakultak. Előbb csak kis vi- tyíKófcat. emeltek rajtuk átü-’ Iájdohosok, azután rriár olykor családi háznak is beillő, több szobás építményeket. Festői tájon A kirándulók, az üdülők, akik néhány hónapos téli szü­net után keresik fel a vízpar­tot, rácsodálkoznak a változá­sokra. Ahol tavaly még csak deszkapalló volt, most zöildre- pirosra-lilára mázolt házikó áll, melynek parti bejára,tát körül is kerítette a tulajdo­nos, kitéve a jól olvasható táblát: Idegeneknek tilos a bemenet! A községi tanácsok vezetői érthetően nem örülnek ennek a gyarapodásnak. Kiskunlac- házán például ma már az a helyzet, hogy szinte egymásba érnek a stégek, elállva az út­ját annak, hogy a kirándulók vagy a part menti házak tu­lajdonosai lejussanak a vízhez. Mellékhelyiségek, szeméttá­rolók nem épülnek, tehát az idillikusnak tűnő környezet­ben — közelebbről szemlélve — gusztustalan hulladékok le­begnek a vízen. A parton pe­dig krumplihéj, újságpapír, tejeszacskó, üres konzervdo­boz és hasonló tárgyak halma­za mutatja a civilizáció nyo­mait. Ki emelhet stéget a Dunán? Milyen mértékben ajánlatos a deszkaépítmények szaporítá­sa? Az érintett községekben gyakran elhangzanak ezek a kérdések, amelyeket most a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóságra továbbítok. Szöcs József főmunkatárs azzal kezdi a beszélgetést, hogy mivel a meder állami tu­lajdon, az engedélyek kiadása az ő hatáskörükbe tartozik. A Ráckevei Duna-ág sajátos vonzerejének magyarázata — a táj festői szépsége mellett — az is, hogy a Kvassay- és a tassi zsilip által szabályozott, sodrás nélküli szakasz kiváló­an alkalmas vízi építkezésre. Ezért az az óriási érdeklődés. Az építési jogosítvány — a jelenlegi szabályozás szerint — ingyenes, tehát azt bárki kérheti. Az elbírálásnál arra kell ügyelni, hogy a hajók közlekedési útját az új létesít­mény ne akadályozza. Korábban ennyi elég is volt, de az -elmúlt- években •máT'va“- lamennyi érdekelt községből- javasolták: korlátozni kell valamiképpen a stégek gyors szaporodását, mert a kialaku­ló helyzet súlyos közegészség- ügyi, környezetvédelmi gon­dokat okoz. így jött létre az a gyakor­lat, hogy hat jelentkező szá­mára engedélyezik egy 3—5 méter hosszú és két méter széles horgász- vagy napo­zóstég ácsolását. Ám a hely­zeten ez mit sem változtat olyan szempontból, _ hogy. gyakran egyetlen család tu­lajdona lesz, és felépítik ar­ra a tetszetős vagy éppen csú­nyácska víkendtanyát. Ez utóbbi azonban már nem a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, hanem az érde­kelt községi tanács hatásköré­be tartozik. Tarthatatlan helyzet Az engedély nélküli építke­zések pedig e téren igencsak elterjedtek, annál is inkább, mert eddig még egyetlen vízi házat sem bontottak le. Annál több viszont a panasz amiatt, hogy a lakók és vendégeik szennyezik a környezetet, akadályozzák a lejutást a Du­nához, és gyakran a szomszé­dot is zavarják, mert túlságo- közel került egymáshoz két vagy több, kásebb-nagyobb tanya. Hány stég van jelenleg a Ráckevei Duna-ágban? Több ezer, de pontos kimutatás nincs, már csak azért sem, mert több helyen foglalkoz­tak korábban a nyilvántartás­sal. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság illetékesei és az érdekelt községi tanácsok ve­zetői egyetértenek abban, hogy a jelenlegi helyzet tart­hatatlan. Véleményüket alá- ■ támasztják a lakóktól, üdü­lőktől származó írásbeli pana- szók arról, hogy milyen gusz­tustalan leletekre bukkannak fürdés, csónakázás, sétálás közben: az idillikus kis ta­nyák közelében, szárazon és vízen. A most formálódó minisz­tertanácsi rendelkezés — melynek "előkészí tésén az Or- i szagos Vízügyi Hivatal dolgo-; zik — újra szabályozza a vízi. építményekre vonatkozó elő- • írásokat. Addig is, a jelenleginél több figyelmeit érdemel az építési és közegészségügyi szabályok betartása a Rácke­vei Duna-ágnál. Gál Judit Újítás a csomagolástechnikában Összefogva pántszalaggal A Rákosmezeje Termelőszö­vetkezet csomagolóüzemében az utóbbi két évben a drágu­lás következtében 40 százalék­kal kerülnek többe a hullám­papírból és kartonból készí­tett dobozok. A partnerekre ezt nem lehet áthárítani, ezért új, más megoldást kerestek. Az eddig dobozba rakott áruk egy részéhez — azokhoz, ame­lyeknek. úgynevezett önhordó képessége megfelelt a gyűjtő­csomagolás ismérvének — újfajta csomagolásmódot ve­zettek be. A szállítandó árut (főleg könyveket), összefogó hullámpapírlemezek közé, bá- laszerűen berakják és az egé­szet pántszalaggal, vagy rag­szalaggal fogják össze. A bevezetett új módszerrel a dobozok árnövekedéséből adódó többletköltséget meg­takarítják, így az új csoma­golási eljárással nem emel­kedtek az árak. VAS Á RNAPI GQ MSC LATOK MÁJUS FÁK TÖVÉBEN Tlunavarsányban az Eötvös utcában rég lobognak a ■*-' májusfák. Bár felhős az ég, cseperészik is, köny- nyű szellő lengeti a kék, piros, fehér, zöld szalagokat. A kertekben ásnak, kerítéshez szalad a tacskó, nem méregből, hanem kutyaszokásból ugat. Röpdösnek a ga­lambok is, kárálnak a tyúkok, hamisítatlan falu, mint egy Francis Jammes költemény. Fenn helikopter húz a magasban, s nagy dübörgéssel zörög a síneken Taksony irányába. Készülődnek a bodzafák, az orgonák nyílóban, az almáskert mennyasszonyi menet, úgy fehérük. Da­rázs röptézik a lila lombkorona körül. Nagy a csönd, hallani zümmögését. Takarosak a porták, még zöldek a rózsabokrok, de már kandikál a hagyma zöld szára és a borsó is nekilendült. Vetik az uborkát és a szőlővenyi­gék is bontják színeiket. Csetepaté támad. Bodri úr ker­geti a tyúkudvart, a kakas sértett méltóságában iszkol, s dühös-ijedten kukorékol. Foltos macska ül a fűben. Vár, szemléli a világot, s csak akkor kel fel lomhán, mikor a léptek felé közelítenek. Sárga vadvirágok pettyezik a gyöpöt, ló nyerít a közeli istállóból. Ünnep van, most ő is egyedül abrakol. Üres a szekér, csak egy tévedt veréb száll a lőcsre, aztán rezdül a levegő, s rebben tovább egyetlen szürke folt a zsendülő színességben. S közben Varsányban, az Eötvös utcában mindenütt lobognak a májusfák, sok a kislány errefelé Az egyik pántlikás fa különösen díszes, egy zsebkendő is csüng rajta, zseb­kendő és kölnisüveg, jelzi, hogy menyasszony van a háznál Jön is éppen kifelé a legény karján, piros derű­vel az arcán. Felülnek a motorra, s elzúgnak az érő ta­vaszba. Losonci Miklós Minőség az élelmiszer-kutatásban Munkálkodó baktériumok Évi félezer új íz, a régiek meghagyásával A hazai és a külföldi vá­sárlók megnyerése elsősor­ban az élelmiszerek minő­ségével szemben támaszt magasabb követelményeket. Ez a kutatókat új terüle­tek feltárására sarkallja. A tudomány olyan módszere­ket, eljárásokat vett célba, amelyekkel a korábbiaknál magasabb biológiai és él­vezeti értékű, ugyanakkor a ^ korszerű táplálkozásba illő ^ ételek gyártására nyílik le- ^ hetőség. E munkáról Biacs < Péter, a Központi Élelmi- í szerkutató Intézet igazga- r. tója adott tájékoztatást. Az elmúlt évek technológiai fejlesztései, a mezőgazdaság által biztosított kellő mennyi­ségű alapanyag lehetővé tette, hogy a hagyománycikkek mel- üett évente mintegy 400—500 új termék is elhagyja az üze­meket. A differenciáltabb igé­nyeket mindenekelőtt a fizika, a kémia és a biológia tudo­mányos eredményeinek együt­tes alkalmazásával lehet ki­elégíteni. Jelenleg mintegy 70 témán dolgozik az intézet. Egy részük olyan adalék-, segéd­anyagok előállítását, különfé­le koncentrátumok, sűrítmé­nyek és színezők kifejlesztését szolgálja, amelyekkel az élel­miszerek egyenletesen jó mi­nőségét tudják biztosítani. Az ‘aránytalanul magas szénhid­rátfogyasztás visszaszorításá­ra például fruktózokkal Ízesí­tett krémek, pudingok, üdítő italok gyártási eljárását adta át a KÉKI az iparnak. E termékek a legkorsze­rűbb élelmiszerek sorába tar­toznak. Más újfajta eljárással olyan jóindulatú baktériumokat fog­nak munkára, a többi között a húsáruik, tejtermékek előál­lításánál, amelyek a szava­tossági idő maghosszabbítását eredményezik. Ugyancsak a jó minőséget garantálja az in­tézet által kidolgozott számí­tógépes berendezés. Az új mű­szer érzékeli a feldolgozandó nyersanyag összetevőit és a technológiát ennek megfele­lően alakítják. A Debreceni Húsipari Vállalatnál megkezd­ték az üzemi kísérleteket az új berendezéssel. A kutatások másik része gazdasági kérdésekkel foglal­kozik. Gyakran éri kifogás a hazai élelmiszereket, hogy bár nemzetközi összehasonlítás­ban megállják helyüket, ma­gas önköltségük miatt mégis nemegyszer hátrányba kerül­nek a piaci versenyben. Az energiatakarékos tech­nológiák széles körű alkalma­zása lehetőséget kínál a gyár­tási költségek csökkentésére. A KÉKI kidolgozta például a •sugárkezeléses tartósítási el­járást, amely a költségesebb ‘hűtést váltja fel. Az idén már több száz tonna burgonyát, hagymát és fűszerpaprikát tá­rolnak. ezzel a költségkímélő módszerrel. Az intézet átfogó elemzést' készít az ioarág veszteségforrásainak feltárá­sára. Egyebek között azt vizs­gálják. hogy a húsiparban mi­ként lehetne csökkenteni a szállítási költségeket, amelyek még mindig aránytalanul drá­gítják a termelést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom